Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-03 / 44. szám
XVH évfolyam 44. szám. Szekszárd, 1907 november 3 tolnavármegye POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg-jelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiaJóhivatal: Szekszárdon. Vár-utca I3Q. sz. Szerkesztőségi telefon*szám 18. — Kiadóhivatal! telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Fömunkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető köz- lemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapítót árszabály, szerint számíttatnak. Vissza a hazába. A hazánkat elnéptelenedéssel fenyegető amerikai kivándorlásnak egyik szembeötlő és örvendetesnek mondható mozzanata az a hajó, mely a napokban 740 magyart hozott haza az újvilágból. Az országos közvéleményt nagy mértékben foglalkoztatja, lehet mondani: fölvillanyozta ez az esemény, ami nem is csoda. Annyit és oly csüggedt lélekkel olvasunk a kivándorlók ezreiről, hogy a visszatérők százai méltán keltik föl szivünkben azt a reményt, hogy elszakadt véreink a viszonyok kedvezőre fordultával újból visszatérnek a magyar haza véráztatta megszentelt földére. Aki a kivándorlásra vonatkozó adatokkal ismerős, az jól tudja, hogy a kivándorlás mellett hazánkban igen tetemes visszaván- dorlás is mutatkozik. Közel 20 százaléka az amerikai kivándorlóknak évenként visszatér. Sokan közülök vagyont gyűjtve, még többen azonban kimerültén, megbénultan, hajótörötten a megélhetésért folytatott sorvasztó küzdelemben. Csak az a baj, hogy a boldogulok csekély száma mellett a pórul jártak nagy tömege eltörpül és népünk föltartóztathatatlan fajokban tódul Amerikába, nem azért, mintha itthon megélni nem tudna, hanem mert az a remény sarkalja, hogy az uj világban mesés keresethez jut. Ma már kétségtelenül megállapítható, hogy a kivándorlás hazánkban nem á nép természetes szükségletének folyománya, hanem egy beteges láz okozata, amely a kedélyeken egyre jobban erőt vesz és amely a legnagyobb mértékben ragályos. A kivándorlási ügynökök lelketlen aknamunkájának évekig, megtorlatlanul hagyása, a szabad költözködés elvének túlzott érvényesítése, az ipari termelés elhanyagolása, a földművelési munkások bérviszonyainak és általában a munkabérek évtizedes rendezetlensége, a nemzetiségi izgatok hallatlan féktelenségei, hogy a közigazgatás, törvénykezés és adóztatás hiányairól ne is szóljunk, lényegesen hozzájárultak ahoz, hogy a kivándorlás hihetetlen méreteket vegyen. E bajon, e ragályos betegségen csak - úgy lehet segíteni, ha a kormány drákói eszközökhöz nyúl. És ezt tennie nemcsak az elnéptelenedésnek kitett állam szempontjából kell, hanem magának a népnek érdekében is, mert ma már a munka- és kereset-viszonyok Amerikában is — épen a túlságos bevándorlás következtében nagyon megromlottak. Éhez járul, hogy az amerikai munkáselem egyre fokozódó ellenszenvvel fogadja a kivándorló magyar munkásokat, a munkaadók pedig a leglelketlenebbül kizsarolják, sok helyt'valósággal rabszolgákul tekintik és tartják őket, akik nyomorult bérért minden percben életüket kénytelenek kockára vetni. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter már bejelentette, hogy a kivándorlási törvényt módosítani fogja. Meg vagyunk győződve, hogy e reform megtalálja az orvoslást a kivándorlás kellő szigorításában. De ezenkívül szükségesnek tartjuk még, hogy a magyar kormány módot és eszközöket keressen és találjon arra, hogy az Amerikába elszakadt több mint másfél millió magyar állampolgár bizonyos érintkezésbe jöjjön a magyar állammal és annak védő és támogató, irányitó kezét a messze tengeren túl is érezze, hogy azok a kizsákmányolástól, elzülléstől, a magyar hazától való elhidegedéstől megóvhatok legyenek. És ezt meg kell tennünk, ha mindjárt diplomáciai tárgyalások és nemzetközi bonyodalmak utján is, mert másfél millió magyar sorsa és boldogulása épenséggel nem lehet közömbös a magyar kormány és a magyar társadalom előtt. Különösen pedig arra kell a magyar kormánynak, úgyszintén a magyar társadalomnak igyekeznie, hogy Amerikába szakadt véreink onnan tömegesen visszajöjjenek. Ma már ott tartunk, hogy évenként sokkal több emb.T vándorvl ki hazánkból, mint amennyi az évi népszaporulat. Ennek ellensúlyozása csak az lehet, hogy a kivándoroltak visszatérését előmozdítjuk. A magyar társadalom, a hazafias és kulturális egyesületek kezdték meg a nagy munkát és a magyar kormány támogassa azt az állam összes rendelkezésre álló erőivel. Amerikában . tízezrével vannak honfitársaink munka nélkül, vagy sanyarú kereseti viszonyok között. Amint köztudomásúvá válnék közöttük, hogy a magyar állam hajói ingyen, vagy kedvezményes áron haza hozzák őket, ezrével jelentkeznének a visszatérők és ismerve a magyar faj honvágyát, bizonyos, hogy ez a mozgalom rövid idő alatt általánossá és egyetemessé válnék az amerikai magyar telepeken. Egyrészről tehát szigorítani kell az amerikai kivándorlást, másrészről meg meg kell könnyíteni a visszavándorlást és rövid idő alatt a kivándorlás elveszti méregfogait. Másfél millió magyar él jelenleg Amerikában. Ha e rengeteg népnek csak a felét visszatérésre tudjuk bírni, nemzetünk erőviszonyait uj alapokra fektethetjük. A biztató kezdet megvan. Folytassuk lankadatlanul. Vasakarat sikert arat. F. NI. TÁRCA. Halál után. — STURM. — Ha temető lakója lett, Ki megbántott tán egykoron, Harag ne dúlja szivedet, Ne vedd már tőle azt zokon. Fölötted lelke ott lebeg, Ha arcod örömpirban ég, S fájón, epedve lesi meg: Haragszol-e reája még? Bár nem látod, nem érezed Megtört szeme téged keres, S a néma légen átrezeg: Felejtsed el, ó meg ne vess! Ó, meg ne vess, felejtsed el; Zokogja halkan szüntelen — Ó, hadd pihenjen e kebel Nyugodtan a mély sírba lenn. S ha virul tarka kikelet, S kacaj, zene körülövez, Felhő vonul szived felett: A kérő lélek árnya ez. És nyugovása nem akad, Addig könyörg, addig eped, Mig el nem mondja ajakad: Én megboesájtottam neked I FELEKI SÁNDOR. A merénylők világa. Az orosz terroristák nemcsak Oroszországban működnek bombával, revolverrel és tőrrel, nemcsak a fehér cár birodalmában ontják a vért a nép szabadsága érdekében. A tett propagandájának szervezete a véráztatta földről messze országokba is elnyúlik. Körülbelül egy esztendeje, hogy egy rajongó orosz leány Leontjev Tatjána merényletet követett el egy német bankár ellen, akit Durnovo orosz miniszterrel tévesztett össze. Most pedig Velencéből érkezik a hir, hogy ott egy orosz forradalmár merényletet követett el Komarovszky Pany orosz gróf ellen, aki a merényletnek áldozata is lett. De ezeken kívül is nem múlik el nap, hogy ne jönne Oroszországból hir, amely újabb összeesküvésről, újabb merényletről, újabb haditörvényszéki pörről és újabb statáriális kivégzésekről ne szólna. Az orosz forradalomra valór ban ráillik az a sokat emlegetett közhely a hidráról, .amelynek hiába vágják le a fejét, uj nő helyébe. Csodálatos, hogy a cárizmus a maga rémületes nagy hatalmával, kozákjaival és hivatalnokaival, rendőreivel és kémjeivel, fe- ketelbandáival és főpapjaival, ágyúival és akasztófáival, kancsukájával és Szibériájával nem tud kifogni a forradalmárok táborán. És ennek oka első sorban a forradalmárok személyi tulajdonságában keresendő. Az orosz terroristák akkora elszántságot tanúsítanak, amilyen Nyugat Európában már mithosz-számba megy. És ezért van az, hogy az orosz forradalmat nem lehet végkép elfojtani. A forradalomnak csak győzelme vethet véget, mert amig az atyuska birodalmának közel 150 millió lakosa közül még egy-két forradalmár életben marad, a forradalomnak nincs vége, A terrorizmus — az osztályharc obstrukciója, az ultinja ratio. Nem szükséges ahoz fölrázni és megnyerni a tett számára a többséget s fölvonultatni politikai és anyagi erők egész hadseregét. A terrorista guerilla-hadjárat folytatására elég egy-egy bomba, amig csak akad önfeiáldozó ember, aki dobja. S amint a forradalom mindennapos híreiből látjuk, mindig akadnak egyesek, — férfiak, nők vegyesen — akik életük kockáztatásával megkísérlik á forradalom ügyének előboreviteélt. Ök az enfant perdu-k, akiket hadseregük az első sorba küld, akik odavesznek azokért, akik még megmaradtak. Mi, nyugat- és köz.épeuropaiak, eltompult szenvedélyeinkkel megcsodáljuk és érdeklődéssel vesszük kürül. ha közöttünk gyilkos akad s a dekadenciával lépést tart a különösebb emHátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket ajdadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek.
