Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-07 / 23. szám
TOLNA VARMEGYE. 1908 méter távolságot kilométerenként 1 perc és 50 másodperc alatt hajtotta le. Az idén 1 perc és 416 másodperc alatt, vagyis a folyó évi Király-dijban kilométerenként még 8’4 másodperccel sebesebben haladt mint tavaly, ami kilométerenként 80 méter többletnek felel meg. Szédületes gyorsaság ! De bár a gyorsaság magában véve is szinte hihetetlennek látszik, a legnagyobb itt a hajtásnak az a művészete, melyet ki kell fejteni, hogy ez a sebesség lehetséges legyen. Mert nagyon tudatlan ember az, aki azt hiszi, hogy csak a ló tudjon futni, köny- nyü akkor versenyt nyerni! Először is a lovat meg kell tnani tanítani a sebes futásra, ha azután ez megvan, akkor meg tudni kell úgy hajtani, hogy a hajtásnak a Íó egyéni sajátosságaihoz, a pályatest állapotának különös követelményeihez, a vetély- társak magatartása által megteremtett körülmények pillanatnyi változásaihoz, úgy a pálya hosszúságához egyaránt idomuló módszere, a lovat legnagyobb sebességének az előirt formák között való kifejtésére képesítse ! Nemcsak a versenyszabályok alapos tudása kell tehát ahhoz, hogy valaki versenyt nyerhessen. Kell oda egy nagy porció hidegvér, élelmesség, hirtelen áttekintés, pillanatnyi elhatározás, izomerő, hosszú gyakorlat után e sajátítható nagy testi ügyeség és bátorság, meglehetős physiologiai és anatómiai ismeret; a physika törvényeiben való jártasság s talán mindenek fölött a legnagyobb izgalom közepette is nyugodtan mérlegelő és hidegen számitó értelem. Hogy a ló versenyképessé legyen, tudni kell azt kondícióba hozni, mennyiség és sebesség tekintetében percre kiszabott mozgás és a munkával arányban álló táplálás és ápolás utján tudni kell egyéni járásmódjának megfelelően vasalni, mozgását egyensúlyba hozni s céltudatos idomitás utján annyira fegyelmezni és gazdája akaratának alárendelni, hogy a szükséges sebességet — se kisebbet, se nagyobbat, mert nem abból áll a versenyhajtás, hogy mindig úgy menjen a ló ahogy bir — akkor bocsássa rendelkezésre amikor gazdája akarja s nem mikor neki tetszik. Szóval nem olyan egyszerű dolog ez, mint aminőnek felületes megtekintésre látszik. S első sorban nem olyan könnyű ! Mert csak nagy fáradtsággal, sok türelemmel és ön legyőzéssel, szívós kitartással és önmegtagadással lehet, egy versenylovat már legalább egy évvel előbb kezdve, naponta rendszeresen idomítani, néha naponta kétszer, sőt háromszor is az erre épített pályán systematikusan hajtani s legnagyobb sebességének kifejtésére bírva, egész magatartásában annyira rendszabályozni, hogy amikor a vizsga letételére, a versenyre kerül a sor, megbízhatósága gazdájának másodpercekre, sőt tizedmásodpercekre épített számításait beváltsa ! S ebben nagy mester ifj. Bernrieder József, kit ma általában az ország első ur- kocsisának tartanak. Régi dolog, hogy egy hiú asszony előbb elismeri vetélytársáról, hogy szép, mint hogy egy urkocsis bárkiről is concedálja azt, hogy nálánál jobban hajt! Ifj. Bernrieder Józsefnek a versenyhajtás terén elért sikerei azonban, ma már elvitáz- hatlanul megszerezték neki az elsőséget s a tények és eredmények súlyával el némitanak minden elajta ellenvetést.. A fiatal sportsmann a legelső versenyt lS92-ben 15 éves korában Dombóváron nyerte, az atyja, Bernrieder József, világhírű istálójából kikerült lovakkal. Az első országos