Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-04 / 31. szám
TOLNAVÁRMEGYE XVII évfolyam 31. szám. Szekszárd, 1907 augusztus 4 Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre ... 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó« hivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése 8zekszárdon. Egyes számok ugyanot kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Me^jelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon. Vár-utca 130.* sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhivatali telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Főmunkatársi Dr. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfize tések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapító árszabály szerint számíttatnak. Miért megy a magyarság Amerikába? A magyarság zöme nem azért megy Amerikába, mert itt nem tud megélni. Hanem azért, mert Amerikában jobban tud megélni, mint itt. Az életnek fokozatai vannak mennyiségben és minőségben s ha Amerikában magasabb életfokozat várja a magyar munkást, odamegy. Az amerikai kivándorlás úgy csirádzik a magyar lélekben: mint két életszínvonal különbségének likvidálása a) Az okozat a legkézenfekvőbb : az amerikai munkás erősebb fogyasztóképessége, melynek elemei a magas munkabér, plusz a legszükségesebb fogyasztási cikkek alacsonyabb vagy, nenj megfélejően magas ára. A munkabér-emelkedés tudvalevőleg csak nominális, ha vásárlóképessége csökken. Hiába, emelkedik a napszám, ha a kenyér és hús ára megfelelően vagy még nagyobb mértékben szökik fel. Hiába emelik a tisztviselők fizetését 10—20 százalékkal, ha a legfőbb logyasztási cikkek ára (nevezetesen az állati termékeké) 50 és 70 százalékkal emelkedik egyidejűleg. Nem pusztán Amerika munkabéreit kell tehát vizsgálnunk, hanem azok viszonyát a legszükségesebb fogyasztási cikkekhez,szóval a munkának nem névleges, hanem valóságos díjazását. b) Mélyebben íekszik . az okcsoport, mely a fenti okozatokat előidézi. Itt három réteget faraghatunk széjjel, a szerint, amint 1. Amerika nagyobb természeti gazdagságára, 2. megfelelőbb termelési szervezetére, 3. megfelelőbb politikai alkatára vonatkoznak. * a) Ami a munkabéreket illeti, közhely ma már, hogy Amerika úgy a tanult, mint a tanulatlan munkásnak aránytalanul nagyobb, sokszor 3—5-szörte oly magas munkaKYl- képes fizetni, mint mi. Ezzel szemben három ellenvetés szokott felmerülni. Az egyik azt mondja, hogy az utolsó időben nálunk is lényegesen emelkedtek a munkabérek. De ne feledjük, hogy emelkedtek ugyanakkor Amerikában is, ahol 2 millió szervezett munkás küzd állandó szívóssággal jobb munkafeltételekért. A másik ellenvetés a munkaidőre és munka intenzitásra vonatkozik és azt-állítja, hogy ha a magyar munkás itthon annyit dolgoznék, mint Amerikában, itt is megkereshetné a tengerentúli napszámot. Ez az ellenvetés babonás hit egy csodás metamorfózisban, melyet az újvilág iöldje idézne elő az emigráns hajlandóságán. Világos, hogy a felszökkenő munkaintenzitás a jobb megélhetés visszfénye és nem fordítva Ami pedig a munkaidőt illeti, Amerika viszonyai általában sokkal jobbak,- mint a mieink.’ New-York állam 1905-i alkotmányreformja értelmében a direkt és indirekt állami munkások munkaidő-maximuma > óra. Hasonló rendeletet adott ki 1906 szeptember havában Roosewelt elnök a szövetségi kormány által alkalmazott összes munkásokra. Szó sincs tehát nagy általánosságban arról a csontig menő amerikai ki- zsákrtlányolásról, amelyet félhivatalos sajtónk nem győz emlegetni, tanulékonyán magáévá téve Amerikával szemben, a gyűlölt szociá- lista sajtó antikapitalista terminológiáját. A harmadik ellenvetés a kecsegtető amerikai munkabérekkel szemben már fentebb érintett, állítólagos névlegességök. Ez az érvelés is nagyrészben hamis Az Amerikába kivándorolt magyar a megélhetés legfontosabb 'szükségleteit olcsóbban kapjaf mint hazájában. Ma pld. a búza Budapesten New-Yorkban Chicagóban effektiv ára 22’50 18 24 16'60 őszi határidőre 22'40 • — 16 98* Ma, amikor Chicagóban 103/4 koronáért adják a kukorica q.-t, ugyanennek a cikknek q.