Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-18 / 42. szám

XVIII. éviül vain 42. szám Szekszárd. 1908 október 18. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ér: Egész évre ... 12 koron*. Fél évre . . . 6 » Negyed évre . . 3 > Egy szint ára . . 24 fillér. S16fizet«»cket «• birdetó**k«t a kiad*. | hivatalon kívül «lfofad a Bolaár-fét« könyvnyomda él papirk«r«>kade> r.-t. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg-.jelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiaJóhivatal: Szekszárdon. Vármegye utca 130. sz. E«y.s dtékasárdon. szamok ugyanot kaphatók. Szerketzléségi telnfen-txám 18. — Kit Felelős szerkesztő é« laptulajdonos: Or. LEOPOLD KORNÉL »hivatali telefon-szám II. Főmunkstárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok — ucm aaautík A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdet»«* mérsékelten ■efillepiteit áreubál/ Sterlet i/émltutssk. A boritaladó törlésének kérdése. A bor megadóztatásának eredete a múlt század közepére, az abszolutizmus idejére vezethető vissza. Az 1850. év november havában megjelent császári pátens képezi alapját annak a törvényhalmaznak, mely azutan 1859-ben (május 12), 1868-ban(XVh. és XXXV. t.-c.), 1875-ben (XXVIH.), 1888-ban (XXXV.) egyre súlyosbította a borforgalmat, mig végre 1892-ben ( vV. t.-c.) eljutottunk a mai állapothoz. Mihelyt borterméseink emelkedni kezd­tek s 1899-ben már a 2 millió hektolitert , ismét elérték, általánosan érezhetővé vált, hogy borászatunk szabad térfoglalását két súlyos bilincs akadályozza: az olasz bor­vámklauzula és a boritaladó. Mindaddig, mig ez a két elhibázott politikai alkotás kiküszöbölve nincs, borgazdaságunk szabad fejlődése el nem képzelhető. És megindították a küzdelmet a szőlő­termelők nemcsak a gazdasági egyesületek, de a törvényhatóságok utján is, melyek sorban felírtak a kormányhoz és a képvi- selóházhoz, hogy közgazdaságunk eme két béklyójától szabadítsa meg az országot. így tudomásunk van arról, hogy a következő megyék és városok kérelmezték a borital­adó leszállítását az országgyűléstől: Baranya, Bars, Bereg, Békés, Borsod, Csongrád, Esztergom, Fejér, Győr, Heves, Krassó-Szörény, Moson, Pozsony, Somogy, Szabolcs, Szeben, Szilágy, Temes, Tolna, Ung, Zemplén. Baja, Debrecen, Komárom, Kolozsvár, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Szabadka, Szé­kesfehérvár, Sopron. Az olasz borvám ellen kifejtett küzdel­TÁRCA. Segitség-Album. A madocsai tüzkárosultak javára szer­kesztett Segitség-Album végre elhagyta a sajtót Az album terjedelme 24 oldal és azokon prózában és versben hazai és megyei közéle­tünk számos jelese örökítette meg gondolatait azzal az emberbaráti nemes szándékkal, hogy irói közreműködéssel segítsen a szegény tüz- károsultakon. Mennyiben éri el a Segitség- Album ezt a célt, az mindenesetre a nagy kö­zönség felkarolásától függ. E helyen részünkről csak annak megállapítására szorítkozunk, hogy a Segitség-Album magas irodalmi színvonalon áll és hogy ez irodalmi mű szerkesztőjének, Lévai Dezső doktornak igazi sikert és elismerést hozott, melynek legszebb koronája az lesz, ha a Segitség-Album anyagi sikert is arat, amit a fenforgó körülmények között bizonyosra is ve- ! hetünk. A Segitség-Album tartalmát gazdagító köz­leményekből mutatóul adjuk a következőket: Leld boldogságodat abban, hogy azzal amid van, szenvedő embertársaidon segitve fájdalom könnyeiket örömkönnyekké változ­tasd ; igy áldást hozol másokra és áldás lészen neveden ! Kistapolcsány, 1908. Vili. 22. József főherceg. Hazánkban oly gyakran égnek le egész községek, hogy megfontolandónak tartom azt, met teljes siker kisérte, pedig ott a nem­zetközi politika, egy szövetséges állam leg­főbb anyagi érdeke is belejátszott, mennyi­vel több okunk van reményiem, hogy a boritaladó törlésére vonatkozó kérelmünket, melynek teljesítése tisztán a magyar kor­mánytól és országgyűléstől függ, teljesíteni fogják, midőn nyilvánvaló, hogy ennek tel­jesítésétől szólótermelésünk egész jövője függ. Csak akarnunk kell, csak impozáns módon kifejezést kell adnunk annak, hogy mindannyian, akik szőlőtermeléssel, keres­kedelemmel, borok kimérésével foglalkoz­nak, ezt meggyőződéssel és teljes erőnk­ből követelik, úgy kérésünk meghallgatásra fog találni. A szeszadó felemelése megtörtént, az adóreform-tervezet elkészült, de a bor­italadó leszállásáról még ezideig nincs tudomásunk. A pénzügyi kormány elfogadta a szesz­adót, úgy, hogy az 37 millió koronával többet fog jövedelmezni, mint eddig, de a 16 millió korona nyersbevételt jelentő bor­italadó