Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-11 / 32. szám

2 • OLNA VÁRMEGYE 1907 augusztus 11 VÁRMEGYE. Megyei közgyűlés. Tolnavármegyének csütörtökön tartott nyári rendes közgyűlése aránylag szép látogatottság mellett folyt le. A takarodási'munkálatok soka­kat a röghöz kötnek ilyenkor és választás sem volt napirenden, a bizottsági tagok egyrésze tehát elmaradt. Mint érdekes momentumot emel­jük ki azt a körülményt, hogy Apponyi Géza gróf főisprn szabadságát és üdülését félbe­szakítva jött haza, hogy a közgyűlésen elnöki teendőit végezze,. Ez is mutatja azt a szigorú felfogá&t, melylyel főispánunk hivatalával járó kötelezettségeit megítéli és azok teljesítésében eljár. Apponyi Géza gróf főispán az ülést meg­nyitva, fölhívja a közgyűlés figyelmét a leg­utóbbi összejövetel óta lefolyt nevezetes ünnepre, a koronázás negyven éves jubileumára. Meg van győződve, hogy a törvényhatóság érzelmei­nek és óhajtásainak ad kifejezést, midőn azt indítványozza, hogy kéressék föl a belügy­miniszter, hogy Tolnavármegye közönségének ő Felsége a koronás király iránt érzett hódo­latának és hűséges ragaszkodásának tolmácso­lását a írón zsámolyánál közvetítse. Az indít­vány, melyet a közgyűlés tagjai állva hallgattak végig, lelkes éljenzéssel egyhangúlag elfogad­tatott. A főispán belegti, hogy Perczel Béla dr. közigazgatási gyakornokot tb. aljegyzővé és Boór A’adár dr. közigazgatási gyakornokot tb. szolgabiróvá nevezte ki. A tárgysorozatra áttérve, fölolvastatott az alispán időszaki jelentése. Schwetz Antal dr. nagy elismeréssel szól az alapos és érdekes jelentésről, melyet azonban egyszeri hallásra megítélni és kellően méltatni nem lehet. Éppen azért szükségesnek tartaná, hogy az alispáni jelentések, mint már ez előtt is történt, nyomat- tassanak ki és a bizottsági tagoknak előzőleg küldessenek ki, hogy annak értékes és köz­érdekű adatai tanulmányozhatók legyenek és a közgyűlésen a tagok esetleg alaposabban, bővebb átgondolás után hozzászólhassanak. Döry Pál alispán ismerteti r régebbi meg­állapodást, hogy csak a- tavaszi közgyűlés elé terjesztett alispáni jelentés nyomatik ki, mint amely az előző egész év mozzanatait felöleli. A kisebb időszakokról szóló évközi jelentések kinyomatása méllőztetett takarékossági szem­pontból, mert a kinyomatás elég sokba kerül és a takarékosságra alapos ok van. Ha a köz­gyűlés úgy akarja, ő nem ellenezné ugyan a jelentések kipyomatását, de a jelenlegi gyakorlat is fentartható. Bernrieder József nem tartja célszerűnek az előzetes kinyomatást, mert megtörténhetik, hogy a közgyűlés a jelentést nem fogadja el. A közgyűlés :z alispáni jelentést tudo­másul vette, Schwetz Antal pedig indítványát visszavonta, fentartván a jogot, hogy azt külön beadja. Következett a- közigazgatási bizottságban megüresedett hely1 betöltése. Á szavazás két bizottság előtt folyt. Az egyiknek elnöke volt: Bernrieder József, tagjai : Szabó Károly és Sasa László, jegyzője : Éri Márton dr. A máso­diknak elnöke: Jeszenszky Andor, tagjai: Schwetz Antal és ifj. Bernrieder József, jegy­zője : Szévald Oszkár. Beadatott 72 szavazat, melyből Grünwald Lajosra 6, Bernrieder Jánosra pedig 66 esett .és őt a főispán meg­választottnak jelentette ki. Keck László dr. felszólalt, hogy a tárgy- sorozat 45- és 47-ik pontjai, melyek Gyönk és több községnek a tüzrendészeti szabályrendelet megváltoztatására vonatkozó beadványát és a központi főszolgabírói hivatalnál a II. szolgabirói állás megszüntetését tárgyalják, soronkivül tár­gyaltassanak. Az alispán felszólalására kimon- dalott, hogj- e két pont a megfelelő tárgysoro­zati szakaszok elején tárgyaltatik, valamint a póttárgysorozatnak első — Somogymegyének az egyke rendszerre vonatkozó átirata — és 2-ik — Baranyamegyének a mohács—bátaszéki vasút támogatására vonatkozó megkeresése — és a rendes tárgysorozat 40-ik -pontja is, amely — Pallos Ignác vállalkozó hasonló célú kérelme — ezzel szoros összefüggésben van. Itt említ­jük meg, hogy Somogymegye feliratát az egyke rendszer ügyében a közgyűlés támogatja; Baranyamegye átiratát -r- fedezet hiányában — tudomásul vette, Pallós vállalkozó kérelmét pedig alap hiányában elutasította. Az állandó népnevelési bizottságba Máthé József bátaszéki községi isk. igazgató-tanító választatott be; az esküdtbirósági bizottság összes tagjai pedig újból megválasztattak. A miniszteri rendeletek mind tudomá§ul vétettek és elfogadtattak. A közutakra vonat­kozólag a kereskedelmi miniszternek már is­mertetett jóakaratu és bőkezű rendelkezéséért a vármegye köszönő feliratot intéz a minisz­terhez, egyben Apponyi Géza gróf főispánnak ez ügyben kifejtett eredményes működéséért, úgyszintén Jeszenszky Andornak hasonló címen jegyzőkönyvi köszönet ^ szavaztatott. Ugyancsak a kereskedelmi miniszterhez, aki a snrbogárd—szekszárdi vasút alapsebes­sége tárgyában a megye kérelmét a fedezet- hiányra utalva, megtagadta, újból felír a megye közönsége. Igen helyesen és ezt a szí­vós kitartást a jövőben is tanúsítanunk kell, mindaddig, mig a vasutigazgatóság felháborító magatartását Tolnavármegyével szemben meg nem változtatja és jogos kívánalmainknak a forgalom terén eleget nem tesz. Önmagunkat kisebbítjük }e, ha vasúti mizériáinkat tovább is-szó nélkül, orvoslás keresése nélkül tűrjük. Özvegy Bartók Jánosné özvegyi nyugdija 168 koronában, Fejős György* utkaparó nyug­dija 276 korona 48 fillérben, Rietlinger Katalin kegydija 17 kor. 60 fillérben állapíttatott meg. Pakson a második gyógyszertár felállí­tása engedélyeztetett. Következett Gyönk és több más község föntebb ismertetett kérelme a tüzrendészeti szabályrendelet változtatása tárgyában. Az ál­landó választmány a kérelmet, mint nem indo­koltat, elutasítani javasolta. A tárgyhoz hozzá­szólott Keck László dr. Gyönk és a községek álláspontja mellett és névszerinti szavazást kért. Döry Pál alispán tudja, hogy a kisgazdák egyrésze óhajtja a tűztávolra vonatkozó.szakasz megváltoztatását; nem is zárkózik el ez állás­pont előtt, de utalni kénytelen a közigazgatási közegek felelősségére a megalkotott tüzrendé­szeti szabályrendelet be nem tartása esetén. Föltétlenül szükségesnek tarjja az annak idején nagy körültekintéssel megalkotott szabályren­delet épségben fentartásdt, annál is inkább, mert a szabályzat megállapodásai mindenkor lehetővé teszik, hogy a főszolgabíró a méltá­nyosság lehető határáig mindig elmenjen. Jeszenszky György báró gyönki főszol­gabíró kötelességének tartja fölszólalni, mert érzi, hogy Gyönk és a községek állásfoglalása leginkább az ő működése ellen irányul. El­ismeri, hogy