Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-06 / 23. szám
2 1909. junius 6 TOLNA VARMEGYE. dés hiánya, amely a mi uj politikai áramlatunkat jellemzi. Ausztria sajnos hamarább ösmerte meg nemzeti hőseink értékét, mint maga a magyar nemzet. Megösmerték azt a nagy közjogi pártot, amely a hatalomért felfüggesztette egész programmját. Látták a retegett kurucokat és rájöttek, hogy ezeken segíteni lehet. Hallották, hogy a derék Barabás eltért ama szokásától, hogy desszertnek királyokat egyen és a bécsi udvarnál csak azt a kifogást találta, hogy a bora jó, de pohara kicsiny. Örömmel tapasztalták, hogy minden valódi kuruc a titkos tanácsosság után áhítozott és leghőbb vágya az, hogy forradalmi keblét minél több osztrák érdemjel díszítse. Majd ezeket mondja Vázsonyi cikke: Legyünk egyszer tisztában a kétértelműségekkel. — Amint látjuk, a válság súlypontja a következőkben rejlik: Erdemes-e a koronával egy uj kilátástalan küzdelmet felvenni, amelynek végcélja, hogy a függetlenségi párt önálló bank nélkül és közjogi programmjának elárulásával a hatalomhoz jusson ? A személyi változás csak az esetben lehet üdvös a nemzetre nézve, ha a hatalomnak uj birtokosai több belső értéket képviselnek, mint a régiek vagy a mostaniak. De azt hisszük, hogy ebben az esetben a politikai Salon des re- íusés-ben sokkal értékesebb egyéniségeket találnánk, mint a szerencsésen megérkezett politikai parvenük uj többségében. A függetlenségi párt hősei, mióta a kormányzásban részt vesznek, kevés örvendetes haladást tudnak felmutatni a kulturtörekvések és jogérzet terén. Az elnöki hatalom kezelése körül tanúsított modoruk, dühöngésük minden autonóm testület ellen, amely nem volt kedvükre való, eljárásuk, amelylyel kigyót-békát kiáltottak azokra, akik másképpen mertek gondolkodni, világos céljuk, a kormány- hatalmat kegyetlen módon pártcélokra kihasználni, mindez csak a politikai nivó sü- lyedését jelenti az országra nézve, aminthogy nem jelent egyebet, mint az öntudatos elemeknek a politikai szintérről való eltűnését és a frázisok, valamint az erőszak önkényuralmát. Nem, a nemzet nem adja ide magát erre a nagyszerű jövőre, hogy a megbukott komédia második felvonását láthassa. Mondanánk valamit a parlamentben levő uraknak. Nekik egyáltalán nincsen joguk válságot felidézni. Ok kötelezettséget vállaltak a választói reform keresztülvitelére, hogy végre a nemzet szóhoz jusson. Mert mond- hatatlanul nevetséges folytonos forradalmi pózban nemzeti ellenállásról szónokolni nemzet nélkül. Három év óta kikerüli a parlament a választói reformot s most ismét megkísérli, hogy 1911-ben esedékessé váló kérdések előcibálásával, megmeneküljön kötelessége teljesítése elől. Ha ez a parlament nem akarja ezt a munkáját elintézni, amely pedig igazán létalapja, akkor menjen szét Isten hirével. Egy ember sem fog e parlament után csak egy könnyet is ejteni, mert ezt a Házat nem választották, hanem hamis győzelmi mámorban egyes vezérek kinevezés utján erőszakolták a nemzetre. E parlament helyébe könnyen lehet egy másikat választani és a kibontakozás problémája nem is oly nehéz, mint azt a frázisok terrorizmusától való vak félelem hiszi. Csak néhány bátor és nyílt politikai jellemre van szükségünk, akik felhagynak az üres frázisok politikájával s a nemzeti munka és haladás programmját hirdetik. Az összes értékek egyesülése: ez a