Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-10 / 6. szám

1907 lebruár 10 TOLMAVABBEEGYa. 5 — A Bonyhádvidéki Takarék- és Gazda­sági Back e hó 5-én tartotta alakuló közgyű­lését Perczel Dezső v. b. t. t. elnöklete alatt. 469 részvény volt képviselve 59 részvényes ál­tal, kik az intézet megalakulását — tekintettel arra, hogy a kibocsátott 1000 drb. részvény aláírása biztosítva volt, (megtörtént) s a terve­zet értelmében a 200,000 K alaptőke 5 száza­léka tényleg befizettetett s az ülés asztalára letétetett, — egyhangúlag kimondották. Az alap­szabálytervezetet lényegesebb módosítás nélkül szintén elfogadta, valamint tudomásul vette a közgyűlés az igazgatóságnak az alapítók által történt kinevezését s megválasztotta a felügye­lő-bizottságot. Eszerint vezérigazgató : Fleisch- mäfln Lipót, aligazgató: Bitter Péter, igazgató- sági tagok: Csik József, Forster István, dr. Schall Kálmán, Szentiványi Miklós, Sützen- bürger József, Brick Jakab és Mautner Ignácz. Felügyelő-bizottság: Elnök: Perczel Dezső, ta­gok : Willinger Márton, Stern Miksa és Gutt- mann Vilmos. Az intézet f. hó 15-én kezdi meg működését. Miért részesítik előnyben a Scott-fé’e Emulsio-t a közönséges csuka­májolajjal szemben? Mert a közönséges csukamájolaj rendesen emésztési zavarokat idéz elő és a szervezet a csukamájolaj­nak csak igen parányi részét képes maga a felvenni, mig a Scott-féle Emulsioban a csukamájolaj legfinomabb cseppecs­kékre lévén osztva, még a leggyengébb gyomor által is köny- nyen emészthető. Ennélfogfi i a csukamájolaj oly óriási táp és gv-Wyereje teljes mértékben javára tan a szervezetnek és »ij erőt, uj I életet jelent. r A Scott-féle Emulsio valódiságának jele a «hátán nagy csukahalat vivő halász* véd. jegy (5195. 5—12) Ezen lapra való hivatkozással 75 fillér levél­bélyeg beküldése ellenében mintával bérmentve szolgál : Dr. BUDAI EMIL „Városi gyógyszertára11 / BUDAPEST, IV., VÁCZI-UTCZA 34/50. Egy eredeti üveg ára 2 kor. 50 fill. Kapható minden gyógyszertárban. KÖZGAZDASÁG A megyei gazdasági egyesület gyűlése. A «Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület» csütörtök d. e. tartotta igazgató választmányi ülését, folytatólag pedig tisztújító közgyűlését Jeszenszky Andor elnöklete alatt, a tagok szép számú résztvételével. Jelen voltak: Gr. Apponyi Géza, Dory Pál, Kollmann Gyula, Bernrieder József, Fördös Dezső, Sass László, Vizsolyi Ákos, Perczel József, Döry Frigyes, Leopold Sándor, Wilczek Sándor, idősb és ifjabb Tenczlinger Lajos, Kelecsényi Ambró, Bernrieder János, Weiner Jakab, Tomcsányi Lajos, Nits István, Bakay Dezső, Altdorfer Lipót, Apáth Alajos, Bürgner Jakab, Schlichtherl Lipuf, Boros Zoltán, Klimes Antal, Sigorá Lajos és Molnár József titkár. A tárgysorozat pontjai közül megemlítjük a következőket: A lóhermagvak arankamentességének bizto­sítása céljából az egyesület fölír a földmivelési miniszterhez, hogy a 2-od és 3-adrendü lóher­magvak keresk. árusítás tárgyát ne képezhessék. A vasúti hálózat fejlesztése érdekében, mint­hogy a keresk. miniszter a kiépítendő főbb vo­nalak megjelölését kérte, bizottság küldetett ki, melynek tagjai: Döry Pál alispán (elnök), Leopold Sándor, Bartal Béla', Dory Frigyes, Alacs Zol­tán kir. főmérnök. Az egyesület a «Magyar Gazdaszövetség»-be tagul belép és a magyaróvári Mensa akademika támogatására 20 koronával alapitó tagul jelent­kezik. A folyó évi költségvetés megállapittatott. Kiadás 9220 K. Bevétel 7246 K. Hiány 1944 K melynek fedezésére államsegély kéretik. Az egyesület fölir a miniszterhez, hogy a községi tenyészállatok vásárlásánál beszünte­tett állami engedményt újból rendszeresitse; •egyben kimondatott, hogy ha e méltányos és állattenyésztésünk érdekében szükséges állami támogatást az egyesület meg nem nyerné, a sa­ját hatáskörében intézkedik a községi tenyész­állatok beszerzésének támogatására és irányí­tására. A föídmivelési miniszter leiratára az egyes gazdák felszólittatnak, hogy a munkásügyre Vonatkozolag észleleteiket, nemkülönben a saját munkásviszonyaikat az egyesülettel közöljék. Az ülés legfőbb tárgyát a mezőgazdaságról iés mezőrendörségröl szóló 1894. évi XII. törvény­eik^. revíziójára vonatkozó tervezet képezte, melynek leglényegesebb része, hogy az egye­sület állást foglalt a mellett, hogy a járási fő- szolgabirák mezőgazdasági szakerővel látassa- nak el. Továbbá, hogy a birtokosság tulajdonát képező birtokok eladásai, bérbeadása, vagyon­szerzés vagy bérlés tárgyában hozandó határo­zat a birtokossági közgyűlés jogkörébe utal­tassák.-. A közös gazdálkodás intézése körül fel­merülendő kérdések a községi képviselőtestület és elöljáróság hatáskörébe utaltassanak. Az apaállatok vizsgálatának terhe alól a járási közig, hatóság felmentendő. A hegyközségek megalakítása mindenütt kötelező legyen, ahol 100 katasztrális hold szőlő- terület van. . r .j , A mezőrendőrök alkalmazása és tisztessé­ges javadalmazása megyei szabályrendelet al­kotása utján biztosit/áss§}í és szabályoztassék. A mezőrendöri. kihágások elbírálása a főszolgabirákra bizas,sé^;, a panasz jegyző­könyvbe vétele, a kárbe,cslési eljárás foganato­sítása és a békéltetés megkísérlésé azonban a községi elöljáróság áltaF végzendő és az iratok általa a, főszolgabiróhqz ’4Uecndö.k. A reform tervezet,elfogadása után Apponyi Géza gróf indítványára; elhatároztatott, hogy az egyesület részt vesz a pécsi kiállításon 9 drb.' népies tény ész-állattal, u. Kollman Gyula indítványán; pedig fölir az egyesület a kormányhoz hogy a - dohánybevál- tás február és március hónapokban eszközöl­tessék: Ezáltal a dohányosok képesek lesznek a simítást maguk elvégezni, mig most azt az idő rövidsége miatt, drága munkaerővel kénytelenek végeztetni. Egyben kéri [az egyesület a dohány­árak méltányos fölemelését. A választmányi ülés után tartott közgyű­lés a választmány határozataihoz hozzájárult és megejtette a tisztujitásVmelynek eredménye: Elnök: Jeszenszky Andor, alelnök : Sztan- kovánszky János és Perclel József. Választmányi tagok: Apáth Alajos, gróf Apponyi Géza, gróf Apponyi Sándor, Bakay Dezső, Bartal Béla, Bernrieder János, Bernrieder József, Bezerédj Pál, Blascsok Gyula, Csapó Dániel, Döry Frigyes, Döry Hugó, Döry József, Döry Pál, Forster István, Fördös Dezső, Hanzély János, Kollmann Gyula. Kovács Sebestyén Endre, Leopold Sán­dor, Nits István, Perczel Dezső, Perczel Lajos, Pleszkv Antal, Sass László, Simontsits Elemér, Széchenyi Domokos gróf, Széchenyi Sándor gróf, Tenczlinger Lajos, Tomcsányi Lajos, Vizsoly Ákos, Wilczek Sándor/ Fehér Zoltán, Klimes Antal, Návay Emil, Schell József báró, Sigora A számvizsgáló bizottság tagjai: Tóth Károly, Máthisz Kálmán, Forster Zoltán. A bika-közvetitő bizottság elnöke: Sass László, tagjai: Apáth Alajos, Bernrieder János, ifj. Bernrieder József, Döry Hugó, Hainrikffy Pál, Forster István, Jagicza István, Kollmann Gyula, Parraghy Mihály, Pleseky Antal, Huber Lajos, Wilczek Sándor és a kerületi állattenyész­tési felügyelő. Eladó zongora. Jó karban levő jutányos áron eladó. Bővebb felvilágosítást nyújt: Puszta-Ságh, u. p. Nagykónyi. 