Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-23 / 34. szám
2 A tolnamegyei gazdasági mnnkislakások ügyét szellőzteti a »T. K.« legutóbbi száma és ez alkalomból kettős — és tegyük hozzá: igaztalan támadásban részesíti a vármegye alispánját. Az egyik támadást a »T. K.« követi el, midőn azt Írja, egy faddi munkás levele nyomán, hogy a munkásházak létesítésének ügye «fönnakadt a vármegye nagyságos urának .... a hatalmat görcsösen szorító ujjai között.» A másik támadást, ugyancsak az alispán ellen, sőt kiterjesztve azt Tolnavármegye közönségére is — Benyovszky Rezső gróf országgyűlési képviselő intézte, aki a munkáslakásokat sürgető választóihoz irt egyik levelében azt ígéri, hogy azon lesz, hogy a munkásnép kívánsága — «annak dacára, hogy az alispán és a megye nem pártolja, a minisztériumnál meghallgatásra találjon.» E vádakkal szemben a való tényállás az, hogy a gazdasági munkáslakások létesítésére az akciót megyénkben épen Simontsits Elemér alispán indította meg, ő volt az, aki az erre vonatkozó szükségleti kimutatást összeállította és fölterjesztésével a földmivelési minisztertől kieszközölte azt az elvi kijelentést és biztosítást, hogy a kormány több száz gazdasági munKás- lakásra államsegélyt ad, ha a megye e célra különféle alapjaiból megfelelő kölcsöntőkét szavaz meg. Ebben az ügyben tehát a végérvényes szót a vármegye közgyűlése fogja kimondani és hisszük is, hogy a közgyűlés már legközelebb megadja e nagy költséggel, de semmi kockázattal nem járó alkotáshoz a szükséges anyagi fedezetet. Ezek után megállapíthatjuk, hogy csak a legnagyobb tájékozatlanság, vagy lelkiismeretlenség mondhatja azt, hogy a munkásházak ügye «az alispánnál akadt fönn», vagy, hogy a munkásházak létesítését «az alispán és a megye nem pártolja.» Hogy a faddi munkások türelmetlenek egy kissé, az érthető és hogy korlátoltságukban «a vármegye nagyságos urát» okolják, amiért ők még házukat meg nem kapták, azt is elhisszük, hiszen tudjuk, hogy mily önző a munkásnép felfogása az 5 érdekeit érintő dolgokban. Mi csak azt csodáljuk, hogy a «T. K.» szerkesztősége, meg Benyovszky Rezső gróf is a korlátolt eszmekörü faddi munkások szemüvegén át nézik és ítélik meg ezt a dolgot. Hol marad a judicium ? A magasabb képzettség ? A viszonyok ismerete? Az igazság szeretete ? A «noblesse oblige» ? TOLNA VÁRMEGYE. Az igazság szeretete mondatja velünk, hogy a «T. K.» csak tartüffködik, midőn a fölött szomorkodik, kétségbeesve, hogy egy magyar mágnásnak (értsd ; Benyovszky grófnak) igy kell nyilatkoznia egy hivatalnokról (értsd; az alispánról) Kell ? Dehogy is kell! A nemes grófnak nem is lett volna szabad igy nyilatkoznia. Miért nem ? Föntebb már kifejtettük. És továbbá: mert Simontsits Elemér alispán már régen kieszközölte azt, amit Benyovszky Rezső gróf országgyűlési képviselő kieszközölni igér ! Egyebekben igen örvendetes dolognak tartjuk, hogy Benyovszky Rezső gróf oly élénken érdeklődik a gazdasági munkásházak létesítése iránt. Olyan ügy ez, melyért mindannyiunknak vállvetve kell küzdenünk és kérjük is a grófot, hogy nagy befolyását érvényesítse ez ügyben a kormánynál. Ha sikerül neki több kedvezményt kivívni a megye számára, mint amennyit eddig az alispán biztosított, annak nemcsak hogy az alispán fog örülni, hanem az egész megye közönsége osztatlanul köszönetét fog neki ezért szavazni. VÁRMEGYE. _____ A tolnai tengeri kígyó. A tolnai autonómia tengeri kígyója, mely valóságos circulus vitio- sasban hánykolódik az egyre zavarosabbá váló vizekben, megint fölütötte rémes fejét. Erre vonatkozólag a következő- levelet intézték szerkesztőségünkhöz, melyet, közügyről lévén szó, közlünk ugyan, de azzal a megjegyzéssel, hogy az alispánnak szánt kérelmeket és beadványokat sokkal célszerűbb és talán helyesebb is az alispáni hivatalhoz intézni, mert akkor el is kell azokat intézni, mig igy — aligha fogják azt iktatni. Nyílt levél Tolnavármegye alispánjához. Nagyságos Alispán Ur! Tolna nagyközség képviselőtestülete 1908 aug.