kibontakozás. Le kell hullámok a pártfalaknak, amelyek közt már csak politikai klikkek foglalnak helyet s amelyek minden nemesebb belső érték nélkül vannak. Helyt kell adniok egy uj, tartalmas alakulásnak. ____VÁRMEGYE — A közigazgatási bizottság junius havi rendes ülését folyó hó 9-én d. e. fél 10 órakor tartja meg. i Vr ... ■ ______^ VÁ ROSI ÜGYEK. — Szekszárd város képviselö-testülete folyó hó 3-án Szentkirályi Mihály elnöklésével ülést tartott. Az 1908. évi községi számadások és 1907. évi fogyasztási adószámadás megvizsgálásáról szóló számvevői jelentés tudomásul vétetett. — Schneider János képviselő indítványozta, hogy ez a két ügy vétessék le a tárgysorozatról, mert a számadások a pénzügyi szakosztály véleményé vei együtt nem lettek közszemlére kitéve, a polgármester szerint azonban elég, ha a számadásokat teszik ki közszemlére, ez pedig megtörtént. A képviselő-testület többsége a jelentéseket tudomásul vette, csupán Albers Rezső és Boda Vilmos jegyezték meg, hogy a fogyasztási adók kirovásánál lehetőleg csupán annyi irassék elő a felek terhére, amennyit a város maga fizet. — A polgármester megnyugtató választ adott. A hatósági husszék felállítására vonatkozó tanácsi előterjesztést a városi állatorvos ismertette. A város a földmivelésügyi miniszternek e tárgyban kiadott rendelete alapján husszéket állit fel, amelyben a mészárszékekben kiárusitani nem engedélyezett hús, úgyszintén a magánosok által kivágatni és eladatni szánt hús kerül eladásra. Az eladást maguk az állattulajdonosok végzik, a vele járó haszon vagy kár őket illeti, a város csupán a husszéket vagyis a helyiséget rocsátja rendelkezésre. — A javaslatot Leopold Kornél dr., Boda Vilmos, Nagy György Han- gonyi, Török Béla és Szuliman György felszólalása, valamint az állatorvos és polgármester felvilágosító magyarázatai után elfogadta a közgyűlés. A múlt évi záporok által megrongált, Fehér Lajos házánál levő felsőutcai nagyhid zugójának helyreállítására 2000 korona költség Zsigmond Ferenc dr. és a városi mérnök felszólalására megszavaztatott. Tóth Gyula és társainak a kávémérési iparra vonatkozó szabályrendelet módosítása iránt benyújtott kérvénye elutasittatott. Végül Albers Rezső dr. intézett a polgár- mesterhez interpellációt. Előadta, hogy valami Nagy Józsefné nevű szekszárdi lakos már közel két év óta akar házat építeni, de ebben őt a rendőr- kapitány — dacára, hogy a rendőrkapitány betiltó határozatát a felsőbb hatóságok megváltoztatták és az építkezést engedélyezték — erőszakosan, csendőrök közbenjüttével megakadályozza, ami által jelentékeny anyagi kárt okoz az illetőnek. Kéri a polgármester intézkedését, hogy a rendőrkapitány túlkapásai ellen a jogos magánérdek meg legyen védelmezhető. A polgár- mester válasza oda irányult, hogy7 az ő hatáskörébe nem tartozik a rendőrkapitánysági ügyekbe való beavatkozás, neki csupán adminisztratív ellenőrzési joga van, melyet gyakorol is, de egyébként nincs ingerenciája a kapitány ügykörébe tartozó ügyek vitelére: annyit tud, hogy ezen ügyben fegyelmi eljárást indított az alispán a kapitány ellen, de az még nem nyert befejezést, mert a kapitány jogorvoslattal élt. Török Béla nagy felháborodással veszi tudomásul az Albers dr. által előadottakat. Indítványozza az iratok beszerzését, továbbá, hogy7 az alispánnál sürgetné meg a képviselő-testület az elintézést és hogy rendelje