Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-01 / 9. szám
2 óráig bizonyos prestige helyébe népszerűtlenség lép és néhány mandátum áldozatul esik — ez sokkal kisebb baj, mintha saját maguk járják le magukat és tépik szét a függetlenségi politika nimbuszának utolsó foszlányait is. A házszaóályrevizió életbevágó szükséglete az országnak. Ha azt akarjuk, hogy a magyar állam fenmaradjon, ha azt akarjuk, hogy a nemzeti akarat érvényesülni tudjon, ha nem akarjuk, hogy a nemzeti erő martaléka legyen a parlamenti anarkiának, ha nem akarjuk, hogy az a jog és hatalom, amely a népképviseletben egyesül, elposványosodjék, ha nem akarjuk, hogy a parlamenti élet és a parla- mentárizmus lényege züllésnek és bukásnak induljon, akkor a házszabály revíziót örömmel kell üdvözölni minden hazafinak és a kormányt pártkülönbség nélkül kell támogatnunk abban a törekvésében, amelyet a magyar állam fenmaradása és a nemzeti akarat érvényesülésének biztosítása érdekében a ház- szabályrevizio megalkotásával maga elé tűzött. Nem tetszelgünk magunknak abban — bármennyire hálás tárgyul kínálkozzék is — hogy kidomborítsuk ama ellentmondást és következetlenséget, amely a függetlenségi párt többségének és a kormánynak mai és Tisza István idejében ugyanezen kérdés tárgyalása alkalmával követett magatartása között élénk színekkel megnyilatkozik. Nem utalunk arra, hogy amig sipponyi Albert gr. 3 és fél év előtt azért lépett ki a szabad- elvüpártból, mert Tisza a délutáni ülések megtartását követelte, most pedig ugyanazon Apponyi Albert gróf a 16 órás képviselőházi üléseknek nemcsak ékesszavu, hanem lelkes és mesteri hirdetője. Mi szükségesnek, a nemzeti politika sarkalatos követelményének tartottuk a múltban a házszabályok revízióját — tehát csak következetesek maradunk magunkhoz és csak a politikai tisztességnek teszünk vele eleget, amikor ezt kívánjuk ma is — jóllehet azt egy másik kormány hozta napirendre. Nem az a kérdés, hogy ki akar valamit, hanem az, hogy mit ak; r. A jót, a közhasznú reformokat el kell fogadni és támogatni, bárhonnét jöjjenek. Andrássy Gyula gróf klasszikusan szép beszédében egyszerű és bölcs okfejtéssel, kerülve minden külső hatást, mutatta ki a--------------------------------% ... ,. . I há zszabályrevízió nagy szükségét és jelentőségét a legfőbb állami érdekek szempontjából. Nem szabad azt tovább tűrni, hogy a művelt világ gűnykacaja közben 20 — 25 képviselő bármely pillanatban megakadályozhassa a parlamentáris gépezet funkcionálását, megakadályozhassa a nemzeti akarat szabad és jogos én'inyesülését. A nemzeti •öngyilkossággal volna az határos tűrni továbbra is, hogy 20 ember, legyen az horvát, vagy nemzetiségi, legyen az nemzetközi szociáldemokrata vagy oh an soviniszta magyar hazafi, mint akár Nagy György — bármely pillanatban, az ó tetszése vagy szeszélye szerint megbéníthassa a parlament működését, és megakadályozhassa az országgyűlést abban, hogy határozatokat hozhasson, hogy érdemleges munkát végezzen, hogy dolgozni tudjon. Nincsen még egy parlament Európában, amelyben olyan keveset dolgoznának és annyit beszélnének, mint a magyar kép- ! viselőház. Maga Apponyi Albert gróf, aki, ha az obstrukciókban annak idején személyesen tevékeny részt nem vett ugyan, de azok sikerét az ó jóakaratu semlegességével előmozdította — ismerte be, hogy cparlamentünknek és vele nemzetünknek tekintélye lehanyatlott azóta, amióta az obs- trukció réme itt folyton kasért. > Apponyinak a tiszta hazaszeretet által sugalt, tiszteletreméltó, férfias beismerése | szolgáljon tanulságul a kormány intencióinak meggyanusitásától sem idegenkedő fron- döröknek. Nemes haragtól lobog Andrássy- nak és Apponyinak felzúdulása, amikor az obstrukció rémének következményeit ecsetelik. Ettől a rémtől, a parlamentarizmus eme rákfenéjétől akarja megszabadítani a nemzetet a tárgyalás alatt álló javaslat, melynek elfogadását — a népszerűségét hajszoló — de nem a nemzet érdekeit kereső függetlenségi frondörök kivételével — a nemzet józan nagy többsége melegen óhajtja. A dolgozni szeretők azt kívánják, hogy a parlament is dolgozzék, azért a frázisgyártó képviselóház helyén — ahol a népjogok diadalmas terjedése folytán a legdolgosabb társadalmi rétegek is nemsokára képviselve lesznek — örömmel üdvözöljük a munka- ■ szerető és munkabecsülő, dolgos parlamentet. ____ TO LNA VARMEGYE. 1508 március 1 VÁRMEGYE. Elvi fontosságú [határozatok Időszaki lay utján elkövetett rágalmazás, vagy becsületsértés esetén nem a vádlott, hanem a lap kiadója kötelezendő a büntető ítélet közzétételére. (Kúria 7344 907.) — Aki csoportosulás alkalmával a távozásra való rendőri felszólításnak nem engedelmeskedik és a csoportosulásban tovább is részt vesz, kihágást követ el. (Belügyin. 