Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-22 / 38. szám
1907 szeptember 22 TOLNA VABMEGYÄ. 5 gyermek és 27 csecsemő utazik harmad osztályon Amerikába. A Carpathia visszatérő útjában 412 utast hozott haza. Ezek között több olyan szerencsétlen volt, akit, miután idehaza egész kis vagyonát pénzzé tette és a nagy útra költötte, visszautasított az amerikai bevándorlási bizottság. Hármat elmeháborodottság miatt küldött vissza az amerikai hatóság. Rajtuk az utazásközben is többször kitört az őrültség és magánzárkákban kellett sinylődniök. Fiúméból rendőri fedezet alatt utaztak haza szülőföldjükre. A hajón útközben gyilkossági merénylet is történt. Egy albániai visszavándorló késsel támadt utitársára és azután levetette magát a hajóról. A tengerbe ugrott merénylőt sikerült kimenteni és Fiúméban átadták a hatóságnak. Az utasok közül hárman haltak meg a hosszú ut alatt. Halálukét az amerikai emberfeletti munkában és nyomoroán szerzett tuberkulózis okozta. Holttestüket zsákba varrták és mélységes sírhelyükre, a tengerbe sülyesztelték. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Völgyi Géza szepesófalusi kir. járásbirósági írnokot a Dunaföldvári kir. járásbírósághoz helyezte át. — Kilométeres statisztika A dombóvári járás területe négyszögkilométerekben : 427*5 ; a du- naföldvárié 806*3; a központié 522*4; a.slmon- tornyaié 556.4; a tamásié 702*2; a bonyhádié 456*2; Szekszárd városé 75*1. Összesen 3546.41 [~1 kilometer. A lakosság száma 253.182. — Testvérgyilkossán- Halálos végű verekedést rögtönzött a három Keresztes fiú Bölcskén. Valami csekélység fölött összeveszett Keresztes János az öccsével Istvánnal. Csakhamar tett- legességre fajult a szóharc. István fojtogatta Jánost, ez pedig vasvillával viszonozta a durva fogásokat. A legfiatalabb Keresztes fiú, a Gyuri gyerek midőn látta, hogy a »Pista nagyon szorul«, me’rt bátyja ugyancsak nagyokat üt a villával, fölkapta a kaputámasztó fát s azzal ütötte le János bátyját. Keresztes János pár órai kínlódás után meghalt. A legfiatalabb Keresztest pedig a csendőrség elfogta és bekísérte. az ügyészség ^fogházába. — Halálozás, özvegy Báter Jánosné szül^ Merwerth Etelka, a Báter-nyomda megalapító-* jának neje, hosszas szenvedés után a szekszárdi »Ferenc« közkórházban életének 38-ik évében e hó 21-én meghalt.-- Tárogató művész. Nyáry Laci jő nevű tárogatós, ki részint zenekarokban, részint mint szólista országszerte ismeretes, néhány nap óta városunkban időzik. Csütörtökön este a Kaszinó keretben, pénteken pedig a Korona kávé- házban játszott és szép játékával tetszést aratott. Itt említjük meg, hogy Pécsről.a napokban városunkba érkezik zenekarával Rácz Guszti fsTráki nemcsak a legjobb prímások egyike, hanem igaz virtuozitással kezeli a hegedűt. — A tolnai képviselőtestületi gyűlésnek a hallgatóság által leendő látogatása ügyében Stern Árpád és társai által beadott felebbezést a belügyminiszter elutasította, kimondva egyúttal, hogy ez ügyben a felebbezők uj határozatot provokálhatnak. — Drágább lett a kötőiskola is. A szekszárdi kötőiskolában a leánykák eddig havi 1 korona tandijat fizettek. Az idei tanév kezdetén a szülőket az a kedves meglepetés érte, hogy a tandijat a kötőiskolában havi 2 koroná-a emelték föl. És mi lett az eredménye? Az, hogy sok szülő beszüntette gyermekeinek a kötqj'skolába való járatását. Ami természetes is. Részünkről nem vagyunk ellene, hogy a kötőiskola tanítója több jövedelemhez jusson, de ezt nem a tandíj felemelése utján kell elérni, hanem a tanulók számának emelkedésével. Ez azonban — fölemelt tandíj mellett — mint látjuk, el nem érhető.