el a képviselő-testület a fegyelmi vizsgálatot a kapitány ellen. Leopold Kornél dr. kéri a törvényes formák szigorú betartását, mert nem szabad — bármily szavahihető részről is hangozzék el a panasz — egyoldalú előadás alapján egy köztisztviselő fölött bíráskodni, annál kevésbbé lehet egy, az illetékes fórumok előtt folyamatban levő ügyben, vagyis hatósági eljárás közben a képviselő-testületnek beavatkozni és az illetékes részről várható intézkedéseknek illetéktelenül praejudikálni. Nem kép zelhető, hogy minden jogos és törvényes indok nélkül egy köztisztviselő a felsőbb fórumok intézkedéa maga álmait, beleülted szivünkbe a maga vágyát, forró rajongását, szerető imádatát. Odacsatol, odafüz bennünket is a maga szerelme tárgyához, azokkal az utólérhetlen szerelmes vallomásokkal, róla írott képekkel, melyeket néki mond e1, róla rajzol: a nagy természetről. S alkalmat ad arra, hogy7 megtaláljuk önmagunkat is. Felfedezzük a saját lelkünket. Ha csak önmagát adná munkáiban : akkor csodálnék a pompás szineket, megbámulnók az eleven leírásokat, de hidegen szemlélődnénk. — Ha egy csomó, tőle idegen érzést festene, akkor elragadna a fantáziájával, de az ember iránt nem érdeklődnénk. De Bársonyban mindig megtaláljuk őt és magunkat. Találunk benne érzéseket, melyek olvasásakor hangosabban ver a szivünk, elönt bennünket a vér, meglepnek a vágyaink, beleszövőd- nek álmodozásaink. Felszakad sorra a fátyol a múltból, belefáj a lelkünk a jövőbe, megrezzen a szivünk a visszaálmodásoktól és felajzanak forró vágyaink a megsejtésektől. Élvezetet találunk abban, hogy kutassuk az Írót és felleljük önmagunkat is. Végtelen szeretet lebeg körösztül a sorokon. Végtelen szeretet a lüktető, a mozgó élet iránt. Ez a szeretet vonja be munkáit azzal a különös, nemes zománccal, mely oly ragyogóan fenségessé teszi az igazi poezist. Pedig szeretető nem abból a fajtából való, mely az embert gyengévé teszi. Az erő szeretete ez. Az erő megbocsátó képessége is, a gyöngébbekkel, a bűnösökkel szemben; nem a gyengeség elernyedése a bűn láttára. — Megérezzük ezt a felséges erőt, amint végig ömlik minden során. Megérezzük ezt a nagy, erővel teli szeretetet, mely nem szánakozó, lekicsinylő, de magához felemelő nagy megbocsátással nézi a tévedéseket. Ennek a szeretetnek ereje emeli fel vágyait, lelkét a salaktól ment nagy, szent tisztasághoz : a természethez ; ez a megbocsátás teszi érzéseit mélyen s igazán emberivé. Nem hasonlatos senkihez, mert egyéniség. De szeretetének szálai hozzánk fűzik őt. Mikor kutatjuk a lelkét írásaiban, akkor fenséges emberi lelket találunk: tele költészettel, tele feh emelő, forró vágyódással. S mikor munkáit olvasgatjuk, ráakadunk azokban egy csomó érzésre, mely visszhangra lel bennünk, mert nagy emberi voltában megérteti velünk az embert, magunkat is, mert nagy érzéseiben utat talál a mi érzéseinkhez, mert leírásainak nagy7 szépségeit át tudja éreztetni velünk, sajátunkévá tudja varázsolni. Mert mindenhol és mindenütt megtaláljuk az iró embert, a lélek-embert: Bársony Istvánt. Sirolin Emeli ai étvágyai ét » testsúlyt, mtgszít», teti a köhögési, Váladékot, éjjeli ImáM. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. •j> -------------------- & F. Hoffmann-La Roche A Co. Basel (Svájc) 99 Roche" ’Kapható orvos! rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara Qvegenkürt 4.— korona.
