Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-27 / 43. szám

— Vizsgálat egy járvány ügyben. A simon- tornyai vörhenyjárvány ügyében több fél pa­naszszó fordult a belügyminiszterhez, minek következtében a belügyminiszter elrendf Ite, hogy a tiszti főorvos tartson ez ügyben vizsgálatot, hogy nem terhel-e s ha igen, hát kit, esetleges mulasztásért felelősség. Ebben az ügyben csak azt tartjuk lényegesnek, hogy Simontornyán akadtak, akik bátran panaszra mentek a bel­ügyminiszterhez. Igen helyesen. A közegészség oly fontos érdeke mindnyájunknak, hogy meg­érdemli, hogy a felett kivétel nélkül mindany- nyian őrködjünk, első sorban pedig a közigaz­gatási hatóságok. A gyermek-járványok terén amúgy is szégyenletes viszonyok vannak ná­lunk. Alig van olyan hét, hogy be ne kelljen zárni néhány iskolát, csak azért, mert az iskola épületben magán lakások vannak és az ott jár­ványos betegségbe esett gyermekek miatt az összes iskolákat be kell csukni. Hány ártatlan gyermek fizette meg már életével azt, hogy az iskolaépületben magánlakások vannak. És mi még mindig türjük ezt. De meddig ? — Drogéria Szekszárdon. A belügyminisz­ter értesítette Tolnavármegye törvényhatóságát, hogy Miklós Aladár budapesti okleveles gyógy­szerésznek engedélyt adott arra, hogy Szek­szárdon drogériát nyisson. Az uj drogéria de­cember elsején nyílik meg. — Útlevelek sürgetése. Nem hiába mond­ják, hogy minden visszaélés csak addig állhat fönn, mig tűrhetetlenné nem válik. Ilyen tűrhe­tetlenné vált az alispáni hivatalban az útlevél- sürgetők végeszakadatlan jelentkezése. Munkás­elemünk százával jelentkezik hetenként útlevél­ért, és a legtöbbje úgy cselekszik, hogy még be sem igen adta az útlevél-kérelmét, már be­jön az alispánhoz sürgetni, mert a pajtásával együtt akar menni. A megyeház folyosója csak úgy feketéllik á’okszor az utlevélsürgetőktől és az útlevél kiállító hivatalban és a kezelő hiva­talokban valósággal fennakad a munka. E tart­hatatlan állapot orvoslására Döry Pál alispán elrendelte, hogy az utlevélsürgetők személyes jelentkezése figyelembe ne vétessék, hanem a sürgetés Írásban, legcélszerűbben levelezőlap utján eszközöltessék; az útlevelek pedig a be­érkezés sorrendjében intéztessenek el. — Igen helyesen. — A Benedek szurdék lakói ismét beszél­I tetnek magukról. Az eddigi rendelkezés az odú- ] lakások megszüntetésére vonatkozólag félrend­szabálynak bizonyult. Az alispán szigorú ren­deletével szemben a városi hatóságban felébredt az emberiességi szempont és összegen csak 10 barlanglakást ürittettek ki, holott 34 barlang- lakás volt, illetőleg van. Ennek a félrendsza­bálynak azután az lett a következménye, hogy a ki nem lakoltatott 24 odutulajdonos az elzárt gyalogutat újból használatba vette és a hatóság tilalmára mit se hederitett, holott ez utón a közlekedés életveszélyes. Ezt megengedhetetlen­nek tartjuk és reméljük is, hogy ennek meg­torlására megteszi a városi hatóság a kellő ren­delkezéseket és a megkivántató erélylyei végre- valahára gyökeresen tisztázza ezt az ügyet, mely amúgy sem tartozik városi életünk fény­pontjai közzé. — Helyszíni szemle. A szekszárd—bikácsi trvhatósági közút 32—35 kmeter közötti szaka­szán az építési munkák befejeztetvén, a keres­kedelmi miniszter annak fölülvizsgálatát és a helyszíni szemlét folyó évi november 12-ikének d. e. 11 órájára tűzte ki; az összejövetel he­lye Bikácson, a községháza. A eljárást Scholz Gyula közúti kerületi főfelügyelő kir. műszaki tanácsos vezeti. — Bezárt iskolák. Bonyhádon az ág. ev. népiskola épületében újabb kanyaró eset fordult elő, miért is az iskola újabb három hétre be­záratott. Minthogy a kanyaró Bonyhádon leg­inkább az óvódás gyermekek között lépett föl és harapódzik egyre jobban tovább, sőt már haláleset is fordult elő, a bonyhádi két ovoda is bezáratott. — A dombóvári vásár a kereskedelmi mi­niszter engedelméből a folyó évben november 30-ika helyett november 28-ikán fog megtartatni. I_________________________________________ — Szegény ember sorsa. Két szegény len­gyel zsidóról szól az ének, akiket balsorsuk