341 907. — Egy lappéldányban több cikk által elkövetett izgatás nem halmazat, hanem csak egy delictum. (Kúria 7745 907.) — Meghalt személy ne- nevének ráhamisitása váltóra nem csalás, hanem magánokirat hamisítás. (Kúria 5429907) — Vadászegyesület területén elkövetett jogosulatlan vadászat miatt a büntető eljárás csak az egylet képviseletére illetékes elnök panaszára indítható meg. (Belügym. 704 907.) — Automobil vezető kötetes gépét megállítani, ha észreveszi, hogy a szemben levő szekér lovai megbokrosodtak. (Kúria 9181907.) — Ha a munkás a kijavítás végett rábízott dolgokat munkabérének kielégítése céljából elidegeníti, sikkasztást követ el. (Kúria 7927 907.) — Fák és egyéb beültetett növények ha a talajban gyökeret vertek, az ingatlan alkatrészeivé válnak s ily minőségükben a föld tulajdonának tulajdonába mennek át. (Belügym. 33749 907.) — Az italmérési illeték a naptári évnegyed első napján esedékes s a késedelmi kamat is ettől a naptól kezdve jár. (Pénzügym. 54021907. — Az adófelszólamlási bizottság tagjai csak azokra a napokra tarthatnak napidijra igényt, amely napokon a tárgyaláson elejétől végig résztvesznek. (Pénzügym. 91150 906.) — Kihágási ügyben hozott olyan ítélet, melyet a tárgyalást vezető közig, gyakornok a szolga- biró utasítására hoz, megsemmisítendő. (Belügy- min. 6619 906.) — A felhívás egy gyülekezethez, hogy rendőri tilalom ellenére bizonyos utón haladjon, a büntető törvénykönyvbe ütközik. — Államfogház nem változtatható át pénzbüntetésre. (Kúria 5069 907,) — A folyó-vizen úszó ingóság kifogása és eltulajdonítása büntetendő cselekmény. (Kúria 4254 907.) KÖZSÉGI ELET. ___ Uzdborjádo n Pesthy István bird helyébe Pintér János elöljáró, ennek helyébe pedig Kranitz István választatott meg. Zombán a lemondott Marsai János biró szobában-, fullasztó a tűz miatt, amely a kályhában égett és a lámpa miatt, amely egész este világított. A függönyök le voltak bocsátva. Egy utcai gázlámpa fénye rávetődött a fehér vászonra és rárajzolta a külső ablak keretét. Nyitott szemekkel feküdt ott és fáradt, meg kimerült volt, hogy már gondolkozni sem volt képes. Az ébresztő óra rettenetesen zavarta, de nem állíthatta meg, mert kora reggel munkánál kellett lennie. A mellette levő fülkében anyja, akit ismét a rheumája kínzóit, még hevesebben köhögött. — Nagyon jól van igy ! — gondolta magában és örült neki. De mikor a köhögés mind erősebb tett, megkapta a részvét, kiugrott az ágyból és fedetlen lábbal kifutott a folyosóra, át a konyhába, hogy segítségére legyen a szenvedőnek. Csak menj! hagyj békében ! Ti vagytok az okai halálomnak, mindaketten. Lábujjhegyen ismét visszasietett, de rosszul jépett: beleütötte a lábát a küszöbbe Ez nagyon fájt; a szemei egyszerre könybe lábadtak. Leült, gyöngéden megsimogatta a sebét és ebben a helyzetben elkezdett sírni — nem amiatt, mert megütötte magát, — fájt ugyan, de ez a legkevesebb ----a nyomorúságos élete miatt sirt, a férfi miatt, aki hitvesül kérte — a tegnap esti perpatvar miatt — az anyja szidalmai miatt. Azután visszacsúszott a fekhelyére és gondolataiban ismét feltámadtak a félelmetes víziók, a kétség, a kisértés, a vágj’, meg a felelem. Vajon mi érné őt . . . ott . . . Indiában ? Át fog kelni a nagy tengeren . . . vidáman . . . üdén . . . mint egykor, amikor Hamburgba utazott . . . De nem. Nem lesz boldog . . . idegen világban . . . senkit sem fog ismerni . . . csak őt . . . Őt, aki meg ?ogja csókolni az ajkát . , . rettenetes vörös bajuszával . : . E gondolatra felszökött az ágyából és az ablakra nézett. Csönd Az utcán valaki éppen elhaladt a ház előtt, a léptei tisztán behallatszottak a csöndes szobácskába. Minden lépés. Most belebotlott az ereszcsatornába. Most befordul a sarkon. Aztán ismét csend. De hát mit törődött ő azzal az emberrel az utczán ? Mit törődik az egész várossal, amely éjszakába borulva körülötte elterül ? Végre elaludt. De egyszerre felriadt ismét, mert Riek hangosan horkolt. Az anya kidugta fejét az alkóvból. — Mennyibe került ? — Huszonkét forint hatvankét cent . . . — Hat szó, egyenként három forint hetvenhét cent . . . A hőség tűrhetetlen volt. Nesztelenül felnyitotta az ablakot és beoocsátotta a friss, éjszakai levegőt. Reggel, amikor Io és Riek visszajöttek, az anya még ágyba feküdt. Riek üde, kipirult arccal toppant be. Io mély karikákkal a szeme alatt. — Istenem, teremtőm 1 Mennyi pénz ? Hat szóra volt szükségetek ? — lermészetesen : «Wolters . . . indiai. .. hivalalnok . . . Samarang . . . lg m . . . Io.» — A «indiai»-t elhagyhattátok volna ostobák ! No de mindegy! Jer ide, Io, adok egy csókot az eljegyzésedre ! Sirofín Emeli u étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli kiadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis. influenza-ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. lUnthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor m Roche“ eredeti csomagolást. V. Hoffmtnn-La Roche A Co. Basel (Svájc) *