versenyt a budapesti pályán 1894-ben hajtotta, már akkor is egy első díjjal gyarapítva elsőrendű tenyésztésük hírnevét. Azóta felváltva a budapesti, wieni, badeni pályákon évenként megjelenik pompásan idomított lovaival, s ma már töménytelen az általa győztesen lehajtott versenyek száma. Idomitásanak kiváló módszere, már a külföldi trainereknél is szemet szúrt, mert csak ennek tudhatják be-azt, hogy bár egyes versenybabérok után szomjazó külföldi tőkepénzesnek néha különb nyersanyag áll is rendelkezésére, a mérkőzéskor mégis ö lesz a győztes. Hosszas lenne felsorolni a hazai és külföldi pályákon aratott összes győzelmeit, csak annyit említünk meg, hogy a hidvéghi kastély már egész kis múzeum számba megy a sok szebbnél-szebb tiszteletdij gyűjteményével. Ezek közt természetesen a legkiválóbbak 0 felsége a Királynak dijai, melyek közül a tavalyi egy félméter magas, domborműves ékitményii arany asztaldísz, az idei pedig egy hatalmas, szárnyasokat ábrázoló művészi kivitelű bronzszobor. A folyó évben mint említettük HB. szövetség név alatt hajtott. A szövetségben ő négy lóval, társa egy lóval vett részt. Első dijakat nyert az idén az itt felsorolt helyeken és lovakkal s a szintén kitüntetett harisnyáját a derekára erősiti, betetőzi ennek a vétkes öltözködésnek a higiéné ellenes voltát, mert a láb erős mozgásába belekényszeríti a felső testet és hajlottá teszi a fejlődő gyermek egész testét. A mint a váhat fölszabadítják, a test kiegyenesedik, megnyúlik, a mell kifeszül, a hát homorúvá lesz. A legsürgősebb teendő tehát a gyermeklány vállának fölmentése a teherviselés alól. A női öltözködésnek ugyanez a legfőbb hibája, súlyosbítva a fűzővel űzött visszaéléssel. Az utóbbi időben mégis történt valami a mozgás aránylag nagyobb szabadsága érdekében : a ruha ujja csak könyökig ér. Ez nagyon üdvös ujjitás ; az ujjnak soha sem volna szabad a csuklón alul érnie, mert ezzel a kar mozgása a szövet merevségénél fogva kisebb-na- gyobb mértékben okvetetlenül meg van bénítva. Meg kell jegyezni, hogy a férfiruha sem sokkal kényelmesebb. Ha n férfi olyan erősebb -mozgást akar végezni, amelyhez izmának teljes szabadságára van szüksége, akkor — leveti a kabátjat vagy sportruhát ölt föl. Érthetetlen, hogy 4 teremtés ura, aki annyira imádja saját függetlenségét, rá nem kiált a szabójára, hogy a nehézkes ujjal ne tegye kalodába a karját. Már pedig az, akinek karját és vállát a ruha szorítja, vagy a mozgásban gátolja, idővel mind meggörbül és esztetikátlan tartáshoz szokik. De belső szervei is megkárosodnak: a mell mozgékonysága hihetetlen mértékben hozzájárul a test itjan tartásához és természet elleni összeszoritása ezer bajnak válik csirájává. A doktorkisasszony zárószava tehát : teljes szabadság a öltözködéssben a bölcsőtől a késő vénsegig! távolságot az alább megjelölt i, tette meg: Budapest, ápril 21-én: Márta-Vesztes . . . 5650 m. klmterenként 1 p Budapest, ápril 30-án: Márta, Kopó-Mézes-Vesztes S350 m. « ] f Becsben, május 10 én: Márta-Vesztes . . . 4520 m. « 1 « 3r Becsben, május 12-én: Méltó .......................... 2500 m. * j , ^ Bé csbén, május 17-én: Mézes-Vesztes . . . 4960 m. < i ^ Budapest, má,us 24-én: Mézes-Vesztes . . . 