Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-05 / 14. szám
19u8 április 5 TOLNA VARMEGYE. 3 A pusztán akadémikus természetű tanácsi előterjesztések ugyan csak a közeljövő zenéjét képezik, de azokból örvendetesen domborodik ki a Szentkirályi Mihály dr. polgármesterrel a városi adminisztrációba bevonult uj és egészséges szellem munkaképessége és alkotás vágya. A közgyűlést a bizottsági tagok nagy részvétele mellett Szentkirályi Mihály dr. polgár- mester d. u. 3 órakor megnyitván, Szeretniey Lajos kúriai biró és Kiinger Ferenc bankigazgató, kepviselő-testületi tagok elhunyta felett kegyeletes részvétét fejezte ki. A jegyzőkönyv hitelesítésére Molnár József és Leopold Kornél dr. kérettek fel. A posta-palota építése ügyében a pécsi posta- és távirdaigazgatóság tudatja a várossal, hogy a kincstár nem hajlandó posta-palotát építeni; a kereskedelmi miniszter, ha a város megfelelő bérházat építene, melynél a főszempont a takarékosságra lenne fordítandó, a városnak megfizetné'a befektetett tőke utáni 7% évi bért; jobb szeretné azonban, ha, mint ez máshol is történt, a beépített haszonterület után fizetne négyszögölenként 8—9 K. kamatot; szükséges volna pedig — főnöki lakás nélkül — 300 négyszögöl beépített haszonterület. (Ebből is látható, hogy mily garasos gazdálkodási elv vezeti a postát ; e jelzett alapon a postaépületért 2400—2700 korona évi bért szeretne a miniszter fizetni. Ily nevetségesen csekély bérért, ami a befektetésnek 2°/,,-át jelenti, nem akadhat postát építtető vállalkozó.) A tanács javaslata, hogy a város 7 százalék évi bér biztosítása elleneben hajlandó mintegy 160,000 korona költséggel posta-palotát építeni és ily alapon ajánlat intéztetik a postaigazgatóság utján a miniszterhez. Boda Vilmosnak aggályai vannak, mert a mai tárgysorozat 26 pontjának fele oly ügyekről szól, melyek nagy anyagi áldozatokat követelnek a várostól, így a vásártér és helypénz- szedés, a munkásházak, városház kibővítése, tisztviselők lakbéré, aszfalt, polgári fiúiskola tornaterme. Honnan veszi a város ezekre a pénzt ? Hiszen Szekszárdnak nincs egyebe, mint 500 hold földje és a Szekszárd-Szálló! Vajon akad-e pénzintézet, mely a városnak a szükséges óriási pénzösszegeket kellő fedezet nélkül rendelkezésre bocsátja ? Es mit csinálunk, ha még ezeken kívül más célokra is lesz a városnak pénzre szüksége ? Egész életében barátja volt minden városi haladásnak, de azt mindig az anyagi eszközöktől tette függővé. Előbb lásson a varos uj jövedelmi források után és csak úgy költekezzék, mert a pótadó már 70 százalék és azt emelni nem lehet, nem szabad. — A városi apparátus nagyon költséges, ilyenre nincs szükség ; szerényebb eszközökkel jobban megélhetünk. Úrfy Lajos szerint nem olyan fekete az ördög, mint amilyennek azt Boda Vilmos festi, mert hiszen 7 százalék kamatozás mellett a postapalota építése nem lesz a városra nézve teher, hanem hasznos beruházás, melynek eredménye, hogy 30 év múlva az épület tehermentesen és ingyen jut a város tulajdonába. Ugyanilyen szellemben szólalt föl Leopold Kornél dr is, csodálkozását fejezve ki a Boda Vilmos által hangoztatott pótadó emelés felett, mert hiszen a tanácsnak általa kifogásolt javaslatai között egyetlenegy se alapszik pótadó emelésen, hanem ellenkezőleg: a város jövedelmeinek fokozását célozzák azok újabb terhek nélkül. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. A helypénzszedési jog és a vásártér megvétele tárgyában Boda Vilmos ellenző felszólalást tett, mert abban csak újabb terhet lát. Ne várjanak e vételtől valami sok jót, mert az gyakorlatilag a szekszárdi már most is igen drága piac megdrágulására fog vezetni. Amit nyerünk a vámon, el fogjuk veszteni a réven vagy megfordítva. Órffy Lajos szerint az ügylet attól függ, hogy mire tartja az alapítványi uradalom a helypénzszedési jogot és vásár tért. Ha olcsón adja, megvesszük. Jobb lesz most megvenni, mint később, mert később még drágább lesz. Figyelmeztet arra a körülményre, hogy ezelőtt 20 évvel az uradalom csak hetivásárokon szedett vámot. A polgármester felvilágosító megjegyzéseiben előadja, hogy e tervezett vételt a piacrendészeti szempontok is megkövetelik. Ma az a helyzet, hogy piacunkon az uradalom szedi a helypénzt és a piactér kikövezését a városnak kellene eszközölni, miután az városi terület. A tervezett kölcsönöktől, az ő meggyőződése szerint nem kell félni, éppen igy nein kell tartani a fogyasztási adó felemelésétől se, mert a megállapított adótételeken 3 évig nem lehet változtatni. A tanács jól jsmeri azt a kötelességét, hogy a város régi jövedelmi forrásainak fokozásáról és uj jövedelmi források nyitásáról kell gondoskodnia, amit a beterjesztett javaslatok is bizonyítanak. Tomcsányi Lajos, mipt az alapítványi uradalom képviselője, azon véleményét fejezi ki, hogy a vásártér nem igen lesz olcsó, mert az uradalomnak kell a pénz. Leopold Sándor sze int a kérdéses vásártéri területet házhelyekül az uradalom nem értékesítheti, mert az úrbéri szerződés kötelezi az uradalmat, hogy 50 hold vásártérnek megtartandó. Leopold Kornél dr. azon erős reményét | hangoztatta, hogy a kultuszminiszter nem üzle- ; tileg fogja majd föl ezt a kérdést és egy várossal szemben nem fogja annak fejlődését és terjeszkedését megakadályozni. Melegen pártolja, hogy a vétel ügyében a kezdeményezés megtételére a tanács felhatalmaztassék, ami egyhangúlag el is határoztatott. A munkáslakások építése tárgyában dr. Szentkirályi polgármester ismerteti az ügy-állást. A befektetett' tőke 30 éven át 6 és fél százalékot jövedelmezne a városnak, melyből 2 százalékot az allam fizetne, a munkás pedig csak 4 és fél százalékot. Szekszárdról 500-an jelentkeztek ily munkásházakért, a város azonban egyelőre csak 50 házat akarna létesíteni, az Augusz-alapitvány tőkéinek felhasználásával. Egy ház legfeljebb 1600 koronába kerülne és igy a munkások legfeljebb 68 korona évi törlesztés fejében jutnak saját házhoz, mig most 40—80—120 korona évi házbért is fizetnek bérlakásaikért. A közgyűlés Boda Vilmos felszólalása után a kezdeményezéssel a tanácsot megbízta. Ugyancsak megbizatotta tanács a városház kibővítésére vonatkozó terv elkészítésével, mit különben Boda Vilmos és Csépi Sándor elleneztek, mondván, hogy ha eddig meglehettek helyiségeikben a tisztviselők, ezután is meglehetnek, A tisztviselői lakbérre vonatkozólag a tanács kimutatta a különböző címeken, minők : késedelmi kamatok, intők, végrehajtás, átírások után stb. befoiyó fedezetet, mely a 4000 kor. lakbérszükségleten felül még mintegy 1600 kor. felesleget is ad. Hosszabb vita után, melyben Horváth Ignác, Mehrvverth Ferenc, Kovács Dávid, Leopold Kornél dr., Schneider János, Tóth Károly, Csépi Sándor vettek részt, a lakbér javaslat egyhangúlag elfogadtatott megtoldva Mehrwerth Ferenc azon indítványával, hogy az Írnokok is kapjanak 120 korona lakbért. Ugyancsak hosszabb vita után. melyben Leopold Sándor, Tóth Károly, Pesthy Pál, Boda Vilmos és Kamarás Béla vettek részt, a tanács megbizatott a vasúti gyalogút és a már ismertetett utcák aszfaltozására vonatkozó előintéz- kedések megtételére. Az ingatlanok telekkönyvi átíratására vonatkozó nem különben a házaló kereskedés, valamint a csendháboritás eltiltásáról szóló szabályrendeletek helybenhagyására vonatkozó bejelentés tudomásul vétetett. A 3-ik gyógyszertár felállítását nem véleményezte a tanács. A polgári fiúiskola tornaterme létesítésének ügyében a közigazgatási bizottság megkerestetik, engedje meg, hogy ez ügy a polgári leányiskola uj épületevei kapcsolatban oldas- sék meg. A csendőrszárny parancsnokság feljentése a rendőrkapitány ellen, melynek lényégé az, hogy a rendőrkapitány a szárnyparancsnoks g mellőzésével fordul szolgálati ügyekben a kerületi parancsnoksághoz és hogy nem tartja magát a közösen megállapított és elfogadott szolgálati határozmányokhoz, áttétetett az alispánhoz. E tárgyból kifolyólag^ sajnálatunknak adunk kifejezést, hogy a rendőrkapitány és a csendőrszárnvparancsnokság között az egyetértő szolgálati összhang nincs’ meg. Nem tud- juk és nem keressük ezúttal, hogy kinek a hibájából; ennek eldöntése nem is a mi tisztünk, de nagyon kívánatosnak tartjuk, hogy az ellentétek ‘ elsimítására és végleges kiküszöbölésére minden tényező tegye meg a magáét, nehogy a közügy szenvedjen miatta. A polgármester előterjesztése, hogy a belügyminiszternél a rendőrség államosítása kérel- meztessék, elfogadtatott. Az óvoda és polg. iskola számadásai tudomásul vétettek. A vasúti hid felemelésére vonatkozó alis- páni határozat tudomásul vétetett és a költség részesedés elfogadtatott, nem különben elfogadtatott az ártezi kút helyéül kijelölt terület bérszerződésének megszüntetése. Szabó Géza rk. hittanár kérelme, hogy részére évi 300 korona segély szavaztassék meg, elutasittatott, mert a város egy felekezet hitoktatójának se ad segélyt: ha azonban Szabó hittanár az államtól kerne segélyt, kérelmét a város a legmelegebben fogja támogatni. Horvát Györgyné és Udvardi Sándorné, nem különben Schlegl János 33 év óta városi kocsis részére 50 korona dragasági pótlék szavaztatott meg. Reich Ármin és társai utca kövezés iránt való kérelme (Duna-utca—vasút, izraelita templom - vasút) nem teljesittetett, az általános kövezés nemsokára úgyis meglesz. Bosán Sándorné temetési segely kérelme elutasittatott. Zsigmond Dezső, Hradek Ferenc és Virág János írnokok visszatartott fizetésének kiutalványozása megengedtetett. Béky Józsefnek megengedtetett, hogy a Delicia-cukrászda előtt a járdán 175 centiméter szélességben asztalokat rakhasson ki, a forgalom kára nélkül. HÍREK — Személyi hírek. Apponyi Géza gróf főispán a közgyűlés alkalmából vasárnap' délután Szekszárdra érkezett, ahonnét kedden este tért vissza Hőgyészre, szombaton pedig a gyermeknapra megint eljött Szekszárdra. — Csapó Vilmos kamarás, tengeliczi nagybirtokost a törvény- hatóság képviseletében a pécsi gyermekmenhely bizottságbaválasztották. — Schell József báró és családja Abbáziából hosszabb távoliét után hazaérkezett Katalinpusztára. — A vármegye elismerése. Az állandó választmány, majd pedig a közgyűlés is Jeszenszky Andor indítványára legmelegebb elismerését fejezte ki Alacs Zoltán az államépitészeti hivatal főnöke iránt, aző szakavatott és kiválóan buzgó működéséért. — Eljegyzés. Báró Inkey Pál somogy- megyei nagybirtokos eljegyezte Sztankovánszky Ágnes urhölgyet, Sztankovánszky János kamarás, kajdacsi nagybirtokos és neje' szül. jobaházi Döry Tekla úrnő leányát — Vasúti bizottság. A boszniai vasútnak Budapest-Bátaszék-Baranyavár-Mohács-Eszék irányában leendő vezetése tárgyában a megyei közgyűlés elfogadta, mint az előre látható volt az alispán indítványát, hogy egy végrehajtóbizottság küldessék ki, mely érintkezésbe lépve Baranyavármegyével és Eszék sz. kir. várossal, a szükséges lépéseket megteszi, az alispán pedig az intézkedések megtételére felhatalmazta- tott. A végrehajtó bizottság a következőleg alakíttatott meg: Elnök: Bartal Béla; tagok: Simonttits Elemér alispán, Forster Zoltán főjegyző, Totth Ödön tiszti ügyész, Rassovszky Julián dunaföldvári, báró Jeszenszky György simontornyai és Bajó Pál központi főszolga- birák, Kovács S. Endre, Bezerédj Pál, Széchenyi Sándor gróf, Sztankovánszky János, Csapó Dániel, Zavaros Gyula, dr. PestiyPél, Jeszenszky Andor, Tóth Károly, dr. Szentkirályi Mihály, Órffy Lajos, dr. Leopold Kornél, ifj. Leopold Lajos, Leopold Sándor, Bodnár István, Fekete Ágoston, Horváth Ferenc, Tenclinger János, dr. Mártin József, Török Béla, Török Pál, Uj János Grósz, Návay Emil, Mayer Alajos, Rüll Nándor, Nagy György Hangonyi és Taffner János megyebizottsági tagok. — Kaszinói halvacsora A szekszárdi kaszinó hagyományos halvacsorája pénteken este folyt le a tagok szép számú részvétele mellett. Az első felköszöntőt a kaszinó ügyvezető igazgatója: Sitnontsils Elemér mondotta a kaszinó tagjaira. mit levnsK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Minden küflöldit fölülmúl liazáuk természetes & szénsavas vizek királya ZZ-iAGITES ■Forrás. Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali bor- és Főraktár: S. gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak Kedvelt borviz! Ocsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható! MOIV TESTVÉREK cégnél, SZEKSZÁRDOiV. ••