Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-04 / 31. szám

4

TOLNA VARMEGYE.

— Uj járásbirósági épület. A paksi uj já- rásbirósági épület, melyet az állam emeltet, már tető alá került és igy remélhető, hogy nem sokára készen lesz. A díszes épület'nagyban emeli a várost, csak az a kár, hogy pár méterrel nem építették távolabb a járdától. Ez épület mellé tervezik a főszolgabirósági uj épület emelését is, de úgy halljuk, hogy a város, mely itt egy alkalmas telket ajánlt fel az építés céljaira, ha az építés soká késik még, úgy azt a maga céljaira fogja esetleg fölhasználni. Már ez okból is sürgős intézkedés kívánatos a főszolgabiróság uj épületének megépítése érdekében.

— A szekszárdi toronyóra. Igazán már annyira bosszantó és annyi kellemetlenségnek az előidézője, hogy nem mellőzhetjük hallgatással a belváiosi toronyórának kisded játékait. Azt már.megszoktuk, hogy ez az óra sohasem pontos, vagy késik, vagy siet. Hetek óta azonban már nem perces eltérésekre szorítkozik, hanem állandóan negyedórára1 siet a rendes zónaidővel szemben, ha pedig megembereli magát, 15 perc helyett 20 perccel siet. Ebben az egyben haladunk — előre, de ebből nem kérünk.

— Ellopott pénzeslevél. Simontornyán a vaáutállomáson egy gyalogküldöno \ iszi a postát. Julius 27-én is a maga módja szerint teljesítette kötelességet. A mozgópostán azonban észre vették, hogy zsákja kivan vágva és belőle egy 13 darab ezer koronást tartalmazó pénzeslevél hiányzik. A vizsgálat megindult az ismeretlen tettes ellen, aki valószínűleg akkor dézsmálta meg a zsák tartalmát, amidőn a postás azt egy percre otthagyU. A postás ugyan úgy adja elő a dolgot mintha valaki utána lopódzott volna és menés közben követte volna el a zsák fölmetszését és a lopást. Ez azonban nagyon meseszerü.

— Jegyzőválasztások. A paksi képviselő- testületnek Rassovszky Julián főszolgabíró elnöklésével tartott legutóbbi ülésén a másodjegyzői állásra Fugerth Károly paksi harmad- jegyzőt választották meg, az igy megüresedett harmadjegyzői állásra pedig Pesthy Ferenc györkönyi segédjegyzőt választották.

— Műtárgyépitkezések. A szekszárdi m. kir. államépitészeti hivatalnál f. év julius 29-én árlejtést tartottak az alábbi munkálatok tárgyában: Ajánlatot tettek és pedig : a szekszárd — bonyhádi th. közút 2352 korona 61 fillérre előirányzott kiépítésére : Trick János Felső-lregh 2 százalék engedménnyel, Fork György (Hőgyész) az előirányzati árban ; Trick ajánlatát elfogadták ; a .bonyhád—bátaszéki ut kiépítésére (4962 korona 67 fillér): Fork György 10 százalék

ha asszonyaink a »fogat fogért!« elvére helyezkednének és visszaadnák nekünk a kölcsönt ?

— Hogy beszélhetsz ilyent ? — szólt fölháborodva Duncerqu, nyolc automobil boldog tulajdonosa.

— Persze ti megtagadjátok az asszonyoktól a megtorlás jogát. Ebben mindnyájan egy véleményben vagyunk. De engem mégis gondolkodóba ejtett az én esetem, mely — megvallom ■— meglehetősen csúf — és ami legjobban bosszant — reám nézve nagyon nevetséges kudarccal végződött és amely arra birt engem, hogy egészen fölhagyjak ezekkel a házonkivüli kirándulásokkal ...

— Mondom, hogy kolostorba akar vonulni — erősitó a márki.