Paksra hozott. Az egyik, valami Traurig Ábra­hám nevű, azzal foglalkozik, hogy jámbor zsi­dóknak, akik Pakson nagy számban élnek, a 10 parancsolatot írja le szép héber betűkkel, ami, úgy látszik, elég jövedelmes mesterség, ámbár a paksi zsidók amúgy is jól tudják, hogy mi van a 10 parancsolatban. Traurig a munka­könyvével elment jelentkezni a főszolgabíróhoz, ott azonban nem részesült kedvező fogadtatás­ban és a könyvét nem láttamózták. Eddig rendben van a dolog. Traurig azonban nagy busán eltávo­zott, hogy a postára menjen, mert hazulról, Galí­ciából levelet várt a családjától. Útközben találko­zott egy honfitársával, aki szintén a postára igye­kezett. Együtt mentek tehát és midőn a csendőr­ségi épület előtt mentek, kiszaladt utánuk egy csendőr, bekísérte, megmotozta őket és írásaikat, pénzüket elszedve, 4 napig lezárta őket, mely idő alatt a hitközség adott nekik élelmet, mert a rab­koszt nem felelt meg a vallásos követelmények­nek. Négy nap múlva eltoloncolták őket Bpestre, onnan pedig a galíciai határra, de az egész idő alatt csak száraz kenyeret ettek, mert elszedett pén­züket r.em adták nekik vissza. A két szeren­csétlen panaszszal fordult | hatósághoz, mely­ben nagy hosszadalmassággal adják elő a velük szemben követett méltatlan eljárást és kérik vissza pénzüket és írásaikat, mert azok nélkül keresetüket nem folytathatják. A vizsgálat 'majd ki fogja deríteni, hogy mi igaz a panaszból. De addig is meg kell jegyeznünk, hogy az ilyen panaszok, különösen külföldiek részéről, nem a legszebb színben tüntetik föl a csendőr­rendszert, melynek szigorúságát helyeseljük, de embertelenségét és túlzásait a leghatározot­tabban el kell Ítélnünk. Utoljára: a lengyel zsidó is csak ember, élni annak is kell és -ha esetleg a kitoloncolásra rászolgáltak, elkobzott pénzecskéjüket és Írásaikat juttassák hozzájok, mint jogos tulajdonosokhoz. — A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Kelemen Ede ügyvédet, Dunaföldvár székhelylyel, az ügyvédek lajstromába folyta­tólag felvette, ellenben ugyanabból dr. Róth Zsigmond paksi ügyvédet, a kamara területéről történt elköltözése folytán és Ujváry László dunaföldvári ügyvédet, elhalálozás’ folytán tö­rölte. Az utóbi irodája részére dr. Pálföldi La­i jós dunaföldvári ügyvédet rendelte ki gond­j nőkul. — Megtagadott alapszabály-jóváhagyás. A belügyminiszter a Faddi Keresztényszociálista Egyesület alapszabályait nem láttamozta, mert arról győződött meg, hogy ez egylet megalakí­tásának célja «nem az alapszabályokban kitű­zött célok megfelelő szolgálatára, hanem épen azokkal ellenkező törekvéseknek a «keresztény szociális» elnevezés cégére alatt leendő meg­valósítására irányul.» — Rémhír a cigányok között. A tolname­gyei cigányok az utóbbi időben nyakra-főre váltanak útlevelet Oroszországba. EJ1 van ter­jedve közöttük az a hir, hogy a hatóság a raj­kókat elszedi tőlük és ez a vad nép annyira ragaszkodik gyermekeihez és annyira léi a ha­tóságtól, hogy minden további fontolgatás nél­kül felszedi sátorfáját és fut Oroszországba. Bátaszékről e rémhír hatása alatt a cigányok elpusztították a kalyibáikat és mind kivándo­roltak. Nyéken egy csapat letartóztatott cigá- gány a csendőrök tréfából tett megjegyzésére, hogy elszedik a rajkókat, annyira elkeseredtek, hogy puszta kézzel szembe akartak szállani a csendőrökkal. Mi az alapja e kósza hírnek, ha­tározottan nem lehet megjelölni. Október hónap folyamán a megyéből 10 cigány család vándo rolt ki, e tíz család 78 tagból állt. — Ma-hol­nap teljesen megtisztul a megye e szapora faj­tól. Őrömmel adunk erről hírt, mert e fajt a civilizációba úgy se lehet beleilleszteni. — Temetési járulék, özv. Schőníeld Péterné sz. Höning Kata kistormási és özv. Kovács Lászlóné börzsönyi lakos, néhai férjök után, akik 48-as honvéd közvitézek voltak, 30—30 korona temetési járulékbán részesültek a minisz­terelnöktől. ____________TOLNA VARMEGYE._________ 19 07 október 27 — Teaestély. Az «Egyesült Szekszárd- tolnamegyei Nőegylet» és «Róm. Kath. Óvoda- egylet» első teaestélye szerdán este folyt le a