Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-24 / 8. szám

1907 február 24 / — A főgimnázium műkedvelői előadása. A főgimnázium műkedvelői estélyt rendez f. é. március 2-án a Szekszárd Szálló nagytermében a következő műsorral: I. Részlet a *Sogun» c. operettéből. Előadja a főgimnázium ifj. zenekara. 2. «F» dur négyes. Előadják a) hegedűn Halász István VIII. és Sigora Attila Vili. o. t., b) he­gedűn Friedmann Ferenc VII. és c) zongorán -Stockinger János VIII. o. t. 3. A fogadás. Magánjelenet tánccal és énekkel. Hangár O-tól. Előadja Bodnár Jenő VII. o. t. A táncot és éne­ket az ifj. zenekar kiseri. 4 Keringő. Sigora Attilától. Előadja az ifj. zenekar. 5. Az athéni műkedvelők. Bohózat Shakspere «Szentiványéji álom» c. színművéből. Ford. Arany J. Személyek : Theseus Weidinger Imre VIII., Demetrius Molnár Kálmán VII., Lysander Hirschfeld Ferenc VI., Philostrat ünneprendező Kovács László VII.» Hippolita, amazon királynő Treer József VII., Hermia Halász Andor VII., Helena Klimes László VI., Zuboly takács mint Priamus Babits Sándor VIII., Dudás fúvó foltozó, mint Thisbe Szabó Ferenc VII., Gyalu, asztalos, mint oroszlán Rotschadl Ferenc VII., Orsondi, üstfoltozó, mint fal Paál Andor Vili., Ösztövér, szabó, mint hold Prantner Ferenc VI., Vackor, rendező Holez János VII., Prolog I. Micsky Dezső VII., Prolog II. Zöld Márton VI. o. t. Apródok, nász­nép. Játszik Athénben Theseus palotájában. A b/indarab elején és végén az ifj. zenekar Mendel- tohn «Szentivány álom» c. vészindulóját játsza. Zuboly énekét zongorán kiséri Stockinger János Vili. o. t. 6. Souvenir de Montecarlo. Keringő Li ika K.-tóJ. Előadja az ifj. zenekar. A darab kezdete pont fél 9 órakor. Személyjegy 2 kor., családjegy 5 kor., tanulójegy 1 korona. _ A főgimnázium eddigi estélyeinek műsorát min­dig igen jól választotta meg s az előadás min­dig kitűnő volt és kiválóan érdekes és élvezetes. Idei műsora is igen szerencsésen van megvá­lasztva, felette érdekesnek mutatkozik s az elő­adás most is bizonyára jó és élvezetes lesz. Különösen felhívjuk rá a közönség figyelmét. — Névmagyarosítás. Weisz Fülöp ügyvéd- jelölt, felsőiregi lakos nevének «Székely»-re leendő magyarositását kérelmezte. — Fölakasztotta magát. Idősb. Szűcs János sárszentlőrinci lakos eladott tehenéért kapott 390 K, amelylyel elment a korcsmába álldomást fizetni. Szűcs leitta magát, pénze pedig a zse­béből eltűnt. Midőn hazatért pénze nélkül,'fele­sége pirongatta, amit a szerencsétlen ember annyira szivére vett, hogy a kamarában fel­akasztotta magát. — Munkásmozgalom Nagyszékelyen a ma­gyarországi földmunkások országos szövetségé­nek egy úgynevezett € helyi csoportja» alakult, melynek elnöke Neidert András kőműves. Ezzel a hírrel kapcsolatban említjük meg, hogy az utóbbi időben Nagyszékelyen nagyarányú kiván­dorlás észlelhető. — A lakosok Németországba kérnek útlevelet, de csak azért, hogy a német kikötőkből Amerikába hajózzanak. A határrend­őrség azonban rájött a turpisságra és i nagy- székelyiek útlevelét elkobozva, csapatonként to- 'loncolja haza őket. Más megyénkbeli község la­kosai is igy játszák ki a hatóság éberségét. — A községi elöljáróságoknak nagyobb figyelmet kellene forditaniok a németországi útlevél kéret- mekre. Nagyon hamar meg lehet azt tudni a faluban, hogy Amerikába akar-e valaki menni, vagy pedig Németországba és ha Németorszá­gon át akar kiszökni, a baján lehet segíteni, ■csak akarnia kell az elöljáróságnak. Döry Pál alispán már 1905-ben rájött az ily kiszökésekre •és ellenükben intézKedett is. Ha azonban a köz­ségi elöljáróság «se hall, se lát», ákkor a foly­ton égetőbb bajt alig lehet orvosolni. — Szerencsétlenség Amint Biege Ignác bonyhádi hentessegéd az utcán a levágásra szánt disznót hajtotta, a sertés hajtás közben-egy árokba ugrott és a hentességédet kötelénél fogva magával rántotta. A szerencsétlen Biege -amint elesett, belső zsebében levő ölőkéssel • egész balkarját végighasitotta. ~ Jól megérdemelt nyugdíj. A miniszter- elnök Juszt György bonyhádi lakos 48-as hon­véd közvitéznek 96 K évi nyugdijat folyósított. — A legnagyobb takarmányrépa termések. Elmúljak azok az idők, mikor a gazda már azal is meg volt elégedve, ha csak nagy meny- l nniségben termett takarmányrépája. Ma már a legkisebb gazda is tudja, hogy nem abban áll a répa értéke, ha telerakja a jószágnak a beleit, hanem arra kell a fősulyt helyezni, hogy mek­kora tápértéke van a répának. Hogy nagy táp­értékkel biró répát nyerhessünk, szükséges, hogy az anyarépák (magrépák) legalább 4 — 8 kitó sályuak és tápértékükre nézve a leggon­dosabb módon egyenként vegyileg megvizsgálva legyenek. Jelenleg nem létezik más cég a bu­dapesti Mautner Ödön cs. és kir. udvari mag­kereskedésén kivül, mely ily nagy gonddal ter­mesztett répamagot hozna forgalomba. Ezen répamag még emellett impregnálva is van, mi­által sokkal gyorsabban kel ki és a ravaroknak is ellentáll'. Ajánlatos tehát, hogy csak Mauth- ner-féle impregnált csillagjegyü répamagot ves­sünk, a csekély ár különbözet százszorosán megtérül a biztos és a nagy termés révén. — A tomplom tolvaja. Sióagárdon néhány hónap óta valaki megdézsmálta a perselyekben összegyűlt pénzt. A plébános jelentést tett a csendőrségnél, mely a tetiest Pál Mihály 15 éves suhanc személyében kinyomozta, akit bekísértek a szekszárdi ügyészség fogházába. — Leharapta a felesége orrát. Párját rit­kító módon állt bosszút Csányi István felső­iregi lakos a feleségén, aki a durva, goromba emberrel nem akart tovább egy fedél alatt élni, hanem szüleihez akart visszamenni. Egyetmását már kezdte csomagolni, midőn hazajött férje s annyira megharagudott távozni akaró feleségére, hogy orrát leharapta s nyakát is összemarta. — Köszönetnyilvánítás. A szegzárdi takarék- pénztár igazgatósága a vezetésem alatt álló szekszárdi r. k. ovoda javára 20 koronát ado­mányozott, mejy kfigyfts adományért hálás kö­szönetét fejezi /ki Dör^ Palné elnök. — Névmagyarosítás. Vétek János értényi illetőségű magyarszehtiváni lakos vezetéknevé­nek «Ábrahám»-fa való magyarosításáért folya­modott. — Ha valami, úgy csukmájolaj az, ami támogatást érdemel, mert előnyei szembeötlők. Kellemes az ize, szaga nincs és emészthetősége kiválóan jó. Üvegje 2 k. a gyógyszertárakban, vagy a készítő Zoltán Béla gyógyszertárában, Budapest, V. Szabadságtér. — Szép egészséges szőlő minden gazda öröme. Hogv azt elérje feltétlenül szükséges az oltványok beszerzési forrására figyelemmel len­ni. Elismerni tény, hogy a legjobb minőségű fajtiszta és szakszerűen kezelt ottványok a »Mil- leniumtelep«-en kaphatók. Nagyőszön, Toron- tálmegye. Mümellékletekkel ellátót magyar vagy német vagy román vagy, szerb nyelvű főárjegy­zékét a vállalat ingyen és bérmentve küldif — »Milleniumtelep« Nagyősz, Torontál- megye, minden szőlőbirtokosnak és szólő iránt érdeklődőnek ingyen és bérmentve küldi nagy magyar vagy német vagy román vagy szerb nyelvű főárjegyzékét, műmellékletekkel díszítve és készséggel ad felvilágosítást és útbaigazítást szőlő ujraültetésé, és oltványok kezelését ille­tőleg. — Henneberg selyem csak közvetlenül! Fekete, fehér és színes, méterje 1 kor. 20 fillérből 22 korona 70 fillérig, blúzok és öltönyök céljára. Bérmentesen és már vámmentesen házhoz szállittatik. — Nagy mintagyüjteményt is küld a Henneber g-féle selyemgyár Zürichben. fed VIDÉK • DLNAVÁRMEGYE. __________ Do mbóvár. Vármegyénknek ezen derék és törekvő városa élénk mozgalmat indított a Dombóvárott felállítandó kir. járásbíróság és középiskola ér­dekében. A mozgalom élén Nagy István, a járás népszerű főszolgabirája áll, aki lelkesen karolta fel a dombóváriak ügyét. E tárgyban az ő elnöklésével e hó 12-én értekezletet tartot­tak, amelyen elhatározták, hogy kívánságaikat memorandumba foglalva, küldöttséget menesz- tenek a vallás- és igazságügyi miniszterekhez. A kérvény szerkesztésére Nagy István, dr. Rolf Aladár, dr. Kertész Lipót és Horvát Samu lapszerkesztőből álló bizottságot küldték ki, a küldöttség vezetésére pedig Döry Pál alispánt kérik fel. PÉNZINTÉZETEK. — Javaslat a Szekszárdi takarékpénztár alap- és tartaléktőkéinek felemeléséről. A szek­szárdi takarékpénztár igazgatósága a folyó évi március 5-re összehívott rendkívüli közgyűlés elé a következő tőkefelemelési javaslatot ter­jeszti. Az intézet részvénytőkéje 800 drb. uj részvény kibocsátásával 240,000 K.-ról 400,000 K.-ra emeltessék és az uj részvények a régi részvények birtokosainak átvételre felajánltas- sanak. Az uj részvények 1908 évi január 1-től részesüljenek az üzlet eredményben, a régiek­kel teljesen egyenlő értékkel és jogosultsággal bírjanak. Áz átvétel részletes feltételei a követ­kezők : 1. Három régi részvény alapján két uj részvény vehető át, vagyis minden egyes régi aészvény kétharmad uj részvényre jogosít. — 2. Az átvételi árfolyam minden uj részvény után a kibocsátási költséggel együtt K. 510, azaz ötszáztiz korona, melyből 200 K. a részvény- tőke, további 200 K. a rendes tartalékalap és 100 K. a rendkívüli tartalékalap javára iratik, végül a kibocsátási költségek fedezése után a 10 K.-ból még fentmaradó összeg az osztalék- alap javára esik. — 3. A régi részvényesek elővételi jogukat folyó évi március 30-ig bezá­rólag a hivatalos órák alatt pénztárunknál sze­mélyesen avagy intézetünkre címzett postai kül­deménynyel gyakorolhatják akként, hogy régi részvényeiket szelvényiv nélkül egy jegyzék kí­séretében, melynek űrlapja intézetünknél ren­delkezésre áll, az elővételi jog rávezetése végett bemutatják és egyidejűleg az első részletfize­tést teljesítik. E határidő elmulasztása és egyidejűleg ezen első részletnek (110 kor.) le nem fizetése az elővételi jog elvesztését vonja maga után. — 4. A benyújtott régi részvények az elővételi jog reájegyzésével s a befizetésről szóló elismer­vénynyel együtt azonnal visszaadatnak, a pos­tán érkezettek pedig ugyancsak postai utón, bejelentő költségére visszaküldetnek. — 5. A befizetések határideje a következő: I. részlet 1907. márc. 30-ig bezárólag 110 K. II. I 1907. okt. 1-ig „ 200 „ III. „ iy08. ápr. 1-ig ______200 „ ös szesen : 510 K. Szabadságában áll azonban a részvényeseknek több részletet, vagy valamennyit egyszerre a kitűzött határidő előtt is lefizetni. — Aki a II. vagy III. részlet fizetési határidőt be nem tar­totta, további 30 napi halasztást nyerhet 6 szá­zalékos késedelmi kamat fizetés kötelezettségével. Ezen 30 nap letelte után azonban a mulasztótól többé fizetés nem fogadtatik el, elismervénye érvénytelenné válik és jogát úgy az uj részvé­nyekhez, mint a befizetett összeghez az intézet javára elveszti. — 6. Az elismervénynek, va­lamennyi részlet befizetése- után 1908. évi áp­rilis hó 1 tői kezdve uj részvényekkel fognak kicseréltetni, melyek a régiekkel teljesen egyenlő értékűek lesznek. —■ 7. Akinek nincs annyi részvénye, hogy reá egy egész uj részvény jutna, vagy annyi részvénye van, hogy a reá eső részvényeken felül még egy további uj részvény 2|s-hoz volna igényjoga, efcen 2L-ad részvényekre nem kap elismervényt, hanem min­den részvényhányadra az átvételi jog gyakor­lását tanúsító igazolványt, amelyre eső arány- lagos befizetéseket az 5-ik pontban kitűzött határidőkben és következmények terhe alatt tel­jesíteni tartozik. Három darab ily igazolvány ellenében pénztárunk 1908. évi április hó 1-től fogva 2 -teljes uj részvényt szolgáltat ki. Fel­hivatnak úgy a helybeli, mint különösen fa vi­déki részvényesek, szíveskedjenek részvényeiket a folyó évi március 5-iki rendkívüli közgyűlés előtt az intézet pénztáránál letéteményezni és a közgyűlésen megjelenni, avagy személyes aka­dályoztatásuk eseten magukat meghatalmazott részvényes által képviseltetni: miután érvényes határozat hozatalhoz alapszabályaink 21. §-a szerint az alaptőkének legalább 2|4-ét képviselő 20 részvényes jelenléte szükséges. Kelt Szekszárdon, 1907. február 15-én. A szekszárdi takarékpénztár igazgatósága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom