Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-02 / 18. szám

1909. május 2

TOLNAVÁRMEC-TE.

5

— üj hajózási menetrend. Jelentettük, hogy a Dunagőzhajózási társaság személyszállító hajóin uj menetrend lép életbe. A menetrend május hó elsejétől a következő: Budapest —Mohács: Budapestről indul naponta déli 12 órakor, Bajára érkezik este 8 óra 25 perckor, Mohácsra érkezik esti 9 óra 55 perckor. Mohácsról indul déli 12 órakor, Bajára érkezik délután 2 órakor. Budapest—Zimony naponta: Budapestről indul esti 10 órakor, Bajára érkezik 5 óra 40 perckor reggel, Mohácsra érkezik 7 órakor, indul 8 óra 30 perckor, Zimonyba érkezik 11 óra 05 p., Zimonyból indul vissza 5 óra 45 perckor délután, Mohácsra érkezik éjjel 11 óra 40 perckor, indul éjjel 2 óra, Bajára érkezik reggel 3 óra 55 perckor, Budapestre érkezik d.

u. 3 órakor.

— Irtsuk a cserebogarakat. Az idén a cserebogár ismét nagy mennyiségben mutatkozik, külünösen Szekszárd vidékén. A gyümölcsfák csak úgy feketéinek e falánk bogaraktól, melyek nemcsak a fákban, de pajorjaik által a földben is sok kárt tesznek. Irtás által ugyancsak meg lehetne kevesbíteni, e kártékony rovarokat, de sajnos, a mi népünk ez irányban alig tesz valamit, pedig kora reggelenként ezerszámra rázhatok le a fákról, könnyen összeszedhetők és elégethetők vagy agyontaposhatok. Figyelmeztetünk mindenkit, hogy a törvény kötelezővé teszi a cserebogarak irtását. Az elöljáróságok figyelmét pedig felhívjuk, hogy a törvény és ren- delstek őket teszik felelősekké az irtás foganatosításáért. A szekszárdi hegyközségek biráit is ezennel felszólítjuk, hogy a cserebogarak irtása tárgyában intézkedjenek. Ha közös akarattal hozzáfogunk az irtáshoz, a hatóságok pedig az irtás ellenőrzéséhez és szorgalmazásához, igen eredményes munkát végezhetünk. És ehhez nem kell más, mint egy kis jóakarat és kötelességtudás. Szentkirályi Mihály dr., polgármestester, dobszó utján hívja fel a lakosságot a cserebogarak irtására és minden intézkedést megtesz, hogy a kötelező irtásra vonatkozó rendelkezéseknek elég tétessék.

— Halálozás. Cserneki és tarkeői Dezseöffy Géza, kir. kúriai biró, a szekszárdi kir. törvényszék volt kiváló elnöke, április hó 27-én este 7 órakor, életének 64-ik, házasságának 37-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése 29 én délután 5 órakor volt a Kerepesi-ut melletti temető halottasházából, honnét Szentmárton- kátára szállíttatott és április 30-án délelőtt 11 órakor az ottani családi sírboltban örök nyugalomra helyezték. Az elhunytat felesége, szül. Viczián Ida, több gyermek és kiterjedt rokonság gyászolja, Simontsits Elemérné szül. Dezseöffy Mária úrnő nagybátyját gyászolja az elhunytban. A temetésen Simontsits Elemér alispán és neje is részt vettek.

— Népgyülés bejelentés nélkül Seemere szakcsi népvezér Döbröközön vasárnap nép- gyülést tartott a híveivel. Minthogy a népgyülést nem jelentette be és arra engedélye se volt, Nagy István főszolgabíró az eljárást ellene megindította. A néplázitó 3 óra hosszáig beszélt és izgatott, a hercegi birtokok felosztását és hasonló jókat helyezett közeli kilátásba. Maga hangoztatta, hogy ez nem népgyűlés — mert nem lett bejelentve — hanem csak összejövetel. De képtelen ígéretekkel ámította a megjelenteket. A legerélyesebb intézkedésekre van szükség Szemere garázdálkodása ellen.

— Útépítés. A pincehely—simontornyai tör vényhatósági közút 5 3—9'7 km. szakaszán az útépítési munkálatok befejeztetvén, a kereskedelmi miniszter a felülvizsgálatot elrendelte és május 17-én d. e. 9 órára tűzte ki Némedibe; épugy a lengyel—kurdi törvényhatósági közút 0—10493 km. szakaszán, a hőgyész—dombóvári közút 1T—12 km. és a szekszárd—lengyeli körút 26T—26 299 km. szakaszán a befejezett építés felülvizsgálását junius 2 án d. u. 3 órára tűzte ki Kurdra és mindkettőnek vezetésével Scholz Gyula műszaki főtanácsost rendelte ki.

— Műkedvelő előadás. A szekszárdi polg. fiúiskola tanulói a múlt vasárnap adták elő a »Kicsapott diákok» cimü kitűnő vígjátékot. A Szekszárd-szálló nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség, mely tapsolva nézte végig a kerekded, szép előadást. A szereplők közül ott láttuk Parragh Juliskát a főszerepben, ki olyan szépen énekelt, kogy nagyon sokszor a lámpák elé tapsolták. Németh Gizella, Burka Ilona, Török Juliska és Hődl Margitka kedvesen játszották jól betanult szerepeiket. Dicséret

illeti a tanulóifjakból alakult műkedvelőket, akik szintén derekasan megállották helyüket, úgy, hogy az ügyes súgónak alig akadt dolga. Az előadás végén Mikula Dezső tanárt hívták a lámpák elé, kit zajos éljenzéssel és tapssal honoráltak a darab betanítása és rendezése körül kifejtett sikeres fáradozásaiért.

— Gazdasági szakértők — birtokrendezési ügyben. A m. kir. földmivelésügyi miniszter az 1908. évi XXXIX. t.-c., illetve az ezen törvény végrehajtása tárgyában a m. kir. igazság- és földmivelésügyi miniszter által 20 1909. I. M. sz. rendelet alapján a következőket jelölte ki birtokrendezési ügyben gazdasági szakértőkké. Tolna vármegye területére: Návay Emil uradalmi felügyelő, bátaszéki lakost Fábriciut István urad. felügyelő, ujberckpusztai lakost. Bernrieder Já nos földbirtokos, dőripatlani lakost. Forster István földbirtokos, tabódi lakost. Fehér Zoltán urad felügyelő, lengyeli lakost. Forster Artur földbirtokos, szentandrási lakost. Kovács Sebestyén Endre földbirtokos, gyapai lakost. Kurz István földbirtokos, györkönyi lakost. Szenicey Géza földbirtokos, paksi lakost. Fördös Dezső földbirtokos, uzdi lakost. Kollmann Gyula urad. felügyelő, hőgyészi lakost. Sass László földbirtokos, borjádi lakost. Percei József urad bérlő, adorján-pusztai lakost. Jeszenszky Andor földbirtokos, csibráki lakost. Nagy György han- gonyi birtokos, szekszárdi lakost. Bodor György birtokos, dunaföldvári lakost.

— Kerékpár a hadseregben A hadvezetőség az őszi fegyvergyakorlatokhoz saját kerékpárral bevonuló tartalékosoknak megengedi, hogy a gyakorlatok egész tartama alatt kerékpáron teljesíthessenek szolgálatot, sőt ezenfelül anyagelhasználás cimén napi két korona jutalékban részesíti őket. Aki ezt a kedvezményt igénybe akarja venni, a hadkiegészítő parancsnokság, vagy ezrede utján szándékát junius hó végéig bejelentheti.

— Fokozott nyereményesélyek. A magy. kir. szabad. Osztálysorsjáték most kezdődő XXIV. sorsjátékának ma nyilvánosságra hozott nyeremény tervezete 15,000 darabbal kevesebb sorsjegy mennyiséget tartalmaz, amennyiben az eddigi 125,000 helyett csak 110,000 sorsjegy kerül kibocsátás alá. Dacára a sorsjegyek ezen nagy redukálásának, a sorsjegy árak változatlanul megmaradtak, sőt ugyanígy a 600,000,

400.000, 200 000, 100.000, 90.000, 80.000, 70.00 stb. koronás főnyeremények is kisorsolásra kerülnek. Ez által a XXIV. sorsjáték minden résztvevője 12*/» százalékkal nagyobb esélylyel játszik ezen főnyereményekre, -mint a lefolyt sorsjátékban.

— Osztrák iparosok és kereskedők magyar vásárokon. Újabb időkben az élelmes osztrák •párosok és kereskedők egyre nagyobb számban keresik fel a magyarországi vásárokat. A hatóságok tőlük a legtöbb helyen azt követelik, hogy' magyarországi iparigazolványt mutassanak fel. E miatt az osztrákok a magyar kormánynál panaszt téve, Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, mely szerint az osztrák iparosok és kereskedők — a keresk. szerződés alapján — szabadon látogathatják a magyar vásárokat, épenugy, mint a magyar iparosok és kereskedők az osztrák vásárokat. A baj csak az, hogy a magyar iparosok és kereskedők nem járnak árusítani az osztrák vásárokra. Hiába : mi nem vagyunk oly — élelmesek, mint az osztrákok.

— Egyleti ügyek A bonyhádi «Protestáns kör» alapszabályai jóváhagyás végett felterjesztettek. A kör ideiglenes elnökei: Gyalog István és Biró Zsigmor.d. —A bonyhádi általános ipar - testület alapszabályait a keresk. miniszter némi módosításokkal jóváhagyta. — Az állami és vármegyei altisztek és szolgák országos szövetségének szekszárdi csoportja megalakult és az alapszabályok felterjesztettek. A csoport elnöke Muhi János. — A grábóci rk. olvasó kör alapszabályai jóváhagyás végett felterjesztettek. Elnök : Szommer Gyula plébános.

— Szabadalom. A m. kir. szabadalm hivatalnál Huber József szekszárdi lakos jobbrai vagy balra fordítható ajtó vagy ablakpántra ny'ert szabadalmat.

— Az egyke-rendszer Tolnamegyében Az

egy gyermekrendszer elleni védekezés céljából országszerte megindult mozgalomhoz vármegyénk közönsége is csatlakozván, Simontsits Elemér alispán rendeletet intézett az összes községi elöljáróságokhoz, hogy a rendelkezésökre álló anyakönyvek alapján 1908. évtől 1899. évig visszamenőleg a születési esetek számát minden egyes évre vonatkozólag pontosan állapítsák meg és az eként megállapított születések számát évenkint külön-külön kitüntetve, jelentsék be. Egyben jelentsék be azt, hogy az egyke-rendszer a községben divik-e, s ha igen : mióta és milyen okokra véli azt az elöljáróság visszavezethetőnek ?

— Temetési járulék Néhai Antal János 4849 es honvéd közvitéz eltemetéseért a miniszterelnök Németh Zsuzsánna gyönki lakosnak 30 koronát utalványozott.

— Csipkeverö tanfolyam. Értesítem a t.

intelligens közönséget, hogy többek kívánságára május 10 tői kezdve a muzeum helyiségében csipkeverő-tanfolyamot nyitok, amelyen részt- venni óhajtók a Molnár-nyomdában május hó 8-áig jelentkezhetnek, ahol a részleges feltételeket is megtudhatják Jagitza Vinczéné.

— Körözött rablógyilkos. Tolnavármegye felső részén rettegett alak volt Nagy Antal, aki többször követett el rablógyilkosságot. El- fogatása után, midőn a börtönőrök kisérték, a robogó vonatról kiugrott s azóta nyoma veszett. A többszörös rablógyilkost a csendőrség és katonaság lázasan keresi s azt hiszik, hogy a Bakony erdőben bujdosik.

— Névmagyarosítások Königstein Ignác

teveli illetőségű kalocsai lakos, családi nevét >Kovács> ra magyarosította. — Sepitkó János oki. középiskolai tanár, zombai lakos családi nevét »Sebestyénre« — Zlamál János paksi

születésű, fiumei lakos »Tolnaira*-ra, Poszpischl József tolnai születésű ráckevei lakos »Parázs« r.t magyarosították nevüket belügyminiszteri engedéltyel. — Fleischmann Jenő, úgy Ileisch- mann Imre, hőgyészi lakosok, nevüknek Földes re, — Frósz Alajos, paksi pénzügyi felvigyázó pedig Fellegi-ve leendő magyarositásaért folyemodott; — Fisch Aladár, bátai illetőségű budapesti lakos, nevét Földes-ve magyarosította. Weisz Ignác dombóvári lakos, kiskorú fia Elemér részére a »Varjas« névért folyamodott.

— Balesetek- Maszler Ferenc 16 éves bátaszéki lakos papucsvarrás közben az árral szemét kiszúrta. — Pfeifer Péter 60 éves felső- nánai lakós, amint Kakasdról hazament, egy árokba esett, bal válla kificamodott és súlyosan megsérült. Mindkét sebesültet a Ferenc közkórházban ápolják.

— Csődmegszüntetós A szekszárdi kir. törvényszék Bachschitz Károly volt szekszárdi kereskedő ellen a csődöt megszüntette.

— Eltűnt hajómalom Még a nagy jégzajlás alkalmából a Kovács János szeremlei és Boros János bajai lakosok közös tulajdonát képező, bátai rév mellett levő hajómalmukat a jég elvitte. A csendőrség hosszas nyomozás után most Limpek Ádám és Ferenc mohácsi lakosoknál a hajó egyrészét s a malom belső berendezését megtalálta s őket a bíróságnál bejelentette.

— Fizetésképtelenség Scheiber Ignác felső- lregi vegyeskereskedő bejelentette fizetésképtelenségét. — Döbröközön özv. Heller Mórné cég lett fizetésképtelen.

— Gondnokság A szekszárdi kir. törvényszék bnrö Mihály bátai, Ujváry András és Niedermayer Sándorné szekszárdi, Biha D. Antal regölyi, Tormási Ferencné naki, Málinger János sióagárdi, Bott József tolnai, kiskorú Szabó István szekszárdi lakosokat gondnokság alá helyezte.

— Öngyilkosság. Fejős János, sióagárdi gazda f. hó 17-én revolverével ötször magára lőtt öngyilkossági szándékból. A szerencsétlen gazdát, aki családi perpatvar miatt fordított maga ellen fegyvert, v szekszárdi Ferenc-köz- kórházba szállították. Életben maradásához nincs remény.

— H lalos késelés Három döbröközi legény virtuskodott a múlt vasárnap a községben az egyik korcsma ivójában. A legények: név- szerint Sebestyén József, Farkas György és Tóth István, borozas közben annyira összeperlekedtek hogy mindhárman kést rántottak s azzal támadtak egymás ellen. A véres ütközet színterén Tóth István halva maradt A két gyilkost a csendőrség letartózatta.

— Kiesett a vonatból Schindler Lajos dombóvári cserepes, a dombóvár—kaposvári vonalon útközben kiesett egyik III. osztályú kocsiból s összetörte magát.