Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-11 / 15. szám
4 TOLNA V AJKJffEGYE. i:)u9 április 11 — Rendjelviselési engedély. O Felsége megengedte, hogy felsőőri Padi József dombóvári lakos a neki a pápa által adományozott Szilveszter rend lovagkeresztjét elfogadhassa és viselhesse. — Uj alorvos. A szekszárdi «Ferenc»-köz- kórháznál üresedésben volt alorvosi állásra dr. Frank Izidor neveztetett ki. — Kaszinó estély. A Szekszárdi kaszinó husvét másodnapján estélyt rendez. — A Tavaszi vásár és a Molnár-nyomda Sikere- A IV. Tavaszi vásárt folyó hó lG-án délután 4 órakor ünnepélyesen rekesztette be a vásár elnöksége. A nagy számban egybegyült kiállítókhoz és kereskedőkhöz Mössmer József a Fővárosi Kereskedők Egyesülete név eben, Szénásy Béla a Tavaszi Vásár elnöksége nevében, tóvárosi Fischer Emil a szakosztályi elnökök nevében és Goda Géza a vásár igazgatósága nevében intéztek meleg búcsúszavakat. A vásárosok ezután hozzáláttak a csomagoláshoz és áruik széthordásához. E helyen említjük, hogy a vásár igazgatóságához Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter meleghangú táviratot intézett, melyben a Tavaszi Vásár, lakomájáról küldött üdvözlő feliratot köszönte meg. A Tavaszi Vásár elnöksége nyomban a vásár bezárása után összegyűlt és elhatározta, hogy a vásárt a jövő évben | is megtartja, annak előkészületeit haladéktalanul folyamatba teszi és a jövőben állandó irodát tart. A vásáron, mint kiállítók, az ország legelőkelőbb ipari, nagykereskedői és gyári cégei vettek részt. A grafikai kiállításon általános feltűnést keltettek és a szakértők egyhangú elismerését vívták ki a Molnár-féle nyomdai m'nintézet és iróalzatgyár r. t. által kiállított Ízléses kivitelű és a legmesszebb menő igényeket kielégítő nyomdai termékei, naptárai, illusztrációi stb. A kiállítás I látogatói alig hittek szemeiknek, hogy egy vidéki gyártelep produkál ilyen kivitelű cikkeket, amelyekkel rövid fennállása alatt máris erős piacot hódított magának nemcsak a fővárosban és az ország minden nagyobb városában, hanem a külföldön is, főleg Ausztriában. Több oldalról megnyilvánult óhajnak engedve, a gyár vezetősége — a Muzeum igazgatóságának szives jóváhagyásával elhatározta, hogy az Ipar csarnokban kiállított tárgyakat városunk közönségének is be- mutatja. A kiállítás a Muzeum földszinti helyiségeiben (bejárat balról) vasárnap reggeltől kezdve szerdán délután ö ig, naponkint reggel 9-töl kezdve látható lesz. — Eljegyzések. Krdősi Pál mázai másodjegyző eljegyezte Mázán liebenstreit Irénke tanítónőt. Súg István vármegyei dijnok, eljegyezte Szekszárdon Dohócky Margit tanítónőt. Kristofek Aladár, szekszárdi bírósági írnok jegyet váltott Csepke Irmuskával, Szekszárdon. — A tartalékosak hazabocsátási. Husvét után kezdik meg a behívott tartalékosok hazabocsátását és pedig elsősorban azokat bocsátják haza, akiket először hívtak be, Május közepéig helyreállítják a rendes állományt. — Megvált főmunkatárs. Ifj. ifVíer János, országgyűlési képviselő a Bonyhádon megjelenő »Tolnamegyi Hírlap« főmunkatársa a szerkesztőség kötelékéből kilépett, mivel nem értett egyet a lap politikai irányával. — Gyászüir. Kurz Lenke úrnő — özv. Simontsits Beláné, szül. Kurz Emma úrnőnek nővére — hosszabb betegeskedés után, néhány nap előtt Meránban elhunyt. A köztiszteletben állott urhölgy holttestét haza szállítják Paksra, ahol vasárnap délután helyezik örök nyugalomra. — Táncestély. A szekszárdi Polgári Olvasókör vigalmi bizottsága husvét másodnapján zártkörű táncestélyt rendez a kör helyiségében. Belépődíj személyenkint 1 korona. Kezdete este 8 órakor. — Magánvizsgálatok a polgári leányiskolában. A szekszárdi polgári leányiskolában a magánvizsgálatok a f. évi tanév végén junius hó második felében fognak megtartatni. Az igazgatóság figyelmezteti a magánvizsgálatot tenni szándékozó magántanulókat, hogy a magán- vizsgálat engedélyezése iránt való kérvényeiket legkésőbb április hó 15-ig az igazgatósághoz