Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-03 / 18. szám
1908 május 3 TOLNA VARMEGYE. 3 ságin, egy nagy vidék gócpontja, ahova vezet minden létező és még jövőben épülő köves utunk, ide vonzza ármentesitő társulatunk birtokosságát minden köz- és magánügy: ez a közvetlen piaca terményeinknek. Szekszárd bekapcsolása nem csekély mértékben emelné a csatorna forgalmát és fokozná rentabilitását. Alázatosan kérjük Nagyméltóságodat, hogy: az említett medenceszerü kiágazással közvetlen Szekszárd városa alatt szükségelt kikötő és rakodóparti berendezéseket a Sió csatorna tervezetébe szerves alkatrészként beilleszteni és kiépítését annak idején kegyesen elrendeli mél- tóztassék. Nagyméltóságod bölcseségében és mindenkor a haza javát szolgáló működésében látjuk annak biztosítékát, hogy mindezen kérdések a legjobban, a közérdeket teljesen kielégítő módon fognak — már a közel jövőben — megoldatni. Mely reményünk kifejezésével maradtunk Nagyméltóságod hálás tisztelői: a szskszárd-bátai ármentesitő és bélvxzszábályozó társulat ősszérdekeltsége. Szekszárd, 1908 április 24-én. Tomcsányl Lajos társulati h. elnök. Népmozgalmi adatok. Tolnavármegye népmozgalmi adatai a folyó év február hónapjáról a következők : A lakosság összes száma 1907. év végén volt 256321. Házasság köttetett 538, ebből vegyes volt 39; élve született 663, halva 16; elhalt összesen 562 és pedig 7 éven alul 225; a nép- j szaporodás 101. Esett 1000 lélekre: a) Házasság 2'10 (több mint a dunántúli átlag). b) Élve születés 2‘58 (valamivel kevesebb, mint a dunántúli átlag). c) Halálozás 2H9 (egy csekélységgel rosz- szabb, mint a dunántúli átlag). d) Népszaporodás 0‘39 (csaknem fele a dunántúli átlagnak). (Baranyamegye és Pécs szab. kir. város lakossága szaporodás helyett fogyást tüntet föl és pedig 26, illetve 7 főnyit.) Szekszárd lakossága 13895 volt. Élve született 24, meghalt 40, ebből 12 idegen és igy a lakosság szaporodás helyett 4-gyel fogyott. Dunaföldvár lakossága volt 12117. Élve született 30, elhalt 32, ebből 1 idegen, szaporodás helyett a népesség fogyott egygyel. Paks lakossága 12034. Élve született 39, elhalt 27, ebből 1 idegen, a népszaporodás 13. Fertőző betegségben elhalt 108, e számból 72 a tüdőgümőkórra esik. Bevándorlás nem történt. Kivándorolt 91, mind útlevéllel; köztük magyar anyanyelü volt 14. Amerikába ment 7, Fiúmén át 6. Visszavándorolt 129, köztük magyar anyanyelvű 48, Amerikából jött vissza 97, Németországból 32, Fiúmén át jött 37. Külföldre szóló útlevél kiállíttatott 274. Az egész országból kivándorolt februárban 2678, visszavándorolt 757 ; január—februárban kivándorolt 5082, visszavándorolt 8257. Külföldre szóló útlevél kiállíttatott februárban 10041, január—februárban 18357. Állatvásár tartatott 3, felhajtatott szarvas- marha 1133,10 1147, sertés 10; eladatott 318 szarvasmarha, 163 ló és 5 sertés. Tűzkár volt 5 községben 5 esetben; az összes kár 4990 korona. HÍREK. — Személyi hir. Apponyi Géza gróf főispán csütörtökön délután Szekszárdra érkezett, ahol szombatig időzött. — A májusi vasúti menetrend A május hó 1-én életbe lépett uj menetrendet már hetek előtt pontosan közöltük lapunkban. Ezek szerint az az előnyös változás lépett életbe, hogy a reggeli vonat 8 óra 8 perckor, a déli vonat pedig d. u. 1 óra 20 perckor indul Szekszárdról és az előbbi 1 óra 50 perckor, a déli vonat pedig este 8 óra 15 perckor érkezik Budapestre. Az is igen nagy előny, hogy a délutáni vonat ezentúl d. u. 3 óra 33 perckor érkezik Szekszárdra, úgy, hogy az esti órák helyett délután 5 óra előtt kapjuk a póstát. Ellenben hátrányos, hogy az esti vonat, amely ezentúl nem délután 3 órakor, hanem 4 óra 10 perckor indul Budapestről, csak este 9 óra 13 perckor érkezik Szekszárdra az eddigi 8 óra 8 perc helyett. Legalább ennek a vonatnak sebességét fokoznák annyira, hogy az a délután 4 óra 10 perckor Budapestről és 6 óra 7 perckor Sárbogárdról induló vonat az eddigi 8 óra 8 perckor érkeznék ezentúl is, ezt a menetsebességet minden változás nélkül szabadna engedélyezni. — Kinevezés. Apponyi Géza gróf főispán az elhunyt Löirensohn Gáspár helyébe Harass Béla tiszttartó majsamiklósvári lakost nevezte ki lóavató-bizottsági becsi övé. — Előléptetés. A kereskedelemügyi m. kir. minister Ptrlaky József főmérnököt, a szekszárdi osztálymérnökség főnökét a VI. - fizetési osztály I. fokozatába léptette elő. erőinek meghatványozását fogja eredményezni. Nincs kétségünk afelől, hogy e munkálatok kivitelét az ország törvényhozása azonnal és lelkesedéssel el fogja rendelni. Hálásan vesszük tudomásul, hogy e beruházási javaslatban a tolnai holt Dunaág végleges rendezése és hajózhatóvá tétele 1.850,000 korona költséggel, a közép Duna országos fontosságú szabályozásával