- 16-án tartott ülésében, a tárgy- sorozat 8-ik pontjával kapcsolatban a következő indítványt fogadta el: Indítvány. To'na nagyközség képviselőtestülete belátva azt, hogy a IV. jegyző állásának szervezése és betöltése körül olyan személyes természetű és vonatkozású események vannak folyamatban, melyek csak: félreértést, visszavonást és félrevezetéseket szülhetnek. Azért határozatilag kimondja: 1-ször. Visszavonja tévedésen alapuló és a miniszterhez benyújtott fellebezését. Teszi ezt annál is inkább, mert belátja, hogy Szedres és Simonmajor községek lotta, hogy »születtem a bokorban.« Ez volttá- 1 Ián egyetlen vallomása, amely közel járt az igazsághoz, de egészen igaz aligha volt az is. Mert bármennyire vadak és civilizálatlanok is, annyi gyengédség van bennök, hogy legalább a szülés idején megbecsülik az asszonyt. Sőt mondhatni, hogy bizonyos kényelem veszi körül a terhes nőt, már természetesen amennyire a körülmények ezt megengedik. Betörésekben, lopásokban s egyébb munkákban ilyenkor nem vesznek részt s ha futásra kerül a sor, kocsira is felemelik őket, ami pedig az asszonyokra rendesen épp oly kötelező, mint a purdékra a kocsi után szaladás és szivarvég-gyüjtés Az újszülöttet természetesen megkeresztel- tetik, nem is egyszer, hanem annyiszor, ahányszor csak lehet. Nem túlbuzgóságból teszik ezt, hanem egyszerűen gazdasági és elővigyázati okokból. A furfangos cigány rendszerint a falu legmódosabb gazdáját, vagy annak leányát szemeli ki komának. Csak a legritkább esetben utasítják vissza ezt a megtiszteltetést, részben 1 mert félnek bosszújuktól, ré.tzben meg azt tait- ják, hogy a »hajadónnak szerencsét jelent a cigány keresztelő.« Mind a kettő elég ok arra, hogy ne utasítsák vissza a megtiszteltetést, hanem még illő ajándékkal is kedveskedjenek, íme, a többszöri keresztelő gazdasági előnye ; tanulhatna tőlük sok finánc-kapacitás. Köztudomású dolog, hogy minden tolvaj szeret több nevet használni, hogy nehezebb legyen személyazonosságát bizonyítani. A cigány e téren ügyesebb és furfangosabb a közepes szélhámosoknál. A dolog nagyon egyszerű. Mindaddig, amig az újszülött akkora nem lesz, hogy már lehetetlen ráfogni, hogy »kérem alás- san, azs éjjel, azs útközben sziletett ezs a kis kelyek«, minden helységbe, melyen áthaladnak, beállítanak vele az anyakönyvvezetőhöz s paphoz. S miután a cigány gyermekek születésükkor meglehetősen fejletlenek, elég sokáig űzhetik ezt a játékot. Némi változatosságot csak az ád a dolognak, hogy minden alkalomkor más nevet mondanak be. így azután valóban nehéz személyazonosságukat megállapítani: ha ötven akkor, mikor az általuk Tolnán szervezendő aljegyzői vagy segédjegyzői állás fizetését és ügykörét állapították meg, nem sértették, de nem is sérthették Tolna község autonom jogait. Képtelenség ezt föltenni annál is inkább, mert Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága a nevezett községek képviselőtestületeinek határozatait éppen úgy jóváhagyta, mint jóváhagyta Tolna