Kát. Kör helyiségeiben, csekély érdeklődés mellett. Az estély műsora zeneszámokkal és egy magán-- jelenettel volt kitöltve. Első pont Pazar Dezső főgimnáziumi tanár sima, preciz zongorajátéka volt, majd Krammer Zsófika k. a. gyönyörű sza­batos éneke következett. Végül Krámolin Vilmos joghallgatóSzéchy Ferenc «Müvészszerelem» c. magánjelenetét adta elő a tőle már megszokott kitűnő előadásban. A kicsiny, de lelkes publikum tapsviharral jutalmazta a jeles szereplőket. Ezután tánc következett. Jelen volt hölgyek névsora a következő : Blróy Béláné, Bodnár /Istvánné, Dörnyei Ferencné, Hayt Ferencné, Holub Jánosné, Kovács Dávidné, dr. Krámolin Gyuláné, Krammer Vilmosné, Mattioni Jánosné, Pazár Dezsőné, Mehrwerth Gusztávné, Örffy Lajosné, özv. Sass Istvánné, özv. Sávéi Kálmánné (Nagyvárad), Surányi Viktorné, özv. Török Józsefné, Triebler Urna, Krammer Zsófi, Mehrwerth Margit, Nászay Paula és Ilona, Pazár Ilona (Rozsnyó) és Perler Kata (Tolna). Jegyeiket megváltották: Jeszenszky Andor 20 korona, Bajó Pálné, Fördös Dezső, Szeremley Lajos 10—10 korona, Fördős Mihály, Leopold Sándorné, dr. Müller Ferencné, Szabó Károly orsz. képviselő, Dr. Spányi Leó és neje 5 — 5 korona, Leicht Lajosné, Tóth Gyuláné, Pár­tos Zsigmond, dr. Gyenes József, Wigand Jánosné 4—4 K, Ács Lipótné, Kapossy^lván 3 K, Kontskó Andor, Wilczek Sándorné, Nits Istvánné, Szabó János, Kovács J. fogorvos, Döry Pálné, Plank Gyula 2—2 K, Ágoston Istvánné. 1 K. Felülfizettek : Örffy Lajos 7 K, dr. Leopold Kornél 5 K, dr. Mártin József 4 K, özv. Sávéi Kálmánné 3 K, Bodnár István, Sonnewend Frigyes 2—2 K, özv. Sass Istvánné, Bardách Dezső, Bergmann Lajos, Biróy Béláné és N. N. 1 — 1 K. Orvosi bizonyítvány Egy vidéki ható­sághoz intézett beadványhoz a következő érde­kes orvosi bizonyítvány volt. csatolva: Bizo­nyítvány arról, hogy Cs. A. helybeli lakos Gyula nevű fiát a mai napon orvosilag tüzete­sen megvizsgáltam s ez alkalommal azt tapasz­taltam, hogy általam még csecsemő korból ismert egyénnek angol kóros alapon keletkezett nagyfokú vízfeje még ma is fennáll. Bántalma folyományaként elmebajos Dr. X. orvos. — Adományok. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök a bonyhádi róm. kath. olvasókör céljaira 1000 koronát adományozott. — Spiesz János pécsi kanonok, volt paksi plébános, Némedi község temploma számára egy uj orgo­nát ajándékozott. Elmaradt katonai szemle- A tartalékos és póttartalékos katonák részére elrendelt őszi szemle ez évben úgy a honvédségnél, valamint a közös hadseregnél elmarad. — Halálozások., Goll János ny. polg. isk. tanító, ismert zeneszerző, földink, folyó hó 20-án 65 éves korában Budapesten elhunyt. — Angyal Ferenc volt bonyhádi kereskedő, utóbb Buda­pesten volt magánhivatalnok, hosszas szenvedés után életének 58-ik évében a fővárosban el­hunyt. — Özv. Dósch Edéné, szül. Geiger Teréz rövid szenvedés után Budapesten elhunyt. Temetése folyó hó 21-én ment végbe a kere- pesi-uti temetőbe. — A birtokhatárok megjelölése. A föld- mivelésügyi miniszter körrendeletét intézett a törvényhatóságokhoz a birtokhatárok megjelö­lése tárgyában. Ugyanis az a tapasztalat, hogy az érdekelt közönség a birtokhatárok megjelö­lése tekintetében az 1894, évi *XII. törvénycikk­nek, illetve az ennek alapján alkotott törvény- hatósági szabályrendeletnek alig vagy csak el­vétve tesz eleget s különösen a parcellázások eseteiben mulasztják el az uj birtokhatároknak állandó megjelölését, amiből sok zavar és igen sok esetben perlekedés származik, Az idézett törvény alapján felhívja a miniszter ennélfogva a törvényhatóságokat, hogy a községi elöljáró­kat a törvényben előirt kötelességeik pontos teljesitésére utasítsák, de különösen hívják fel figyelmüket arra, hogy kellő ellenőrzés tárgyává tegyék, hogy a parcellázások alkalmával az ujonan alakult birtok határait szabályszerűen megjelöljék. — Lépfene. Hitter István sági-pusztai kovács neje lépfenés hús élvezete következtében lépfenében megbetegedett. Fölszállitották Buda­pestre, a Szt. István kórházba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom