Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-02 / 5. szám
TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg-jelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiaJóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Ki a d óh iw at a I i telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Főmunkatárs: Dr. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. XVIII évfolyam _______ 5. szám___________Szekszárd, 1908 február 2 Ké ziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállspitot árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. F« évre . . . 6 > Negyed évre . . 3 > Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a klsdó- hiratalon kisül elfogad Molnár Mór [ könyvnyomdája és papirkereskedése I Szekszárdon. Egyes számok ugyanot kaphatók. Tolna vármegye gyáripara az 1906. évben. A múlt év utolsó napjaiban tette le a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a m. kir. iparfelügyelők 19 6. évi tevékenységéről szóló jelentést a képviselőhöz asztalára, mely Magyarország gyáriparának jelenlegi állásáról nyújt felvilágosítást. Toluavár megye közérdekét vélem szolgálni azzal, ha ezen vaskos jelentésből épen a vármegyn gyáriparára vonatkozó adatokat kimerítően közölni bátorkodom. Az iparfelügyelőségek 1906 április havában történt nagymérvű decentralizációja alkalmával Tolnavármegye Pécstől elvétetvén, a székesfehérvári iparfelügyelőség hatáskörébe vonatott Ennek hatásköre kiterjed Székesfehérvár sz. kir. városra, Fejér- és Tolnavármegyékre. A vármegye — mint ismeretes — részére Szekszárd székhellyel kerületi iparfelügyelőség felállítását kérte, melyet a miniszter azon indokolással, hogy nem áll kellő számú közeg rendelkezésére, nem teljesíthetett. Ez a hátrány főleg két szempontból érezhető. Egyrészt nem áll műszaki erő a törvényhatóság és a köz- igazgatási hatóságok közvetlen rendelkezésére, másrészt a hivatal személyzete sem léphet belső érintkezésbe a közönséggel, mert a nagymérvű irodai adminisztrációk és a számos külfoglalkozások az egy város-, vagy községben való hosszabb tartózkodást lehetetlenné teszik. A kerületek előrelátható szaporítása az ipartörvény revíziójával kapcsolatosan azonban e hiányon elég rövid időn belül segíteni fog. A székesfehérvári iparfelügyelőség az 1906. évben Tolnavármegye területén 92 ipar\ telepet vizsgált meg, melyeken volt 77 göz- I kazán 2795 62 m2 futófelülettel, 70 gőzgép 2500 lóerővel, 25 vizimotor 105 lóerővel, 3 robbanó motor 54 lóerővel és 5 elektromotor 135 lóerővel. Vizsgálatlanul maradt összesen £4 telep, amelyekből 8 könyvnyomda és 36 kisebb vízimalom. A megvizsgált telepeken találtatott 117 tisztviselő és művezető, 796 munkás és 33 tanonc. Női munkás volt 277, kik közül 224 magában egy selyemgyárban volt alkalmazva. Csekély'a tanoncok száma, kik az összes alkalmazottaknak csak 3-5 százalékát teszik ki. ’Száz munkást meghaladó telep csak egy volt a^vármegyében, a többi 91 telepre átlag (telepenként) 7 munkás esik. Legtöbb gyári munkással a szekszárdi járás bír (357) legkevesebb a tamási járásban van (64) Hogy mily nyomorúságosak viszonyaink ipari munkások tekintetében és hogy még mennyire irtózik aránylag eléggé müveit földtnivelő népünk az ipari munkától, igazolja a következő két eklatáns példa: Egy szekszárdi fésüsmester államsegély ellenében tanonc félfogadására köteleztetett. Az illetőnek csak 6 hónapi nagy utánjárás után sikerült tanoncot kapni és szerződtetni. Egy paksi gvapjufonó telepet előmunkása, miután másutt nagyobb fizetéssel kecsegtették, otthagyott. A tulajdonosnak nagyobb megrendelései lévén, sürgősen előmunkás után nézett, de arra nemcsak, hody a vármegyében, de az ország egyéb helyein való tudakozódás után sem tudott szert tenni. Hogy exisztenciája veszélyben ne forogjon, kénytelen volt Ausztriából hozatni munkást. Az összes kazánok száma volt 639, 3-al kevesebb, mint 1905-ben. A kazánok I 16 százaléka ipari, 84 százaléka gazdasági és egyéb célt szolgált. Kazánrobbanás nem volt. Kazánrendóri kihágás két esetben, mindkettő a központi járásban. Gyárvizsgálatok alkalmával 75 intézkedés tétetett, melyek többnyire az ipar- törvény be nem tartasa és a munkásoknak balesetektől való megóvása körül forogtak. Telepengedélyezési tárgyalásokra 21 meghívó érkezett az elsőfokú iparhatóságoktól. Ezek közül 10 esetben gőzmalom felállítására, illetve bővítésére, 5 esetben téglaégető telep létesítésére, 3 esetben tűzifa telep, 2 esetben vágóhely és 1 esetben benzinmotor felállítására kértek telep- engedélyt. Két telep engedélyének kiadását az eljáró iparhatóság megtagadta, létesült tehát 19 telep. Fentebbiekből látható, hogy az 1906. évben nem keletkezett számottevő ipari vállalat a vármegyében. A létesült telepeknek legnagyobb részét a malmok alkotják, melyeknek engedélyezését immár szükséges volna az eljáró hatóságoknak kellő körültekintéssel korlátozni. A malmok lisztexportja vajmi csekély, a helyi szükségletet pedig a meglevők bőven kielégítik. Igen gyakran hallatszik panasz a nagy verseny miat , különösen olyan helyen, hol több malom tengeti életét, holott csupán egyetlenegy biztosíthatná magának a megélhetés szilárd feltételeit. Állami támogatásban két kisiparos részesült. Az 19 ,’6. évben 6 balesetről értesült az iparfelügyelő, melyek közül 4 könnyű és 2 súlyos volt. Mindkét súlyos baleset a munkások vigyázatlansága folytán történt TÁRCA. Összetépett levél. Kopár erdő, bágyadt napfény, Alig suhan halk lehelet, Beborítják az utakat Deres, fakó falevelek. Ösvény szélén egy árva pad, Ráhajol a som tar bokra, S alatta egy rózsás levél Összetépve darabokra. Fagyott fűben kis levélke, Ki tudja te bus mesédet? Mely szív dobbant tex miattad, Könyben érted mely szem égett? Ki tudja vaj’ nem bánta meg, S nem hullat-e könyet lopva, Aki téged haragjában Összetépett, széttiporva. Csak te tudnád megmondani, Mint ér véget a szép mese, Aranyszálát ki tépte el, A leány-e, vagy kedvese? Ki nem tartá fogadalmát, Közülök ki volt az álnok. Mért lepte dér, miként téged, A szerelemszőtte álmot? . . . Válasz nincs. A kis levélnek Foszlány it szél messze hordja, ügy érzem, hogy velük száll el Egy szép mese végakkordja, ____ FELEKI SÁNDOR. Óceánról, Óceánra! A bolygó főherceg. Egyszer a Csendes-tengeren, egyszer a Sárga-vizeken, aztán, megint az Atlanti-oceánon föl-föltünik, mint egy legendás rémalak, Orth JánosJiajója, a négyárbócos Margherita. Hajósok, akik hazatérnek, otthon a korcsmában és a tűzhelyük mellett, egész kerek történeteket tudnak mesélni róla, hogyan állt a főherceg a hajója fedélzetén, milyen nagy kalapja volt, hogyan lobogtatta a szél a szakáiét és hogyan vágtatott a vitorlás Margheritha, vakmerőén, eszeveszetten, viharon, szélvészen, hullámhegyeken keresztül. Ezeket a híreket mind tévedésnek vagy hazugságnak mondják és számtalan bizonyítékot hoztak föl mellette, hogy Orth János, a volt János Szalvátor főherceg hajójával együtt 1891-ben elpusztult. A biztosítótársaság már régen ki is adta a biztosítás összegét Orth János édesanyjának, a toscánai hercegnőnek. Antonio tanúsága. A főbizonyiték Orth János halála mellett Antonionak, a Margherita volt hadnagyának a tanúsága volt. Antonio elbeszélte, hogy a Margherita 1891-ben Santosba érkezett a főherceggel, Stubel Laurával, Orth Janos szomorú szerelmesével és negyven matrózzal a fedélzeten. Itt Orth János elbocsátotta a személyzetét, köztük Antoniot is. Másnap Antonio el akart menni Orth Jánoshoz, hogy újra fölvétesse magát a hajójába, de a Margheritát már nem találta Sok kutatás után meglátott egy vitorlást, amelynek a formája teljesen olyan volt, mint a főherceg hajójáé, négy árboca helyett azonban csak három volt és a háromszinü dereka helyett az egész hajó szürkére volt át- pingálva. Antonio úgy vette észre később, hogy a negyedik árboc is ott van a hajón, csakhogy összedarabolva, tűzifának vágva, rakásba halmozva. A hajónak nem volt neve, briganti- képü húsz legény dolgozott a rakomány — Vejhajvejbe szánt kén — beszállításán és tiszteket sehol sem lehetett látni. Antonio, tudva azt, hogy a Margheritán a gazdája ötven kiló dinamitot vitt magával a kabinja alatt — és hogy a kinai vizeken éppen akkor a legveszedelmesebb viharok dúltak, biztosra következtette, hogy Orth János a halálba indult akkor Santosból. A hajóját átfestette, a nevét letöröltette, becsületes dalmata matrózai helyett sző-
