Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-25 / 34. szám
2 TOLNAVARMEGYE. maguknak őnjogulag illetőséget nem szerezhetnek. (Beíügym. 71>334|907.) — Aki kivándorlókat, e minőségüket tudva a vasúti állomásba fuvaroz, kivándorlás közvetítése miatt felelősségre vonható. (Belügym. 2882/907. — Kihágási eljárás során fölmerült és elitélttől be nem hajtható költségek a törvényhatóság házi pénztárát terhelik.- (Belügym. 1461)907.) — Ha a közigazgatási bizottság a főszolgabírónak a vadászati bejelentés láttamozását megtagadó határozatát megváltoztatja, ez ellen a főispánnak sincs panaszjoga. (Közig, bíróság 835/907.) — A vármegyei pótadót 1908. évtől kezdve a közvetett adózók a községnél, a közvetlen adófizetők pedig a kir. adóhivatalnál kötelesek fizetni. (Belügymin. 72,877| 1905.) — A termelőtől a dohánybeváltó hivatalhoz szállított dohány vámmentes. (Közigazgat, bíróság 3286|906.) — A hatóság elleni erőszakot nem szünteti meg, hogy a hatósági közeg szabálytalanul jár el. (Kúria !441|907.) — Sajtótermékek ingyen osztogatása csak hatósági engedély mellett gyakorolható. (Belügym. 26,854|907.) — Hivatalos felhívás folytán teljesített első segély nyújtásért a hatósági orvos külön dijat fel nem számíthat. (Belügym. 50,856|907.) — Az utazó szociálista izgatok kitiltása és illetőségi helyükre való eltoloncolása az 1898. évi 768|eln. B. M. rend. alapján történik. (Belügym. 12,533.) — Tulajdonjogi korlátozásoknak a marhalevelekre való feljegyzése tilos. (Földm. min. 6362|907.) — Hatóság elleni erőszak tényálla- dékához nem szükséges, hogy a bántalmazás a hivatalos eljárás n.iatt történjék. (Kúria 5639.) — Ha valamely újságcikk szerzője ismeretes ugyan, de valami oknál fogva felelősségre nem vonható, a szerkesztő felelős. (Kúria 5666J907.) KÖZSÉGI ÉLET. — A községjegyzői nyudijválasztmány szeptember 4-én d. e. 9 órakor ülést tart. — Majos községben a lemondás folytán megüresedett községi jegyzői állásra pályázat van hirdetve szeptember 5-ikéig. 'Készpénzfizetés 1900 korona. — Kayser Kornél miszlai jegyzőgyakornok állásáról lemondott és a községből eltávozott. — Nagyszékelyen Fürer Pál választatott meg jegyzőgyakornokká. — Gyulaj- ról a cséndőrörs folyó évi december 1-ével Kurdra helyeztetik át. — A dombóvári ipariskolai bizottság elnökévé Schell János választatott meg: Egy gondos apa. Tolvajfurfang. Bravúros zsebmetszés. Azok a novellisták,' akik témájukat a bűnösök sötét világából merítik, talán nem is sejtik, hogy egy-egy mesterileg felépített cselekmény leírását ügyes vállalkozók előnyösen tőkésíteni tudják. Azt a módot, amelylyel ma zsebelt ki egy notórius zsebtolvaj a bécsi gyorsvonaton egy vidéki kereskedőt, akárhány variációban olvashattuk már különböző bűnügyi eseteket leiró novellás kötetekben. Schwarz Dezső szalontai posztókereskedő Bécshe. igyekezett, hogy üzlete részére bevásárlásokat tegyen. Amikor kevés podgyászát elhelyezte az egyik kocsi fülkéjében, az étkezőkocsiba ment, ahol egy éltesebb, úri külsejű utassal került egy asztalhoz. Az őszes bácsi csakhamar beszélgetésbe bocsátkozott a fiatal kereskedővel, aki közlékeny természetű ember és elmondta, hogy mi járatban van, s hogy sok pénzt visz magával az osztrák fővárosba. Az uj ismerősök kedélyesen eldiskuráltak s a nyájas ismeretlen egymás után