Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-17 / 46. szám

6

TOLNA VÁRMEGYE.

1907 november 17

— A harmadik teaestély. A szekszárdi nőegylet harmadik teaestélyét hangversennyel összekötve f. hó 20-án tartják meg a kath. kör helyiségeiben.

— A SIÓ vize. A Sió-zsilip felügyelősége utasittatott, hogy november 9-től a Sióba 60 cm. vizet bocsásson le.

— A Zsikó-család gyásza. Idősb Zsikő János nyéki tekintélyes polgár, Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának virilis tagja, hirtelen meghalt f. hó 10-én, 66-ik évében. Az elhunyt nagy szeretettel és kitartással foglalkozott a közügyekkel, a közgyűléseken szorgalmasan megjelent, a megye számos küldöttségében részt vett és az áldozatok terén is mindig készségesen helyt állt. Halála előtt egy-két nappal személyesen hozta el Döry Pál alispánhoz a Béri Balogh Ádám emlék alapjára szánt adományát. Hirtelen halála mély gyászba borította a Zsikó-családot, Fia, menye, unokái, testvére: Zsikó Péter és nagyszámú dédunokák és rokonság gyászolják öreg Zsikó Jánost, aki érdemes polgár és derék ember volt, minek elismeréséül a nép őt a »jó« előnévvel tisztelte meg. Temetése nagy .részvét, mellett folyó hó 12-én d. u. 1 órakor ment végbe. A végtisztességen-megjelent Dőry Pál alispán és Forster Zoltán tb. főjegyző és a megye kegyelete jeléül a koporsóra koszorút helyeztek. Ott volt ; még Návay Emil bátaszéki uradalmi főfelügyelő, a bszéki elöljáróság élén Erdős Gábor főjegyző, az őcsényiekkel Duzs Dániel jegyző, Decsről K. Szél Mihály biró és Benke Varga János közgyám, a nyéki elöljáróság és óriási közönség. A gyászoló család lapunk utján mond hálás köszönetét a kegyeletes részvét nyilv: nitásáért.

— Ifjúsági ünnepély. A szekszárdi főgimnázium és polgári iskola katholikus ifjúsága j múlt vasárnap ünnepelte védőszentjének, Szent Imre hercegnek 900-ados születési évfordulóját. J A Szekszárd-Szálló nagyterme szinültig megtelt I 5 órára közönséggel. Az ünnepély dr. Fent \ Ferenc belvárosi plébános magas szárnyalásu | megnyitójával vette kezdetét. Majd énekszámok j és szavalatok váltották fel egymást. Végül a »Nagyasszonyunk« cimti egyfelvonásos vallásos színmüvet adták elő a diákok szép eredménnyel, i Az ünnepély rendezése körül, mely 358 kor.-t jövedelmezett, Szabó Géza főgimnáziumi hittanár buzgólkodott.

— Távozó ügyvéd. Floris Endre dr. pécsi ; ügyvéd Békésgyulára költözött el és ennek j

— A trieszti kávé és tea-behozatalra lapunk hirdetési rovatában hívja fel Sugár Mór szekszárdi fűszer- és csemegekereskedő a nagy- közönség figyelmét.

— Szent Erzsébet ünepély. Árpádházi szent Erzsébet születésének kedden lesz 700 éves évfordulója, melyet a katholikus egyház összes iskoláiban meg fog ünnepelni. A szekszárdi polg. leányiskola növendékei jubileumi ünnepélyt tartanak a következő műsorral: 1. Reggel 9 órakqr szentmise. 2. Délután 2 órakor diáklitánia. 3. Délután 5 órakor a Szekszárd-Szálló nagytermében műkedvelő előadás, a) Himnusz.

b) Megnyitó beszéd, tartja Szabó Géza hittanár.

c) Piros rózsák. Prolog Szepesy Lászlótól, szavalja Burka Ilona, d) Magyarországi szent Erzsébet Hazafias és vallásos színmű 5 felvonásban. e) Élőkép, Helyárak: I. hely 1 kor. 40 fill., II. hely 1 kor., állóhely 60 fillér, diákjegy 20 fillér. Jegyek előre válthatók Szabó Géza hittanárnál.

— Öngyilkos cígányasszony. Petrovics Mari medinai cigányasszoriytól a nagy cigányhajsza alkalmával Kecskeméten elvették gyermekeiket és azokat valamelyik menhelyben helyezték el. A cigányasszony efölött igen elkeseredett és vármegyénk alispánjának könyörületes- ségéhez is folyamodott, hogy gyermekeit visszakapja. Döry Pál alispán ez irányban meg is tette a kezdeményező lépéseket, Molnár Lajos rendőrkapitány pedig megengedte a cigányasszonynak, hogy ezen ügy elintézéséig Szek- szárdon tartózkodhassék. A szerencsétlen cigányasszony azonban nem bírta megvárni a hatósági eljárás eredményét és elkeseredésében pénteken délután Szekszárdon a marhavásártér egy korlátján felakasztotta magát, mire eszméletlenül terült el a földön. Kovács esendőrőrsvezető élesztési kísérleteire a cigányasszony nagynehe- zen magához tért, kit a rendőrkapitány utasítására a kórházba szállítottak. A szegény ásszony annyira vágyódott gyermekei után és annyira fájt lelkének a tőlük való elszakadás, hogy Kecskeméten, amikor gyermekeit tőle elvették,

következtében ügyvédi kamaránk lajstromából töröltetett.

— Halálozás. Wagner Károly szekszárdi rézöntő és háztulajdonos 12 éves Margitka leánya, aki a polg isk. II.-od osztályának' volt növendéke f. hó 10.-én elhunyt. Temetése kedden ment végbe nagy részvét mellett. — A szekszárdi kir. pénzügyigazgatóságnak egyik derék fiatal tisztviselője hunyt el a ^napokban Schedel Emil segédtitkár hetekkel ezelőtt egy vadászat alkplmából erősen meghűlt, hagymázba ] esett s a leggondosabb ápolás sem tudta megmenteni az életnek. A gyászoló család az alábbiakban tudatja veszteségét: Alulírottak úgy sajat, valámint a számos rokonság nevében is, mély fájdalommal tudatják a felejthetetlen jó férj, apa, fiú és rokon Schédel Emil m. kir. pénzüdyi segédtiikárnak élete 32- ik, legboldogabb házasságának 9-ik évében, hosszas szenvedés után f. hó 9-én este háromnegyed 9 órakor történt gyászos elhunytát, A drága halott földi maradkányai f, hó 11-én d. u. 4 órakor az alsó sirkertben helyeztetnek örök nyugalomra a r. kath. egyház séertartásai szerint. Az engesztelő szent miseáldozat pedig a belvárosi r. kath. templomban f. hó 12-én reggel 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Legyen neki oly könnyű a föld, mint a milyen nagy a mi bánatunk ! Dr. Laczkovich Elemér, Pfitzenmayer István, Pritz József sógorai. Dr. Laczkovich Elemérné szül. Perényi Margit sógornője. Özv. Schedel Emilné. szül. Perényi Irma özvegye, Emiiké és Bandika árvái. Özv. Perényi Béláné szül. Hutta Irma napa. Özv. Schedel Istvánná, szüi. Zandler Berta, édesanyja. Schedel Karólin, férj. Pfitzenmayer Istvánné, Schdel Etelka, férj.

Pritz Józsefnéf Schedel Stefánia, Déva és Károly testvérei.

—- A rabok fűtése- A kir. törvényszéki fogház számára szükséglendő szenet a 1908 — 1910 évekre Fülöp Lajos szekszárdi lakos fogja szállítani, kinek ajánlata volt a legkedvezőbb.

I szintén már öngyilkossági kísérletet követett el. Ez ügyben az alispán eljárásának volt eredménye, mert értesítés jött, hogy a szegény | asszony a gyermekeit visszakaphatja.

— Egy veszett kutya garázdálkodása. Paks- [ ról jelentik: Borzasztó garázdálkodást vitt véghez itt egy vidékről idekerült veszett kutya. A dühöngő állat tíznél több embert mart meg s sok lovat, sok kutyát is megtámadott, mig végre sikerült agyonverni. Súlyosabb sérüléseket szenvedett Ruff János, Goldgruber Józsefné, Körnung Róza 18 éves leány, akinek a szószoros értelmében keresztülharápta a vállát, Simon István, Akkermann Mátyásné, ki áldott állapotban van és annyira megijedt a rátámadó kutyától, hogy állapota azóta válságos; a kutya megmart ezenkívül több' gyermeket. A megmart embereket Budapestre szállították a Pasteur-in- tézetbe. Mivel azt hiszik, hogy több áldozat is van, a hatóság felhívást bocsátott ki, hogy a megmart egyének haladéktalanul jelentkezzenek. Az összes kutyákat zár alá helyezték.

— Báli Selymet, a legújabb divat szerint valót mélerenkint 1 kor. 20 fillértől bér- és vámmentesen küld, bőséges mintagyüjteményt is a Henneber g-féle selyemgyár Zürichben.

Idff, munka és kötség ©

mep,takarítással jár, ha sütemény szükségleteinket 1 Ö;éli(Mában rendeljük meg. ízléses kiállítás, pontos szállítás ©

© Valódi teasiitemények ©

DELICZIA CZUKR&ZDA

SZEKSZÁRD

Képviselői beszámoló.

Dunaföldvári levelezőnk irj^:

Szluha István, a paksi kerület képviselője folyó hó 10-én tartotta beszámolóját dunaföldvári választói előtt. Vasárnap lévén, a piac-tér már 2 órakor megtelt, ember ember hátán tolongott, hogy ' a keveset beszélő, dé puritán jellemű, tetőtől talpig igaz magyar honatya beszédét meghallgassa. Szluha nagyszámú hívei és Rátkay László országyüiési képviselő kíséretében 3 óra tájban meg is jelent és szokatlanul élénk tónusban megkezdte beszédét:

Tisztelt polgártársaim !

Annak idején az egész országát diadalmámorba ejtette a hir, hogy a koalíció* került a kormányra; hogy politikai közéletünk legnépszerűbb alakjai, Andrássy Gyula, Appopyi Albert és Kossuth Ferenc a megalakult rriiniszte* riumban tárcát vállaltak. Már a kevésbé véfmes reményüek is megvalósulva látták a jövőben azon prngrammot, melyet, a függetlenségi párt a magáénak vallott, különösen annak, az óm-, álló vámterületre vonatkozó pontját. A kormány meg is Ígért mindent. És mi az egyévi uralkodásának eredménye ? Úgyszólván semmi. Most is a kiegyezési tárgyalásoknál sutba dhbva a koalíció elveit, meghátrált az osztrák kormány előtt országunk óriási kárára. A mostani kiegyezés már az 5-ik, melyet Ausztriával kötöttünk- Az első az 1867-iki, a melyről az akkor még élő Kossuth apánk is azt mondotta, hogy sém- mit sem ér. Azok, akik azt megkötötték, n,yilt, becsületes férfiak, igaz hazafiak voltak, akik részint lovagiasságból — mert nem akarták áz osztrákok akkori szorult helyzetét kihasználni — részint óvatos köiültekintéssel — mert az országot nem tartották még elég érettnek é gazdasági önnállóságra —, a közös vámterületet fogadták el 10 évre. A következő 2 kiegyezés szintén a viszonyok kellő mérlegelése után ezen szempontokból köttetett meg a vámterület kérdésének megbolygatása nélkül. De a negyedik kiegyezés idejében, 1897-ben,a viszonyok már máskép állottak. Az országnak n$m. csak* az önérzete kívánta az önálló terület megkötését ; de érdeke is volt küzdeni a közös vámterületnek ujabbi 10 évre való megkötésé éllek; mert ez reá nézve százmilliókra menő kárt^-mig Ausztriára ugyanannyi hasznot jelentett.,

Az akkori kormány bitang módon akarta az ellenzéket kijátszani, mely a közös; vánjterü- leti szerződés megkötését ellenezte. Mi küz-^ düttünk ez ellen, amig lehetett; de a parlament többsége, az akkor uralma telőpontját élért szabadelvű párt leszavazott bennünket. Most voltak az ötödik kiegyezésre vonatkozó tárgyalások, melyektől hazánkra nézve sok jót, vártunk, hiszen a koalíció vezérei tárgyaltak. És mi a sok tárgyalás eredménye ? Megakarnak kötni egy olyán kiegyezést, melyben ismét mellőzik az önálló vámterület kérdését, melytől pedig egész gazdasági életünk fellendülése függ. Elfogadhatjuk-e tisztelt polgártársaim ezt a kiegyezést ? Ugyebár nem! Hiszen még maga a kormányelnök' sem dicsekszik vele. Azt mondja, hogy kénytelenek voltunk igy megkötni. Dehát ki kényszerithetett bennünket arra, ki kényszerítheti a nemzetet arra, hogy csúfos és óriási kárral járó szerződést kössön meg? Nézzük meg a rómaiak történetét! Midőn a barbárok a már hanyatlásnak indult római birodalmat veszélyeztették, a szorongatott római senatus, melyben hős atyái jellemének már csak halvány maradványa élt, az ellenfél által felajánlott békefeltételt —' hogy a nép bántódás nélkül kivonulhat a városból, ha -Róma megadja magát —- büszke önérzettel utasította vissza és azt izente a; barbár vezérnek, hogy a római inkább meghal, de apáj örökét el nem hagyja. Nekünk is ilyen büszke önérzettel kellett volna beszélni. Hiszen az természetes, hogy Ausztria nem akar kiereszteni a markából. De viszont nekünk sem szabad engednünk. Majd elválik, ki a kitartóbb. Miért adja épen most fél a függetlenségi párt legsarkalatosabb élveit? Talán csak arra valók azok, hogy üveg alá tegyük és szentségképen hordozgassuk ? Ne legyen a függetlenségi elv szentség, hanem legyen Toldi Miklós buzogánya melyet azokhoz verünk, kik minket még ma is gyarmatországukként zsákmányolnak ki.

Járja-e tisztelt polgártársaim, hogy nem az ország parlamentjében túlsúlyban levő függetlenségi pártból került ki a miniszterelnök, hanem Wekerlét, a 67-es politikust nevezte ki a király azzá, a ki első miniszterelnöksége alatt olyan arany valutát csinált, mely 100 milliójába került az országnak ? A mostani kormány az állítólagos adóreformokkal is henceg. Pedig csak azért választják el a fogyasztási adókat°a rendes adóktól, mert az előbbieket nálunk fel akarják emelni, Ausztriában pedig nem. Köszö nőm az ilyen reformot, mely a gazdaságilag ki'