Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-23 / 21. szám

1909 május 23

TOijNA VARMEGYE.

3

A budapesti kereskedelmi és iparkamarában szerdán d.u. négy órakor Lánczy Leó főrendiházi tag, kamarai elnök elnöklésével az összes érdekelt körök képviselőinek részvételével értekezlet volt, amelyen a baja—láttaszéki és ko- márom—érsekujvári vonalak küszöbön levő megnyitására való tekintettel azt a kérdést tárgyalták, hogyan lehetne azokat az anomáliákat orvosolni, amelyek abból származnak, hogy e vonalak megnyitása és a magyar államvasutak megfelelő díjszabási rendelkezései következtében nagy vidékek forgalma a fővárostól elterelődik es Ausztria alpesi tartományaira nézve a fővárossal és más magyar piacokkal való relációnál sok tekintetben kedvezőbb helyzetet teremt.

A tárgyalás alapjául a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöksége részéről előterjesztett javaslatok szolgáltak, amelyek lényegileg az ország déli részében fekvő állomások deklasszifikálására, a fővárossal való forgalom olcsóbb díjtételeire, a budapesti tárházak reex- pedicionális kedvezményének fönntartására, illetőleg kiterjesztésére és a budapesti állomások tarifáinak egyforma nagyságára vonatkoznak.

Lánczy Leó elnök nagyérdekü bevezető felszólalásában utalt arra, hogy amióta csak önálló közgazdsági politikát követhet Magyar- ország, majdnem állami axiómaként állott fönn az az elv, hogy az ország közgazdasági gócpontjául az ország fővárosát kell tekinteni. Már Széchenyi István gróf óta érvényesül ez a fölfogás, amelynek különösen legzseniálisabb adaptusa, Baross Gábor igyekezett sikerrel érvényt szerezni. Ettől az elvtől azonban újabb évek hosszú során át a kamara által állandóan panaszolt távolodás történt és ezt az ország ipara és kereskedelme sínyli. Utal a malomipar nagyfokú hanyatlására, a szilvakereskedelemnek úgyszólván teljes tönkremenetelére, a vaskereskedelem erős visszafejlődésére stb. Nem zárkózik el a baja-báttaszéki hid kiépítésével kapcsolatos jogosult érdekek elől, de mindenesetre szükséges szemügyre venni, hogy ebből az ország és különösen a főváros kereskedelmére eredő károkat miképpen lehessen enyhíteni és lehetőleg elhárítani.

Melly Béla fővárosi tanácsos rámutatott azokra a nagy áldozatokra, amelyeket a székes- főváros akkor hozott, amikor közgazdasági és különösen közélelmezési intézményeit mind akként rendezte be, hogy az ország közforgalma Magyarország szivén, Budapesten, vonuljon keresztül. A baja-báttaszéki hid megnyitása következtében az áruforgalomnak és az állatforgalom- nak jelentékeny része Budapestet teljesen elfogja kerülni. Utalva a pénzügyminisztériumban március folyamán Popovics akkori államtitkár elnöklésével tartott értekezletekre, valamint a vasúti tarifák tervbe vett további emelésére, előadja, hogy kötelességszeriileg foglalkozott a íarifális kérdéssel és azt hiszi, hogy a jövő héten módjában lesz a főváros közigazgatási és közélelmezési bizottságában a kérdést tárgyaltatni és a fővárosi közgyűlésnek olyan előterjesztést tétetni, amely meg fog felelni a budaEnnek a bátor lélekjelenlétnek különben nagy hasznát vette később a báróné anyósa is, aki épen nem maradt mögötte hidegvér dolgában és sikerült ily módon a vejét, a direktórium által száműzetésre ítélt Etienne Lerue royalista képviselőt megmenteni a poroszlók körmei közül. Lerue tudniillik megunta guyenne-i magányát s egy szép napon otthon termett anyósának etangi kastélyában. Hamarosan besúgták a rendőrségnek hazaérkezését, egy csapat csendőrt küldtek érte, akik épen ebédnél lepték meg családja körében. Az öreg Hyde báróné nem vesztette el a fejét. Előbb meghívta a csendőröket asztalához, aztán azzal az ürügygyei, hogy téli alsóinget ad vejének, egy nagy kendőt tartott eléje, hogy a kendő mögött magára vegye. Ezalatt Leruenek sikerült kfosonni a kendő mögött levő titkos ajtón keresztül. A csendőrök hanyat-homlok rohantak utána a titkos ajtón s csak három nap múlva érkeztek Párisba éhesen, halottra fáradva, persze — L'erue nélkül, aki a titkos lépcsőn már a kastély első emeletén visszafordult egy mellékkijáraton s nyugodtan szórakozott szerettei körében, miközben üldözői bottal ütötték a nyomát. Csak másnap költözött ki a kastélyból és Spanyol- országba szökött, ahonnan Napoleon bukása után tért vissza a terrortól megtisztult, szabad francia földre.

pesti kereskedelmi és iparkamara kívánságainak is, de azon túl szélesebb körre kíterjeszkedve is’ elhárítsa a főváros közélelmezését fenyegető veszedelmet. Addig is a kamara elnökségének javaslatait elfogadja.

