Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-17 / 7. szám
XVII. évfolyam 7. szám. Szekszárd. 1907 február 17 Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre . , ;, . . 6 » Negyed évre . . 3- » ■■ Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és pápirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanot kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelen minden vasárnáp. Szerkesztőség és kiaJóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. Felelős szerkesztő és laptulajdonos Dr. LEOPOLD KORNÉL. Kiadóhivatal! telefon-szám II. —'' Főrounkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető kőzr lemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Közlekedési viszonyaink orvoslása. Evek óta tartó méltatlankodással, mondhatnánk : konok szívóssággal és a tehetetlenig érzetéből származó ádáz haraggal küz- dün x forgalmi viszonyaink megszégyenítő elmaradottsága ellen, melyben vasúti összeköttetéseink rosszasága és vasúti rendszerünk fejletlensége következtében önmagunk legnagyobb kárára tespedünk. A Máv. fölháboritó és rosszakaratú önzése és a forgalmi érdekeinkét nem eléggé szorgalmazó közönyösség évtizedekig lehetet- 1 imé tett e téren mindéit javulást, : Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter Tolna vármegyéhez leiratot intézett, hogy jelöltessenek meg a létesíteni óhajtott vasútvonalak. A megyei gazdasági egyesület Döry Pál alispán elnöklete alatt bizottságot küldött ki ez ügyben, melynek megállapodásai összes vasúti fogyatkozásaink orvoslását foglalják magukban és bevilágítják előttünk a modern közlekedési haladás útját, melyre Tolnamegyének és a központnak : Szekszárd- nak oly nagy szüksége van. A szakbizottság megállapodásai szerint a vármegye fölir a kereskedelmi miniszterhez, hogy, mint legsürgősebben létesítendő vasútvonalak, építtessenek ki: 1. Szekszárdról kiindulva Tabód - Kis- dorog—Tevel-Mucsi irányában egy vicinális vonal, mely Kurdcsibrák és Hőgyész között csatlakozzék a fővonalhoz, továbbá Tabódról szárnyvonal építtessék a bonyhádi állomáshoz. 2. Pakstól Tolnamózsig egy vicinális vasút. j Hidegkút- Gyönk állomásból Vvrsádon, Naoydorogon át Paksig vicinális és Pakson átrakódé állomás létesittessék; úgyszintén létesittessék Tengőd érintésével a Koppány- völgyi szárnyvasut. а. A ' sárbogárd—bátaszéki vicinális vhsut II. rendű fővonallá alakittassék és Ba- ranyavárral Összeköttessék és igy megkapjuk a horvát-szlavon és boszniai vasúthoz a csatlakozást. Bátaszéknél átrakodó állomás létesittessék. 5- Dombóvár Balatonsztgyórgy'ön, Pinkafőn át vasúti összeköttetésbe hozassék a Muramelléki Brukkal, ami a svájci forgalmat biztosítaná. б. A Sió folyó tétessék hajózhatóvá. A legnagyobb elismeréssel kell szólnunk e közlekedési programmpontokról, amelyek hiánytalan megvalósítását a kereskedelmi kormánytól vérmes remények nélkül nem I várhatjuk ugyan, mindamellett ezek közül valamire mégis számíthatunk, ha csak azt nem akarjnk feltételezni, hogy a kereskedelmi kormány udvariaskodni és Tolnavármegye száján át mézes madzagot akart huzni. — Szeretjük hinni, hogy a kereskedelmi kormány azt, ami e pontokból az állami feladat körébe vág, fel fogja karolni; a magunk részéről pedig azt óhajtjuk, hogy Tolnavármegye közönsége és lakossága egy szívvel lélekkel sorakozzék e, közlekedési Programm mellé és abból azt, amit lehet, a saját erejéből és iniciativájából valósítsa meg és tűzze napirendre. Ne várjunk mindent az államtól; a hazafias szív, I mely e programmot megalkotta, vegye fontolóra az ahoz vezető eszközöket es hiányosan meg fogja azokat találni, ha nem egyszerre, hát egymásután, Dolgozzunk, alkossunk a megye és önmagunk javára, mert ez a mi kötelességünk, mit más úgy sem fog helyettünk megtenni. Dolgozzunk a jelenért és a jövőért és a siker nem maradhat el. Ezek után áttérünk a gazdasági egyesület pénteken tartott választmányi ülésének ismertetésére. Az ülést Jeszenszky Andor nyitotta meg. Jelen voltak : gr. Széchenyi Sándor v. b. t. t. ta- . nácsos, Apponyi Géza gróf főispán, Döry Pál alispán, Sztankovánszky János, Döry .Frigyes, Bartal Béla, Bernrieder János, Perccel József, Leopold Sándor, Tomcsányi Lajos, Návay Emil, Alacs Zoltán, Pleszky Antal, Sigora Lajos és Molnár József titkár. A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök Leopold Sándort és Sigora Lajost kérte föl. Molnár József titkár fölolvastst a létesítendő vasútvonalak ügyében fölterjesztendő bi - zottsági javaslatot, melyet fentebb ismertettünk és amely egyhangúlag elfogadtatott. Következett Bartal Bélának már lapunkban ismertetett indítványa, hogy a kereskedelmi miniszterhez felirat intéztessék, hogy a vasúti közlekedési ügyekben országos szaktanácskoz- mány tartassák. E nagy szabású, a forgalmi és világkereskedelmi ügyek legmélyére ható indítvány kapcsán felszólalt Bartal Béla, kifejtette, hogy mily óriási kár háramlik a közönségre az államvas- uton észlelhető «rejtett sztrájk» következtében. Hogy az államvasut a maga feladatai teljesítésére képtelen, ennek legfőbb oka, hogy az' annyira szükséges decentralizáció elmaradt. Szükséges, hogy a baja—bátaszéki hid már 1909 őszére készen legyen. Szükséges, hogy a dunai hidakon a vasúti összekapcsolások léte- sittessenek. A Tiszán Szeged alatt egy második hid létesittessék, mely a baja—bátaszéki forgalmat is táplálná. A vasúti átrakódó állomások bővítendők. A vasúti igazgatás decentralizálása előtt a Budapesten tervezett pályaudvar-rendezés ne létesittessék és különösen ne létesittessék gőz-üzemre. Á vasúti sztrájk, mely most kétségtelenül lappangva működik, ne türessék és megtöressék'. A vasutasok fizetésjavitása adassék meg, azonban csak azoknak, akik nem sztrájkolnak és első sorban a forgalmat lebonyolító személyzet sorsa javittassék, mert ezek elégedetlensége van a legnagyobb hatással a köznépre és a közönségre is. Az üzleti szabályokban biztosítani kell a fuvarozó közönséget, hogv többé amerikai sztrájk, melynek jeleivel most találkozunk és hatását a forgalmi zavarokban látjuk, nem lesz. I Hosszabb vita fejlett ki erre, melyben Bernrieder János, Döry Pá\,-Sztankovánszky János vettek részt, nagy elismeréssel szólva a Bartal Béla által fölvetett eszmékről, különösen pedig Döry Pál nagy nyomatékkai hangsúlyozván a vasutasok fizedésjavitásának szükségességét, mi ha hamarosan be nem következnék, attól kell tartani, hogy a tavasz elérkeztével a vasüti sztrájk megismétlődik. A feliratot sürgető indítványt egyhangúlag elfogadták. Épen igy elfogadták Bärtal Bélának a szamacz—vukovári csatornának létesítésére vonatkozó indítványát, úgyszintén azt az indítványát, hogy az Országos Gazda Szövetség ezentúl évenként 2 nagygyűlést tartson, amely tárgyban a szövetség megkerestetik. Gyulaj község vásártartási kérelme elutasítóan véleményeztetik. A dombóvári Gazdakör megkeresése, hogy a . gazdaközönseg járásonként szervezkedésre- szóhltassék föl a főszolgabirák által, elfogadtatott A vidéki rendőrség ál lamositása^ A vidéki rendőrség újjászervezése érdekében Budapesten rendőrkapitányi kongresszus fog tartatni. A felhívást az ország összes rendőrkapitányaihoz Hegedűs Sándor, Marosvásárhely rendőrkapitánya bocsátotta ki. A kérdés, mely a vidéki rendőrség újjászervezése kürül forog, .nem mai keletű. Immár két évtizede lesz, hogy a vidéki rendőrség mai szervezete mellett a közrend és közjóiét fenn riem tartható. Amit a vidéki, rendőrség vezetői panaszolnak, főkép az, hogy á képviselőtestülettől, tanácstól való függésük megbénítják működésűket. Arra hivatkoznak,.hogy ők állami feladatot ivégeznek, mi sem indokolja tehat, hogy a városok kötelékében maradjanak. Maguknak a városoknak is jól felfogott érdekükben áll, hogy a rendészet ügyét az állam vegye a kezébe, mert ezáltal a városok a rendőrség fanntartásának óriási költségeitől megszabadulnának Ma természetesen a városok ,.a rendőrség érdekében támasztott követeléseket rendszerint elhárítják maguktól, mert ez a város lakosainak megterheltetésével jár, már pedig anyági eszközök híján a rendőrség szervezetét sém lehet oly nívón tartani, hogy az rendeltetésének;megfeleljen. De másrészről az a körülmény; hogy a rendőrtisztviselők és rendőrség alkalmazta-- tása, javadalma, lakbére a. hdyi képviselőtestü- ,lettől függ, úgy ezektől, mint az egyesektől oly függő helyzetbe hozza őket, melyektől megszabadulni sohasem képesek. A magunk részéről meleg érdeklődédéssel kisérjük a vidéki rendőrségek vezetőinek mozgalmát. Úgy látjuk,.hogy érdekeink az övéiké- vel teljesen összhangban állnak. A re: dőrség fenntartása jól tudjuk,, nálunk is nagy áldozatot kíván. Ezt a feladatot az állam reánk utalja, holott a rendőrség az állam feladatát végzi. Midőn azt az óhajunkat fejezzük ki, hogy a rendőrtisztviselők mozgalma a kívánt eredménnyel • járjon, egyúttal szívesen jegyezzük föl, hogy eme mozgalom megindításában Molnár Lajos szekszárdi rendőrkapitánynak ismét vezető szerep jutott. Az eimult napokban ugyanis a »Közbiztonság« c.' rendőri hivatalos közlönyben alapos- szaktudással megirt terjedelmes cikkben fejtegeti a rendőrség államosításának szükséget és egyenes felhívást intézett Hegedűs Sándorhoz, mint az állandó bizottság elnökéhez a kongresszus összehívása iránt. ' A felhívás,
