Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-03 / 1. szám
XIX. évfolyam 1. szám Szekszárd. 1909 január 3. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. I Fél évre ... 6 > Negyed évre . . 3 > Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- ! hivatalon kiviii elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedes r.-t. Szekszárdon. . * > Egyes számok ugyanot kaphatók, POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Mejj.jelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiaJóhivatal: Szekszárdon. Vármegye utca 130. sz. kiadóhivatali telefon-szám II. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI IV! f H A LY. Szerkesztőségi telefon-szám 18. Felelős szerkesztő é« laptulajdonos:' On. LEOPOLD KORNÉL Jegyzetek az újévre. (—//•.)* Sötét foltokkal van tele a látóhatár, amely hazánk botus égboltozatát körülveszi. . A Bosznia és Hercegovina anneksziója által előidézett külügyi bonyodalmak és háborús előjelek intenzív jellegükben némileg enyhültek és tompultak ugyan, azonban a békés kiegyenlítés és rendezés iffüvétól még igen messze állunk. A keleten beállott gazdasági bojkott óriási anyagi, kárunkra van és még ha sikerülend majd a háború elkerülése, ennek előreláthatólag igeti nagy lesz az ára és érzékenyen fogja-sújtani -az utolsó években csaknem 300 millió kiadással megnövekedett állami háztartásunkat, melynek egyensúlyát a be nem vallott, de tényleg a 111. osztályú keresetadó alá eső adózók terhére menő tekintélyes adóemeléssel lesz csak képes Wekerle, a nagyeszű pénzügyminiszter, az uj adótörvény segélyével biztosítani. Nem tehetünk róla, de szemben a vele járó óriási áldozatokkal, a mi viszonyaink között, az annekszióval terület hódításra irányuló műveletet Indokolallan nagy- zolásnak, hogy ne mondjuk, nagyzási hóbortnak tartjuk még mindig,, mert ez minden- képen inprodukiiv beruházás lesz akár a politikai, akár nemzeti, akár pedig a gazdasági szempontokat tartjuk szemünk előtt. Hisz látjuk, hogy mire jutottunk százados együttélés és gavalléros nagylelkűség után Horvátországgal. A népek faji jellegének kidomborodása és nemzeti aspirációinak érvényesülése a kulturális fejlődés mai korszakában is hevesebben lüktet, mint valaha és fanatikus erővel és vadsággal tobzódik mindenfelé, ahol csak szétnézünk. Ahol pedig a fa/i asszimilálás be nem következik, ott sikeres nemzeti és gazdasági politika el nem képzelhető. Így leszünk tehát Boszniával éc Hercegovinával is, akármennyi áldozatot hozunk érette vérben és vagyonban, nem is szólva az Ausztriának ugyanezen országok birtoklására irányuló és 30 évi nagy anyagi hozzáj írulás által komoly jogcímet nyert igényeiről és az azok ellenében szolgáltatandó' súlyos rekompen- zációkxól. * * Nem kevésbbé biztató perspektíva.tárul elénk, ha idehaza be’iigyeink lölött tartunk rövid szemlét, bár nem adjuk fel a reményt, hogy az utóbbi években létrejött konszolidáció nem fog felbomolni és-Jiőgy' a békerontók aknamunkája nem fog sikerülni. Most megint a katonai kérdések kisértenek. Ezek az ügyek első sorban a magyar törvényhozás, és a magyar király hatalmi körébe tartoznak. De \usztria • pukkad, ha arról van szó, hogy évtizedes rekriminaciók és küzdelmek után nekünk valamelyes enged- mény, arait mi már vívmánynak vagyunk kénytelenek minősíteni, jusson. Az uralkodó, a legfelsőbb hadúr és a hadsereg közös, ezért avatkoznak bele Ausztria pártjai egy olyan kérdésbe, amelyet a magyar király és a magyar parlament vannak hivatva elintézni. Pedig nem a vezérlet és vezénylet egységéről van ezúttal szó,— a magyar katonai vezényszó ki van kapcsolva — és aprólékos, a kilences bizottság számára már négy és előtt megígért reformok vannak csupán napirenden Es ennek dacára, alig jelent meg a közös hadügyminiszter félhivatalos közleménye, amely a szóban forgó tárgyalásokról adott hirt máris sorompóba állanak és szervezkednek ellenünk és nemzeti jogaink érvényesítése ellenében. Az osztrák urak háza, valamint az osztrák képvisel óház legnagyobb pártja: a keresztény-szociálisuk, mint egy ember tömörülnek, hogy a magyar nemzet jogos törekvéseinek gáncsot vessenek. * * * Az osztrák-magyar bank benyújtotta a bankszabadalom megújítására vonatkozó kérelmét. Még az önálló bank legerősebb hívei is kénytelenek beismerni, hogy az osztrák-magyar bank a világszerte uralkodott pénzválság alatt kitünően megállotta helyét és szilárd alapon állva, összes pénzügyi műveleteivel vgyis, mint jegybank, úgyis mint hitelintézet Európa