kapcsolatosan és igy sürgősen van tervbe véve. Ezen sürgősséget és kapcsolatos megoldást kérjük a 6.500.000 korona költséggel tervezett Sió csatornára is kiterjeszteni, vagyis hogy a Siócsatorna kiépítését, mint szerves összefüggésben levő munkálatot, a közép Duna szabályozásával szintén együttes kivitelre soroltatni méltóztassék. A balaton—dunai összeköttetést ugyanis a közönséges helyi érdekek köréből kiemeli már maga a Balaton, melynek európai színvonalra fejlesztése egyenesen országos érdeknek nevezhető 1 Kiemeli azon körülmény is, hogy e csatorna nem egyes zárt vidéknek, nemcsak a közvetlenül érintett 4 nagy és művelt vármegyének egyedüli érdeke, hanem közös érdeke ez — a balatoni kimerithetetlen bazalt bányák feltárásával — a közép Duna mentén elterülő egész országrésznek. Mintegy 15 megyei és városi törvényhatóság kulturális fejlődését és elöretörekvését éppen ezen kitűnő építőanyag teljes hiánya, illetve hozzáférhetetlen volta akadályozza legfőképpen. De közvetlenül érinti e csatorna magát az országos érdekűnek elismert közép Duna szabályozását is, melynek végrehajtását a balaton- parti kőbányák feltárása gyorsabbá és olcsóbbá tenni van hivatva. Legyen szabad idéznünk a beruházási javaslat indokolásának befejező sorait: «Ismeretes, hogy folyóink mellett igen kevés nagy teljesítő képességű kőbánya van, ha tehát a munkálatokat bizonyos határon túl akarnánk fokozni, ez nemcsak az anyagbeszerzést megnehezítené, hanem a munka árát is emelné.» íme tehát időben és pénzben nagy megtakarítást lehetne elérni, egy fillér uj beruházás nélkül, csupán csak a természet által egyenesen felkínált előnyök célszerű felhasználásával. Végül engedje meg Nagyméltóságod, hogy esedező szavunkat Szekszárd r. t. város érdekében felemelhessük. E várost a Sió csatorna tervezete oldalt mellőzi és csak feltételesen emliti meg, hogy egy medenceszerü kiágazással lehetséges volna megközelíteni. Szekszárd az egyetlen nagyobb forgalmú hely a csatorna egész 110 kilométer hosszuNem bírja tovább. Haza, gondolja, a kocsistanyára. És a lovacska, mintha kitalálta volna gondolatát, megindult. Másfél óra múlva Jóna már ott ült a piszkos nagy kályha mögött. A kályhánál, Őöldön, a padokon hortyogó emberek hevernek. A levegő sürü és fojtó . . . Jóna szemléli az alvókat, megvakarja a füle tövét és sajnálja, hogy már oly korán hazatért. , Még csak zabra valót se kerestem, gondolja. Az az ember, aki értett hozzá, aki keresett magának, lovaknak zabra, örökre oda . . . A sarokban feltápászkodik egy ifjú kocsis, álmosan nyög és odamegy a vizesvödörhöz. — Nagyon szomjas vagy ? — kérdi Jóna. — Igen, inni, inni! — No, egészségedre. És ... és e héten meghalt a fiam . . . Halottad már ? E héten a kórházban . . . rettentő! Jóna ránéz, hogy lássa, milyen hatást keltettek szavai. A hatás nulla. Az ifjú betaka- ródzott a feje búbjáig és már alszik. Ahogy ő szomjuhozott a vizra, úgy szomjuhozik az öreg lelke, hogy beszéljen . . . Már csaknem egy hete, hogy fia halott és még senkivel sem beszélhetett róla okosan. Pedig részletesen aprólékosan el lehet mondani, hogyan betegedett meg a fiú, hogyan szenvedett, mit mondott halálos ágyán, hogyan halt meg ... A temetést is el kell mesélni és az utat a kórházba az elhunyt ruháiért. Ott a faluban az ő leánya, Aniszia, arról is szeretne beszélni . , . Annyiról, annyiról szeretne beszélni ... és a hallgatónak ah-t és óh-t kell mondani és őt sajnálni . . . Legjobban asszonyokkal lehet ilyesmiről beszélni. Bolondok ugyan, de mindjárt bőgnek. A ló után kell néznem, gondolja jó Jóna. Hiszen még ráérek lefeküdni. Álhatók még eleget . . . Felöltözködik és istállóba megy lovához. — No rágsz ? — kérdi és belenéz tiszta szemébe. Rágj csak, rágj . . . Ha nem kerestünk pénzt zabra, szénával kell megelégedni . . . igen . . . már öreg vagyok a kocsisságra . . A fiamnak kellene bakon ülni helyettem .... az volt kocsis! Ha csak életben maradt volna! . . . Jóna hallgat egy darabig, azután folytatja : — Igen, igen, lovacskám, Jonics Nuzna már nem létezik. Elmúlt . . . Meghalt . . . . Gondold csak, ha csikód volna, szép kis csikód, melyet nagyon szeretsz ... és a csikó egyszerre meghalna . . . szomorú ugye ? A lovacska rágcsál, oda figyel, meleg le- hellete urának kezét éri . . . És Jóna enged a belső ösztönnek és elmesél neki mindent. tiszta bitumenből készített valódi aszfalt-tetólemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan, „BITUMI1YA“ kr„y.“fÄ^ib TETŐFEDŐ ANY AG. «BITUMINÁVAL» fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. «BITUMINA» régi zsindelytetők átfedésére is kiválóan alkalmas. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. 7-30 Szekszárífés vtdéke^észére: REICH ÁRMIN fakereskedésében Szekszárd.