Déry Izidor részletesen kifejti a fővárosi malomipar sérelmeit, a melyeket az államvasutak tarifapolitikájának, főképpen a lépcsőzetes tarifarendszernek tulajdonit elsősorban. Az Ausztria részéről a magyar liszt és a magyar malomipar ellen következetesen folytatott küzdelem mellett a budapesti malomipart mindenképpen erősíteni kellett volna; ezzel szemben azt látjuk, hogy például a baja—bátaszéki összekötő vonal kiépítése után a Bácska és a tiszavidéki és bánsági vármegyék gabonája méginkább az alpesi tartományok felé fognak gravitálni és aránylag még drágább lesz a Budapesten át vezetett relációk fuvara.

Hozzászólott még a tárgyhoz Weiszmeyer Brúnó, Jellinek Lajos, Schobert Albert, Török Emil, aki a Duna—Tisza csatorna végre-valahára való kiépítésének nagy fontosságát hangoztatta, Havas Mór, Salamon Jakab és Ziegler Nándor. A felszólalók nagyrésze egyetértett az előterjesztett javaslatokkal, bár nem mindegyikük osztozott abban a véleményben, hogy a hangoztatott bajok a baja-bátaszéki vonal megnyitásával volnának kapcsolatban. Schober Albert nyug. államvasuti igazgató a személyforgalmi kérdésnek a tárgyalások köréből való kikapcsolását kívánta, mivel a Budapesten át való utazásnak a mai menetrend mellett a tarifális szempontnál lényegesebb kényelmi szempontjai is vannak. Végül Lánczy Leó elnök köszönetét mondva a felszólalóknak szakszerű észrevételeikért, kijelentette, hogy a kamara ezeket további akciójában értékesíteni fogja és ezzel az értekezletet he- rekesztette.

.........., -VT ■■■■■. = ■ - - — -' ■■ —

_______HÍREK._______

— S

zemélyi hírek. Bartal Béla faddi nagy- birtokos, kamarás, négy heti tartózkodásra Karlsbadba utazott.

Bernrieder József hídvégi nagybirtokos néhány heti üdülésre Gasteinba utazott.

— Arany érdemkereszt. A király dub- nincza \Dubniczkg Lászlót, főispánunk hőgyészi számtartóját, a mezőgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül az arany érdemkereszttel tüntette ki. A kitüntetés egy derék, szorgalmas és kitűnő gazdatisztet ért, aki gróf Apponxyi Géza főispán uradalmában már évtizdek óta ritka szaktudással vezeti a számtartói ügyeket.

— A megyéspüspök bérmautja. Megyéspüspökünk Zichy Gyula gróf f. hó 14-én d. u. négy órakor Felsőnyékről Ozorára érkezett. A község határánál lovasbandérium várta s a községi elöljáróság üdvözölte. A püspök egyenesen a litániára ment, mely után a plébániára vonult, hol az üdvözlésére megjelent küldöttségeket fogadta. A tisztelgők között Gyérey Richard nagybirtokos és Bassler Rezső cs. és kir. huszáralezredes, kincstári csikótelepi parancsnok is megjelentek, akiknek látogatását a püspök azonnal viszonozta. 15-én reggel 1018-an vették fel a bérmálás szentségét. A bérmálás után az iskolásgyermekek vizsgálata következett, mely alkalommal a legjobb viseletű és szorgalmú növendékek ajándékérmecskéket kaptak. D. u. a 3 órai litánia után a püspök Simontornyára utazott. Ozorai tartózkodása alKalmaból az ottani róm. kath. legényegyletnek 100, a tüzoltó-egyesületnek 50 koronát adományozott, a bandéristákat pedig 40 koronával ajándékozta meg.

— Áthelyezés. A belügyminiszter a budapesti állami elmegyógyintézetben megüresedett ellenőri állásra Fonyó Andor pozsonyi állami kórházi ellenőrt, volt szekszárdi kórházi ellenőrt, helyezte át.

— A cséndőrség köréből. Matékovics Lajos székesfehérvári VI. kerületbeli csendőralezredes, parancsnok-helyettes, hasonló minőségben a debreceni VIII. kerületi csendőrparancsnoksághoz helyeztetett át.

— Uj alapító tag. Kunfy Károlyné, szül.

Wolf Sárika úrnő, 100 koronával belépett az »Egyesült szekszárd—tolnamegyei nőegylet«

alapitó tagjai közé.