5243 1—1 Wurm Lipótné. Ideális „Arc Créme“ a zsirtalan „DIANA arckenőcs“ nappali használatra. Az arcnak üde szint kölcsönöz és azt bársony puhává teszi. Zsirszerii Diana arckenőcs éjjeli használatra. Szeplő, májfolt és midennemű arctisztátalan- ság ellen. Ára 1 korona. DIANA SZAPPAN 70 filllér. — Kapható: í^zeghy Sándor gyógyszertárában SZEKSZÁRDON. Lajos, Hainrikffy Pál, Huber Lajos. Simontornyai Takarékpénztár Aláírási felhívás! A „Simontornyai Takarékpénztár“-nak 1907. február hó 6-án tartott évi rendes közgyűlése 300 darab uj részvény kibocsájtását határozta el, melynek jegy­zésére az alanti feltételek mellett aláírást nyitunk. 1. A részvény-jegyzési jog a régi részvényeseknek fenntartatik olykép, hogy minden két régi részvény tulajdonosa egy új részvényre tarthat igényt. Páratlan számú részvények tulajdonosait fél részvény-jegyzési jog illet meg. 2. A részvény-jegyzési jog 1907. február hó 25-éig gyakorolandó. 3. Az uj részvények 300 korona árban bocsáttatnak ki, melyből 200 korona alaptőke, 100 korona pedig a tartaléktőke gyarapítására fordittatik. 5 korona fize­tendő még a részvénykibocsájtás, költségek és egyéb illetékek fedezésére. 4. Azon részvények, melyekre az elővételi jog nem gyakoroltatott, 360+5 korona, összesen 365 koronás árban bocsájtatnak jegyzésre. Túljegyzés esetén a jegyzések sorrendben és aránylagosan reducáltatnak. 5. A részvények ára 9 részletben fizetendő be az intézet pénztárába és eddig 1907. február hó 25-éig részvényenként 100 korona és az 5 korona költségre, mig a maradvány 1907. április hó 1-től kezdődő minden hó 1-én esedékes 8 egymásután következő 25 koronás részletben fizetendő. A 365 koronás árban jegyzett részvények befizetése a következőképen tör­ténik: 1907. márczius hó 1-ig 165 korona, a maradvány 1907. április 1-től kezdődő minden hó 1-én esedékes 8 egymásután következő 25 koronás részletben fizetendő. A befizetések azonban egyszerre is teljesíthetők. 6. Az uj részvények az 1908-ik üzletév nyeresgében a régi részvényekkel egyenlő arányban részesülnek, mig a folyó 1907. évre a befizetett összegek után a befizetés időpontjától 5% kamatot fizet az intézet. Késedelmes fizetés esetén 6% kamat fizetendő. 7. A befizetésekről ideiglenes elismervények adatnak ki, melyek 1908. január 1-től fognak a végleges részvényekre kicseréltetni. 8. Aki a teljes befizetést 1907. november hó 15-éig nem teljesiti, az a részvénytőkére teljesített bifizetését kamat nélkül visszakapja, a tartalékalapra telje­sített befizetését elveszíti és részvényjogát az igazgatóság fogja értékesíteni, mely esetben az elért többlet a tartalékalap javára fordittatik; mégis a keresk. törvény .170-ik §. 2-ik bekezdésének szem előtt tartásával. 9. Az igazgatóság felhatalmazást nyert arra, hogy a nem jegyzett részvénye­ket értékesítheti, de 365 koronánál nem alacsonyabb áron. Az elérendő felpénz a tartalékalapot fogja megilletni. Simontornya, 1907. február hó 7-én. Simontornyai Takarékpénztár Igazgatósága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom