Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-08 / 49. szám
TOLNAVÁBMEGYE. 1907 december S 4 a következő, folytonos éljenzéstől és tetszéstől kisért beszédben válaszolt: Mélyen tisztelt Elnök ur! Igen tisztelt Uraim ! Szives meghívásuknak készséggel engedve, megjelentem, hogy egyrészt hálás köszönetemet nyilvánítsam azon megtisztelő bizalmukért, amelynek alapján engem a megüresedett polgármesteri állásra jelölni szívesek voltak s másrészt, hogy nyilvánosan is kijelenthessem azon megingathatatlan elhatározásomat, hogy én az Önök jelölését köszönettel elfogadom! Tisztelt Uraim! Nagyon sajnálom, hogy nem vagyok most abban a kedvező helyzetben, hogy én önöknek részletes, a városi élet minden mozzanatát felölelő programmot adhassak. Aminek oka t. Uraim abban keresendő, hogy én még a falakon kívül vagyok és így sem alkalmam, sem törvényes jogom nem volt ahhoz, hogy a város jeleilegi anyagi viszonyait tüzetes és alapos tanulmányozás tárgyává tehettem volna. Ennél- kül pedig t. Uraim, legfelebb csak üres Ígéreteket tehetnék, legfelebb csak hangzatosd programm pontokat adhatnék. Ezt pedig t. Uraim elkerülendő, nem marad más hátra, minthogy csupán nagy általánosságban, nagy körvonalakban ismertessem és jellemezzem azokat a főbb szükségleteket és irányelveket, amelyek engem, mint irányitó csillagok fognak vezetni azon munkakörben, amely reám fog háramlani azon díszes és felette megtisztelő állással, amelyre engem megválasztani akarnak. Tisztelt Uraim! A munkakör, amely az Önök szives bizalma és támogatása folytán reám háramlik, szerintem csak akkor lesz a városi élet követelte igényeknek megfelelően letöltve, ha minden személyes tekinteteket félre téve, sikerülni fog oly hasznos beruházások megteremtése, amelyek a pótadónál jövedelmezőbb forrásokat fognak nyitni; ha sikerülni fog azon létesítményeket előállitani, amelyek a közegészség és közszükségletek korszerű igényednek kielégítését célozzák; ha sikerülni fog a forgalmi eszközöknek oly irányban! fejlesztése, hogy modern közforgalmi igényeinek teljesen megfeleljenek; ha sikerülni fo g a közrendészetnek oly iránylani kiterjesztése és rendezése, hogy a mezőgazdasági termények is hathatósall meg oltalmazásban legyenek részesíthetők, ha sikerülni fog annak a tiszta, hazafias, demokratikus szellemnek fentartása, amely nélkül én egészséges önkormányzati életet elképzelni sem tudok, mert én azt tartom, hogy a polgármester a város első tisztviselője, de egyúttal a város polgárságának, a város közönségének, első engedelmes szolgája is! — Az ő ajtaja nyitva kell, hogy álljon minden rendű és rangú egyén előtt, ki hozzá jogsegélyért, ki hozzá támaszért fordul. (Hosszantartó éljeneés és tetszés.) Ennék a széliemnek megóvása érdekében t. Uraim, minden lehetőt elfogok követni és jöjjön ellene a támadás bárhonnan, bennem a legvértezettebb megvédelmezőjét fogja találni. Tisztelt Uraim! Nehogy azonban ezen programmszerü kijelentéseimet bárki is oda magyarázza, hogy én a város anyagi erejét és a polgárok teherviselési képességét ezeknél a főbb szükségletek megteremtésénél figyelmen kívül állónak tartom, hát egész határozottsággal kijelentem, hogy ez ellen ab óvó tiltakozom. Mert én t. Uraim mindaddig, mig a város főjövedelmi forrását egyedül csak a pótadó fogja képezni, addig én az egészvonalon a legpedánsabb takarékosság, hogy úgy mondjam, a szűkmarkúság élvét vallom követendőnek s csakis oly intézmények létesítéséhez fogom adni hozzárárulásomat, a melyek költségei a pótadóból befolyó jövedelemből fedezetet nyernek annélkül, hogy a pótadó tulmérvben való felemelése igé- nyeltetnék és azokhoz, amelyek elkerülhetetlenül szükségesek. Ezek volnának t. Uraim nagyjában azon főbb szükségletek és irányelvek, amelyeknek megvalósításától, illetve kielégítésétől várom és remélem a városi élet fellendülését és megizmosodását, ezek azok, t. Uraim, amelyek érdekében én rendíthetetlen^ buzgalommal és fáradtságot nem ismerő kitartó szorgalommal fogok működni az esetben, ha a megtisztelő állást, melyre jelölni szívesek voltak, elnyerendem! Fogadják még egyszer hálás köszö- netemet azon szívélyes kérelmem hozzá- füzésével, hogy megválasztatásom érdekében hathatós pártfogásukkal támogatni szíveskedjenek. Szentkirályi magvas fejtegetéseit a jelenlevők osztatlan helyesléssel és tetszéssel fogadták. Az éljenzések elhangzása után Kramolin Gyula dr. kért szót. Felszólalásának egyetlen célja, hogy a leghatározottabban visszautasítsa azt a vádat, mintha a Szentkirályi-párt az ellenjelölt családi viszonyainak és masán- eletenek íeszegetésével foglalkoznék. Ez egyszerűen valótlanság és Kramolin zugó helyeslés között utasította vissza ezt a vádat. Ilyen nemtelen fegyverekhez — mondá méltatlankodva — a párt egyetlen tagja sem nyúlt. Mi egyáltalán nem személyi harcot folytatunk — csupán a város közjavát, mindenkor tárgyilagos alapon keressük. Végül még Kovács Dávid tanár üdvözölte a polgármester jelöltet városunk közszükségleteit olyan híven és túlzástól menten visszatükröző beszédéért és felhívta képviselőtársait, hogy a választási urnánál mindnyájan pontosan megjelenjenek, hogy derék jelöltünk zászlaját, amelyre városunk jövő fejlődésének pro- grammja van felírva, diadalra vigyük. Az értekezlet bezárása előtt még Leopold Sándor jelentkezett szólásra. Nem volt szándékában felszólalni, de olvasva a Tolnamegyei K özlöny híradását a polgármesterválasztásról, nem hagyhatja szó nélkül az ott olvasottakat. Öreg ember, de azt még sohasem hallotta, hogy az egyik jelölt azt hirdesse, hogy «az ellenpárt győzelmét városunk fejlődésére nézve végzetes bajnak és szerencsétlenségnek tartaná.» A politikát a városi életből ő is kiküszöbölendőnek tartja, de maga a törvény, minthogy csak rendezett tanács vagyunk, nem pedig törvény- hatósági joggal felruházott város, sem engedi meg azt. Hét’ óra után zárta be Kamarás elnök az értekezletet, amely mindvégig lelkes hangulatban folyt le. Az értekezlet után a társaság kedélyes vacsorára maradt együtt. HÍREK. _______ — Személyi hir. Apponyi Géza gróf főispán kedden több napi tartózkodásra Szekszárdra érkezik. — Megyei értekezlet- Apponyi Géza gróf főispán követvén a múltban szokásos gyakorlatot, f. hó 12-re, a rendkívüli megyei közgyűlést követő időre tágabb körű bizalmas értekezletet hitt össze, amelynek tárgya a törvényhatósági tisztujitás lesz. — A Szentkirályi-párt végrehajtó bizottsága legközelebbi értekezletét vasárnapon este fél 9 órakor — nem pedig mint tervezve volt 7 órakor — tartja meg. — Lemondás Bezerédj Pál országos selyemtenyésztési felügyelő, megyebizottsági tag, akit a legutóbbi megyei közgyűlés a pécsi gyermekmenhely-bizottságba tagul megválasztott, ez állásról — nagy elfoglaltsága miatt lemondott. — Előléptetés. Az Őfelsége személye körüli miniszter gróf Apponyi Rezső dr. fizetésnélküli miniszteri segédfogalmazót, főispánunk fiát, a vezetése alatt álló minisztériumhoz fizetésnélküli miniszteri fogalmazóvá nevezte ki. — Gyakornokok kinevezése. A pénzügyminiszter a dunaföldvári adóhivataihoz segély- dijjas gyakornokká kinevezte Nyári Andor és Schilling István szekszárdi lakosokat. — Tanárnői vizsga. Deutsch Hona, a bonyhádi magánpolgári leányiskola tanítónője a középiskola tanárnői vizsgát sikerrel letette Budapesten. — Áthelyezés- A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Tattay Margit szekszárdi polg. iskolai kézimunkatanitónőt, ki több hónapi szabadságot élvezett, a