Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-17 / 11. szám

1907. március 17--•'A áfonjam _________________________ Ug yancsak szoros összefüggésben áll va- rostink és vidékének érdekeivel - a baja—báta- ,széki .duriai ,hid kapcsán létesülő azon újítás, amellyel a' bátaszek - dombóvári vonalat első- rangusitják. ' Erre vonatkozólag a javaslat a követke­zőket tartalmazza: »A dombóvár—bátaszéki vonal elsőran- gusitása. A baja—bátaszéki összeköttetés sok irányban jelentékeuy útrövidítéseket és uj össze­köttetéseket teremt nemcsak a,Duna—Tisza köze és . a Dunántúl déli része között; hanem a Du- na-jobbparti terület oly gócpontjaira is, amelyek . ma az Alföldről Ausztria. délnyugati tartomá- j nyaiba, sőt némi részben a délnyugati vámkül­földre irányuló gabonakivitel tekintetében is ; fontosak, kifejezésre jut az is, hogy a mintegy 19 km. hosszú baja—^bátaszéki uj vonal első­rangú főpályaként terveztetett azzal a célzattal hogy későbbb a csatlakozó hátpályák megfe­lelő átalakításával egy nagyobb teljesitőképes- ; séggel birp átmeneti-, fővonal álljon rendelke- I zésre. Miután pedig a baja—bátaszéki uj vonal az 1 bOőr—1909. években meg fog épülni, szűk-: séges, hogy a csatlakozó hátpályák-átalakításá­ról is történjék gondoskodás. Ezek a hátpályák ; a Szabadka—bajai és a bátaszek—dombóvári másodrar.gu vonalak, ámely vonalak elsőrangu- sitandó vonalrészeinek hossza 58 3, . illetőleg \ 65'2/‘. összesen 113 5 km.. E vonalak elsőfangusitásával Szabadkától Gyékényesig-egy elsőrangú transverzális vona­lat nyerünk, mely. -célból a Szabadka—dombó­vári vonal akként lesz' fölszerelendő, hogy az a már elsőrangú ódombóvár—gyékényesi vonal teljesítőképességének lehetőleg megfeleljen.« Március 15. Szekszárdon. Szekszárdon március 15-én ünnepi díszt öt ott, a város. Az összes hivatalok, középüle­tek és sok magánház ormán ott ékeskedett a magyar trikolór. Délelőtt 9 óraKor a belvárosi róm. kath. templomban ünnepi istentiszteletet végzett Szabó Géza 'főgimnáziumi hittanár, melyen résztvett a vármegye tisztikara Döry Pál alispán vezetése mellett, a város tanácsa Janosits Károly főjegyzővel az élén, az áll. főgimnázium, a polg. fiú- és leányiskola, az összes elemi népiskolák ifjúsága tanáraik és tanítóik kíséretében, azonkívül a Szekszárdon még életben levő 48-as honvédek zászlójuk alatt. Az ifjúság iskolai ünnepélyeken vett részt. A polg. fiú- és leányiskolában reggeli 8 órakor a következő műsorral ; 1. Hymnus, énekli az ifjúság. 2. Ünnepi beszéd, tartja Kovács Dávid polg. isk. tanár. 3. Szent Dal. Pósától, szavalja Kálmán László III. o. t. 4. Előre. Tóth kisasszony feleségem legyen. Miként lett volna az lehetséges ? Hiszen ha egy leány férjhez megy, azt nem azért teszi, hogy önfeláldozását bámultassa, de azért, hogy férjével megossza az életet, ahnak minden napját, minden óráját és percét, Ha pedig a férfi olyan nyomorék, mint én, szegény leány haláláig tartó, fájdalmas életre kárhoztatja magát. Oh, en értek és bá­mulok minden áldozatot, minden önmegtaga­dást, ha annak kellő határa van, de nem en­gedhetem meg azt a határtalan lemondást, hogy az asszony, ki egy egész életen keresztül tartó boldogságról, örömről és megelégedésről álmodozott — a nagyvilág bámulata kedvéért feláldozza magát! Ha falábaim és mankóim kopogását, ezt az unalmas lármát, mely min­den lépésemet kiséri, felhangzani hallom, olyan elkeseredés vesz rajtam erőt, hogy szinte sze­retném inasomat elvern-i. A festett falábakat csak nem tartja szépeknek. Elhallgatott. Mit feleljek néki, miután azt találtam, hogy "igaza van ? Elítélhettem e a leányt ? Nem 1 És mégis ? ... Ez az általá­nosabb és természetebb kibontakozás nem elégítette ki költői fantáziámat. Ezek a csonka lábak fenséges áldozatot követeltek, mely hiány­zott ebben a megoldásban s emiatt nagy csaló­dást éreztem. _______ JPLff4yABMEQ-YE.