Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-24 / 21. szám

XVIII. évfolyam 21. szám _____________Szekszárd, 1908 május 24 TO LNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Epész évre ... 12 korona, i Kd é\re ... 6 » Negyed évre . . 3 > Egy szám ára . . 24 fillér. Rlőfi%<’teseker hirdetÁ'eL*»t a kiadó- i birat;.ion kiTüi pliojjn.. Molnár Mór j kön\« é» pai>irkt»re*kodÚN« i >zek.-«/árdon. Egyes szamok ugyanot kaphatok. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Mejjjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiaJóhivatal : Szekszárdon. Vármegye utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Xiadóhi v at a I i telefon-szám II. Felelős szerkesztő é< laptulajdonos: Köreunkatars: Dr. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az eiőtize- tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések m iraékelten ae?A lipitot árszabály szerint számíttatnak. A modern testfejlesztésről. Irta: dr. Radó Artúr. Aki nyitott szemmel nézi, beható figyelem­mel kiséri az eseményeket s nem megy el felü­letes tekintettel a élet egyes jelenségei mellett, lehetetlen, hogy lépten nyomon ne tapasztalta volna azt a szomorú tényt, hogy az ifjabb nem­zedék fizikailag mily satnya, idegzetileg mily enervált s fogékony mindennemű betegség iránt. Ha a degenerálódás eme tüneteinek okait keres­sük, rá kell jönnünk arra, hogy ezen okok nem annyira a szülők gyenge voltában, mint inkább azon körülményben keresendők, hogy a jelenlegi generáció tulkorán és túlságos mérvben veszi ki részét abból az életből, amelyhez tulajdon­képen csak a testi tejlcttség előrehaladottabb stádiumában lenne jussa Kávéházak, korcsma­házak stb. szívják ki az ifjú ember életerejét, pusztítják ki könyörületlen következetességgel az ifjúi test életenergiáit s teszik munka- és cselekvésre képtelenné. A kutató emberi elme s különösen azok, kik a szellemi fejlettség oly magas fokán álla­nak, hogy az egyéni érdekek szűk korlátain felülemelkedve az egész emberiség, vagy egy nemzet életét gondolkodásuk tárgyává, tevékeny­ségük terévé képesek tenni, nem elégszenek rr.e£ ezen elszomorító tünetek konstatálásával, hanem keresik, kutatják a módot, amelylyel ezen bajt ellensúlyozni, terjedésének gátat vetni lehetne. Régesrég meghaladott álláspont, hogy a jelenlegi életviszonyok mellett erre csak egyet-, len mód kínálkozik s ez az életszükségletté vált rendszeres testfejlesztés. Régesrég meghaladott álláspont s ezzel a magyar társadalom kevésbé intelligens része is tisztában van ma már s mégis egy maroknyi embernek — kiket a .M.A.Sz. (Magyar Athletikai Szövetség) és M. O. T. E. Sz. TÁRCA. Az élet. Irta: Péter Károly. Három találkozás I. Elmélyedve ül az ifjú. Szemei révedezve kalandoznak a vasút mentén gyorsan váltakozó tájakon. Gondolatai vissza—vissza szállnak ahhoz a kedves, megszokott házhoz, ahol mint gyermek annyi boldog napokat töltött s a hon­nan most az édes anya könnyes szemekkel, aggódó szeretettel bocsájtotta útnak. Ajakán még most is érzi az elválás búcsú csókját és keblét kimondhatatlan érzés szorongatja, midőn eszébe jut, a mint az a jóságos öreg asszon}- reszkető karokkal ölelte át, mintha láthatatlan veszélyek­től akarná megóvni egyetlen magzatát. Szeretne elpityeredni, de mégis megembereli magát. Hiszen ő már férfi, habár ez még csak az első szárnypróbálgatása . . . Ezzel gondo­latai más irányt vesznek és a fantázia szárnya­kon viszi előre, kitűzött célja fele, az elet forgatagába . . . A babaarcu leány gondtalan, vig csicser­géssel, hizelegve simul anyjához ; ártatlan, gyer­mek kedélye mint a napsugár: fényt és meleg­séget áraszt maga körül. Titokban pedig arra gondol, hogy hány fiatalember fejét fogja majd (Magyarországi Testedző Egyesületek Szövetsége) ölel fel — másfel év óta gigászi küzdelmet kell folytatni a magyar társadalom szinte példátlanul álló érzéketlenségével és nemtörődömségével, elszenvedve a lekicsinylés, nevetségesség es ki- gunyoltatás fájó és keserű érzéseit. Az egész magyar álíam hálával tekinthet ezen két intéz­ményünkre s főleg a M. A. Sz.-re, mely a test­nevelést teljesen modern irányba terelte s ember- feletti munkát végez maiglan is, hogy a modern embersportoit a vidék városaiban is meghono­sítsa, — hogy a társadalom páratlan közönye és az elszenvedett sok megaláztatás dacéra sem engedte a zászlót, amelyet határtalan lelkesedés­sel és ambícióval ragadott fel, dicstelenül porba hullani. Mert mi történt volna, ha az első keserű csalódás után e lelkes kis csapat a reményét vesztett, csüggedt lélek lemondó közönyével haj­togatta volna össze zászlóját, tűrte volna az elkövetkezendőket s lelkében nem élt volna egy jobb, egy szebb jövő eljövetelében bizakodó hit és lelkesedés ? A felelet a viszonyok objektiv mérlegelése után csak az lehet, hogy a szemünk előtt állandó fokozatossággal satnyuló társadal­munkat egy végzetes testi s ezzel természet­szerűleg egybekapcsolt erkölcsi züllésnek tettük volna ki. S hogy helyesen és bölcsen cseleke­dett ez a kis csapa-t,' hogy az első kudar ; ua- cára is fokozott munkakedvvel és energiával látott hozzá a testnevelés nehéz munkájának megalapozásához, azt az események fejlődése fényesen igazolta. S hogy ma büszkeséggel te­kinthetünk a magyar embersportra, mely Anglia és Ame'rika után — tehát a kontinensen — első helyen áll, teljesen ezen hős kis csapat érdeme, mely a napisajtóval karöltve, fáradságot nem ismerő buzgalommal igyekezett a köztudatba átvinni a testgyakorlásnak egészségi szempont­ból való feltétlen szükséges és nélkülözhetetlen voltát. A modern magyar testnevelés eme héroszai­nak az érdeme, hogy minden egyes alkalommal valahányszor a világ bajnokifjai nemes vetél­kedésre gyűltek össze, mámoros örömmel láttuk a nagy árbocra felszókkenni a magyar trikolórt százezrek üdvrivalgása közepette. Ezek az ese­mények a közvetlenség erejével vésődnek bele a világ szellemi és vagyoni elitejéből kikerülő százezrek emlékébe s egy ilyen nap alatt többet, szebbet és jobbat beszélnek rólunk, mint egy egész évtized alatt kifejteit politikai, irodalmi tudományos és ipari tevékenységünkről. Hogy a kulturÁllamokban a testnevelés ügyének helyes és céltudatos megoldását az állam egyik legvitálisabb érdekének s az állami existencia legsarkalatosabb előfeltételének tekin­tik ma már, arra bőséges alapot nyújt maga az élet. A mindjobban szaporodó erkölcsi métely terjedése, az emberek fizikai és erkölcsi ellen­állóképességének fokozatos csökkenése s a leg­különbözőbb idegbetegségeknek irtózatos pusz­tításai kiáltó bizonyságot tesznek arról, hogy itt végzetes mulasztással, mélyreható, nagy baj­jal állunk szemben, melynek gyökerei mélyen belenyúlnak az emberiség legkülönbözőbb réte­geibe. Csal: nem rCg zájiOttak le Berlinben, egy förtelmes bünper eseményei, melynek nyoma borzalmas kulcsot kapott a világ történél nevezetességű társadalmi osztá'yok, hatalmas nemzetállamok degenerálódásának, végpusztulá­sának megértéséhez. Ezen per során oly ter­mészetű kórfekélyekről hullott le a lepel, amiket az ép és erőteljesnek hitt német társadalomról senki még csak nem is sejtett. Az egész mű­velt világ ámultán tekintett az eredmények elé, amelyeknek nyomán kitárult előtte a lelki és testi elfajulás ama kórképe, melyet az ótesta­elcsavarni Tátrafüreden, a hol anyjával a fürdő saisont tölteni fogja. Mint a madár szökell egyik ablaktól a másikhoz. A káprázatosán változó képek egy- egy gyermekes, elragadtatott felkiáltást csalnak ajkaira. Mozdulatain is meglátszik, hogy csak most kapta az első hosszú ruhát. Anyja kedv- j telten legelteti szemét viruló leányán ; megtes­tesülve látja benne saját ifjúságát. A két vonat elrobog egymás mellett. Ifjú és leány megpillantják egymás gyorsan tova­tűnő képmását az ablaküveg megett; a tekin­tetek egy villámgyors pillanatig egymásba kap­csolódnak, de egyik sem gondol arra, hogy most látják egymást először . . . II. Fiatal emberünk a fővárosba igyekezett, ahol annyi ifjú álmodozó véli feltalálni a sze­rencsét és ahol az ilyen naiv lelkeket rendesen csak a keserű csalódások szakadatlan láncolata éri. Sokan világot megrengető felbuzdulással, csodálatos ambitióval felfegyverkezve vetik ma­gukat a nagy város zajos hullámaiba és azt hiszik, hogy egy pár tempóval elérik azt a szi­getet. amelyen gazdagság és hírnév várja őket. Pedig ez csak a tapasztalatlanság okozta optikai csalódás. Az a biztos rév, amelyet oly közeinek hisznek, még nagyon távol van. Addig, míg azt elérik, sok vizet kell nyelni, sok ma­kacs hullámmal kell megküzdeni. Sokat elnyel az örvény, sokan elfáradunk a meddő küzde­lemben és alámerülnek, eltűnnek örökre . . . Vannak azonban olyanok is, akik leküzdik a nehézségeket, szembe szállnak a veszélylyel és bár testben és lélekben megfogyatkozva, de mégis elérik céljukat. A mi fiatal emberünk ez utóbbiak közé tartozott. Nyílt esze, praktikus felfogása hamar 1 megismertették az emberekkel és dolgokkal . . Kitartó munka után végre elérte célját. Egyike lett a főváros leghíresebb ügyvédeinek. Egypár nagyobb pere, melyeket minden fórumon siker­rel vitt keresztül — anyagi jólétet is biztosított számára. Visszatekintve a keservesen eltöltött, hosz- szu évekre lelkét megelégedettség és büszkeség tölté el. A baba arcú leány élete egy cseppet sem különbözött a többi elkényeztetett leányok éle­téből. Lelkének egyensúlyát nem zavarták az élet apróbb kellemetlenségei. A szükséget és küzdelmeket nem ismerte. Egy pár ártalmatlan természetű fiirt, egy pár bál, néhányszor Siófok, vagy Tátrafüred, végre ö is beevezett a házas­ság sablonszerű, de biztos kikötőjébe. Lett be­lőle ragyogó menyecske, a társaság kedvenc csillaga, a kit a hódolók egész serege rajong körül. Körülbelül abban az időben, midőn a hír­neves ügyvéd úgy találta, hogy most már vegre c is megengedhet magának egy kis pihenést, 01

Next

/
Oldalképek
Tartalom