zalaegerszegi polg. leányiskolához helyezte át. — Szekszárd város — a drágaságról. Végre megértük Isten segítségével azt is, hogy kezdenek a drágaság okairól országszerte beszélni. A lakosság minden rétege csak úgy nyög a drágaság elviselhetetlen terhei alatt, de orvosolni nem lehet a bajt, mert se a pénzügyminiszter, se a kereskedelmi miniszter sem általában a kormány nem igen tudja, mik a drágaság okai és hogyan lehetne azokon segíteni; mert ha tudná, akkor nem intézne előbb közkérdéseket a közigazgatási hatóságokhoz, hogy azok jelöljék meg az orvoslás eszközeit, hanem sietve maga intézkednék. Mint már mi is jeleztük, a pénzügyminiszter mint miniszterelnök jelentés- tételre hívta fel ez ügyben a közigazgatás vezetőit és ennek nyomán Janosits Károly, Szekszárd város helyettes polgármestere és főjegyzője a következő jelentésben számol be az alispánnak a drágasági viszonyokról: A marhahús árának emelkedése részben az olcsó magyar marhának a tenj'észtcsből való kiszorulásának az eredménye. A sertéshús és zsír árát a sertésvész és az ennek folytán megfogyott készlet csekélysége okozza. A tej- és tejtermékek áraira kedvezőtlen befolyást gyakorol a két legutóbbi száraz nyár folytán előállt takarmány hiány. A baromfi- és Aojás árát a nagy külföldi kereslet szöktette fel. Mindezekhez járul az összes felsoroltaknál a nagy kivitel, amivel szemben olcsó áru behozatala nincs, valamint a szociális mozgalmak ás kivándorlás folytán a gazdasági munkaerőnek megdrágulása is, amivel szemben a termelő is emeli termesztményei árát. Áz élelmi szereket olcsóbbá fogja tenni a kivándorolt gazdasági munkaerő okszerű vissza- telepitése, a gazdasági munkáslakások épülése, az élelmicikkek exportjának megnehezítése, vagy a behozatal megkönnyítése, végül a húsárak normális keretbe szorítását az 1884. évi XVII. t.-c. 53. §-ának szigorú végrehajtásával is el lehetne érni. Lesz még alkalmunk e kérdéssel foglalkozni a legterjedelmesebben, de már most jeleznünk kell, hogy a drágaság apadásáról mindaddig szó se lehet hazánkban, mig a magyar élelmiszer termelést első sorban a magyar fogyasztásnak nem biztosítjuk. — Gazdatiszti kinevezés. Schiszler Endre végzett gazdász, földink, a pestmegyei dömsödi uradalomhoz gazdasági Írnoknak neveztetett ki. — Párbaj. Elvileg nem szoktunk a párbaj- hirekről lapunkban megemlékezni. Ebben az esetben azért vagyunk kénytelenek kivételt tenni, mert a fővárosi lapok és itteni laptársaink már foglalkoztak ezzel az üggyel és mert a párbaj kimeneteléről túlzott hírek kerültek forgalomba. A párbaj Fördös Mihály gyönki tb. szolgabiró és Pongrác Aladár csendőrhadnagy között folyt le. Fördös jobb kezén szenvedett sérüléseket, melyeket Budapesten orvosi kezelés alá vettek és az alkalmazott sikeres műtét után alapos kilátás van arra, hogy csakhamar teljesen kigyógyul és kezének használhatóságát nemsokára teljes mértékben visszanyeri. — Hymen. Hörömp'ö Ferenc tolnanémedii ev. ref. lelkész, volt szekszárdi káplán eljegyezte Borzsák Endre szekszárdi ref. pap leányát, Boriskát. — Dr. Balta Béla tamásii kir. járás- birósági aljegyző jegyet váltott Cséfay Flórián pécsi tanitóképezdei tanár leányával, Arankával. — Dr. Fehér János Lepsényről eljegyezte Oábriélli Ilonkát. — Spannenberger József kurdi kántortanitó múlt hó 25-én esküdött örök hűséget Cikón Gasz József postamester Aranka leányának. — Jegyzőválasztás. Udvari községben a nyugdíjazás folytán üresedésben volt jegyzői állásra Glöckner János helyettes jegyző választatott meg. — Áthelyezés. Frisch Lajos szekszárdi vasúti hivatalnok a zágrábi üzletvezetőség központjába tartalék hivatalnokként helyeztetett be, helyébe Fischer Samu orbovskói hivatalnok helyeztetett Szekszárdra.
