Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-20 / 42. szám
1907 október 20 TOLNAVARMEGYE. 3 A karaván halad, Szekszárd marad... — K mi vasutunk. — Számos oldalról hallunk feljajduló panaszt vasúti közlekedésünk fogyatékosságai és bajai felől, halljuk ezt szóval, olvassuk helyi lapjainkból, ellenben nincs meg ama feltétlenül megkivántató impulzus, mely tettekre, még pedig mielőbb végrehajtandó tettekre ösztökélné városunk közönyös kereskedelmi világát. Mit ér- az, ha elpanaszoljuk egymásnak, hogy milyen botrányos közlekedés az, ha például Budapestről elindulunk reggel 8 órakor, Szekszárdira, pedig csak d u. 5 órakor érünk, feltéve, hogy rendes a vonat, mert különben fél 6, esetleg 6 óra is lehet belőle ? Tenni kell, még pedig lankadhatatlan erővel összefogni, de eme feltétlenül ázsiai állapoton változtatni kell. Még éiénk emlékezetemben van, midőn Szekszárd küldöttsége, köztük, ha jól tudom a kereskedői világ képviselői is megjelentek főispánunk vezetése alatt a kereskedelemügyi miniszternél, kérve gyorsabb közlekedést, éjjeli személyvonatokat, szóval csatlakozást a fővonali gyorsvonatokhoz. — Sokat, sőt mondhatom fölöslegeset kértek. A közmondás azt mondja: «Ki sokat markol, keveset fog!» — mi szekszárdiak is igy jártunk 1 — Gondolkodjunk. Azt kérdezem: mi értelme van annak, hogy — amint kontemplálva volt a tervezetben — éjfél után fél három óra körül indult volna innen az éjjeli személyvonat, mely reggel az 1003. számú fiumei gyorsvonathoz nyert volna csatlakozást Sárbogárdon. — A másik mé^ elfogadhatóbb s indokoltabb menetrend szerint az 1004. számú gyorsvonathoz nyertünk volna csatlakozást, azaz ide, Szekszárdra éjjel fél 12 órakor érkeztünk volna. Az az utas, aki reggel fél 3 órakor indul el, az úgy sem fekhetik le, s amennyiben ezt még is megkockáztatja, mily nyugalom, mily álom lehet az, midőn előre tudja, hogy fél kettőkor föl kell kelnie? Vájjon nem nyugodtabban van, ha befekszik a bátaszéki közvetlen kocsiba s reggel 8 órakor Budapesten van, mig úgy csak 9 órakor 1 ? Nem ez a föltétien szükséges és orvos- landó hiánya vasúti közlekedésünknek, hogy t. i. nincs csatlakozásunk a fiumei gyorsvonatokhoz, hanem a vonatok minimális alapsebessége, valamint a kezelő vonat hiánya. Szomorú állapot az, hogy 20—30 kilométer alapsebességgel közlekednek vonataink olyan pályán, mely nem vicinális, hanem Il-od rangú pálya, melyen lassabban, illetőleg kisebb sebességgel közlekednek a vonatok, mint a vele csatlakozó, azaz folytatását képező Szekszárd- bátaszéki vonalrészen. Midőn pályánk 25 éves lévén, tehát az óránkénti 40 kilométeres alap- sebességet megüllepedettsége és tömöttségénél fogva feltétlenül kibírná.-A másik említett ok az, hogy nincs kezelő teher vonatunk. Boszan kódunk, midőn utazunk, hogy Czeczétől kezdve minden állomáson tolatnak ki- és beraknak, szóval ke^el a vonat. Ezen is segíteni lehet, még pedig igen egyszerűen. Közlekedjék naponta Sárbogárdtól is és Bátaszéktől is egy-egy i.ezelő tehervonat, mely nemcsak kocsikat venne fel, avagy hagyna az egyes állomásokon, hanem árukezeléseken kívül rendezné az állomásokon álló kocsikat stb., mely műveleteket most a személy vonatok végzik. Már most kérdezem, hogy hogyan legyen rendes a vonat, ha 1—2 percnyi tartózkodása van menetrend szerint s kezelnie kell 15—20 percig egy-egy állomáson ? Sőt megtörtént már nem egyszer, hogy pl. 4064 sz. vegyes vonatunk N.-Dorogon l (egy) álló óráig kezelt, Tolna-Mözsön 45 percig, Szekszárdon pedig másfél óráig tartott, szóval a délben 12 órakor Sárbogárdról induló vonat szinte komikus még mondani is — este 1/t7 kor indult Szekszárd- ról. (65 kim. ut.) Csak közeire tekintsünk 1 Itt van a Dombóvár—bátaszéki vonal. Közlekedik rajta a négy személyvonaton kivül naponta egy-egy kezelő tehervonat, (a 9261 és 9262-es.) nem is említve még a bányavonatokat. (9265, 9266-ost.) Vájjon nem követelheinők mi is legalább olyan joggal a mi vonalunkon is a kezelővonatok közlekedését, melyek nappal járván, nagyobb kiadásokkal nem járnának annál is inkább, mivel a kissé erősebb szállítás beálltával úgyis beáll a szüksége a rendkívüli vonatok közlekedésének. Ha pedig figyelembe vesszük az idei bő bortermést, -feltétlenül szükségesnek fog bizonyulni a tehérvonatoknak csaknem napon- tai forgalma. Erre van szükségünk egyelőre. Gyorsítani vonatainkat és mentesiteni a kezelési szolgálatoktól. Ama ideánk, hogy legyen több személy- vonatunk még pedig gyorsvonatokkal való csatlakozással, úgy sem késik, nem késhetik sokáig. Ugyanis a baja—bátaszéki vonalrész kiépítésével vonatunk elsőrangusitása is aktuális dolog lesz, annyival is inkább, mert elsőrangú pálya lesz a Szabadka—Baja—Bátaszék—dombóvári vonal, már elsőrangú a Bpest— fiumei vonal, ugyancsak elsőrangú lesz az építés alatt álló. Balaton vidéki vasút, mely Adony-Puszta-Sza- bolcstól ágazik ki a Bpest—fiumei fővonalból, szóval körülöttünk mindenfelé elsőrangú pálya lesz és csak e vonalat hagynák meg a mostani maradi ságában 1 ? De addig is tennünk kell 1 Első sorban városunk kereskedő világának kell szervezkednie, felkérve újból megyénk főispánját egy küldöttség vezetésére, mely küldöttség szerényebb de hasznosabb kérelmekkel járulna a miniszter el, ki ezen jogos kérelem elől nem is zárkózhatnék el. Költséggel — értve a nagyobb befektetéseket — az újítás nem járna, mert nagyobb át.iJ. nem volna szükséges, a kezelő teher- \ onatok meg nappal közlekedvén, az állomási személyszaporitás s az ez okozta nagyobb kiadások nem volnának szükségesek. Vessünk pillantást csak a szomszédos élelmes Somogy vármegyére, mely megye pókháló módjára van a vasúti vonalakkal behálózva s mi még annyit sem tudunk kivívni, hogy legalább 40 kilométeres sebességgel közlekedjenek csekély számú vonataink s hogy legyenek kezelő vonataink, mint az a szomszédos dombóvár—bátaszéki vonalon van ? Egyelőre ez is vívmány lesz, mert akkor nem egész két óra alatt Sárbogárdra érünk. íme a direktíva 1 Már most Szekszárd kereskedői világán áll, hogy az eszme testet is öltsön. Ha pedig annyira beletörődtünk már eme csigalassu közlekedésbe, hogy nem igyekezünk rajta segíteni, úgy ne hallassunk jere- miádákat, mert ez »nem hallatszik a menyországba« — s legfeljebb a szomszédos megyék mulatnak rajtunk. Schuster Árpád. Népmozgalmi adatok. Tolnavármegye népmozgalmi adatai f. év augusztus hónapjáról a következők : A lakosság száma az év elején volt 256 ezer kétszáz. Házasság köttetett augusztusban 53 ; élve született 729, halva 11. Elhalt összesen 459; a szaporulat 270. Esett 1000 lélekre: házasság 0-21, vagyis kevesebb, mint a Dunántúl bármely törvényhatóságában; élve születés eset 1000 lélekre 2*84, amely eredmény jobb a dunántúli átlagnál; halálozás esett 1000 lélekre 1*79, vagyis egy elenyésző töredékkel több, mint a dunántúli átlag, de jobb, mint az országos átlag. Szaporodás esett 1000 lélekre 1*05, amely eredmény egy csekélységgel alatta van a dunántúli és az országos átlagnak. Szekszárdon élve született 25, elhalt 28, ezek közül a kórházra esik 10 és igy a szaporulat 7. Dunaiöldváron született 26, elhalt 31 és igy a fogyás 5 ; Pakson született 57, elhalt 28 és igy a szaporulat 29. Fertőző betegségekben elhalt a megyében 81, mely számból 61 a gümőkorra esik. Bevándorlás a megyében augusztus hónapban nem történt. Kivándorolt útlevéllel 137, útlevél nélkül 1, magyar anyanyelvű volt 62 ; Amerikába ment 96, Németországba 41 ; Fiúmén át ment 106 visszavándorolt 54; ezek közül magyar volt 18. Amerikából jött vissza 47. Fiúmén át jött 37. Külföldre szóló útlevél kiadatott 189 és pedig Amerikába 83, Németországba 98. Az egész országból kivándorolt 10507 és visszavándorolt 2761 ; az év elejétől kivándorolt 124,435, visszavándorolt 20,780. Külföldre szóló útlevél kiadatott augusztusban 19,631 ; az év elejétől 209,804. Ezek közül Amerikába szól 154,873. Állatvásár tartatott 6; felhajtatott 4785 szarvasmarha, 2306 ló, 432 sertés, eladatott 898 szarvasmarha, 636 ló, 256 sertés. Tüzeset volt 19 községben 27 esetben ; az összes kár 118.989 korona. H ÍREK. — Ö Felsége állapota. Mint bécsi tudósítónk jelenti, a tegnapi nap sem hozott ő Felsége állapotában lényegesebb változást. A király egész napon át dolgozott és több jelentést hallgatott meg. Az étvágya, közérzés és az egész erőállapot kielégítő ugyan, de a hurut szakadatlanul tart és az influenza nem mutat lényegesebb visszafejlődést. A láz, bár csak mérsékelt és a betegség által indokolt, aránylagos hőemelkedéssel jár, mindig visszatér. A rendkívül erős köhögés miatt ő Felsége az utolsó éjjel is csak keveset aludt. Állapotáról riasztó, hírek kerültek ismét forgalomba. Sajnos, nem tagadható, hogy a király állapota komoly aggodalmakra ad okot. — Reméljük, hogy jó királyunk erős szervezete diadalmasan fogja leküzdeni a súlyos kórt, amely egészségét megtámadta. Az egész nemzet aggódva várja királyunk teljes felgyógyulását. — Tolnamegyei képviselők a bizottságokban. A legutóbbi képviselőházi bizottsági tagválasztás alkalmával Bátkay Lászlót a pénzügyi és gazdasági bizottságba, Szluha Istvánt a föld- mivelésügyibe, Wéber Jánost a munkásügyibe, Szabó Károlyt és Hainrikffy Pált pedig a pénzügyi bizottságba választották, azonkívül Bátkay László tagja a függetlenségi párt intéző bizottságának. — Főispán a községi jegyzők ellen Gróf Benyovszky Móric Baranyamegye főispánja a folyó hó 14-én megtartott vármegyei közgyűlésen Barna Lajos dr. sásdi kir. közjegyzőnek napirend előtti interpellációjára, ki törvényszegéssel és korteskedéssel vádolta a főispánt, a következő kijelentést tette : «Kijelentette, hogy 1908. év Rz ősszel jelenik meg VIII, évfolyam Garay János Képes Naptára Jeles szépirodalmi rész Nagy címtár Érdekes képek Hirdetések felvétetnek MOLNÁR MÓR könyvnyomdájában