legnagyobb és leggazdagabb államainak jegybankjaival minden irányban kiállotta a versenyt. Már bővebben kimutattuk, hogy ezt a nagy és életbevágó' fontossággal biró gazdasági kérdést politikai jelszavaknak és pártérdekeknek feláldozni nem szabad és a legkomolyabb veszedelmekkel, kockázattal és megrázkódással jár az ónálló banknak a közös vámterület mellett való felállítása. Újévre beállott 24 órára a szociáldemokrata párt által rendezett politikai tömegsztrájk. A tömegsztrájk felelet volt Andrássynak legújabb belügyminiszteri intézkedésére, amellyel az asztalosok, vas- és fémmunkások szakszervezetét felfüggesztette. TÁRCA. A döbröközi eset. — 1699. — [cffltár | niI ^ A végrehajtást a megye elrendelte. Okult azonban Furdics Gergely esetén és katonai assistentiáról gondoskodott, nehogy az «indo- mita gens«, a megye tekintélyének csúfjára, a végrehajtó birák ellen fegyvert fogjon. Rebenyi Márton igy adja elő a történteket. »1699. május 31-én történt az eljárás. De a ráczok már előre értesültek a dologról és a várost az előző éjjelen üresen hagyván az erdőkbe menekültek s amit lehetett, magukkal vittek. A fegyverfoghatók a vizek közé a várba húzódtak és mikor bennünket a túlsó parton észrevették, mint az ellenségre úgy kezdtek reánk »acriter« lövöldözni. Egy pinczehelyi lovast az altestén súlyosan megsebesítettek. Látva ezt a katonai assistentia, lovairól leszállóit és hogy a fegyveres ráczokat széthajtsa, a mély vizeken át gyülekezési helyükre hatol. Ha a ráczoknak e közben bajuk esett, ezt csak maguknak tulajdoníthatták. Mi pedig az ítéletet végrehajtani tartózván, miután a külvárosban, mely pusztán hagyatoit, mit sem találtunk, amit a mezőn megfogni lehetett, hajtottuk össze. Mintegy 300 darab ökör, tehén, tinó és borjú gyűlt igy egybe, ló 24, disznó malaccal 100, birka és kecske 25. Az állatokat a követelés fejében Ernest András dombóvári tisztartónak adtuk át. Tetéztek vakmerőségüket a döbrököziek azzal, hogy mikor Ernest a csordát más napon Dombóvár felől Tamási felé hajtotta, cselt vetettek és rejtekökből gyalog és lovon előtörve, a simontornyaiak és pincehelyiekre lövöldözni kezdettek és egy pinczehelyi lovat meg is öltek. Szerencse, hogy a kaposvári őrség, amely haza vonultában Dombóvárig jutott, meghallotta a harczi zajt és a megtámadottak segélyére sietett. Különben sok gyilkosság történt volna és a csordát is bizonyosan visszafoglalják. Ha úgy folyt volna le az esemény, amint Rebenyi szolgabiró előadja, á végrehajtás megengedett formáin nem ment volna túl a dolog, sőt a lövöldözés és a pincehelyi, simon- tornyai őrség utólagos megtámadása miatt még a ráczok ellen kellett volna fordulni. A megindult vizsgálat során összegyűlt iratok azonban azt mutatják, hogy más egyéb történt, olyan, mit a régi ellensegeskedés, a régi gyűlölet szított. Olyan, mit a császári hadakban szolgáló és a Csernovich-íele nagy beköltözés óta egyházilag és katonailag szervezett ráez- ság egyeteme tett magáévá. Olyan akció, amely nemcsak a megyének volt kellemetlen, hanem a hatalmas nádornak, Eszterházy hercegnek is. gondot okozott. Kezdetben Viczay Ádám báró avatkozott az ügybe. Az 1699. junius 25-én Pakson történt ülésen panaszt emelt amiatt, hogy döbröközi jobbágyaira törnek, azokat dúlják, rabolják, anélkül, hogy ő mind ennek okáról csak tudomással is bírna. Elhatározta a megye, hogy a nádor és a döbröközi ráczok közötti ügyben hozott Ítéletet közli a báróval. Megbízta jegyzőjét Gyurekovics Pétert, tárgyaljon, tegyen »justa proposition Viczaynak és az esetre — mit nem remél — ha hiba történt volna, az ügyet hozza rendbe. 1699. szeptember 5-én a nádor és a báró egyezségre lépnek. Nagy engedékenységettanusit a herceg, kötelezi magát, hogy a hátralékos 200 ft. bér miatt elhajtott marhákat a döbröközieknek visszaadja és több mint. 2000 ft. kártérítési summáról lemond, de viszont a báró is elejt mindennemű keresetet, mit az executio során esett károk, sebek és halálozások miatt a herceg ellen indítottak. A ráczság egyeteme által felkarolt ügy azonban szélesebb medret vájt már, a herceg és Viczay báró azt egymás között el nem intézhették. A vármegyére a felső hatóságoktól vizsgálatot sürgető kemény parancsok érkeznek. Augusztus 13-án Simontornyán . elrendeli a megye, hogy a Döbröközről származó és zsákmány gyanánt széthordott ingóságok és értékek közül, ha csak egy obulust érnek is, senkj Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel felkérjük a hátra levő összeg mielőbbi beküldésére.