A tábornok kicsinylőleg vonta a vállait és aztán folytatta :

— Különben sem érdemes feleséges embernek ilyen állandó viszonyban magát lekötni, Ez a Hermance, aki egyébként elég intelligens és okos hölgy, már szinte zsarnokoskodni kezdett fölöttem és szemrehányásokkal illetett, ha a felesegemen drágább toiletteket látott, mint ^minőket neki vettem. És amellett vakmerő is volt és vigyázatlan. A lakásomra küldözgette a groomját leveleivel, izeneteivel. Egy ilyen levél, melynek hangja természetesen a legbizalmasabb volt és a mely engem minden kétséget kizárólag kompromittált, végre is a feleségem kezébe fcerült.

engedménnyel, Trick Jáno* az előirányzati árban Fork János ajánlatát fogadták el ; a bonyhád— mázai utón levő vízlevezető árkok rendezésére (3069M3 kor) Juszinger János (Hőgyész) az előirányzati árban, Csümits Mihály (Szekszárd) szintén az előirányzati árban, e munkálatok? t Juszmger kapta meg ; a szekszárd—tamási utón létesítendő árokbulkolatra és 6 darab betonáteresztő építésére (8193'39 kor.); Krémer János és Schmiedt Antal (Szakadát) 6 százalék engédménnyel, kik a munkálalokat megkapták és Fork György 20 százalék felülfizetés- sel : a kötesd—pincehelyi utón létesítendő betonátereszre : Fork György 3 százalék engedménnyel. Krémer János és trsa. 5 százalék engedménnyel ; Krémer ajánlata lett elfogadva ; a szükséges úti szerszámok szállítására (1105' 89 kor.): Mayer János (Szekszárd) 3 százalék engedménnyel. ’;i a szállítással meg is bízatott, a bonyhádi főszolgabírói lak helyreállítására: Juszinger János az 1090-20 k. előirányzati árban, ajánlatát elfogadták : a vármegyeház helyreállítására ajánlat be nem érkezett.

— A szekszárdi vásár és a zsidó ünnepek. A szekszárdi kisasszonynapi vásár ez évben szeptember 9-ikén lenne és ugyanezen napra esik a zsidó újév is. Mivel hogy e nagy ünnepen az izraeliták üzletei zárva vannak és az üzleti munka szünete1, Dőry Pál alispán felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy a szeptember 9-iki szekszárdi országos vásár elhalasztassék és pedig legalább egy héttel.

— A spanyol királyi pár Baranyában. Hivatalos távirat jelenti Madridból, hogy Alfonz spanyol király szept. 13-án Bécsbe érkezik nejével, Viktóriával, hogy első sorban is a királynál tegyen látogatást, Bécsből pedig nagybátyja, Frigyes kir. herceg látogatására annak bellyei birtokára utazik a spanyol királyi pár. A spanyol király a bellyei erdőben szarvasokra is vadászni fog. Ha ezen látogatás megtörténik, amit elvégre uralkodónál előre egész bizonyossággal soha tudni nem lehet, kétséget se szenved, hogy Bellyéről a pécsi országos kiállítás megtekintésére Pécsre is kirándul a spanyol királyi pár, mert Frigyes kir. herceg és neje nem fogják elmulasztani ezen alkalmat, hogy bemutassák vendégeiknek a fővédnökségük alatt álló szép kiállítást. így mégis meg van minden valószínűsége annak, hogy királyi látogatója is lesz a pécsi kiállításnak.

— Hullakifogásért a belügyminiszter Pénzes István dunaföldvári molnárnak 20 koronát adott.

— A dunaföldvári közkórház létesítésének %ügye a megyei közgyűlés jóakaratából nagy lépéssel fog előbbre menni. Közöltük már annak idején, hogy Dunaföldvár nagyközség e célból a megye segítségét kérte. Dőry Pál alispán e kórház létesítését szükségesnek tartván és azt a vármegye részéről is hathatós anyagi támogatással elő akarván segíteni, azzal a x javaslattal lép a közgyűlés elé, hogy e célra a vármegye 10 éven át évi 500 korona hozzájárulást szavazzon meg, mint 10000 korona alapítványnak évi 5°/„-os kamatját, kikötve azonban, hogy a nagyközség a kórházat bizonyos határidő alatt létesíti. Ismerve a vármegyének a kulturális és emberbaráti intézmértynek iránt való áldozatkészségét, kétségtelennek tartjuk, hogy a közgyűlés e hozzájárulást megszavazza, amit.már csak Dunaföldvárra való tekintettelis óhajtanunk kell. Ez a népes és nagy községünk, mely oly nehéz viszonyok között küzd, nagyon is megérdemli, hogy kulturális téren a vármegye segítő kezét érezze.

— Megerősítés. A vallás- és közoktatásügyi - miniszter Faraié György paksi állami polgári iskolai igazgató-tanítót igazgatói minőségében megerősítette.

— Pályázat. A tamási járásbíróságnál megüresedett aljegyzői állásra két heti lejárattal pályázat van kiírva.

— Vasutas árvaház Kaposváron. Az Országos Vasutas Szövetség átiratot intézett Kaposvár polgármesteréhez, tudatva abbeli szándékukat, h;gy Kaposváron egy. vasutas árvaházat akarnak létesiteni. Ez az árvaház egy külön területen fog épülni, mely 3—4 holdat vesz igénybe és a kerttel együtt 300 gyermek befogadására lesz alkalmas. A Szövetség kérte a várost, hogy vagy . ingyen, vagy legalább is keavezményes áron adjon megfelelő helyen telket, hogy az építkezést minél előbb megkezdhessék. A városi tanács pártolólag fogja a közgyűlés elé terjeszteni e kérelmet és a vasutas árvaház építéséhez kezdeméi.yes árban fog telket adni. Ezen intézmény legjobban ki fogja egészíteni a kaposvári n.áv. internatust és igy Kaposvár valóságos központja lesz a máv. alkalmazottak gyermekeinek, amire ezen előre törekvő és mégis csendes város mindenképen alkalmas.

— Tűz Pakson. Kedden julius 30-án délután 2 órakor tűz ütött ki Pakson és a heves szélben csakhamar öt présház égett le. A kivonult tűzoltóságnak harmad félórai erős munka után sikerült a tüzet eloltani.

• 1907 augusztus 4

Ismeritek a feleségemet. A legszelídebb, legtürelmesebb, legédesebb asszony, akit csak képzelni lehet. Igazi angyal. . Galamb, akinek nincs epéje. Én legalább eddig azt hittem felőle.

Mikor azonban a levél kezei közé került: az angyal egyszerre átváltozott démonná, a galamb oól saskeselyü lett.

És milyen furfangos alattomossággal járt el őnagysága!

Nekem egy szót sem szólott a levélről. Egyetlen haragos tekintettel sem mutatta, hogy tud árulásomról. Kedves volt hozzám és barátságos, mint mindig. Nem is sejthettem tehát, hogy mit forral az agyában.

És tudjátok, mit csinált az én szelíd,(kezes kis báránykám ?

Nem folyamodott könnyekhez, nem sietett haza panaszkodni az anyjához, nem halmozott el engem szemrehányásokkal, nem fenyege- tődzött ...

Úgy viselkedett, mint egy amazon, akinek önmágához van bizalma, aki a saját erejére, öntudatára, méltóságára, egyéni értékére támaszkodik.

Egy kis korbácsot vett az én aranyos kis feleségem, azután a legintimebb barátnője kíséretében fölkereste Hermance kisasszonyt a saját kis hoteljében, fölkereste abbán az órában, melyre engem abban a levélben H,erraance magához hivott.

Hermance persze semmitsem sejtve fogadta a két előkelőnek látszó hölgyei fényes szalonjában.

Üléssel kínálta meg őket. Nem fogadták el.

Az én Margueriteom odaállott Hermance elé és igy szólt:

— Ön Hermance kisasszony ?

— Az vagyok, asszonyom, mivel lehetek szolgálatára ?

A feleségem ekkor eléje tartotta a corpus delictit • az elfogott levelet.

— Ön irta ezt a levelet ?

— De kérem, asszonyom, szólott Hermance rosszat sejtve.

Marguerite azonban szigorúan rárivalt:

— Feleljen : Ön irta ? ~ "

— De kérem, mi jogon — — —

Nem volt ideje bevégezni.

Marguerite most elővette a kis korbácsot és mint egy lángoló arkangyal kezdte vele püf- fölni a meglepett Hermance-ot. Előbb az arcába vágott vele, azután a vállaira és menekülés közben a hátára és a hol csak érte.

— Nesze nyomorult csábitó, nesze, nesze

... a férjemet akarod ? . . . nesze, nesze . .

majd megtanítalak én! . . .

És ütötte és püfölte.

Hermance sivalkodására összefutott a cselédség, összeszaladt az egész ház . . .

Kész volt a nagy botrány.

Marguerite mint egy bosszúálló angyal