____________ K.-tól, szavalja Wendl Károly IV. o. t. 5. Talpra1 magyar/ énekli az - énekkár. 6. Magyarország 1848-ban. Garay Jánostól, szavalja Major Imre IV oft. 7. Március 15-én. Fejes Istvántól, sza­valja László János IV. o. t. 8. Nemzeti dal. Petőfitől, szavalja Birner Lajos ■ VI.' o. t. 9. Induló, előádja az' ifjúsági énekkar. A polg. leányiskolában: 1. Hymnus. Éneklik a növendékek. 2. Március 15-ének jelen­tőségét ismerteti Kovácsné Nagy Luiza igaz- ■ gatónő, 3. Március 15-hez, szavalja Kreutzer Amália. 4. Nemzeti induló. Hazslinszky Gusz­távtól. Éneklik a növendékek. 5. Március 15. Irta Sas Ede, szavalja Hahn Ilona IV. o. t. 6. Petőfi. Ábrányi Emiltől, szavalja Várkonyi Dalma III. o. t. 7. Szózat. Éneklik a növendékek. A főgimnáziumban 11 órakor tartották meg hazafias ünnepélyüket a következő prog­rammal : 1. Hunyadi induló. Előadja az önképző­kör zenekara. 2. Ünnepi beszéd, tartja Schvarcz J. VIII. o. t. ifjúsági elnök. 3. Magyarok Istene Petőfitől, szavalja Parrag K. V. o, t. 4. Talpra magyar, énekli az ifjúsági énekkar. 5. Petőfi a szabadságharcban. Irta és felolvassá Stokinger János VIII. o. t., önképzőköri titkár. 6. Kuruc nóták, előadja az önképzőkör zenekara. 7. Petőfi visszatér, szavalja Molnár K. VI. o. t. 8. Nem­zeti ima, énekli az ifjúsági, énekkan 9. Nem­zethez. Petőfitől, szavalja Kovács László VII. 0, 1 10. Szózat, énekli az ifjúság. 11. Rákóczi induló, előadja az önképzőkör zenekara* Az izr. elemi népiskolában az ifjúság hazafias dalokat' és- iszayálatokat '.adott elő, Kreutzer Károly tanító pedig hazafias beszéd­ben ismertette a nagy nap jelentőségét. Az izraelita templomban is volt 15-én d. e. 9 órakor isteni tisztelet, amelyen a közép­iskolás tanulóifjúság is megjelent. Rubinstein Mátyás dr, főrabbi a sajtószabadságról mondott szép beszédet, az ifjúság pedig Linbardt fő­kántor vezetésével a Szózatot énekelte. A polgári olvasókörben pénteken este tartatott, a kereskedelmi kaszinóban pedig szombaton este tartanak lakomát március 15-ének tiszteletére. HÍREK. — Személyi hírek. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkeze­tek folyó hó 14-ikén tartott nagygyűlésük alkaL mával Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsost vá­lasztották meg egyhangúlag a kongresszus elnökévé. — Apponyi Géza gróf főispán ezen héten 3 napot töltött Szekszárdon. — A kir. ítélőtábla elnöki titkára. A m. kir. igazságügyminiszter Módly Béla pécsi kir. tör­vényszéki bírót a pécsi kir. ítélőtáblához elnöki titkárrá kinevezte. — De Fleurel asszonynak vannak gyerme­kei ? — kérdém hirteen. — Igen, egy leánya és két fia van. Azok­nak viszem e jétékokat. De Fleurel ur és neje igen jók voltak irántam. A vonat Saint Germain-hez közeledett # Átrobogott az alagutakon, be az indóházba és megállt. Karomat akartam nyújtani, hogy a béna katonatisztet lesegitsem, midőn két kéz nyúlt feléje a nyitott ajtón keresztül. — Jó napot, édes Revalieu. — Ah 1 Jó napot, Fleurel 1 És a férj háta mögött, a boldogságtól su­gárzó, még mindig szép asszony, nyájas mo­soly kíséretében intett szívélyes »Isten hoz- tát,« míg kis leánya örömében ugrándozott s két fiacskája sóvár szémekkel nézte a dobot és j puskát. Mikor a béna a járdára ért a gyermekek I megcsókolták. Azután mindannyian útnak in­dultak, A kisleány barátságos kedvességgel megfogta mankóját, mint megfoghatta volna öreg barátjának egyik ujját. _____________________ *3 — Betelj polgármester/ Dr. Hirling Ádám polgármester már három hét óta influenzában -betegeskedik. Most már jobban érzi magát és hivatalát már