Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-09 / 6. szám

lf>08 február 9 tol:, aV AHMEGYE. 3 ____VÁRMEGYE.______ — A közigazgatási bizottság február havi ülését f. hó 12-én tarja meg. — Ugyanaznap lesz az állandó választmány megalakuló ülése is. VÁROSI ÜGYEK. Képviselőtestületi ülés. Szekszárd város képriselötestülete kedden délután rendkívüli közgyűlést tartott a Szek- szárd-Szálló nagytermében dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklése mellett. Jegyzőkönyvhitelesitőkül Schmideg Mór és Uj János képviselők kérettek fel. Ezután a vasúti bajaink orvoslását kérő a kereskedelmi miniszter elé terjesztendő memo­randum olvastatott föl, melyet a közgyűlés egész terjedelmében magáévá tesz. A memorandum élénk színekkel ecseteli a mi régi vasúti mi­zériánkat s ezért kéri a minisztert, hogy a rét- szilas—szekszárd—bátaszéki vonal részére a ter­mészetes elágazásnál, Rétszilason legyen a vonatok csatlakozása, illetve Bétszilas állomás olykép bővíttessék ki, hogy ezen vonal csatlakozó állomás lehessen. Kéri továbbá hogy a teher­forgalom á személyforgalomtól különválasztassék és a személyvonatokkal csakis gyorsárut le­hessen szállítani, mig a darabáruk és teherfor­galom részére külön kezelő- és tehervonatok állíttassanak be, végül, hogy a személyvonatok sebessége 40 kilométerre emeltessék föl. A kér­vényt Szabó Károly vezetésével nagyszámú kül­döttség fogja a miniszternek a jövő héten át­nyújtani. Fleischer Ödön fatelepe ügyében hozott másodfokú ítélet tudomásul vétetett. Eisler Manó városi állatorvos helyettesítési dijai kiutaltattak. Bognár Albert tb. tanácsnok tiszteletdija 720 koronában állapíttatott meg. A tisztviselőtelep dr. Éri Márton és társai kérelmére a város belterületéhez csatoltatott. Szilágyi Dezső színigazgató által a nagy­teremért lefizetett összeg 50 százaléka vissza­utal ványoztatott. Ezután még néhány illetőségi ügyet tár­gyalt a képviselőtestület, a mivel a közgyűlés véget ért. KÖZSÉGI ÉLET. — Keszöhidegkuton Schmiermund János le­mondott községi biró helyére Wagner Henrik elöljáró választatott meg, ennek helyébe pedig Frischkorti János. Olvastatott a kir. kancellária levele is, amely értesít, hogy előre láthatólag májusban fog érkezni a követség, de jóval nagyobb számú kísérettel, mint ahogy Ő felsége közli, s ezért nagyobb mennyiségben is lesz minden adandó. Olvastatott végül Gvőrmegye levele, mely­ben az érdekelt megyéket és városokat az ellá­tás megbeszélése végett ápril 15-re Székesfe­hérváron tanácskozásra hívja. Elhatározta a gyűlés, hogy Székesfehérvárra Egri Lászlót küldi, Esterházy gróf balatonmelléki javainak inspectorát. A szüksége.s bevásárlásokat Kaufmann János simontornyai harmincados és megyei perceptor eszközölje. A simontornyai járás­ban Dalmata János szolgabiró, Maurer András commissarius, Nagy István, Czvetan László, Kis- agárdi János gondoskodjanak mindenről, a földvári járásban Petrovszky József szolgabiró, Ferenczfti János, Demeter János és Soproni Pál esküdt urak. Ami takarmány, árpa csak kapható, azt mind össze kell szedni. Május napjai azonban elhaladtak, és a követség nem érkezett. A május 17-én Szek- szárdon tartott ülés elrendelte, hogy Pest-, Fehér- és Veszprémmegyéket sürgetni kell, állít­sák: az igás erőt kellő időre Bátaszékre, nehogy Tolnamegye népe nagyobb teherrel sujtassék s hogyr az élelmiszerek vásárlását tovább halasz­tani nem kell. De még a következő hónap is várakozással telt el. A junius 17-én Szekszár- dón tartott ülés azonban már részletes híreket nyert. Paumbkartner Bálint főhadibiztos három levele érkezett, amelyek szerint a követség sok­kal nagyobb számú, mint gondolni lehetett, s ezért sokkal nagyobb igás erőt és élelmezést is — A pincehelyi uj közigazgatási jegyzői állás rendszere»itesére vonatkozó megyei köz­gyűlési határozatot a belügyminiszter feloldotta, mert ez állas dotálására nincs pénze. A drágaság okai/ A drágasággal és okaival részletesen fog­lalkozik az uj alispáni felirat, melynek főleg általános közgazdasági vonatkozású részeire kívánok az aláboiakban reflektálni. Hogy mik a drágaság közelebbi és távo­labbi okai, arról sokat lehetne mondani, de egy rövid reflexió keretében csak néhányra kívánok rámutatni. Okozzák első sorban a piaci, főleg a világpiaci úrkonjunkturák, okozza a kiván­dorlás, a munkaerő megdrágulása, minek folytán a földmivelő nép munkáját másutt jobban érté­kesítvén, számos élelmicikk előállításával a régebbi olcsó árak mellett nem hajlandó foglal­kozni. A rosszabb gazdasági munkásviszonyok, az építkezés, a gazdasági szükségleti cikkek nagyfokú megdrágulása folytán, az állattenyész­tés, takarmány termés stb. jelentékenyen többe kerül a gazdának s igy tartósan olcsó állatárak mellett számítását meg nem találhatja. Van eze­ken kívül még számos más ok, ami közrejátszik s amelyeket itt nem részletezhetek. Nagyon téved azonban a fölirat abban, hogy a húsdrágulást az exportnak kedvező vámpolitika okozza. Az uj vámszerződések exportunkra nézve inkább még kedvezőtlenek. Az uj német vámszerződés pl. a szarvasmarhákat az eddig darab szerinti vámtétel helyett súly szerint rója meg vámmal s ez az eddiginek jóval több mint 10U százalékos emelését jelenti. Ennek tulajdonítható, hogy azóta (1906 március) német- országi exportunk jelentékenyen csökkent. Mező- gazdasági kivitelünket pedig akár vámpolitikai, akár tarifális, akár egyéb intézkedésekkel még csökkenteni arra vezetne, hogy már eddig is passzív külkereskedelmi mérlegünk még inkább hátrányára változnék meg. És minden oly intéz­kedésből, mely mezőgazdasági termékeink árát leszorítaná, első sorban és nagyobb mértékben nem a magyar, hanem az osztrák fogyasztó közönség venné ki a hasznát. Egy-két esztendő kivételes magas árai egyébként se szolgálnának erre elegendő okul s igen valószínű, hogy a konjunktúrák változásával jelentékeny olcsób­bodás fog önként beállani a húsárakban. (Már jórészt be is állott.) A drágulás különben nemcsak a mezőgaz­dasági, hanem az ipari termelés terén is mutat­kozik. A gazdának jelenleg csaknem minden * A kérdés aagy fontossága kívánatossá teszi annak különböző és egymástól eltéri szempontokból • való meg­világításút. ' , ű . yí szeri. kíván, mint amennyi őfelsége rendeletében spe­cifikálva volt. A követség lovai-, öszvérei- és tevéinek száma összesen 1120" és Szekszárdra számítás szerint julius 10-én lesz az érkezés. Ezen megkeresések alapján a megye most már részletesen intézkedik a fogadás és ellátás ügyében. Daróczy Ferenc alispán, Petrovszky József szolgabitó és Szalay Mihály a bátaszéki apátság tisztje Eszékig fognak Ibrahim basa elé menni. Statio a megyében hat lészen. Egy Báta- széken, kettő Szekszárdon, egy Szekszárd és Simontornya között a mezőn, és kettő Simon- tornyán. A mezei állomás céljaira Kölesd és Tormás puszták arendáltassanak ki. Bátaszékre, Szekszárdra az ottani apátságok tisztjei szállít­sanak szénát. A puszták kibérlése és a Kölesd — tormási táborba szállítandó széna ügyében intéz­kedni kell és a kaszásokat, gyűjtőket, széna­hordó szekereket kellő időben a szolgabiró ren­delje ki. A kocsik, igavonók, mindennemű el­látás és élelem kétszer oly nagy mennyiségben adandók, mint a múltkor Pinczehelyen elhatározva volt. Pest-, Veszprém-, Fehérmegyéknek írni kell, hogy az igát dupla számban julius 8-ára ok­vetlenül Bátaszékre rendeljék. Mivel Bátaszék körül az utak nagyon rósz- szak és javításra költség nincsen, Czikó, Szálka, Mányok és Váralja rendeltetnek ki a szükséges munaák elvégezésére. A szolgabirák ügyeljenek erre, adjanak ki azonnal currentalist. A hidasi hidat (a Sárvizén át Szekszárd fölött) a szek­szárdiak és őcsénviek újra építsék. A kölesdi • Rasid a Konstantinápolyból való indnlánt írva le, 763 emberről. 645 lóról, 100 óuvórról é« ISO tevéről nmlé- kezik. A számok útközben, ujylátszik. megnövekedtek. ipari árucikket vagy munkát az eddiginél jóval drágább áron kell megfizetnie és kell majd fizetnie akkor is, mikor a konjunktúrák válto­zása következtében az ő produktumainak ára alászáll. Némely ipari cikkből (bár még nem sokféléből) elég szép kivitelünk is van. Vájjon volt-e már gazda, ki ezen export megnehezítését kívánta azért, hogy az illető cikkekhez igy olcsóbban hozzájuthasson ? Hogy a szerb marha hiánya okozza a husdrágaságot, arra legékesebb cáfolat az a rendkívül nagy árhanyatlás, mely az utóbbi hónapokban a marha és sertésárakban beállott. Gazdasági és gyári hizlalók tömérdek pénzt veszítenek hizlalt állataikon, jó hírnévnek ör­vendő marhakereskedők és bizományosok men­nek egymásután tönkre a nagy áresés folytán, lezárt balkáni sorompók mellett. Különben részemről a nagyobbrészt silá­nyabb minőségű szerb marhának mérsékelt mennyiségben s kellő vámkezelés mellett való behozatalát, az állategészségügyi szemponttól eltekintve, nem tartom veszedelmesnek, mert ez inkább csak a gyöngébb minőségű marhának okozna konkurenciát, ellenben határozottan károsnak tartom a szerb hízott sertésnek élő vagy leölt állapotban való behozatalát. Szerbia sertéshizlalásával különleges helyzeténél fogva nem konkurálhatunk s ezen import szépen föllendült sertéstenyésztésünket és hizlalásunkat tönkretétellel fenyegetné. Hogy mily nagy jelentőséggel bírnak a jobb marhaárak főleg a kisgazdára nézve, arra éppen Tolnamegye szolgáltatja a legjobb példát. Az a nagy vagyoni fellendülés, mely ép a föld­mivelő népnél mutatkozik, a bortermelés mellett első sorban a «bonyhádi marha» révén befolyt nagy bevételeknek köszönhető. És nagyon cso­dálom, hogy a fölirat tölpanaszolja azt, hogy a köztenyésztő a jószágot inkább más vidékbeli tenyésztőnek adja, mint a helybeli mészárosnak. Különben megnyugtathatom az aggódókat, van I tenyésztésre nem alkalmas s inkább csak hely- I beli mészáros kezére való jószág elég a vár­megyében. A nemzeti vagyon föntartása szempontján I ból eminens fontosságú a földben rejlő tőkének» a talajerőnek konzerválása. Ennek leghatható- sabb eszköze az állattenyésztés és hizlalás, mely azonban kellő intenzitással csakis az emelkedett üzemköltségeknek megfelelő árak mellett űzhető. A tisztviselők megélhetése a drágaság foly­tán nehezebbé vált ugyan" viszont azonban ők i az utóbbi időben a múlthoz képest jelentékeny | s az állami kiadásokat nagy összegekkel ter­* Nemcsak a tisztviselőké, hanem a fogyasztási cikkeke I egyedül a piacról beszerezni tudó egész társadalomé. A sterk mezőn kutakat kell ásni, hogy a nagyszámú nép, a fuvarosok állatjaikkal, vízzel elláthatók legyenek. Minden állomásra a perceptor elegendő gyertyát és fáklyát is küldjön. A megyei tiszt­viselőknek különös gondja legyen arra, hogy az utak, hidak, kutak mindenütt rendben legyenek és a statiokra az élelem és takarmány idején szállittassék. Miután pedig tetemes költségek merülnek fel, melyeket rendes jövedelmeiből a megye fö- dözni nem bir, egy pótkirovást rendel el és azt minden adóforint után, melyet a «misera plebs> fizet, két garasban állapítja meg. E kirovás a következő : I. Földvári járás. 1. Dorogh 62 forint 16 dénár. 2. Györköny 5 frt 45 d. 3. Földvár város 91 forint 75 d. 4. Bölcske 60 frt 90 d. 5. Madocsa 52 frt. 32 d. 6. Paks 42 frt. 41 d. 7. Gergyen 28 frt 20 d. 8. Fadd 17 frt. 69 d. 9. Tolna város 10 frt. 56 d. 10. Agárd 29 frt. 96l/s d. 11. Szekszárd város 118 frt 23 d. 12. Eőcseny 49 frt 19 d. 13. Decs 121 frt 39 d. 14. Nyék 32 frt. 22 d. 15. Báta város 36 frt. 7 d. 16. Bátaszék város 34 frt 51 */* d. 17. Szálka 16 frt 50 d. 18. Grábóc 1 frt 43 d. 19. Börzsöny 5 frt. 60 d. 20. Czikó 13 frt 31 d. 21. Berek- allja 3 frt 53 és fél d. Együtt 842 frt 39V« d. II. Simontornyai járás. 1. Simontornya város 66 frt 81 d. 2. Á simontornyai taksált nemesség 7 frt. 81 d. 3. Ozora 45 frt. 13 és fél d. 4. Felsőnyék 27 frt. 41 d. 5. Iregh64frt. 91 */» d. 6. Tengőd 30 frt. 18‘/« d. 7. Kánya 49 frt. 40 d. 8. Bedegh 25 frt. 20 d. 9. Értény 31 frt 73 d. 10. Kónyi 34 frt. 49 d. 11. Szaktsöl frt. 65 d. 12. Dombóvár város 22 frt. 221/« d. 13. Dobra-

Next

/
Oldalképek
Tartalom