- Legcélszerűbb volna a kötés és kézimunka tanítását beleilleszteni a népiskolai tanítás keretébe, a kézimunka tanítójának évi tisztességes átalányt adni, a kézimunka tanítását pedig általánossá és kötelezővé tenni. Miért ne tanuljon meg kötni és kézimunkázni a legszegényebb ember leánykája is. — Mozgófényképek, A Szekszárdon időző Edison mozgófénykép színház ^naponkint igen szép, tanulságos és humoros előadásokat tart leszállított helyárakkal. Vasárnap két előadás 6 és 8 órakor. A képek szép tiszták. — Nélkülözhetlen szükséglete ma már minden művelt embernek az újságolvasás. A hosz- szu téli esték beköszöntése előtt szolgálatot vélünk hát tenni t. közönségünknek, ha figyelmét a legváltozatosabb és legbővebb tartalmú napilapra hivjuk fel. Ez ma kétségtelenül a Pesti Hírlap, mely minden tekintetben első helyen áll a napisajtó termékei között. Független és szókimondó újság, oly speciálitásokkal és előnyökkel, melyek a legnagyobb kedveltséget szerezték meg és biztosítják neki a magyar olvasóközönségnél. Speciálitásai: az aktuális társadalmi kérdéseket élvezetesen tárgyaló Esti levelek, a szellemes Kis komédiák és egyéb humoros cikkek, a kedvenc olvasmányul szolgáló közhasznú Szerkesztői üzenetek oly bőségben naponta, hogy az páratlan a sajtóban; az eredeti tárcákon felül mindennap egy külföldi Írótól vájó rajz, vagy elbeszélés; apró hirdetéseinek rengeteg tömege. egyúttal azt igazolja, hogy legelőnyösebb a Pesti Hírlapban hirdetni, mert ennek van legnagyobb olvasóközönsége. Előnyei : egy nagy képes naptár, melyet minden előfizető karácsonyi ajándékul kap s egy divatlap,'melyet az előfizető mérsékelt áron rendelhet meg. Aki a Pesti Hírlap nagy képes naptárát az 1908 évre ingyen és bérmentve megkapni óhajtja, az már most fizessen elő, mert ez ajándékra igényt csak azok tarthatnak, akik legalább negyedév óta megszakítás nélkül előfizetői e lapnak. A Pesti Hirlap ára egy hóra 2 kor 40 f., negyedévre 7 korona; a Divat Szalon cimü nagy és díszes kiállítású divatlappal együtt negyed évre csak 9 korona. A Pesti Hirlap kiadóhivatala Budapest V. Váci-körut 78. — Mikor Vonulnak be az újoncok. A hadügyminiszter már kibocsájtotta az 1907. évben besorozott újoncokat szolgálattételre behívó le- ve'eket. — Névmagyarosítások. A belügyminiszter megengedte, hogy Polátsek Dezső tolnai lakos nevét «Erdős»-re, Schmidt Ádám mőcsényi kántortanitó és kiskorú gyermekei «Szabó»-ra, lovábbá Lump János páksi lakos «Szigeti»-re magyarosíthassa. — Altstädter Zsigmond dombóvári születésű nagykanizsai lakos a maga és kiskorú fia: Róbert (Andor) nevét «Ardö»-ra .magyarosította. Öngyilkosság. Harsány Józsefné nagydorogi lakos életuntságból f. hó 12-én a kútba ugrott, ahol azonnal meghalt. — A gyalogsági fölszerelés súlya. Egy francia katonai szaklap érdekes kimutatást közöl arról, hogy a .nagyobb államok gyalogos katonáinak mekkora a teljes hadifölszerelése. E szerint a fölszerelés súlya a német gyalogságnál 27 kg. 596 gra francia » 26 » 125 » a francia alpesi vadászoknál 32 » 96 > az olasz gyalogságnál 29 * 136 az olasz alpesi vadászoknál 28 » 645 » a japáni gyalogságnál 28 » 365 » a magyar-osztrák gyalogságnál 26 » 615 > az orosz gyalogságnál 29 » 206 Az összeállításból, kitűnik, hogy legkisebb a francia gyalogság megterhelése, mig ugyancsak a francia alpesi vadászok hadi-fölszerelése a legnehezebb, — A Sióból kifogott csendörhulla- Mint már megírtuk egy csendőrnak a hulláját fogták ki a Sióból Ozora határán. A vizbefult csendőrről a vizsgálat megállapította, hogy Sós Antal siófoki csendőr, aki szerelmi bánatában követte el végzetes tettét t. i. a Sióba vetette magát, melyben halálát lelte. — Vásári tolvaj. Vadászi Péter állítólag budapesti lakos, ki már 4 évet ült a fegyház- ban, a hétfői vásáron egy órát, majd pedig az Ónódi-féle korcsmában egy pénzestárcát lopott el. A rendőrkapitányság átkisértette a járásbírósághoz. — Halálos 08Ós. A dióverésnek immár a második áldozata megyénkben rövid pár nap alatt. Ugyanis Csertán Ferenc Gerenyás pusztai csősz a diófáról oly szerencsétlenül esett le, hogy élettelenül terült el a földön. — Báli selymet, a legújabb divat szerint valót mélerenkint 1 kor. 20 fillértől bér- és vámmentesen küld, bőséges mintagyüjteményt is a Henneber g-féle selyemgyár Zürichben. VIDÉK. Bölcske. A bölcskei elégedetlen kisházasok csak nem akarnak megnyugodni. Egyre-másra kérelmezik a vizsgálatot az alispántól, de nyíltan megmondják azt is, hogy a vizsgálatra az alispán menjen ki, mert ők másnak nem hisznek. Iszonyú szabadszáju emberek ezek a bölcskei atyafiak, valóságos «szabadgondolkozók», már t. i. úgy értve, hogy a mit gondolnak, szabadon ki is mondják az elöljáróságukról, meg a főbírójukról. A szegény megtévesztett embereket valami konok fejű politikus csiszlik sugalmazhatja. Ügyükben már vizsgálat is tartatott, persze: nem lehetett nekik igazat adni, mert nincs igazuk. Erre ismét az igazságügyminiszterhez fordultak, 12 erős pontozatba foglalva hihetetlen vádjaikat. A panaszt Günther miniszter áttette a belügyminiszterhez, aki ismét elrendelte a vizsgálatot. A vármegye akár egyebet se csináljon, mint a bölcskeiek ügyét vizsgálja. Mégis csak okosabbak voltak a régi magyarok. Azok örök hallgatásra tudták ítélni az ilyen javíthatatlan perlekedőket és vádaskodókat. Jó volna ezt a szokást fölujitani. TÖRVÉNYSZÉK. — Fölmentett postamester házaspár. Megírtuk részletesen annak idején a simontornyai postáról eltűnt 12 százkoronás történetét. Akkor a postamesternőt Klimó Jenőnét férjével Klimó Jenővel együtt letartóztatták és vizsgálati fogságba helyezték. Folyó hó 18-án volt a szekszárdi kir. törvényszéknél ez ügyben a főtárgyalás Ágoston István kir. táblabiró elnöklete mellett. A vádhatóságot dr. Kozacsek József kir. alügyész képviselte, mig a védelmet dr. Steiner Lajos ügyvéd látta el. A tárgyalásra beidézett tanuk, valamint a postamesterék vallomása nem volt a letartóztatott házaspárra terhelő és nem nyert beigazolást, hogy milyen módon tűnt el a pénz. A bírák rövid tanácskozás után fölmentő ítéletet hoztak, minek következtében Klimó Jenőt és feleségét szül. Lipovnitzky Erzsébetet szabad lábra helyezték. A kir. ügyész az Ítélet ellen felebbezést jelentett be. — Fölmentett adópénztáros. Metzner József volt szekszárdi, majd pécsváradi adópénztáros, akit tudvalevőleg a Winkovits—Lindtner-iéle sikkasztási ügyben szintén letartóztattak, de a törvényszéki főtárgyalásnál fölmentették, a kir. ügyész felebbezésére Pécsre a kir. táblához került ügyével. A tábla múlt csütörtökön, f. hó 19-én tárgyalta a Metzner-féle ügyet és helybenhagyta a szekszárdi kir. törvényszék fölmentő ítéletét. TANÜGY. — Az érzéki és szellemi fogyatkozásban ázenvedök iskoláztatása. Apponyi Albert gróf kultuszminiszter az érzéki és szellemi fogyatkozásban szenvedők iskoláztatásának előmozdítására körrendeletben hivta föl a főispánokat. A vakok, siketnémák és györgeelméjüek oktatása — mondja rendeletében — nemcsak’huma- nitárius és közművelődési, de nemzetgazdasági okokból is rendkívül fontos. Ezért fölszólitja a főispánokat, hassanak oda, hogy e szerencsétlenek oktatásának célszerű és szükséges volta minél szélesebb körben menjen át a köztudatba, )