— Eljegyzés, Burgics Béla m. kir. posta- és távirdatiszt Pakson, eljegyezte néhai Geyer Ádám volt paksi kántortanitó leányát, Annuskát.

— A Máv. uj igazgatója. Ludwig Gyula, a máv. elnökigazgatója, nyugalomba vonult és utódjául Tolnay Kornél, a budapesti villamostársaság igazgatója neveztetik ki, akinek atyja: Tolnay Lajos szintén igazgatója volt a mávnak. Kívánatos, hogy az uj igazgató alatt forgalmi viszonyaink és jogos panaszaink végre alapos orvoslásban részesüljenek, mert Ludwig ur ő ke- gyelmességét első sorban az udvari vonatok és egyes fővonalok érdekelték, ellenben az úgynevezett vicinális vasutak iránt — legyenek azok egyébként bármilyen jelentőségűek — néma megvetéssel és jupiteri lenézéssel viselkedett.

— Szabadságon. Szévald Móric tamási-i főszolgabíró 4 heti szabadságot kért és kapott az alispántól. Szévald főszolgabíró a megyéspüspök bérmautjának befejeztével kezdi meg szabadságát.

— A postaigazgatóság köréből. Kovács Béla postamester Ottományról Hőgyészre helyeztetett át; — Kovács János niklai postamester meghalt; — Fekete Gizella, Gyurkovits Károly, Havassy Julia, Jaeger Ilona, Jung Irén, Lang Margit, Lázár Ágnes, Szikszay Margit, Tóth Anna, Wlassics Imre posta- és távirdakiadóvá képesittetett.

— Esküvők. Gyűszű István, a Tolnavidékí Takarékpénztár segédkönyvelője múlt vasárnap tartotta esküvőjét Bátaszéken Bátor Lenkével.

Fagy István a Tolnai Polgári Takarék- pénztár II. könyvelője kedden esküdött örök hűséget lolnán, Bucher Teréz kisasz- szonynak.

— Érettségi vizsgálatok. A helybeli állami főgimnáziumban az írásbeli érettségit folyó hó 17., 18. és 19-én tartották meg. Részt vett 18 tanuló. A szóbeli érettségi vizsgálatokra elnökül a vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Dudek Jánost, a budapesti tudományegyetem tanárát küldötte ki. A magyar nyelvből feladott tétel : «A magyar regényirodalom Jósikától a legújabb időig».

— Hymen. Schvetz Mihály budapesti vendéglős eljegyezte Simontornyáról Schveighard Ilonkát.

— Konfirmáció. Folyó hó 27-én délelőtt fél 10 órakor a helybeli zsiJótemplomban konfirmációs ünnepély lesz.

— A dunántúli ref. egyházkerület ünnepe.

Antal Gábor püspök jubileumára, mint a dunántúli ref. egyházkerület ünnepére, melynek színhelye tudvalevőleg Komárom lesz, a rendező bizottság a következő programmot állította össze: junius 7 én délután 4 órakor a kér. főgondnok s az érkező vendégek fogadtatása a vasútnál, bevonulás diszbandériummal. Este fél 9 órakor szerenád a püspök, 9 órakor szerenád a főgondnok tiszteletére. Fél 10 órakor ismerkedési estély. Junius 8-án reggel fél 9 órakor gyülekezés a kollégium nagytermében, 9 órakor a kér. gyűlés megnyitása ugyanott, utána átvonulás a templomba az ünnepélyes istentiszteletre. Ezután a kér. gyűlés folytatólagos megnyitása, a kér. gyűlés és az üdvözlő testületek stb. tisztelgése. D. u. fél 2 órakor diszebéd, 5 órakor a komáromi ref. ifj. egylet zászlóavatása, este fél 9 órakor művészestély. Junius 9-én reggel 9 órakor a kér. gyűlés folytatása. A jubileumi ünnepségre úgy a vármegye, mint a város meghívót kapott.

— A pécsi papnevelő intézet igazgatósága közhírré teszi, hogy a pécsi szeminárium növendékei közé fölvétetni kívánó tanulók felvételi vizsgálata ez évben junius 30. és julius 1. napján fog megtartatni. Azon gimnáziumi tanulók, kik a 4., 5., 6. és 7. osztályt jó sikerrel elvégezték, vagy az éretltségi vizsgálatot sikeresen letették és a kisszemináriumba, illetve a 8. osztályból a hittudományi tanfolyamra fölvétetni akarnak, keresztlevéllel és iskolai bizonyitvány- nyal ellátva, junins 30-án, lehetőleg délelőtti órákban, a szemináriumi vicerektornál jelentkezzenek, ahol a további teendők felől értesítést nyernek. A felvételi vizsgálat idejére a vidéki folyamodók a papnevelő intézetben ingyenes teljes ellátást nyerhetnek, ha szándékukat néhány nappal előbb az intézeti vicerektornál bejelentik.