Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-29 / 39. szám
2 TOLNA VÁRMEGYE. 1907 szeptember 29 ténetéből. Vasúti fuvardijtélelek is megnehezítik Pécs gyáripari fejlődését, mert viszonylatban sokkal magasabbak mint pld. Budapesttel, aminek oka némileg abban is rejlik, hogy épen két fővonal péageban kezeltetik. Kívánatos Tolna-Baranya közutainak további kiépítése, tekintettel a viz és kőszén már megjelölt geográfiai zónáira, valamint a mezőgazdasági termények, különösen ipari növények őszi fuvarozására, aminek nehézségei kiszámithatlan károkat okoznak. d) Tőke. Tőke dolgában nem mondhatjuk, hogy az ország vagy a Dunántúl átlagához képest szegények volnánk. 1901. végén a két megye hitelbankjai- és takarékpénztárainak betét-állománya 51,537000 korona, 1906. végén 62.053,358. Az emelkedés az utolsó 5 év alatt közel 20%. A betétekből 1904. év végén 110—120 korona esik egy főre, ami körülbelül megfelel a Dunántúl átlagának. A jelzálogos kölcsönök álladéka ugyanakkor 47.592,000 korona, körülbelül 80 korona fejenkint, tehát jóval alacsonyabb a Dunántúl átlagánál. A jó termések következtében a helyzet három év óta még folytonos javulást mutat. Üzemfolytatásra, bővülésre, meggondolt alapításokra van szerény mire ekben itthoni anyag. A mai pénzdrágaság mellett bőségről itt sem lehet szó, de époly kevéssé nagyobb zavarokról. e) Munkaerő. Baranyában 57'9, Pécsett 620, Tolnában 7L4 lelket talált négyszög- kilóméterenkint az 1901 i népszámlálás. Országh Lajos úrral szemben, aki azt a nézetet vallja, hogy Baranyában a gyér népesség kerékkötője az ipari növények termelésének, legyen szabad egy korán elhalt, jeles statisztikusunk. Ráth Zoltán szavaira hivatkoznom : «A népszámlálás Magyarországon 60 lelket talált négyszögkilóméteren- kint. Oly népsűrűség ez, mely erősen agrikol jellegű népnél már tulmagas. Nemcsak a Balkán államok, hanem az ibériai félsziget, sőt nem is emlitve Eszak-Europa országait, az Egyesült-államok legkifejlettebb keleti államai is túlnyomó nagyrészt alattunk állanak s körülbelül velünk egy színvonalon az intenzív mezőgazdaság egyik mintaországa Dánia s nem sokkal sűrűbb a népesség Franciaországban, 72 fővel egy négy- szögkilóméteren». Abszolutan véve nálunk a népesség csak gyérül, de még nem gyér. Hibája inkább a viszonylagos gyérség, az: hogy fogyasztóként és termelőként jelent keveset. Oly népszámlálás, mely standardunkat és produktivásukat summázná, a nyugati államokhoz képest alacsony átlagszámokat mu- tatna. Az objektív feltételek összemérése. Minden hiányosság és a jövőre utaló fejlődési lehetőség mellett is nagyiparunk objektiv feltételeit kielégítőknek mondhatjuk. A nyersanyag, fa, viz, szén közelsége, a for- galmi javulás, a kielégítő tőkeviszonyok és j a számbelileg még tűrhető népsűrűség lát- I szólag biztosítanák népünk jólétét, emelkedését,, dús gyarapodását. És e helyett mit találunk ? Elszéledést, világgá bujdosást, csöndes kihalást.- IÍTA hatszázezer ember között, aki Tolna- j Baranyában él és küzködik, merem mondani, aránytalanul sok a fáradt ember. Vannak a szervezetnek élettanilag determinált fogyasztási szükségletei, amelyek nélkül el nem le- I hét. Ez elsőrendű szükségletek csődje itt csak elvétve likvidálódik őszfái y élj én í állasban vagy magasabb ritmusú termelési mód ban. Emb ereink belefáradták'á meddő küzdelembe. Hamisnak bizonyít iák B Shaw tanítását : - teremtsetek uj szükségletekét, a régiek m ajd gondoskodnak magukról. Nálok uj szüksé gletek sáomorkódnak anélkül, hogy a régiek gondoskodnának faágukról. Fáradt Szögletnek nevezném e nyolc- százezer hektárnyi pusztuló földet, mert lakói nem reagálnak társadalmasan a világgazdasági változásokra, hanem lassan-lassan elhallgatnak, magukba szállnak és elszéled- nek. Midőn Angliában óriási földterületek zökkentek vissza legelőkké és vadászterületekké, az üresen maradt falvakat shoiv- villages-aek. nevezték. Tolna-Baranyának jutott az a keserű kiválóság, hogy nem is egy-, hanem háromfajta ilyen show-village-i mutathat fel: a kálvinista falut, a nazarénus falut és az üres falut. Mindhárom falu-tipus állandóan megöli életigényeit, mert kielégíteni nem tudja. 1. Az egyke. A pécsi — városmódra alacsony — születési arányi; nem is számítva esett 1904-ben 1000 lélekre: élve születés házasságkötés A magyar birodalom átlagában 37 0 9T A Dunántúl átlagában 34-7 8-0 Tolnamegyében 330 9 8 Baranyamegyében 31 4 8 9 Mintha a török betörés után írták volna e vidékről, amit Buday Dezső egy. in. tanár ur közöl velünk Baranyáról: *Az Ormánság, ez a virágzó gazdaságú földdarab, Baranyának gyöngye, virága akar elsőnek megindulni á depopulácio lejtőjén. A dráva- menti gazdag televényü földszalag, ahol másfélezer holdankint, sűrűn sorakoznak egymás mellé a községek, ' jeléül annak, hogy itt hajdanta virágzóbb volt az élet. Ahol 57 magyar község közül nemcsak, hogy valamennyinek természetes szaporodása áll mélyen alatta az ország átlagának, de a harmad részében a lakosság is megfogyott.« >A hat éveo aluli gyermekek országos 17 százaléknyi átlagos létszáma mellett egész Baranyában 1890-ben 14*2 százalék, a legutolsó népszámlálás eredményekép pedig már csak 13i százalék volt a gyermeklétszám, ez azonban az Ormánságban és a közeli falvakban 10 százalék alá jutott.« Az utolso 16 év alatt 2793-mal fogyott meg a baranyai kálvinistaság. Az egyke lohamosan terjed és mérgesedik el. Már a pécsvidéki kőszénbányák körül s újabban a sokácok közt is rengeteget hóditott s a kétgyermekes számhatár ma már egygyermekessé szorult. Egészen hasonló a helyzet a tolnamegyei Sárköz gazdag televé- nyein. A mezőgazdálkodás csak tengieng és inkább á’latcserebereben merül ki, a törzsökös lakosság elveszőben, vagy kihalóban, a verseny acélositó ereje s a belterjesség feltételei hiányoznak. A gyermekek számában korlátozzák a. szükségleteket s. ezzel elölnek munkamegosztást és belterjességet. E jó részt kálvinista, szinmagyar fal- vaink a fogasztőképesség krízisét úgy oldották meg, hogy termelési krízissel helyettesítették. 2. A türelmesek. A fáradt falvak második típusát Felső-Tolna adja a nazarénus faluban, mely a kevéssel beérés kultuszát űzi. itt a szegénység, a dohos szoba, a kukorica-kenyér, a koravénség kényszerű- voltából kivetkőzik' ;es eszménnyé magosul. Á magasabb standard hiúságok hiú ága.' a gazdagság, az életöröm futó árnyak: igy öli el szükséglétéit az evangélium e fakó rabszolgája. 3. A kivándorlás. A harmadik show- village á 'Németországtól és Amerikától kifosztott üres falu Mintha nem is megszerveződött társadalom lett volna, hanem véletlenül összefutott tömeg,, oly közonbö- sen, oly hirtelenséggel széled el minden világtáj felé Tolna Baranya murikásnépe. A kivándorlásnak e vidéken három csomópontja vän: az egyik a nayszámos magyarság földkereső lehuzódása Szlavóniába es átkelése Amerikába, a má-ók a német kőmive- vesek és feleskerteszek átözönlése Nagy- Németországba, a harmadik pedig' a bányász nép' elköltözése a dortmundi és amerikai bányatelepekre. Még 1906 ban a kivándoroltak 25°|0-a visszajött, már 1907-ben csak 8'|o-a. Arány tekintetében Baranyából ja kivándorlásnak mintegy %-a és Tolnából fele megy Németországba- a többi nagyrészben Amerikába. Sőt újabban tekintélyes számban mennek tolnamegyei német kőmi- vesek Romániába. Az 1907. év első felében csak Tolnából kivándoroltak száma (útlevéllel és a nélkül/ 5000 lélekre tehető. S mivel az emberek itt régi kultúrában élnek, ősi tradíciók között, melyek azt parancsolják, hogy a magunk lábán igyekezzünk megállni s bajainkkal ne essünk terhére másoknak, takarékoskodtak ama fekete rajok kibocsátásával, amelyeket deputációknak neveznek és ki jobbra, ki balra, elmennek angolosan, vagy kipusztulnak panasztalanul, Rutének, csángók nem vagyunk, akciókat, kirendeltségeket nem kérünk, nagy régóta dolgozunk itt, termelünk és teremtünk. Van pécsi gyár, amelyben 200 éve dolgoznak s ahol még negyven év előtt csónakon járt apánk az öreg nádasokban, ott ma gőzekével szántok és aratógéppel aratok. A magunk kenyerén éltünk, alkalmazkodva'az időkhöz, dolgozva szakadatlan, mi hatszázezren. Eddig volt. Kifáradtunk. Nem bírjuk tovább. (Folyt, köv.) KÖZSÉGI ÉLET. Jegyzők közgyűlése. A tolnavármegyei jegyzők egyesülete szombaton délelőtt tartotta tisztújító közgyűlését Purt Adóit alelnök elnökletével, melyen a tagok nagy számban vettek részt. A közgyűlést megelőző napon választmányi ülés tartatott, melyen nagy számban vétettek föl uj . tagok, ami a legfényesebb jele annak az összetartásnak és áldozatkészségnek, melylyel jegyzőink saját ügyeik előbbrevitele iránt viseltetnek. Az elnöki jelentés meleg elismeréssel szólt a betegsége miatt visszavonult elnök: Kerbolt István érdemeiről, aki 20 évig állt az egyesület élén. Indítványára elhatároztatott, hogy az egylet megfelelő módon adjon kifejezést Kerbolt Istvánnak az egylet fentartása körül szerzett érdemei elismeréséül. A közgyűlés Kerbolt Istvánt tiszteletbeli elnökké választotta, amiről küldöttség fogja a megtiszteltet értesíteni. Nagy elismeréssel szólt még a jelentés Klimes Antal hőgyészi főjegyzőnek a községjegyzői uj nyugdijszabályrendélet életbeléptetése során kartársai érdekében kifejtett páratlan MIT IgVT^K? ^ egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. 55295. — 15. Minden külföldit fölülmnl hazánk természetes a mohai szénsavas-vizek királya: HZ ÁGNES Milleniumi nagy éremmel •Forrás. 3fái Kitűnő asztali bor- és gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak __Kedvelt borviz! Ocsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható! mr Főraktár: SALA3JLOFf TESTVÉREK cégnél, SZEKSZÁRDON.