rendelte a borospalackokat, amelyekből Schwarz többet ivott, mint amennyit elbírt a szervezete. Álmosan hagyta el az étkező kocsit és uj ismerőse társaságában tért vissza abba a fülkébe, amelyben podgyászát elhelyezte. A szakaszban csak egy házaspár utazott még rajtuk kívül s azok szorosan egymás mellett kuporogtak. Az őszes ur is úgy helyezkedett el, hogy Schwarz kényelmesen végigterülhetett a kocsiban s csakhamar bántó horkolással jelezte, hogy az igazak álmát plusszá. A tolvaj pedig csak ezt a pillanatot várta. Panaszos hangon fordult a házaspár felé és igy szólt: — Borzasztó könnyelmű ez a mai fiatalság. Tessék csak ide nézni. Vásárolni megyek a fiammal, akinél több ezer korona van s a könnyelmű, léha fiú elalszik. Mintha bizony otthon lenne és nem vonaton, ahol még a szemét is kilopják az embernek, ha nem eléggé óvatos, ha nem vigyáz. — Bizony, itt vigyázni kell! — hagyta jóvá a férj. * — De megtanítom a fickótT^Elszedem a pénzt tőle és átmegyek egy másik kocsiba. Ha fel találna ébredni, ne tessék megmondani neki, hogy én zsebeltem ki. Hadd ijedjen meg, legalább a jövőben elővigyázatosabb lesz. Az ilyen lecke semmiesetre sem árt. És a gondos apa már a következő pillanatban meglepő szaktudással emelte ki Schwarz pénztárcáját és úgy tett, mintha másik fülkébe távoznék. Pedig az volt az első dolga, hogy a legközelebbi állomáson lelépett a vonatról. Schwarz Pozsonyban ébredt fel és ösztön- szerüleg a pénztárcájához kapott. A házaspár alig tudta visszafojtani a nevetést, amikor a fiatalember kétségbeesetten felkiáltott: — Ellopták a pénzemet! Schwarz lázasan kereste a pénztárcáját, amelyről még mindig azt hitte, hogy talán kicsúszott a zsebéből és a kossi bőrpárnái közé szorulhatott. A házaspár csak mosolygott és elgyönyörködött Schwarz ijedtségén* Utóhb aztán* megsajnálták a vergődő embert, — akinek nagy verejtékcseppek rakódtak a homlokára — és a férj megnyugtatta: — Csillapuljon, ifjú barátom 1 Csillapuljon ! Nem veszett el a pénze. Ez csak kemény lecke a papa részéről, aki magával vitte a pénztárcáját! Természetesen a csillapítás visszafelé sült el, mert a dolgok kimagyarázása után derült csak ki, hogy Schwarzot, mások szemeláttára lopta meg egy furfangos, utazó tolvaj. A gondos papát most mindenfelé keresik. De a lopás módjáról következtetve, a tolvaj egyike a legfurfangosabb zsebmetszőknek s az ilyenek nem egy könnyen kerülnek a rendőrség kezére. 1907 augusztus 25 Népmozgalmi adatok. Tolnavármegye.népmozgalmi viszonyait a folyó év junius havában a következő adatok ismertetik : A lakosság összes száma volt 1900-ban 253.182; az elmúlt év végén fölszaporodott 256 ezer kétszázra. Házasság köttetett júniusban 146; élveszületett 583, elhalt 434. Szaporodás 149. Esett ezer lélekre: a) házasság 0 57, amely arányszám oly csekély, hogy annál csak Győr és Zala vármegyéké rosszabb a Dunántúl; b) élve születés 2 27, amely arányszám már sokkal jobb és csaknem eléri az országos átlagot; (2‘63.) . c) halálozás 169, ami jobb, mint a dunántúli és az; országos átlag; d) népszaporodás 0 58, ami jóval rosz- szabb, mint a dunántúli és az országos átlag. kát, mert különben késő lesz a segedelem. Kórházban kell feküdnie, hogy a műtétet végre hajtsák rajta. Megköszönték az orvos tanácsát, csakhogy ennek megvalósítása nehézségekbe