törléséről azért még ma >incs szól Mert ugyan mit jelent ez a tétel az állami háztartásban? Jóformán semmit. Az a 16 millió korona alig tesz ki többet az évi bevétel 1 százaléknál, mert hisz az 1909-i állami költségvetés 1555 millió ko­rona bevételt praeliminál. Mikor először kértük a boritaladó leszállítását, vagyis kö­rülbelül 10 millió koronával való csökken- tentését, akkor az állami előirányzat alig 1000 millió koronát igényelt; azóta a szük­ségletek egy félmilliárddal növekedtek. Ha minderre találtak a pénzügyminiszterek fe­dezetet és fognak a jövőben az egyre emel kedő kiadásokra megfelelő alapot találni, lehetetlen, hogy éppen a boritaladó hogy ne tétessék-e kötelezővé a községenkinti tűzbiztosítás. (Budapest). Kossuth Ferenc. Ha a végzet kiszámithatlan keze egye­sek vagy községekre nehezedik s talán az emberek gondatlansága folytán is ezeket ve­szély és gyászba borítja, úgy a könyekkel áztatott hamu-romok közt is nyílik egy sze­rény kis virágszál: annak tapasztalata, hogy a közönség szivében a felebaráti szeretet, a részvét még nem halt kil Tiszta szívből kívánom, hogy a Minden­ható áldása a mélyen sújtott madocsai káro­sultakra boldog jövőt hozzon. (Nagydorog). Gróf Széchényi Sándor. A lesújtó csapások is Istenhez emelik az emberek fogékony sziveit: a sújtottak szivét a biztató remény s a megnyugvás által, a többiét pedig a felebaráti szeretet gyakor­lása révén. Gróf Zichy Gyula, pécsi püspök. A milyen szivettépő fájdalom a nyomor könnyeit önteni, ép oly nemes gyönyörérzet a nyomor-sajtolt könynek felszáritásához hozzájárulhatni. (Hogy ész-). Gróf Apponyi Géza főispán. Kis nemzetek nagy nemzetek mellett csak úgy maradhatnak fenn, ha többet dol­aránylag csekély összegére ne kerülne más­honnan fedezet. De még ha csakugyan nem akadna, még akkor is közgazdaságunk és állami vagyonmérlegünk szempontjából sokkal fon­tosabb, hogy a milliárdnyi értéket képviselő szőlóbirtokok fennmaradjanak, hogy a fél­millió bortermelő, kereskedő és vendéglős exisztenciája biztosítva legyen, mint az, hogy ideig-óráig deficit nélkül végződjék az államháztartás mérlege. Nem is szólva ar- rél, hogy egy jómódú szőlóbirtokosság sok más cimen az ily módon elmaradt adót sok­szorosan ki fogná pótolni. Lám, Franciaországban 1900-ban, mi­kor először volt igazán nagy termésre kilá tás, jóformán 48 óra alatt eltörülték a bor­adót (csak valami jelentéktelen forgalmi adót hagyva meg), pedig ott 173 millió lrankkal szerepelt ez az adónem az ország költségvetésében, vagyis kitette annak 5 százalékát. És mégis belement abba a kor­mány, mert a képviselők túlnyomó több­sége meghallgatta a borvidékek kétségbe­ejtő siralmát és egyszerűen leszavazta ezt a tételt. A francia költségvetés a követ­kező évben 100 millió deficittel végződött, de a szólógazdaság meg volt mentve ! Megmenekült azáltal, hogy a borfo­gyasztás egy év alatt oly óriási lendületet vett, hogy maga Páris város lakossága fo­gyasztott el ll/t millió hektoliterrel, az egész birodalom pedig 18 millió hl.-rel töb­bet, mint előző évben. Hogy a fogyasztási adóleszállitás és a fogyasztás térhódítása között mily szoros nexus áll fenn, annak klasszikus példáját szolgáltatta már 80 év előtt Skócia. Eb­ben az országban a borfogyasztás jelenték­telen volt, mikor pedig 1822-ben az adót goznak, jobban dolgoznak és olcsóbban dol­goznak, mint a nagyok. (Fadd). Bartal Béla. Dunaföldvár lelkes közönségéből a szük­ség pillanatában mindig friss energiákat vált ki az elemek erejével folytatott küzdelmek hagyományos cultusa. Akár a Duna hömpölygő árja, akár a tűz pusztító hatalma támad környezetében az emberi munka felhalmozott eredményeire: mindig gyors és bátor a mentés, első a segélynyújtás és áldozatkész a kárpótlás terén ! íme! A madocsaiak kártalanítása érde­kében megindult actióban is vezet! E magatartása nemcsak azon jótékony­ságnál fogva bír értékkel, melyet közvetlenül kifejt, hanem szociális jelentőségű hatásánál fogva is ; mert nemes hagyományaihoz képest újból igazolja a szerencsétleneknek az ember- szeretet hatalmába vetett azon bizalmát, mely a sorscsapások súlya alatt elcsüggedt emberi lélek ellentállásának — nagy szerencsétlen­ségek idején — utolsó támasztéka. (Szekszárd). Simontsits Elemér, alispán. Enyhíteni a szegények és szerencsétle­nek sorsán: legnemesebb kötelessége azok­nak, kiknek az Isten kedvez. (Puszta-Katalin). Báró Schell József. A szerencsétlenséget csak akkor nehéz elviselni, ha közöny és részvétlenség kiséri; igaz felebaráti szeretetből fakadó segítséggel a

Next

/
Oldalképek
Tartalom