Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-17 / 20. szám
XVIII. évfolyam 20. szám Szekszárd, 1908 május 17 TOLNAVÁRMEGYF Előfizetési ár: Egész évre . . . 12 korona. Fel évre , . . 6 > Negyed évre . . 3 > Egy szám ára . . 24 fillér. RlAfizrt'tseket és hirdetéseket a kiadó- I kj-at&Ion kiéül elioead Molnár Mór könyvit) ont nála és papirkere.ke.1 Hsekazártlon. Egyes szamok ugyanot kaphatok. POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP minden vn.»íir*iiíi|>. Szerkesztőség es kiaJóhivatal : Szekszárdon. Vármegye utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon.szám 10. - Kiadóhivatali telefon-szám II. Felelő* szerkesztő és Uptulajdonos : Főrounkatars : Dr. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI * MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető köx- lemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendőlc. Hirdetések mérsékelten megá l ipitot árszabály szerint számittatnMk. Pártegyesülés. Mióta a koalíció létrejött, a fúzió eszméje folyton a levegőben logott, különösen azóta, hogy a koalíció kormányalakításra vállalkozott. Mert koalícióval lehet ugyan parlamenti többséget összehozni, de azt megtartani es biztosítani igen bajos, egységes kormányzati szellemet, elvi alapon álló törvényhozási működést kifejteni azonban a lehetetlenséggel határos. Lehetünk a koalíciós kormány egyes tagjainak államférfim képességeiről és a koalíciót alkotó pártok önmérsékletéről bármily elismerő véleménynyel, de azt senkise várhatja tőlük, hogy nekik a lehetetlenség is sikerüljön. Ellenkezőleg : biztosra kell vennünk, hogy a dolgok természetes fejlődésének nálok és rajtok is be kell következni és épen ezt mutatja az a tény, hogy egy uj pártegyesülés eszméje — a Kossuth Ferenc által i inételten megjelölt nyomokon, nemcsak a magyar politika egész vonalán — lehet mondani: egy nap alatt — elterjedt, hanem annak szükségessége országszerte elismertetik. Igen jellemző, hogy az uj pártegyesülés eszméjét, melynek . hivatás^ .liQgy az egész magyar nemzet egy táborban egyesit- tessék, a többségben levő függetlenségi és 48-as párt vezére: Kossuth Ferenc vetette föl. Hangsúlyozzuk, hogy a többség vezére. Mert alkotmányos fölfogás és elv szerint a többségnek, mindaddig, inig többség, kötelessége elveit a kormányon megvalósítani. K helyett Kossuth, bár a törvényhozásban a saját pártja kétségtelen többséggel rendelkezik, állhatatosan azt hangoztatja, bogy a többség a koalícióé — amiben különben igaza is van — és ahelyett, hogy á kormányalakítást pártjának követelné, az egész nemzetnek egy politikai pártban való egyesítésének szükségességét hirdeti. Mire mutat ez a körülmény ? Vagy arra, hogy Kossuth függetlenségi és 48-as pártalapon kormányt alakítani nem képes, mert ahoz a király alkotmányos hozzájárulását meg nem kaphatja; vagy pedig arra, hogy Kossuth a függetlenségi. és 48-as párt elvei alapján kormány- alakításra nem vállalkozhatik, mert ez elvek megvalósítását részint az Ausztriával fennálló közjogi megállapodások, részint a külföldiállamokkal kötött szerződések ez időszerűit gátolják és Ausztriát illetőleg gátolni fogják mindaddig, miga közöttünk létrejött államjogi berendezkedés más alapon ki nem építtetik. De ide mutat még egy másik körülmény is és ez az, hogy Kossuth igen közelinek látja azt az időt, melyben mindenki, aki hazafi és magyar, égy pártban egyesül, az ő pártjában. Hogyan értelmezhető ez a kijelentés, midőn köztudomású, hogy a képviselőválasztó kerületek igen tekintélyes része még most is 67-es alapon áll és arról, bár hazafisága kétségtelen, nemcsak letérni nem akar, de le se térhet, mert más közjogi alapunk nincs és a koalíciós kormányban maga Kossuth Ferenc és elvtársai, nemkülönben többségi pártja is 67-es alapon állnak és kormányoznak. Minthogy pedig fel nem tételezhető, hogy Kossuth Ferenc és pártja a jövőben is rajongó lelkesedéssel csak szóval, elméletben akarja hirdetni pártelveit, tényleg pedig gyakorlati 67-es politikát folytasson, számára nincs más hátra, mint vagy abdikálni a többségről és összes elvei megtartásával.a kisebbségbe, ellenzőkbe menni, vagy pedig eddigi 'összes elveiből az ez idő szerint feleslegeseket és meg nem való- sithatókat, vagy meg nem valósítandó kát elhagyva és egy hatalmas guvernementális pártot és többséget szervizve: nyíltan ráállni a 67-ben megteremtett dualizmus alapjára és ez elvi alapon a nemzet minden számot tevő tényezőjét egyesítve, mindent elkövetni az irányban, hogy a magyar állami önállóság kifelé az egesz vonalon úgy Ausztriával, mint a külföldi államokkal