község képviselőtestületének hasonló határozatát: a IV. jegyzői állást illetőleg, 2-szor. Megkeresi a képviselőtestület a járási főszolgabírót, hogy a törvényhatóság által már régebben jóváhagyott állást haladéktalanul betölteni szíveskedjék. Stern Árpád, — a képviselőtestület viri- lis tagja — ezen indítvány elfogadása előtt, a következőket mondotta el: Ha a képv. test. ezen felebbezését visszavonja, úgy nemcsak autonómiánk megsértésébe nyugszunk bele, de életbe lép azonnal a törvényhatóság ama végzése is, hogy a tolnai IV. jegyző tartozik a szükséghez mérten, heten- kint többször is kiszállni Szedres és Simonmajor községekbe: az ottani adóügyek és egyébb jegyzői teendők végzésére. Nagyságos Uram! Ha a fennt megnevezett képviselő állításait másnak mint az igazság látszata kierőszakolásának tekinthetném, úgy sértés nélkül, autonómiánk vagyis községünk önkormányzati jogai el- sikkasztójának nevezhetném a mi különben szeplőtlen jó hírnévnek örvendő I. jegyzőnket !! Mert kérdem, nem-e az ő előadása alapján hozta meg Szedres és Simonmajor községek képv, test. az állítólagos autonom jogainkat sértő határozatát?! Nem-e tett I. jegyzőnk ezen jogaink épségben tartására hivatalos esküt ?1 Végre kérdem, fölszabad-e tennünk Nagyságodról, Tolnavármegye köz- igazgatási bizottsága, állandó választmánya és törvényhatósági bizottságáról azt, hogy jóváhagyjon egy olyan határozatot, mely valamely község autonom jogait ennyire szivén sértse ?! Ezt vakmerő elbizakodottság nélkül bizonyára senki föl nem teheti! Éppen azért itt a nyilvánosság előtt kérem fel Nagyságodat, hogy véget vetendő további félrevezetéseknek, méltóztassék utasítani a járási főszolgabírót, hogy a Tolnán szervezett IV. jegyzői állást — mely soha, senki által, sem élőszóval, sem írásban meg nem fellebbeztetett s a törvh. által már régebben jóváhagyatott — haladéktalanul betöltesse. Tolna, 1908 aug. 18-án. A Nagyságos Alispán Urnák alázatos szolgája : Horváth Ferenc rk. oszt. tanító. közs képv. és törvh. biz. tag. 190S augusztus 23 tanú igazolja, hogy Kolompár János Rátóton született február huszonötödikén, ő keresztlevéllel bizonyítja, hogy 5 Lakatos József és Soroksáron keresztelték március harmadikán. Ki látott már valaha vén cigányt temetni ? Legfeljebb csak akkor hall erről az ember, ha a hatóság is beleavatkozott életükbe. Halottjaikat nem szokták sem bejelenteni, sem kiharan- goztatni, eltemetik éjjel valamely fa alá. Díszes koporsóra se igen telik, sőt néha sietségükben még négy szál deszkát sem tudnak összevorni. Hogy a halottat azért mégse érjék a lehulló göröngyök, nem sirgödörbe temetik őket, hanem a gödröt barlangszerüen kivájják s úgy csúsztatják be a tetemet. A halottat rendesen felöltöztetik, legkedvesebb holmijait, valamint öröklött tárgyait, úgyszintén védszentje amu» letjét is vele temetik el. Általában legkevesebbet tudunk temetési szertartásaikról és szokásaikról, mert halottjaikat éjjel földelik el, rejtett helyeken, szigorúan ügyelve, hogy idegen ki ne kémlelhesse őket. S igy még a tudomány szent nevében sem túrMIT IGYUNK? hogy egészségűnket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Minden küflöldit fölülmúl hazánk természetes szénsavas vizek királya a mohai AGNES-Forrás. Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali bor- és gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak Kedvelt borviz! Ocsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható! JFőraktái*: NAI.AMO TESTVÉREK cégnél, SZEKSZÁRDOrV.
