Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-27 / 43. szám
2 TOLNAVÁRMEGYE. 1907 október 27 dacára ennek a közelségnek sem személy, sem áruszállításra a Sárvíz és a Duna ez idő szerint rendelkezésünkre nem állanak, pedig, hogy főleg a tömegárunak hajón való szállítása minden tekintetben a legkedvezőbb, az nem szorul bizonyításra. Szekszárdnak évtizedek előtt volt saját hajóállomása Gemencben, majd pedig, (miután a vármegye e célra felaján'otta az odavezető ut kiépítését, ami meg is történt,) későbben Keselyűsben volt hajóállomásunk, mely utóbbi állomást több mint 20 évi fen- állás után pár év előtt szintén beszüntették. Azóta áruszállításra a holt Duna ágat vette közönségünk Keselyűsnél igénybe, azonban legújabban még ettől is meg lettünk fosztva, mert a tolnai holt Dunaág mely Keselyűst érinti és Gemencnél torkol a Dunába, a gemenci torkolatnál teljesen el van iszaposodva és igy a forgalomra nézve hasznavehetetlenné vált. Azáltal ugyanis, hogy Dombodnál ezen Dunaág a nagy Dunától el lett zárva, ennek a Duna- ágnak nincsen folyása, minek folytán alacsony vízállás mellett, mint az már hónapok óta tart, a közlekedés lehetetlenné van itt téve. A holt Dunaág volt eddig az egyedüli közvetítő ut a nagy Dunához, most azonban a beállott eliszaposodás folytán a dunai szállítás és forgalom ezen a vidéken teljesen szünetel. — így az utóbbi időbér* megtörtént, hogy gabonával teljesen megrakott hajók heteken át kénytelenek voltak az eliszaposodott Du- naágban vesztegelni és nem juthattak a szabad Dunába, ami nemcsak, hogy nagy kárral és kockázattal jár, a gabonaárak mostani árhullámzása mellett, az illetőkre, akik ott berakták és most elszállítani nem tudják hajóikat, hanem egyenesen megbénítja a gabona eladását első sorban a dunai szállításra utalt sárközi községekben, melyeknek termelő lakossága a közelebbi vasúti állomások helyett szívesebben keresi fel a rá nézve sokkal előnyösebb, bőr valamivel távolabb eső keselyüsi állomást. De nemcsak gabonaszállitásra szolgált a dunai forgalom, hanem bor, épületfa, tűzifa, kavics, tégla, zsindely és más fontos áruknak szállítását bonyolította le a közönség a hajószálli ássál, amiglen ez csak módjában állott. A holt Dunaág eliszaposodása megbénítja a Sióval való forgalmunkat és összeköttetést is, mert azáltal, hogy a holt Dunára be nem juthatnak a járóművek, nem juthatnak azok a Sió, illetve Sárvíz csatornába sem. Mindez elsősorban a tömegáru szállításra vonatkozik, a darabáru forgalom- és a személy szállítás érdekében természetesen leginkább az volna kívánatos, hogy a keselyüsi hajóállomás újból visszaállíttassák . Ideális megoldást, gazdasági helyzetünk nagy föllendülését csak mélyreható, nagyszabású hajózási forgalmi politikával | Balaton és Sich- hajózhatóvá tételével várhatjuk. Egyelőre -— sajnos — ez még a távoli jövő zenéje. Addig is azonban, hogy a legégetőbb szükségen segítve legyen és hogy azt, ami megvan és könnyen elérhető, közgazda- sági viszonyaink javítása érdekében némileg kihasználjuk és ne engedjük a ma gunk kárára továbbra is egészen parlagon heverni, mély tisztelettel indítványozom a következőket: 1. írjon fel a vármegye közönsége a nm. földmivelésüggi miniszter úrhoz, hogy a gemenczi torkolatnál eliszaposodott holt Dunaág kotrását az itt teljesen megakadt hajózási forgalom mielőbbi helyreállítása érdekében sürgősen elrendelni kegyeskedjék. 2. írjon fel a vármegye közönsége és kérje a nm. kereskedelmi miniszter urat, hogy a Dunagőzhajózási Társaságnál eszközölje ki a keselyüsi hajóállomás visszaállítását és amennyiben ez elháríthatatlan akadályokba ütköznék, akkor legyen kegyes a kereskedelmi miniszter ur közbenjárni abban az irányban, hogy a Magyar holy am és Tengerhajózási Társaság, amely üzemét jelentékeny állami segéllyel tartja fenn, az Apatin, Mohács és Baja között fenálló hajóösszeköttetést Bajától Keselyűs, Dom- bori, Paks és Dunaföldvár állomásokig is terjessze ki. Hazafias tisztelettel Dr Leopold Kornél törvényhatósági biz. tag VÁRMEGYE. _____ — A vármegyei pótadók kezelése. Klimes Antal hőgyészi főjegyző, a íolnamegyei községi- és körjegyzők egyletének elnöke indítványt adott be a legközelebbi közgyűléshez, hogy miután a különféle vármegyei pótadók kezeléséről szóló vármegyei szabályrendeletek a belügyminiszter rendelete szerint újjá alkotandók, a katona- beszállásolási alap létesítése, úgy az igénybe vehető katonabeszállasolási pótadó kivetése és kezeléséről szóló szabályrendelet és ‘kezelési utasítás helyett egy uj szabályrendelet alkottassák. Az indítványozó csatolta az indítványhoz az uj szabályrendelet tervezetét is, mely 21 §-ra terjed és amelyre, annak idején visszatérünk. — Ugyancsak Klimes Antal indítványt tett a vármegyei pótadók kivetése, behajtása és kezeléséről szóló vármegyei szibályrendelet helyett egy újnak alkotására vonatkozólag, melynek tervezetét (összesen 14 §.) szintén mellékelte. Itt említjük meg, hogy Klimes Antal beadványt intézett az alispánhoz a községek pénztári kezeléséről és számviteléről szóló vármegyei szabályrendeletben előirt minták megváltoztatására vonatkozólag, amely reformok mind alapos munka eredményei és kétségtelenül méltó figyelemben fognak részesülni. — Elvi jelentőségű határozatok. Városi szabályrendeletben a hirdetés joga csak a város tulajdonát képező, vagy közterületekre korlátozható (Keresk. min, 30,63111907.) — Kiskorúak nevében és javára, azok korára való tekintet nélkül, üzhetőjpar. (Keresk. miniszter 20,261.1^07.) — Kisebb polgári peres ügynek tárgyalása folyamán előforduló rendzavarás esetén nyomban pénzbüntetés kiszabásának van helye. (Belügym. 26I|907.) — Mezőrendőri kihágással okozott kár megtérítése iránti ügy, ha a tettes megbüntetése nem kéretett, a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. (Miniszter- tanács határozata.) — Több tulajdonos marháinak oly területen legeltetése miatt indított ügynek elbírálása, mely területnek tulajdonjoga vitás, a közig, hatóság jogkörébe tartozik. (Minisztertanács határozata) — A kompoknak időközönként történő hivatalos megvizsgálásáért az ezt teljesítő főszolgabirák és utbiztosok részéről költségek fel nem számíthatók. (Keresk. min. 18,972|906.) — A kihágás vádja alól való felmentést kimond) ítéletben a vádlott semmi irányban nem marasztalható, sem pedig valaminek tűrésére nem kötelezhető. (Keresk. min. 85,67011906.) — Az iskolaszéki elnök megválasztásának kérdése a közig, birósóg hatáskörébe nem tartozik. (Közig, bíróság 39631906.) — Eljáró hatósági személynek kiszállási költség felszámítására igénye csak oly kihágási ügyben van, amely egy magán fél érdekeinek megvédése céljából tétetett folyamatba. (Keresk. egy-egy kötetét külön-külön élvezi és méltányolja s csak az uj kötet megjelenésekor érzi, hogy a mü ismét meglepetést hozott, valami újat, nemcsaá azért, mert uj a kötet tartalma, hanem mert az uj kötettel a könytár egésze is uj szint nyert. Ilyenformán a munka igazi és imponáló képe csak akkor fog majd kibontakozni, ha teljes lesz ez a nagyszabású vállalkozás s rövidesen megjelennek az utolsó kötetek is.5 Ezt a gondolatot a legújabb és ötödik kötet kelti fel, a mely »Az élők világa« címet viseli s mesterien megirt foglalatját adja az életnek, az életjelenségeknek s az ezek által a természet birodalmában uralkodó élő lények egész világának. Két kiváló természettudósunk, Enzt Géza és Mágócsy Dietz Sándor egyetemi tanárok alkották meg ezt a hatalmas kötetet kiváló magyar tudósok közreműködésével. Jelentős munka lenne ez önmagában is. még ha nem is lenne a »Műveltség Könyvtárának« alkotó része. Teljes képet ad az élő világról, a nővényekről és állatokról, valamint magáról az életről. Beleszól ez a két probléma mindenbe: a társadalmi életbe, az egyén alakulásába, a leggyakorlatibb gazdasági kérdésekbe s a szellemi és erkölcsi létről való felfogásunkba. A biológia, az életről való tan az utóbbi évtizedekben uralkodóvá lett a tudományok között, mert rájutottak, hogy problémáinak megoldása világosságot vetne minden egyéb ismereteinkre, az emberi elme előtt még megoldatlan egyéb kérdések egész tömegére. Az élet mivolta és eredete a lét rejtélyének kulcsa. Tűni azt, ami erről szol, amit az emberi elme eddig e téren elért, nemcsak mü- velségünknek kelléke, nemcsak szellemi életünk és gyakorlati hivatásunk szükséglete, hanem emberi öntudatunk kövelménye is. Az »Élők világa« gyönyörűen megirt bevezetőben ben .adja foglalatját a^biológiának, a problémának, a melynek njegoldását kutatjuk s az eredményeknek, a melyekre eddig az emberi elme jutott. Ez a bevezető egyszerre megnyitja a müveit ember szemét a természet igaz látására és elméjét az élőlények roppant világának igazi íelfogására. Megtanulja belőle tudatosan felfogni az életnyilvánulások különbözőségét, a növényi és állati életnek sok közösség dacára való eltérését, a növények és állatok külön-külön élettanát és bonctanát, leiró természetrajzát és fejlődéstanát. Szóval azt, amit az iskolában külön-külön könyvekben és egymástól elszigetelve tanul az ember, azt ebben a munkában együtt és összefüggően, egymással való kölcsönös vonatkozásaiban tanulja mégis nerni. A megismerést a képek rendkívüli sokasága segíti elő. Kilencedfélszáz mümelléklet és szövegkép eleveníti meg az Írott előadást. Páratlan gazdasága ez az illusztrációnak s bizonysága annak, hogy a szerzők és a kiadó egyaránt felfogták azt a nagy elvet, hogy szemlélet nélkül nincs természetismeret. Hogy ez a szemlélet ne csak sokoldalú és gazdag, hanem hü és érdeklődést keltő is legyen, arra szolgál ennek az uj kötetnek is áldozatkész, ízléses és rendkívüli gonddal készült nyomdai kiállítása. Az-uj kötet, úgy mint mind az eddigi, értékes nyeresége a magyar irodalomnak s a magyar könyvészetnek egyaránt. ° ItilT IGYUNK ? Igyunk mohai -------------—----------------Igyunk mohai ho gy egészségijüket megóvjuk, mért Invunk mohai csakis, a természetes szénsavas.*^ . . . ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. IgyUtlK IHOhäl ÁGNES-1 forr ást, ha gyomor-, bél-és légcsőhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrás, ha étvágy hiány és emésztési zavarok állanak be forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk ft írekéi ^£r.cs«fcrrés, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyu viz ; dús szénsav tartalminál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, a nem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönbfélébb gysnor-, lége« 6« ás húgyszervi betegségeknek. 26 év éta bebizonyosodott ho«-v m'* ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai mgnes-vizzel éltek. Legjelesebb er«^*^ szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másféliteresnél nagyobb üvegekbei minden kétes értáktt szénsavval telitett víznél, sőt a szódavíznél is ölesebb; hogy az Agnes-forrás vizét a logszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagxobb vidéki váróik 1 erahatek szerveztelek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezel őség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőraigu vendéglőben ===== Kedvelt borviz ! Főraktár : Salamon Testvérek cégnél, Szekszárdim.
