Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-24 / 47. szám
XVII évfolyam 47. szám. Szekszárd. 1907 november 24 TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre.............12 korona. Fél évre .... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára. . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kivül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanot kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhivatali telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Főmunkatárs: Dr. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapltot árszabály szerint számíttatnak. A tolnamegyei hajózható vizek szabályozása. A kormány elérkezettnek látja az idejét annak, hogy miután folyóvizeink árvízvédelmi szabályozási munkálatai úgy nagyjából befejeztettek, rákerüljön immár a sor folyóink hajózhatóvá tételére, hogy ezáltal az ország belforgalmában úgy, mint Ausztria, az Alduna és Fiume felé, tehát kiviteli forgalmunkban is az olcsóbb és könnyebb vizi utak közgazdaságunknak megszereztessenek és biztosíttassanak. E szabályozási és vizépitészeti nagyarányú munkálatok közül minket különösen a megyénk határait is képező Középduna^és a Sióval egyesült Sárvíz folyókon tervezett munkálatok érdekelnek, amelyekre a legutóbbi megyei közgyűlésen tárgyalt indítvány és annak nyomán keletkezett vita érdekes világot vetettek. . Ma már a csak a napokban tartott országos műszaki tanács megállapodásai alapján biztosra vehető, hogy e nagyszabású munkálatok, melyekre 190 millió korona vétetett költségvetésbe, a jövő évtől számított 12 év alatt, tehát 1920-ig fognak végrehajtatni, évről-évre megállapítandó sorrendben, az általános országos érdek szemeiéit tartásával. A műszaki tanácsban részt- vett Hieronymi Károly fejtette ki, hogy mindenekelőtt a Duna felső részére vonatkozó munkálatok hajtandók végre, azután a Közép-Duna szabályozása és csak azután jöhetne sorra a mosoni, szentendrei és a "tolnai Dunaág és egyes kisebb folyók szabályozása. A földmivelési miniszter kijelentéseiből pedig az' állapítható meg, hogy a kormány 1920-ig az országos érdekű viz- szabályozási munkákat hajtja végre és csak ez idő után a helyi érdeküeket. Az most már a kérdés, hogy á Balatont a Dunával összekötő Sió szabályozása, melylyel a szekszárdi kikötő is kapcsolatban, illetőleg teivben van véve, nemkülönben a tolnai Holtduna szabályozása is — az «országos érdekű» munkálatok közé soro- landók-e, vagy pedig a «helyi»-ek közé ? Erős meggyőződésünk, hogy e munkálat tranzverzális jellegénél és az általa érdekelt vidék területénél, népességénél és közgazdasági jelentőségénél fogva határozottan országos érdekű és igy bizonyos, hogy e megyénket rendkívüli mértékben érdeklő munkálatok a reánk következő 12 év alatt okvetlen és minden valószinüség szerint a Közép-Dunán teljesítendő munkálatokkal kapcsolatban vagy szorosan azok után lete- siitetnek és pedig már nehány év múlva, mert e munkálatokat a Dunán kezdik és a Felső- dunán aránylag hamar végeznek. A közel jövő tehát oly lehetőség elé állítja egyrészt Szekszárdot, másrészt Tolnát, melynek elérkeztét forgalmi és közgazdasági viszonyaink fejlesztése érdekében alig várjuk. Megkapjuk tehát az élő Dunát, az olcsó es jó hajó forgalmat az ország belsejével és a külfölddel egyaránt. Ez az örvendetes jövő képes velünk feledtetni a sivár jelen minden forgalmi nyomorúságát és ösztönzőül szolgálhat arra. hogy addig is, mig a kikötőt megkapjuk, kövessünk el minden emberileg lehetőt arra, hogy Szekszárd vasúti forgalmi viszonyait is végre megjavítsuk, mert csak igy lehet abból igazi megyei székhely és csak igy biztosíthatjuk annak fejlődését és föllendülését. Még csak azt említjük meg, hogy e szabályozási munkaiatok tárgyában a földmivelési miniszter legközelebb az érdekelt területek közigazgatási vezetőivel fog tanácskozni és e tanácskozásra Döry Pál alispánt is meghívta és ezzel közöljük a minket érdeklő szabályozási munkálatok tervét: A Közép-Duna Tolnavármegyét érdeklő részének szabályozása. Közép-Duna elnevezéssel'a Dunának Duna- radványtól Ómoldováig terjedő részét értjük. E szakaszon a. Tolnavármegyét érdeklő szabályozások tervezett munkálatai a következők A Csepel—rácalmási folyam szakaszon a promontori Dunaágban kisebb fentartási műveken kivül nagyobb munkákra szükség nincs. A rácalmás—madocsai szakaszon, amelyen a szabályozás most van befejezés alatt, se lesz az első időben felmerülő fokozottabb fentartá- son kivül nagyobb munkákra szükség, de mellőzhetetlen lesz, hogy a jégjárási és vizleío- lyási viszonyok teljes rendezése céljából a +2 méterre kiépített szabályozási művek +3 méterre felmagasittassanak. A madocsa—paks—uszódi Dunaszakasz folytatólagos rendezése a Paks körüli szabályozási müvek létesítésével-folyamatban van. A szabályozás befejezésére Paks felett szükséges partvédőmű és párhuzammű kiépítése 850000 koronát igényel. A paks—baja—szekcsői 85 km. hosszú szakaszon a múltban csak egyes rövidebb szakaszokra kiterjedő szabályozások létesittettek anélkül, hogy azoknak teljes hatása a müvek folytatólagos kiépítésének hiánya folytán biztosíttatott volna. így tehát csak egyes helyi bajok orvosoltattak, illetőleg a legrosszabb folyószakaszok javíttattak azon szerényebb, nem kielégítő anyagi eszközökhöz mért létesítményekkel, amely helyi bajok, főként veszélyes jégdugulásokra adtak alkalmat. E szakaszon az állam és a társulatok által végzett nagyszabású munkák nem voltak elegendők arra, hogy a közben eső szakaszokon oly elfajulások keletkezését megakadályozzák, amelyek még a hajózásnak akadályát is képezik. Ilyen első helyen bogyiszlói átvágás alatti úgynevezett gemenci Dunaszakasz, amely nemcsak hajózási akadályt, de évenként megismétlődő jégto’dódásoknak a fészkét is képezi, ilyen a Fájsz feledi szakasz, amelyen újabban a hajózást feszélyező zátonyodások képződtek. Egy szóval ezen szakaszon a párhuzam-művekkel illetőleg partvédőművekkel a normális szélességben nem biztosított mederrészek nem kedvező fejlődése idézte elő azt a helyzetet, amely ma fennáll, s amely annál is inkább érezteti úgy jéglevonulás, mint hajózási szempontból káros hatását, mert a felette Budapestig létesített egységes mederrészen levonuló jég ezen szakaszon talál még ma is — bár a múlttal szemben kevésbé kiterjedt mértékben — fennakadást. Ezen folyórészen a gemenci szakasz rendezése és a fajszi szakaszon némi kiegészítés folyamatban van, azonban még szükség van az • aszódbátyai szakasz szabályozásánál 3,117,442 kor. 86 fillérre és a fajszi szakasz f.szabályozásának kiegészítésénél 381 ezer 23 korona költ» ségre. A bogyiszlói átvágás tutfejlődésben van, a hajóút benne kanyargóssá vált és a zátonyok képződése folytán az átvágás határozott elfajulásnak indult. Az átvágás továbbfejlődésének megakadályozása és a hajóút állandósítása céljából szükséges munkálatokra 1,277 ezer korona irányoztatott elő. A bogyiszlói átvágás alsó és a Csanádi átvágás felső torka közti úgynevezett gemenci Duna-szakasz szabályozása folyamatban van, azonban e szakasz rendezésének kiegészítésére és az átvágás felső torkának biztosítására a balparti folytatólagos párhuzammű kiépítése mintegy 2000 m. hosszban 225,5 40 K-val lesz szükséges, épp úgy, mint a 3 bajai átvágás kanyarjainak elzárása, amire 432 ezer korona van előirányozva, mihelyt az átvágások fejlődése azok elzárását indokolttá teszi. Baja, illetőleg a Sugovica kitorkolása alatt Szekcsőig terjedő folyórészen az 1895-ben tervbe vett homorú partok megvédését célzó munkákra — a további elfajulások megakadályozására — szükség van s ezek költsége 1.862,116 koronával vetetik föl. A paks—baja—szekcsői szakaszon tervezett munkák költsége tehát összesen 7.235,121 korona 86 fillér. A jégjárások miatt azonban e szakaszon a + 2 méterre kiépített, illetőleg 4- 2 m! magasra tervezett szabályozási müveknek + 3 méterre való kiépítésére és fokozatos felemelésére még 3.129,852 koronát kell előirányzatba venni. E szakasz szabályozásaival szorosan ösz- szefügg a tolnai Dunaág rendezése és a bajai téli kikötő létesitése. Az általános dunaszabályozási munkák a tolnai Dunaág felső torkának elzárását vonták 1008. év Legközelebb jelenik meg VIII. évfolyam Garay János Képes Naptára Jeles szépirodalmi rész hagy címtár Érdekes képek #£ÜT Hirdetések még csak néhány napig vétetnek fel Molnár Mór könyvnyomdájában "£2%