küldjék be, mert ellenkező esetben vizsgálatra a folyó tanév vegére engedélyt már nem kaphatnak. Magánvizsgálatok az uj miniszteri-rendelet értelmében évenként csak kétszer : a tanév végén és karácsony táján tétetnek. — Tömeges nyugdíjazás a hadseregben. A Grazer Tagespost irja, hogy a hadügyminiszter fölszólította az összes tiszteket és katonai hivatalnokokat, hogy azok, akik 40-ik szolgálati évüket betöltötték, adják be nyugdíjaztatásuk iránti kérvényüket. A hadvezetőség a tömeges nyugdíjazással azt akarja elérni, hogy a tisztikar fiatalabb tagokból áljon és az előléptetést is meg akarja igy könnyíteni. — Halálozások Módly László, Tolnavármegye volt érdemes főpénztárosa, Pécsett, ahová csak pár hónap előtt költözött, végelgyengülés következtében elhunyt. A megboldogult 30 évnél tovább volt vármegyénknek hűségéről, pontosságáról és buzgóságáról ismeretes főpénztárosa. Néhány év előtt vonult nyugalomba. Azóta családi körben teljes visszavonultságban élt. Elhunytét köztiszteletben álló családja, közmaga sem hiszi el magáról, hogy ő már olyan korban van, amikor jubilálni szokták az embert. Aki az írásait olvassa, bizony talán el se hinné, hogy Mikszáth Kálmán már hatvan esztendős, j Csupa fiatalság és erő, csupa jókedvű frisseség | sugárzik ki minden sorából és az se érzik meg í rajtuk, hogy aki irja őket, már negyvenedik esztendeje forgatja a tollat. Mikszáth Kálmán [ minden sora ma is csupa invenció, csupa uj, friss, I eleven ötlet. Mások, mikor jubilálnak, a dicsőséges múlt gyümölcseit élvezik és tobzódnak a múltban szerzett érdemek feltámadó és feltámasz tott emlékeiben. Mikszáth most van irói erejének teljében. Nem abból a tőkéből él, amelyet a múltban szerzett, hanem, most fordítja erejének a legjavát arra, hogy újabb és újabb leveleket fűzzön a gyönyörű koszorúhoz, mellyel a magyar nemzet már oly régen megajándékozta. Szinte kár, hogy eszébe juttatják neki is, a nemzetnek is az ő jubileumra megérett korát Üe, ha már lesz ünnep, hát legyen bensőséges, j Vegyen benne részt ne ssak az ünneprendező j Kisfaludy-Társaság, de az ország apraja-nagyja, amelynek ma már közkincsévé vált Mikszáth minden betűje. Erős volt a gyanú, hogy maga az ünnepelt is kissé korainak találja ezt az ő jubileumát. Egy újságíró tehát felkereste Mikszáthot, hogy őt magát kérdezze meg életének erről a nevezetes fordulójáról. — Magam se tudtam róla — felelte Mikszáth, — csak éppen, hogy olvastam az újságban. A barátaim csinálják, ők tudják, hogy miért csinálják. Nekem csak szenvedő szerepem van ebben a dologban. De meg ha tiltakoznám ellene, akkor is megcsinálnák. Azt mondják, akik rendezik, hogy ez hozzátartozik, vele jár az irói pályával, mint az éljen a választással. Az az éljen, amelyikről tudom, hogy mindenik külön-külön pénzembe kerül, de azért jól esik hallani. 1888-ban Tisza Kálmán volt akkor a miniszterelnök —- nekem bizony rosszul ment a sorom. Valami százötven forint volt a fizetésem s ebből a csekély pénzecskéből kellett megélnem. Tisza azonban kitalálta, hogyan lehetne rajtam segíteni. Holmi vasúti vezértitkárságot akartak szervezni a számomra. Mikor aztán rendben volt minden, a költség- vetésbe is bele volt már állitva az én állásom, akkor nekem eszembe jutott, hogy én azt nem fogadom el. Pedig .jól esett volna akkor az a pénz s ugyancsak kellett volna a jól fizetett állás. Sokat is gondolkoztam a dolgon, de egyre az járt az eszemben, hogy hogyan lehessen egy iró vasúti titkár? Aki iró, az legyen iró, a vasúti titkár, meg vasúti titkár, de a vasúti titkár az nem lehet iró. Az iró, ha kiveszi részét abból a dicsőségből, amelyik az Írósággal jár. hát vegye ki a részét abból a nyomorúságból is, amelyik szintén az Írósággal jár. Csak az egyiket élvezni, a másikat meg elhajítani, nem lehet. A kettő együvé tartozik s együtt is kell lenyelni. A jubileum meg hozzátartozik a dicsőséghez, hát azt is le kell nyelni. A dicsőséget se kerestem én soha, az úgy magától jött. Egyszerre csak benne voltam és magam se tudtam, hogyan kerültem be. Tegnap járt itt Wekerlével valami angol építész. A legnagyobb, aki csak van. Vtekerle aztán melléje adta a titkárját, hogy mutassa tűk fiai: Módig László, egri jogakadémiai tanár, Módly Zoltán, a törzskarhoz beosztott főhadnagy és veje: Klie Lajos, pécsi kir. trvszéki biró gyászolják. Halálának hire szeles körökben őszinte részvétet keltett. Závody János, Závody Albin kúriai biró, nagykanizsai kir. törvényszéki elnök és nejének, szül. Percei Erzsébetnek 19 éves fia, f. hó 6-án, kínos szenvedés után elhunyt. A gyászba borult család a következő gyászjelentést adta ki: »Várbogyai, Alsó-Gelléri és laki Závody Albin és neje, bonyhádi Percei Erzsébet, úgy gyermekei: Elemér és neje Homorai és Kara- csonfai Fűzi Ilona, — Olga, Erzsi, Magda és Albin, valamint vizeki Tallián Andor, mint nagybátyja és neje, Závody Irma, mint keresztanya, megtört szívvel tudatják forrón szeretett gyermekük, áldott jóságu testvérük és keresztfiuk : Várbogyai Alsó-Gelléri és laki Závody Janos kereskedelmi iskolai tanulónak, folyó évi április hó 6-án, d. e. 9 órakor, életének 19-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele, rövid de kinos szenvedés után történt elhunytét. Drága halottunk hült tetemei folyó hó 7-én, d. u. 3 órakor fognak Bajza-utca 6. sz. gyászházban beszenteltetni, azután vasúton Koltára (Komárommegye) szállíttatni és ugyan e hó 9-én, d. u. 3 órakor a családi sírboltba örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szent mise-aldozat Koltán, f. hó 9-én fog a boldogult lelki üdvéért megtartatni. Nagykanizsa, 1909. április hó 6-án. Áldott legyen emléked és az örök világosság fényeskedjék neked drága vérünk !« Súlyos csapás érte Szakács Imre, mórágy! ref. lelkészt. Fiatal neje, szül. Szalacsy Olga, 34 éves korában elhunyt. A köztiszteletben álló urinő temetése f. hó 2-án ment végbe nagy részvét mellett. A gyászszertartást Babay Béla, Bús Lajos és Kracher György lelkészek ve- ve'zték. — Nappali áram. A szekszárdi villamtelep vezetősége arról értesíti lapunkat, hagy nappali áramot is ad s ezért azok, akik a nappali áramot üzletükbe, műhelyűkbe vagy pincéjükbe bevezettetni akarják, mielőbb jelentkezzenek az üzemvezetőnél. — Kövezetvámunk. A várossá alakuláskor már emlegetett kövezetvám szedhetési jogéit e héten küldetett fel a város kérvénye Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszterhez. Ha a vámszedhetési jogot megkapjuk, úgy Szekszárd minden utcája hamarosan kiköveztetik és a ma még sok helyen kátyus utak végleg eltűnnek. meg neki a pesti épületeket. Be is jártak mindent, voltak az országházban is, de egyik se tetszett az angolnak. Ahogy megnézték a Halászbástyát, hát arra meg azt mondta, hogy az a legszebb alkotás a világon. Az ilyet az idegen mindig jobban látja. En itt élek Pesten és nem is vagyok épen valami tökkel ütött ember, de én nem tudtam a Halászbástyáról, hogy az olyan nagyon szép. Most, hogy egy ilyen nagy ember figyelmeztetett rá, hát meg fogom nézni. Eddig megszoktam, hogy ott van a Várhegy' oldalában és észre se vettem. A dicsőséget sem veszi az ember észre, amig más nem figyelmezteti rá. Az egy teljesen öntudatlan dolog. Van nekem egy házam falun. Egyszerű, odavaló mesterember építette. Annak a háznak van egy sajátsága. Kívülről olyan, mint egy borház, belül meg hét hatalmas terem van benne. Ha valaki öntudatosan akarná megcsinálni, hát nem sikerülne neki, aminthogy ha valaki öntudatosan akarná elérni a dicsőséget, hát az se sikerülne neki. Az ilyen dolog sikerül véletlenül, de öntudatosan megcsinálni nem lehet. Jauuár tizenhatodikán voltam hatvan esztendős. Már akkor is meg akarták ülni a barátaim a jubileumomat. De én nem engedtem. Azt mondtam, hogy' az a születésnap —- nem gilt. Mert én akkor voltam nagybeteg és épen azon a napon egész nap eszméletlenül feküdtem. Hát igy nem volt születésnapom s ami nem volt, azt megünnepelni sem lehet.