szemben elismertessék és érvényre emeltessék, befelé pedig a nemzeti egység végérvényesen megerősittessék és biztosittassék. Egy ily pártegyesülés^a 67-es pártok és politikusok, valamint a függetlenségi és 48-as párt és politikusok között nemcsak lehetséges, hanem szükséges is, sót a kormányon levő /éossu/k-pártni nézve egyenesen életszükség, de életszükség az a hazára és a parlamentárizmusra nézve is. Parlamentáris pártoknak csak igazság lehet az alapjok és Magyarországot csak parlamentárisán lehet kormányozni. Magyar- ország parlamenti többsége tehát csak igaz alapokon állhat, csak igaz politikát követhet, melynél a hirdetett elvek és a gyakorlati tények szerves összhangban állnak. A függetlenségi és 48-as párt, mig kisebbség és ellenzék volt, hirdethetett bármit, azért az ország szükségletei nem ez elvek, hanem a gyakorlati élet követelményei és lehetőségei szerint igazodtak a múltban, igazodnak a jelenben és fognak igazodni a jövőben mindenkor. És a függetlenségi párrt- politikusok gondolhatnak az elvek kiselejtezéséről akármit, de ennek a kiselejtezésnek meg kell történme, ha Kossuth és pártja a kormányon akarnak maradni, amit az ország békéje és jövendő békés fejlődésének biztosítása tényleg megkövetel. E szempontok előtt el kell némulnia minden pártérdeknek és minden egyéni érzékenykedésnek. A meddő közjogi vitáknak, melyek hazánkat évtizedek óta marcangolják és közgazdasági és kulturális téren elmaradottságunkat okozták, meg kell szünniök. A 67-ben erős alapokon lerakott dualizmis tág teret nyit előttünk úgy a közjogi, mint a közgazdasági érvényesülésre és biztosítja nemcsak alkotmányos szabadságunkat, hanem nemzetközi egyéniségünket is. F. M. VÁRMEGYE. A közig, bizottság ülése. Tolnavármegye közig, bizottsága 1'. hó 13-án tartotta április havi ülését Apponyi Géza gróf főispán elnöklete alatt. Jelen voltak: Simontsits Elemér alispán, Forster Zoltán fő* jegyző, Kurtz Vilmos árvaszéki elnök, Fink Káimán kir. tanácsos pénzügy igazgató, Hangéi Ignác dr. t. főorvos, Tihanyi Domokos kir. tanácsos tanfelügyelő, Percei Dezső vbt. tanácsos, Alacs Zoltán kir. főmérnök, Kovács S. Endre, Bemrieder József, Beke Ferenc kir. ügyész, Sigora Lajos trvhatósági állatorvos, Török Béla, Örffy Lajos, Sass László közgazdasági előadó, Bemrieder János, Wéher János orszgy. képviselő, Jeszenszky Andor. Elmaradásukat kimentették: Széchenyi Sándor gróf vbt, tanácsos és Szabó Károly orsz. képviselő. A főbb tárgyakból ismertetjük a következőket : t Szánthó Ignác pálfai plébános felebbezése a pátronus 'ellen elutasittatott, úgyszintén Korács Károly és Ettenberyer Lajos felebbezése is. Szilli Alajos párii községi jegyző ügyében az alispáni véghatározat jóváhagyatott. A keresk. miniszter rendelete a duzsi vasúti megállóhely létesítése tárgyában tudomásul vétetett. Az 1908—12 évi fedanyagszállitás biztosítása tárgyában a Roheitn Károly és fiai cég ajánlata elfogadtott és az alispán az 1908 évre vonatkozólag a szerződős megkötésére utasitta- tott, felhivatván, hogy az 1909—12 évekre a trvhatósági engedély kieszközlésére a kellő lépéseket tegye meg. Az 1908. évre vonatkozólag kimondatott, hogy az csak birtokon kivit! feleb- bezhető meg. A Krausz és Weis* cég utóajánlata érdemleges tárgyalás nélkül visszautasittatott. Csordás György és Bazsai Lőrinc koppány- szántói Wary a István és társai bölcskei lakosok íelebbezésének helyt adatott, — Kocza János Dani és Szücsén\ri József Héjus szekszárdi lakosok nemkülönben a szekszárd-parász- tai hegyközség ügyében uj eljárás rendeltetett el. A nagykónyi-i rk. iskola fejlesztése ügyében a megyéspüspök megkerestetett. A hivatalfőnökök jelentéseiből adjuk a következőket: Az alispáni hivatalhoz beérkezett 1163 ügydarab, elintézendő volt 1347, elintézetlenül maradt 65, a hátralék fogyott 119-el. A közbiztonság kielégítő volt ugyan, de azt a dombóvári és tamási járásokban a Szemere- féle mozgalom veszélyeztetni látszott. Minthogy azonban az izgató a két járás területéről ki- tiltatott, a népgyülések tartása nem engedélyeztetett, a csendőrőrsök a két járásban 10-10 főre erősittettek és az alispán megkeresésére a Minden küflőldit fölülmúl hazánk, természetes a mohai szénsavas vizek királya ' gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak Kedvelt borviz! Ocsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható! ST Főraktár: SALAMON TESTVÉREK cégnél, SZEKSZÁRDOIY. ACHTES-Forrás. Milleninmi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali bor- es MIT i'-M VSx? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvőszer.
