Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-01 / 48. szám

városi képviselő volt. Kijelenti, hogy őt ámbár

4 TOLNA VARMEGYE. 1907 decem' er 1

rokoni kötelékek és kedves hagyományok fűzik Boádhoz, mégih városunk közérdeke lebegvén szemei előtt, nem járulhat az ő jelöléséhez. Szerinte Szekszárd város szegény ahhoz, hogy a polgármesteri állásnál régi érdemeket jutalmazzon. Szentkirályit ajánlja.

Több szónok nem lévén, Török Béla összegezi az értekezletén hallottakat és konstatálja, hogy a felszólalók többsége, élénk helyesléstől kisérve, Szentkirályit ajánlotta, de miután Boda Vilmost is ajánlották, az értekezlet nyílt kérdésnek hagyta a jelölt megválasztását, de hozzátette Törők Béla, hogy azt óhajtaná, vajha városunk közérdeke látná majd hasznát a mai értekezletnek.

Az orvosok mozgalma.

Abban a nagy társadalmi evolúcióban, mely századunkra jellegző bélyegét üti, az orvosi rend sem maradhatott érintetlenül. Az uj beteg- segélyző törvény — az 1907. XIX. törvényt értem—sokkal közelebbről érinti az orvosokat, semhogy azok tétlenül, összetett kezekkel nézzék, mint határoznak és döntenek de illis sine illis. Az említett törvény ugyanis, mely országszerte

u. n. munkásbiztositó pénztárak felállítását rendeli el, ezen pénztárak keretébe utal a az ország lakosságának egy jelentékeny és számottevő részét, azt a részét, mely eddig az orvosoknak kenyeret és anyagi existenciát adott. Csak természetes tehát az orv*, sok abbeli törekvése, hogy számottevő nagy anyagi károsodásukért a pénztárak részérői ha nem is teljes, de legalább arányos rekompenzációt nyerjenek.

Az orvosok ezen törekvésének élénk visszhangja kelt országszerte. A mozgalom élén maga az Országos Orvos-Szövetség állott. De nem úgy, hogy az államnak a betegsegélyezés ügyében felkarolt kétségtelenül nemes eszméjét lehetetlenné tegye vagy az elé akadályokat gördítsen, hanem olykép, hogy mig egyrészről biztosítsa az államnak országszerte szervezett betegsegélyezése ügyét, addig másrészről az orvosok jogos érdekeinek is hathatós szószólójává szegődött. Hosszas megfontolás és tanulmány után ugyanis kimondotta, hogy az államnak valóban humnáus és sociális- érzékre valló törekvése a betegsegélyezés terén csak úgy valósítható meg mindkét fél jogainak respektálása mellett, ha a munkásbiztositó pénztárak az úgynevezett szabad orvosválasztás elvéi ac- ceptálják.

Mit jelent a szabad orvosválasztás ? Jelenti azt, hogy megszűnjék az az anomália, — ami a múltban volt — hogy egy betegsegélyző egylet az ő silányan dotált orvosát rátukmálja a betegekre, hogy minden egyleti tag ahhoz az orvoshoz legyen köteles fordulni, akit az egylet neki előír, hanem legyen annak az egyleti tagnak az a joga, hogy az ő lakóhelyén ahhoz az orvoshoz fordulhasson, akihez bizalma van. Legyen ez az egyéni szabadság dolga. Másrészről meg igy nincs kizárva az egyleti betegek gyógykezeléséből egy orvos sem.

Kétségtelenül oly megoldás, mely épp úgy áll a beteg, mint az orves érdekében. Hogy maga az állam sem akart az orvosok részére lehetetlen helyzetet teremteni, eléggé igazolja a fent idézett törvény 133. §-a, mely világosan megmondja, hogy. *a kerületi munkásbiztositó 'pénztárak és az orvosok közötti viszony szabad megegyezés tárgya.* Vagyis más szóval: az állam nem törődik, ha az egyes kerületi pénztárak fix fizetésű orvosokat alkalmaznak-e vagy pedig a szabad orvosválasztás alapján a kerület területén lakó összes arra igényt tartó orvosokat részesitik-e a tagok gyógykezeltetésében.

A tolnamegyei orvosok szövetsége éppen ma fog ez ügyben rendkívüli közgyűlést tartani. Ahogy az orvosok hangulatát ismerjük, valamennyien szolidárisak és valamennyien a szabad orvosválasztás hívei. Ezt a megállapodást fogadta el ugyanis már a május 9-én tartott rendes évi szövetségi gyűlésen is. Az azóta efolyt idő az orvosszövetség tagjaiban — még

jobban megérlelte és megszilárdította abbeli hitet, hogy úgy a betegek, mint az orvosok érdekeinek egyedül a szabad orvosválasztás eszméje felel meg.

Hisszük, hogy a szekszárdi kerületi munkásbiztositó pénztár is erre az egyedül jogos, igazságos és méltányos álláspontra fog helyezkedni.

0r Lévai Qezsö.

Ki legyen á polgármester ?

Életbevágó, városunk fejlődését érintő, egész jövőjére kiható kérdés az, hogy ki legyen fiatal városunknak polgármestere ?

A nagyközségből csak két év előtt alakultunk át várossá, de hogy ne csak formailag, hanem a valóságban, ténylegesen is azzá legyünk, sokoldalú tevékenységre, nagy munkára van szükség. Ennek a nagy munkának, amiből előnyöket várunk a város összes lakóira, még csak a kezdetén vagyunk. Elhunyt polgármesterünknek az átmenet nehézségeivel kellett küz- nie, utóbb pedig betegsége akadályozta meg az egész közönség érdekeit szolgáló, várva-várt reformok megvalósításában.

És ha mindenütt kiváló fontossággal bir, hogy ki áll a városi közigazgatás élén, kétszeres fontossággal bir ez a kérdés nálunk — amikor a munkának nagyobbik része még vissza van és a városi élet küszöbén állunk még csupán.

Azért ezt a kérdést nem szabad személyes okok, érzelmi motívumok szerint, hanem egyedül a közérdek és közszükség szempontjából lehet azt elbírálni. A közkérdéseknél föltétlenül kerülni kell a személyes rokonszenv vagy ellenszenv érvényesülését — egyedül döntő és mértékadó a közjó.

Igazságos mértéket kell alkalmaznunk, tárgyilagosnak kell maradni és azután nem nehéz a felelet a kérdésre, amely előttünk áll.

Nem akadhat senki, aki Boda Vilmosnak- városunk körül a múltban szerzett érdemeit kicsinyelni, vagy elhomályosítani akarná.

Köztevékenységeért meg is kapta a legnagyobb elismerést, amit csak polgártársai nyújthattak. Huszonkét éven át volt a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője. Ennél nagyobb és tartósább megtiszteltetés nem érhette. És ha ő polgártársainak eme kitüntetését közügyeink buzgó szolgálatával-iparkodott meghálálni, csak kötelességét teljesítette. Hogy pedig ezidőszerint nem ő képviseli a szekszárdi kerületet, erről Szekszárd polgársága nem tehet, mert a szekszárdiak túlnyomó része ő reá adta szavazatát.

Amikor tehát erre teljes őszinteséggel ráutalunk, ugyanezzel az őszinteséggel szemébe mondjuk, hogy aki igazán jóbarátja Bodának, aki vele igazán jót akar, az nem kívánhatja, hogy ő abban á tisztes és magas életkorban, amelyet elért, a legzaklatottabb állás nehéz és fárasztó terheit vegye vállaira. A természet törvényei vele szemben sem tehetnek kivételt.

A mi csekély létszámból álló városi tisztikarunk, melynek legnagyobb része nagyközségi szolgálatban állott eddig, csak abban az esetben teljesítheti a városi közszolgálattal járó bokros teendőket és csak akkor állhat hivatása korszerű magaslatán, ha fiatal, tetterős, munkabíró vezetőt kap, aki a munka javarészét maga intézi el és munkaképességével maga jár elöl a jó példával. Ellenkező esetben a városi közigazgatás teljes ziláltsáqa következik be a legrövidebb idő alatt. Tíz percig nem marad csukva a polgár- mester ajtaja, egész nap zaklatják, ostromolják ügyes-bajos dolgokkal a félek, akiknek meghallgatása, eligazítása sok türelmet, fárasztó, gondos munkát igényel. Ezenfelül pedig a sok Írásos teendő, a sok ülésezés, kiküldetés, eljárás és érintkezés külső hatóságokkal, végül pedig a városi élettel egybeolvadó közügyék ellátása, korszerű közintézmények létesítése stb. stb.

A modern közigazgatás és jogviszonyok nem hasonlíthatók össze a 30 év előtti állapotokkal épúgy, mint egy automobil járása különbözik egy kétkerekű kordé döcögésétől.

Szóval azt akarjuk kidomborítani, hogy sokoldalú, fárasztó, erős munka vár az uj polgármesterre és ha ezt tartjuk szem előtt, nem csatlakozhatunk azokhoz, akik ezt a terh.es állast Boda Vilmosnak szánták, aki közhivatalnoki állásától már 24 év előtt vonult vissza. A munkabírás mellett a többi kellék : szakképzettség, tiszta jellem és' erély teljes mértékben megvannak Szentkirályiban, azért csoportosulnak körülötte mindazok, akik nem érzelmi politikát követnek, hanem egyedül a város közérdekét tartják maguk előtt.

__ hírek.

_____

— Személyi hírek. Gróf Széchenyi. Sándor és Perczel Dezső v. b. t. tanácsosok szerdán a közigazgatási bizottság ülése alkalmából vámsunkban időztek. — Gróf Apponyi Géza főispán ■ kedden este Szekszárdra érkezett és hivatalos ügyeinek elintése után csütörtök reggel visszautazott Hőgyészre. — Döry Páf alispán hétfőn a földmivelésügyi miniszter által összehívott ankettre Budapestre utazott, az anketten a közgyűlés felirata értelmében lel is szólalt.

— Változás a pécsi kulturmérnökségnél. Bálint István kir. főmérnök, a pécsi kultúrmérnöki. hivatal főnöke, állásától, megvált és egyik győri AÜzszabályózási társulat műszaki vezetését vette át. A hivatalfőnöki teendőket egyelőre Károlyi Sándor-kultúrmérnök végzi.

— Püspöki konferencia. A püspöki kar december hó elején konferenciára jön össze á primási palotában, hogy az iskola ügyekkel foglalkozzék, mert a múltkori tanácskozás alkalmával a kongruaügyek miatt e tárgyban nem volt idő véglegesen határozni. A püspöki konferenciára Budapestre megy Zichy Gyula megyés püspökünk is.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Háry Béla szekszárdi pénzügyi számtisztet számellenőrré nevezte ki.

— Esküdtbirósági elnökök. A pécsi Ítélőtábla elnöke az 1897, évi XXX11I. t.-c. 2. §-a értelmében az 1908. évre á szekszárdi törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé Hazslinszky Géza törvényszéki elnököt, helyettesévé Ágoston István ítélőtáblái bírói címmel és jelleggel felruházott törvényszéki bírót jelölte ki.

— Hymen- Fischbein Jenő dombóvári Máv, vizsgáló lakatos, eljegyezte Hermann Idát. — Abbady György DunafÖldváron jegyet váltott Kuthy Jolánkával.

— A pécsi ügyvédi kamara 1907. évi december hó 29-én délelőtt 10 órakor a kamara helyiségében tartja tisztújító közgyűlését. A közgyüés tárgya: a választmánynak három évre leendő megválasztása.

— Uj iskolaszéki tag. A szekszárdi róm. kath. hitközség és iskolaszéknél dr Hvrling Ádám polgármester halálával megüresedett tagsági helyre a legtöbb szavazattal biró póttag Vargha Ferenc főgymnáziumi' .tanár lépett be.

— Lemondás. Szentiványi Miklós bonyhádi főszolgabíró, aki a bonyhádi és majosi választó- kerületben bizottsági tagul választatott meg, a majosi bizottsági tagságról lemondott.

— Uj ügyvédi iroda. Módly László földink, jog- és államtudor ügyvédi irodáját Pécsett, Széchenyi-tér Í‘\ szám alatt, a kir. ítélőtábla palotája mellett, megnyitotta.

— Muzeumegyesületi felolvasás. A vármegyei muzeum-egyesület folyó hó 16. és 17 én megkezdte téli felolvasásainak sorozatát, melyen a tanuló ifjúság és az ingyenes közönség igen szép számmal vett részt. Belépő jegygyei azonban oly kevesen jelentek meg, hogy ezt az előadást nem lehetett megtartani. — Ennek oka valószínűleg az akkori országos vásár és a kellemetlen időjárás volt. — A legközelebbi felolvasás december 1-én lesz «Erdély története a nemzeti fejedelmek alatt» címen és a reá következő december 15-én «A kurucok» címen — mindkettőt Varga Ferenc főgimnáziumi tanár tartja.

Bankett. A szekszárdi róm. k. olvasókör ügyvezető alelnöke Szabó Géza főgimnáziumi és polg. iskolai hittanár a napokban töltötte be