ütközött, mert bizony Klára, aki tanítónő volt, ke- íesményéből éppen hogy csak fenntarthatta a házat. Fölösleges bizony ott nem volt. Mikép induljon hát egy nagy útra, melyen mindenfelől, mint Valami rémes kisértés, ott settenkednék a nyomor, mely lealáztatást talál mindenütt, melynél nincs könyörület. Csak ennek hivalkodó ellensége talál meghallgattatást, csak ez előtt hajol meg mindenki. És mi ez ? A pénz! Klára rövid pár nap alatt, mintha tiz évvel megöregedett volna. Szemei merevek, kifejezéstelenek lettek, arca teljesen megfony- nyadt.' r . Irént elviselhetetlen lelki vibrációk kínozták. Mindennek dacára ez külsőleg alig látszott rajta. Az ő fiatal arcát csak érdekesebbé tette a fájdalom. Olyan volt, mint egy szenvedő madonna. — No még nem határoztak ? kérdezte napnap után az orvos. Még egyszer mondom, ne halasztgassák a dolgot, mert aztán a megbánás már késő ! A legmélyebb tőrdöfés sem sebezhette volna jobban Klárát, mint e szavak. Hiszen ha rajta múlna! Bizonyára túl is lenne már anyja az operáción. Útjában van azonban egy gőgös akadály : a nyomor, melynek keresztje súlyát csak most érezte igazán. . . . Éjfél volt. Mind a két leány ott virrasztód a beteg mellett. Elfojtott lélegzettel hallgatták anyjuk pi- hegését. Oly aránytalan, horgos volt az. — Alszik — susogá Klára. Irén réveteg, zavart tekintettel nézett hol anyjára, hol nénjére, majd elhaló hangon szolt: ’ — Hagyjuk aludni. Ne zavarjuk. Gyerünk át a másik szobába. Kérdezni szeretnék valamit. Óvatos léptekkaí hagyták el a szobát. — Nos, mit akarsz húgom ? i— Azt szeretném tudni, mikor szándékozol Pestre vinni anyát ? Klára ajka megrándult. — Hogy mikor ? Akár e percben is. De . t. de ... * Tudom mit akarsz mondani, néném. Egy szóval ki lehet fejezni ezt. Ugy-e ? Egy szóban rejlik mindaz, ami minden akadályt elgördit előlünk: a pénz 1 A pénz! Nos, hát nem kelle miatt búsulnod. ' — Mit beszélsz Irén ? Nem értelek! Irén halvány arcán valami pirosas sáv vonult végig Szemeiben egy pillanatra a győzelem tüze csillant fel, majd pár percig elgondolkozva nézett egy bizonytalan irányba, aztán lassan, vontatottan szólt: MIT IGYUNK ? Igyunk mohai -------------—:--------------Igyunk mohai hogy egészségijüket megóvjuk, mert |n\>iink mohai csakis a természetes szénsavas . . . ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. iQyUHK 11101131 ÁGNESforrást, ha gyomor-, bél-és légcsőhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A irohai Ágnes-fcrrés, mint termc5>etes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz; dús szénsav tartalmánál fogva-nemcsak biztos óvszer fertőző elemek Wien,' anem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülőnbfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy mép raga lyos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai »«gnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szakt ekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másféliteresnél nagyobb üvegekben minden kétes értékű szénsavval telitett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a logszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagxobb vidéki városbt lerakatek sz-erveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. . = Kedvelt borviz ! 5295 9_15 Főraktár: Salamon Testvérek cégnél, szekszárdim.