ő a tüzrendészeti szabályrendeletet szigorúan kezeli. Az is kétségtelen, hogy ő a járásban népszerűbb is lehetett volna, ha az egyes megnyilatkozó kivánalmaknak enged . Ámde ő nem a népszerűségre törekedett, hanem a szabályrendelet megtartására és megtartatá- sára. Az alispán és Jeszenszky György kije­lentései nagy tetszéssel fogadtattak és ezzel az ügy sorsa eldőlt. Nagy derültséget keltettek egy öreg miszlaí polgár szavai, aki azt fejtegette, hogy ne törődjenek vele, ha ők leégnek is, de csak parancsoló torokköszörülés s a hársfa lombjai között megjeleat a valóságos belső titkos veres­begy ; kegyesen üdvözölte a jelenlevő madarakat s vitatkozásra kész hangon kezdte : — Hm, nem veszik észre az urak, hogy valami különös szag van a levegőben ? — Tavaszi illat, kegyelmes ur — mondta a veréb. A varjú féloldalt hajtotta a fejét s szelíd károgást hallatott, mint mikor a bárány béget. — Hm . . . igen, már tegnap visztezés közben mondta egy örökös bagoly, hogy va­lami szag van a levegőben. A levegőégből alászállt a pacsirta és leröp­penve egy hótol ment helyre, gyorsan kezdett csevegni: — A hajnali pír mosolygása szelíden ki­oltja az ég csillagait ... Az ég elhalványul, az éj megreszket s mint a nap fényén a fehér hó, szerteolvad a sötétség nehéz palástja. Hogy leheli be a reménykedő kebel a fényt, hogy dobog a szív a szabadság elé . . . — Micsoda madár ez ? — kérdezte a ve­resbegy s összehúzta a 'szemét. — Pacsirta, kegyelmes ur — szólt a varjú szigorúan. S a veréb kicsinylő- hangon tette hozzá : — Költő, kegyelmes uram. A veresbegy féllvállról ránézett a pacsirtára s korholó basszushangon szólt: — Hm . . . m, egészen szürke a fickó. A napról meg a szabadságról locsogott valamit, ugye ? , — Igen kegyelmes uram — mondta a Varjú — az a foglalkozása, hogy oktalan reményeket keltsen fiatal madarak szivében. Az utón végig apró erecskék folytak és halk, csergedező dalt énekeltek a folyamról, amelybe csermely ütjük vegén bele fognak öm- leni, távoli nagy jövőről. — Széles, siető hullámok fogadnak majd bennünket harsogva, átkarolnak, s visznek le a tengerbe, aztán megint égre emel bennünket a nap égető sugara's mi lehullva újból mint égi harmat, vagy mint dús eső üdítjük meg a földet . A kert egyik sarkában a vén hársfa lomb­jain ül egy csapat csíz s az egyikük lelkesülten énekli a vészmadár dalát, amelyet hallott Valahol : »A tenger szürke színe felett a szél össze­boronálta a felhőt. Felhő és tenger között, vil­lámhoz hasonlóan, büszkén csapkod a vész­madár. A hűhót érinti a szárnya, vijjog és hangja viharvágyat jelent. . " • ... A siiály nyög a vihar előtt, lihegve húz végig a tengeren s rettegését kész elrejteni a viz fenekén ... A buvármadár sikolt. A küz­delem kéje ismeretlen előtte, a mennydörgés csak ijeszti. . . Egyedül csak a vészmadár lebeg, MIT IGYUNK? •gyünk mohai — ....................................Igyunk mohai hogy egészségijüket megóvjuk, mert Inviink mohai csakis a természetes szénsavas Uy, , U". ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. iQYUnK mOhäl forr ást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunl forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk Kedvelt borviz ! 5295 9—15 Főraktárt Salamon cégnél, Szekszárdion

Next

/
Oldalképek
Tartalom