-t Bu’apesten 13 és a szekszárdi piacon 14 koronájával árusítják. Ami a húsfogyasztást illeti, itt csak ismételhetem, amire már a kivándorlási ‘ankéten r ámutat- tam, hogy mig a detailban árusított hús ára Amerikában 8 százalékkal emelkedett az I utolsó öt évben, addig nálunk 50 és 70 százalékkal. Egyenlő munkabérek mellett is a magyar ember több kenyeret és húst fo- I gyaszthat Amerikában, mint itthon. Ugyané? áll a baromfira, tojásra, tejre, vajra, konyha- i sóra, szénre és világitó auyagokra Drágábbak Amerikában, mint nálunk, a túlnyomóan j emberi, tehát költséges műnkahőzzájárulással létrehozott ipari fogyasztás-cikkek (mha, lakás). De ezek- a javak az egyszerűbb magyar ember itthoni standardjában is csak másodrendű szerepet játszottak és aligha is támad a kivándorolt lelkében olyan emelkedő irányzatuk, mint az élelem-igénynél. A kivándorolt odakünn négy font húst eszik, "zakgat el négyszer annyi ruhát és nem lakik négyszerié jobb lakásban, mint itthon,.. Végül ne feledjük el, hogy a munkás a ruhát, textiliparunk elmaradottsága folytán, itthon is, európai fogalmakhoz képest, drágán fizeti, ami vagy az árban, vagy a minőségben tűnik szembe. bj Az a kérdés, honnan származik ez a nagy különbség, mely végeredményben 1820—1905-ig 25 millió európait szólított ki az Unióba. A gazdaságtan nem ismer csodákat, kauzálisán keresi meg. a hatások kútfejét. Csak a fejletlen gondolkodás tulaj- I donit meglepően nagy eredményeket méri hetetlen, utánozhatatlan, megfoghatatlan t(- I nyezőknek. Az ily csodahit azért vészé mes,. mert quietizmushoz vezet. Az a|ült regényekideálizált hősei és inti ikusai, angyalai I és ördögei élnek gazdasági Ítéleteink ássze- hasonlitó részében. Szemünkben minden gazdasági baj forrása Ausztria és mindjén gazdasági lehetőség varázslója Amer ka./Amattól, I úgy véljük, nem tudunk megszabadulni, emezt nem tudjuk utói érni. Pedig Amerika nagyobb fogyasztóképességének leletté egyszerű magyarazata van. / L. a Köztelek 1907 julius 30-iJ.ri jegyzéseit. 1. Amerika — mindig az Egyesült Államokat értve rajta — óriási kiterjedésű területén a nyerstermények és természeti erők végtelen gazdagságát mutatja. Csak az ipari célokra szolgáló nyerstermények összértéke 2,000.000,000 font sterling; van gazdagon szene, vasa, aranya, reze, petróleumja. így vált lehetségessé, hogy az Unió ipari termelése, mely még 1900-ban 12 milliárd font sterlinget tett ki, 1906-ban már 18 és fél milliárd font sterlingre, tehát az utolsó hat évben 5p százalékkal emelkedett. Igen gazdag - kivált népességéhez viszo- jiyitva — mezőgazdasági terményekben. Az Egyesült Államokban (1907) 73 szarvas- marha és 46 sertés esik 100 lakosra, mig monarkiánkban — igazi Magyaror szágra vonatkozólag 1895-i felvétel szerint — 31 és 22. Oly gazdagság van ott legelőben, mezőgazdasági termékekben s ami fő, a föld a mienkhez képest oly olcsó, hogy ezekben a természettől adott tényezőkben talán versenyen kívül állanak. De a természet áldó keze a magyar földet sem kerülte el s itt még óriási hozamfokozódásra marad tér, csak ember legyen hozzá. 2. Rendkívül érdekes könyv jelent meg az amerikai gazdasági életről J. Laurence Laughlin chicagói egyetemi tanár tollából. Az amerikai termelés fölényét az európai felett (mondanunk sem kell, hogy tételei hatványosan állanak a hazánkkal való összehasonlításban) a természeti kincseken kívül a következő tényezőknek tulajdonítja: [1.] A nevelés dolgában kiemeli az államoktól többnyire független mezőgazdasági és technológiai akadémiákat, melyekből a farmok, gyárak és bányák kitűnő gazda- és mérnök-vezérkart kapnak. «Az ország legjobb tehetségei szentelik magukat a keres- j kedelemnek és iparnak, miért is vállalkozóink bátrak, energikusak, messzepillantók j és tetterősek » Magyarországon, különösen 1 kereskedelemben és iparban, épen ez a I vezérkar hiányos és hiányosságában tehe- I tetlen [2.] Az adórendszer nem egyenletes ugyan, de < agasságában és eloszlásában nem is hasonlítható a mienkhez Vannak cikkek, amej.yék árát a magas vám oktalanul tel- eflííi ott is: «az állami adók azonban,' /mondja Laughlin, nem súlyosak.» [3.] A szállítási technika pompásan fejlett, szellemes találékonysággal megelőzte a szükség etek felmerülését, nem úgy mint ná'unk, ahol élhetetlen nemtörődömséggel egész termelési ágakat és vidékeket (Szekszárd !) siker lt a vasúti vezetőség fukarságának tönkretennie. Amerikában «a nehéz sínek, a teljesiíóképes mozdonyok, a hosszú vonatok, a megjavított .pályák és emelkedések, a szén és egyéb áruk szállítására szolgáló nagyobb kocsik jelentős mértékben csökkentették a tonna áru méiföldenkénti szállítását.» Ennek költsége 1883-ban meg 2 cents, 1904-ben már csak 078 cents. A tengerentúli szállításban • az Unió termelése