6050 m. j , ^ Külön kiemelendő azonban, hop április 30-iki, a május 10-iki és 17-iki 1 zelmeivel az ekkora távolságokon eddij ért legnagyobb sebességet felülmúlta, az| euiópii recordot javította, amiért ai esetről-esetre az ezért kijáró record-prl mot is megkapta. A királv-dij alkalmával ő voltak# ség favoritja, s bár erős versenytársi kellett küzdenie, a közvélemény egy pl- sem vesztette el iránta bizalmát. Moaj hogy őszbecsavarodott édes atyja, azT mester sem. Hanem amint fiát és tanítva a legjobb vetélytársakkal szemben a jobban érvényesülni látta, minden bel kör után egy-egy lépcsőfokkal lejebbt az emelvényről, hóimét a küzdelmet ij fehér haja dacára is üde, fiatal arcúi öröm és lelkesültség pírjával köszönti döntő pillanatban a győztest, aki mégis hozzá állt legközelebb, s aki neki már örömet szerzett. Mi is őszinte szívvel és örömmel tulálunk úgy a fiatal győztesnek, minta becsülésben álló s a magyar lótenyé terén páratlan érdemeket szerzett apán megvagyunk róla győződve, hogy ehh< örömünkhöz és üdvözletünkhöz készsí járul hozzá a maga elismerésével T | vármegyének minden e megye terű gyökerező országos siket t hálásan regis közvéleménye 1 Ingyenes népoktatá Kulturális haladásunk terén egy lépést jelent Apfionyi Albert kultuszra temek az ingyenes népoktatásról szólt vényjavaslata, mely már a közel napo törvényerőre fog emelkedni. Szives örömest ismerjük be, hog ■ az újítást nagy megelégedéssel foga Mert ha e reform messze elmarad is a tálunk várt és szükségesnek tartott n< j tatás államosításától, melynek akadály! nehézségei kétségtelenül igen tetem« mégis egy elhatározó lépés ebben az, ii ban, melylyel népoktatásunk életébe uj mek kerülnek, egészséges elvel^^tette le és majdan bizonyára jó gyum^csük eredményeznek. Hogy ez a reform azftájlafflkincn tetemes összegek erejéig vefcí jáénybd igen természetes. De ezeket a^ájaozatl az állam részéről sajnálni vagy sokaiéi volna, mert ugyan ki áldozzln gz ipkel ha nem az állam, mely eddiÄPRy-f ságos sok munkát vé'geztefett Je felekezetek és községek álfa®- Wén ható, hogy újabb időben az álfáin fokozott áldozatkészség nyififrtű!'* népoktatás és kultúra beláthatóan In- Állami költségvetésünk rohados fej Hőé szédítő összegekben szaporodnak egve I dásaink mellett kulturális szül&égleúm K5IT EGYUWK? Igyunk mohai -------------------*------------------Igyunk mohai k» jy egészségünket megóvjuk, mert Invunk mohai csakis a természetes szénsavas . , . ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. iQyUllK mOlläl ÁGNESforr ást, ha gyomor-, bél-és légcsőhuruttól szabadulni a’ forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány es emésztési zavarok álla* forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni A mohai Agnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyum; dús szénsav tartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fe leien, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a Iegkülönbfélebb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta babizonyosodot ragályss betegs égektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, akis közönséges ivóvii helyett a baktériummentes monai Agnes-vizzel éltek. Leqjeiest, szaktekinl " **ík által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másféliteresnél nagydob üvegeiden mi a Jatt ké* szénsavvá '** víznél, sőt a szódavíznél Is olcsóbb; hogy az Agnes-forrás vizét a logszegényebb ember is könnyén megszerezhess nagyobb vidd erakatek szer tt a^íorrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Ke§iv r*viz ! 13-i5 Főraktár: Salamon Testvérek cégnél, szeksz^
