Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-08 / 36. szám
19u7 szeptember 8 3 TÜLX4 AVARMEGYE. A néppárt Tisza István mellett. Az «Alkotmány» egyik utóbbi számában csípős rovásban ront neki azoknak a függetlenségi lapoknak, melyek a belényesi kudarcot Tisza István gróf mesterkedéseinek tulajdonitják. «Nem szólunk itt ezekre a kesergő hangokra, — irja az Alkotmány — gróf Tisza István politikájáról és egyéniségéről, mert ezúttal nem arról van szó. Itt csak a Tisza-féle választásokról lehet beszélni. Ha pedig összehasonlítjuk a mostani függetlenségi főispánok által rendezett választásokat a gróf Tisza István által rendezett választásokkal, akkor a mostani függetlenségi jajgató hangokra igazán nem lehet mást mondanunk, mint azt, hogy difficile est satiram non scribere. Tisza István, ha atrocitásokkal is élt volna, a néppárti képviselők numerikus átlagát nem igen változtatta volna meg, — ellenben a függetlenségi párt törpe minoritásban jelent volna meg a parlamentben, ha Tisza István olyan választást inscenált volna, mint amilyen módjában volt s mint amilyen volt a két legutóbbi időközi választás. A függetlenségi párt tehát ne siránkozzék a belényesi kudarc miatt és ne hivatkozzék ez alkalomból gróf Tisza Istvánra, mint mesterre. Nem Tisza István a mester, hanem a függetlenségi központi szervezet és lokális expozitura, hogy mint kell választásokat csinálni. Bánffy Dezső is elpirulhat ezek mellett a választások mellett. Vessen először magára a függetlenségi párt s azután Ítéljen a választási atrocitások felett. A pécsi állatkiállitás díjazási eredménye. Angol irányú lovak : A) Nagy tenyésztők ménjei: Állami ezüst érem : Mándy Samu. B) Nagy tenyésztők csoportos kiállítása : I. dij állami aranyérem özv. Döry Vilmosné. II. « díszoklevél Miholjáczi uradalom. III. « kiállítási aranyérem Apponyi Géza gróf. IV. « * ezüstérem Kaposvári béruradalom. V. « állami bronzérem Deutsch Miksa. C) Kisgazdák ménjei : I. pénzdíj 200 korona Schram János. II. « 100 « Romics Koszta. III. «’ 50 « Illés István. D) Kisgazdák kancái: Kiállítási e.7Á\<i érem: Vicze János. « bronz « Tóth József. I. pénzdíj 100 korona Deák Lajos. 11. 4 50 Klemm Ferenc. II. 4 50 « Matók József. 11. 4 50 Szentgyörgyi Mihály. II. 4 50 Pfeil Ferenc. II. 4 50 p Gyenis István. II. € 50 « Klug Gergely. E) Kisgazdák csikói: Kiállítási ezüst érem : Nagy Pál. bronz Trikszler János. I. pénzdíj 50 korona Póty József. I. « 50 « Ördög György. II. « 25 « Martin Menyhért. II. « 25 * Kiss István. Közreműködési oklevél a felsőleperdi méneskezelőségnek. Hidegvérű lovak : A) Nagy tenyésztők ménjei: I. dij állami arany érem és 400 kor. Wenckheim Géza gróf. II. dij díszoklevél Grósz Sándor és Imre. III. « kiáll, arany érem Politzer Géza «Czár*. IV. « állami ezüst érem Neumann Valér. V. « kiáll. « « Mezőgazd. ipar r. t. VI. « állami bronz érem Mándy Béla. VII. « kiállítási bronz érem Mándy Sámuel. VII. « « bronz érem Bogyay Ferenc «Géza». B) Nagytenyésztők kancái: I. dij állami arany érem és 300 kor. Bogyay Ferenc «Holló». I. áll. arany érem Politzer Géza kancacsikója. II. díszoklevél Stankovánszky János kancacsoportja. III. kiállítási arany érem Gróf Mihály «Holló». IV. állami ezüst-érem Mezőgazdasági ipar r. t. kancacsikója. V. kiáll, ezüst érem Bogyay Ferenc «Báby*. VI. állami bronz érem Bátaszéki uradalom VII. kiállítási « « Bátaszéki uradalom «Karola». C) Kistenyésztők ménjei: I. dij kiáll, ezüst érem és 200 K Szak Ignác. II. « « bronz érem Lőrincz József. D) Kistenyésztők kancái: III. dij kiáll, bronz érem Stiegler Péter «Fami». E) Kistenyésztők csikói: * I. dij. kiállítási ezüst érem Korsós István. Díszoklevél Tolnavármegye lótenyésztési bizottságának csoportos kiállításáért. Simmenthali szarvasmarhák. Bika dij 500 kor. özv. Döry Vilmosné «Jónás». Bikaborju-dij 200 kor. Grosz Sándor és Imre «Zimánc». Tehén-dij 300 korona Grosz Sándor és Imre «Gertrud». Üsző-dij 300 kor. Özv. Döry Vilmosné «Zsazsa». becskereki közös konyha mintájára az orszáe több városában fölállították, sok helyütt pedig szervezés alatt áll a közös konyha. így-Szék- szárdon is ä mult vasárnap délután dr. Éri Márton értekezletre hívta össze az érdeklődőket a Szekszárd-Szálló nagytermében. Szekszárd társadalmának csaknem minden rétege képviselve volt ezen előzetes megbeszélő, illetve alakuló ülésen. Dr. Eri Márton ismertette az összejövetel célját, utalva a folyton tartó, fokozatosan emelkedő piaci és egyéb drágaságra és a cselédmizériákra. Felolvasta a nagybecskereki közös konyha igazgatóságának hozzáintézett levelét, melyben nemcsak az udvarias válasz, hanem a tapasztalatból merített, jótanács is benne volt. Az igazgatóság hangsúlyozza a házvezetőnő fontos szerepét. Ebédre három, vacsorára egy fogásos étrend van tervbe véve. Egy nagy adag étel ára, melyből azonban 3 felnőtt is jól lakhatik, 60 koronából kiállítható. Minden belépő tag 1 adag után a felszerelésekre 20 koronát, minden fél adag után pedig 10 koronát fizet. A kigondoló-bizottság, melynek föladata a menü összeállítása, hétről-hétre sorshúzás utján változik olyképpen, hogy a már egyszer kisorsolt hölgyre csak akkor kerül ismét a sor, midőn már minden érdekelt hölgy a bizottságban közreműködött. A jelenlevők tetszéssel fogadták az ismertetést és azonnal megválasztották a szervező- bizottságot, mely szeptember közepéig konkrét javaslatot fog az összehívandó ülés elé terjeszteni. A szervező bizottságba beválasztattak : Ágoston Istvánná, Holub Jánosné és Bodnár Istvánná urhölgyek, továbbá Bajó János, dr. Éri Márton, dr. Kramolin Gyula és Tomcsányi Lajos. Ezután a jelenlevőket aláírásra szólították fel, aminek meglepő szép eredménye lett. Nyomban 39 adagra Írtak alá. Jelentkezni lehet még folyó hó 15-ig. Dr. Éri Márton a következő felhívás közlésére kért fel bennünket : Felhivás. A közös konyha létesítése érüekében folyó hó 1-én tartott értekezlet határozatához képest felkérem mindazokat, akik a közös konyha egyesületbe belépni óhajtanak, hogy ez iránti elhatározásukat nálam akár írásban, akár pedig élőszóval — az étel adagok számának megemlítése mellett — szíveskedjenek folyó hó 15-ig bejelenteni. ját és sajnos, sokkal több azoknak a száma, kik nem tudnak ellentállni az alkalmi kirakatok ördögi csábításainak, az ügyesen fecsegő kereskedő rábeszélésének és szaporítják az odahaza már fölös számban összegyűlt blúzokat s egyéb holmikat. Mindez alkalmatlan, esztelen pazarlás és rendszertelenség az Ízléses öltözködés harmóniájában. A női toilette fölös mennyisége mellett ellenzem a kirakatok égbekiáltó, mathematikai pontosságú, úgynevezett tulmodern majmolását, úgy hogy maga a ruha, vagyis a szép női termet ki sem látszik a csipkehabokból. Kó mikus látvány, mikor a fodros, csipkés és nem tudom még micsoda uszályt két kézzel kell felfogni, hogy az utca porát, nagy sarát végig ne seperje. ^ Az ekkép elkészített ruhák leggyorsabban mennek ki a divatból és a tavasszal arannyal szerzett drága selyem-, csipke, habgöngyőleg- nek már nyoma sincs a Divat Szalonban, vagy a Modenwelt-ben. Ne aggódjanak hölgyeim a miatt, hogy nem lehetnek elegánsak és modernek : de hogy is nem. Mert a modern női toiletteknél az elegánciának és a sikknek titka abban rejlik, hogy a ruha az illető nő termetén miképen érvényesül; milyen az illető megjelenése, járása, fejtartása, kézmozdulata stb. A női sikk és el<»gáncia tehát a nőnek vele született, vele élő, mozgó és járó kelő egyénisége, melyet kirakatokból és gipszfigurákból ellesni nem lehet Ezek csak keretül szolgálnak a képnek. A kép maga az élő nő. A női ruha csak akkor elegáns és sikkes, ha az a szép termeten életre kél és mozog, tekintet nélkül arra, hogy Párisban, vagy Budapesten készült-e. Lehet az a Párisból rendelt ruha csupa csipke, hab, selyem és szalag, ha tulajdonosa félszeg és ügyetlen, ő maga nem lesz soha elegáns, legfölebb kinevetik. A ruhák mikénti használatára .utasítást mindig az alkalom ad, vagyis az elegánczia és a sikk szempontjából nem minden ruha lehet egyúttal alkalmi ruha is. Ez még nem jelent fényűzést és nemcsak a gazdag nőknek a kiváltsága. öt hat különféle ruha teljesen elegendő minden alkalomra, mig nagyon sok egyforma ruha a jó Ízlés hiányát bizonyítja. Társaságba, színházba, vizitre épp oly Ízlésesen és elegánsan kell öltözködni, mint odahaza a családi körben. Aki csak bizonyos alkalommal akar elegáns lenni az sohasem lesz elegáns. A háziruha, az otthonka is csinos és ízléses legyen. Annak a ruhának, melyet a nő családja körében, otthonában visel, mindazt híven vissza kell tükröznie, mit egy jó háziasszony, vagy házileány nemes egyszerűséggel párosult jó Ízlésre ad. Ruhájának minden egyes szegélye azt jelentse hogy : »My house is my castle.« És ha látogató jön a házhoz, a háziasszonynak, vagy a kisaszonynak nem kell majd bocsánatkérések között magára hagyni vendégét csak azért, hogy átöltözködjék; az ilyen nő már nem elegáns nő. A vendég találja őt készen legcsinosabb ruhájában. Nagyon sok kelléke és feltétele van még a női elegánciának, melyekre ezen szűk helyen ki nem terjeszkedhetem, azokat hölgyeim maguktól kell felfedezniök és teljesiteniök ; mert a körülmények és az egyéniség szerint folyton változnak és szaporodnak. A jó ízlés adja meg az irányát a divatnak az emberiség minden rétegében. Nem a divat teszi a hölgyeket elegánsakká, hanem önmagukat teszik azzá, főleg azok, kiknek jó megfigyelő képességük van. 1908. év Rz ősszel jelenik meg VIII. évfolyam G-aray János Képes Naptára Jeles szépirodalmi rész jHagy címtár Érdekes képek