legközelebb átveheti Jánosits Károly helyettes polgármestertől. — Esküvő. Dr. Kadosa Marcel fővárosi ügyvéd és iró március hó 10-én vezette oltárhoz menyasszonyát, Löwy Erzsiké urhölgyet, Löwy Jakab építési vállalkozó és nagykereskedő leányát. — Áthelyezés Az igazságügyminiszter Szász Károly szekszárdi kir. járásbirósági jegy­zőt a kir. törvényszékhez, Mányoky Ödön kir. aljegyzőt pedig a szekszárdi kir. járásbíróság­hoz helyezte át. — Woslnski emlékezete az Akadémián. A magyar tudományos Akadémia Berzeviczy Albert akadémiai elnök elnöklete alatt összes ülésén Heinrich Gusztáv főtitkár tett jelentést Wosinski Mór levelező tag elhuny tárói. A jegyző­könyv erre vonatkozó része igy hangzik: »Fő­titkár mély megilletődéssel jelenti, hogy Wosinski lev. tag, a preahistoria és archeológia kitűnő munkása, aki a gróf Zichy Jenő keletázsiai expedíciójában is részt vett, február 22-dikén, rövid betegség után, váratlanul elhunyt. Az elnökség á gyászhir vételekor nyomban távira­tilag fejezte ki részvétét, koszorút küldött a koporsóra, a ravatalnál pedig gróf Appony Sándor tiszteletbeli és igazgató-tanácstag tolmá­csolta az Akadémia érzelmeit. Az összes ülés jegyzőkönyvébe iktatja mély részvétét és fölhívja a 11. osztályt, hogy emlékbeszédről gondos­kodjék.«' — Kaszinóestély. A szekszárdi Kaszinó április 2-án husvét hétfején estélyt rendez. — Visszahelyezés. Az igazságügyminiszter Szakmáry Gyulát a szekszárdi kir. ügyészséghez kirendelt alügyészt szolgálattételre visszarendelte a besztercebányai kir. ügyészséghez. — Mérnöki áthelyezés. A kereskedelmi mi­niszter Berényi Győző tordai kir. segédmérnö­köt ideiglenesen a szekszárdi kir. államépitész'eti hivatalhoz helyezte át. — A kaszinói haivacsora. Csütörtökön este volt a szekszárdi Kaszinó hagyományos halva­csorája, amelyen a tagok szép számban, közel 80 an vettek részt és mindvégig igen kedélyes hangulatban folyt le. Az első felköszöntot Simont- sits Elemér ügyvivő-igazgató tartotta, éltetvén a kaszinó tagjait. Utána Simontsits a jelenlevő Apponyi Géza gróf főispánt köszöntötte föl, aki Szekszárd és a Kaszinó iránt való meleg érdeklődésének már számos jelét adta. Wigand János a Kaszinó lelkes igazgatóját Simontsitsot, Szabó Károly képviselő pedig Apponyi Géza gróf főispánt éltette. Apponyi Géza kijelentvén, hogy Szekszárdon mint uj otthonában minden­kor igen szívesen időzik éltette Simontsitsot és a Kaszinó tagjait. Szóltak még : Boda Vilmos, Leopold Kornél dr., Kramolin Gyula dr., Beke Ferenc, Bodnár István, Müller Ferenc dr., Rácz József, Tolnai Artur, Wilczek Sándor stb. stb. A szónokok között vezetett Simontsits, ak1 egymaga legalább tiz ta'praesett felköszöntőt tartott, no meg Wigand János, aki rövid aper- cükkel mulattatta a társaságot. — Több a választó Szekszárdon. Szekszárd rendezett tanácsú város választóinak száma — a legutóbbi öeszeirás szerint — 1695, akik két kerületben oszlanak meg. Minthogy a törvény szerint a választók száma 200-nál keve­sebb és 600-nál több nem lehet, beállt Szek­szárdon az időpont, hogy a választókerületek száma szaporittassék és Hirling Ádám dr. polgármester meg is tette már az intézkedéseket, hogy a megye közgyűlése a szekszárdi kerü­letek számát háromban állapítsa meg. Mint­hogy a 3 választókerületben a választók száma 1800 nál több nem lehet és minthogy 1695-től, a választók mai végösszegétől az 1800 már nem nem messze van és minthogy egész bizonyosra vehető, hogy a választók száma Szekszárdon rövid idő alatt ismét tetemesen szaporodni fog, célszerűnek tartanók, ha Szekszárd mindjárt négy kerületre osztatnék, amely beosztás sok­kal könnyebben és egyenletesebben is lenne eszközölhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom