Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-21 / 29. szám

iyu7 julius 21

3

— Építik a városházát. A városházánál! szükséges építkezések ügyében kiküldött bízott-1 ság csütörtökön délelőtt 10 órakor ülésezett Hirling Adám dr. polgármester elnöklésével.,1 Elhatározták, hogy a városháza nagytermét! másfél méterrel kibővítik és az udvaron egy emeletes szárnyépületet épitenek. A nagyterem kibővítése meglesz még az idén — a hivatalos helyiségek elhelyezésére szolgáló udvari szárny- épületet azonban csak a jövő. évben építik. Dr. Kramolin Gyula biz. tag igen helyes indítványára azt is elhatározták, hogy a városházán az utcai homlokzaton a közönség kényelmére órát helyeznek el, mély este meg lesz világítva.

— Artézi fürdő. Sajnos, nem Szekszárdon, hanem Nagyatádon. Lapunkban már több mint 10 év óta sürgetjük, hogy városunkban ártézi kutakat létesítsünk. Evek óta tartó hosszadalmas vajúdás után most végre ott tartunk, hogy egy ártézi kútnak építése tárgyában meg van kötve a szerződés a vállalkozóval. Ellenben Nagyatádon már üzemben van az ártézi kút és ma nyitják meg az ártézi fürdőt, ' mely vizét egy 404 méter mély ártézi kutból nyeri, ahonnan a viz magától szökik föl. A fürdő vize 30 Celsius hőfokú és csúzos bántalmaknál eredményesen használható. Az ivóforrás vizének belső használata mellett jó eredményt lehet elérni különösen gyomorbajoknál.

— A postaigazgatóság lőréből Domby Lenke, Eglesz István, Fata Irma, Ferenczy István, Gyuris Kornélia, Német Katalin, No- vottny Gyula, Vaj már Lajos és Vellák Antal posta- és távírda kiadókká képesittettek. — Svastics Emilia Belicára, Szlavicsek Máriá Darányba, Gsurgay Hermin Muraszentmár- tonba postamesterré neveztetett ki.

— Helyszíni szemle- A budapest—eszéki állami utón végrehajtott utrendezési munkák helyszíni«szemléje augusztus 25-ikén délelőtt 10 órakor lesz Pakson és azt Scholz Gyula közúti kerületi felügyelő fogja vezetni.

— Ellopott uradalmi pénztár. Vakmerő betörést követtek el múlt pénteken éjjel Széchenyi Bertah.n gr. csertői uradalmában. Eddig még ismeretlen tettesek pénteken éjjel kiásták Schumayer Béla uradalmi intéző irodahelyiségének falát és az ott elhelyezett Wertheim szekrényt ellopták. A nagy vaspénztárt kicipelték a kertbe és ott kísérelték meg annak föl nyitását. A nagy zajra fölébredt az intéző és a fölvert cselédséggel elriasztotta a betörőket, akik kénytelenek voltak zsákmányuk hátrahagyásával elmenekülni. — A pénztárban nagy összeg volt, de a betörők nem férhettek hozzá. A csendőrség erélyesen nyomozza most a tetteseket.

— Társulati közgyűlés- A »Nádor-csatorna társulat« 1907. évi julius hó 30-án délelőtt 11 órakor Székesfehérváron a vármegyeháza földszinti kistermében rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlést megelőzőleg választmányi ülés lesz.

TÜL.1VAV Ai.ifl.EGY>,

— Milyen a termés? Tolnavármegye területén dacára az abnormális időjárásnak, az idei nagyon hosszú télnek, mely a tavaszi munkála\ tok megkezdését annyira akadályozta és a júniusi nagy esőhiánynak — az aratás átlag eg észen jó közép terméssel biztat. Búzából és zabból katasztrális holdanként átlag kilenc métermázsa várható, vannak természetesen uradalmak, ahol 12 metermázsa az átlag. A búza és rozs learatásával már is úgyszólván készen vannak — több helyen aratógépek vannak űzőmben. A kapás növények, a dohány, burgonya, kukorica ,stb. eső után áhítoznak. Az aratási munkálatok zavartalanul folynak, sztrájknak vagy más zavargásoknak nyoma sincsen. A bortermés a szőlők mai állása szerint szintén jónak ígérkezik

— Restaurált templom A kőröshegyi ősrégi templomot a műemlékek országos bizott| sága eredeti gót-román stílusban restauráltatta. A templomot múlt vasárnap nagy ünnepség keretében nyitották meg újra, az ünnepélyes nagymxsttKommandinger Kálmán ottani plébános, az ünnepi szónoklatot pedig Kommandinger Vilmos lengyeltóti esperes-plébános tartotta. Itt megjegyezzük, hogy az ünnepi aktusról működő lelkészek édes testvérek, 1 mindkettő szekszárdi születésű.

— Vadásztársulat Bonyhádon > Bonyhádi Vadásztársulat« alakult a napokban. Elnökké választatott: Osztrich Mihály járásbiró ; vadász- mester Gsik József, pénztáros Bruckmann János, ügyész dr. Kanzler Antal, jegyző ifj. Kakass Béla. Az alapszabályok jóváhagyás végett felterjesztettek.

— Az Útadó kivetésre vonatkozólag a kereskedelmi miniszter jóváhagyta a vármegye határozatát, hogy a kivetési kulcs az állami egyenes adók 10 százalékában, az igás minimum 6 koronában, kézi minimum, valamint az állami egyenes adót nem fizetők által ledolgozandó 3 kézi napszám váltságára 3 koronában állapíttatott meg. Azt a határozatot azonban, hogy az útadó kötelesektől természetbeni lerovás el nem fogadható, mint törvénybe ütközőt, a miniszter megsemmisítette. A trvhatósági útépítkezésekre vonatkozólag a miniszter a vármegye határozatait elfogadta ugyan, de pótlólag ezekre vonatkozólag 9 pontozatban felvilágosítást kér. Az úti költségelőirányzatot a miniszter az 1907-ik évre 330.548 K. 53 f. bevétellel és 280.536 K. 71 f. kiadással; az 1908-ra pedig 380.560 K. 35 f. bevétellel és 298.568 K. 7 1 f. kiadással hagyta jóvá.

— Ipari kihágás- A kereskedelmi miniszter Bachusz János, Liebhauzer Bálint ács és Schröder Lőrinc kőműves bátaszóki iparosokat az ellenök emelt ipari kihágás vádja alól fölmentette, ifj. Taíner János ács, Kolbert István kőműves és Illés János kőművessegéd báta- széki iparosokat pedig iparkihágásban elmarasztalta.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Györbiró Benő szekszárdi pénzügyi titkár és Kenézy Csatár győri' pénzügyi titkár pénzügyigazgató helyetteseket pénzügyi tanácsosokká végleges minőségben kinevezte.

— Uj albiró. Mihálííy Dénes pécsi törvényszéki jegyző a pécsi járásbírósághoz albi- róvá neveztetett ki.

— A pécsi kiái'ltásről- A pécsi oszágos kiállítást az idegenek egyre fokozódó érdeklődéssel látogatják. Minden vonat zsúfolva érkezik Pécsre és az idegenek kifogástalan elhelyezést találnak és megelégedve hagyják el a kiállítást. A kiállítást eddig több, mint 300.000 ember látogatta, nagyobb szám, mint a milyet eddig bármely vidéki városban rendezett kiállítás elért. A kiállítás október 10-éig lesz nyitva. Szeptember elején a kiállítás fővédői, Frigyes kir. herceg és Izabella kir. hercegasszony újra meglátogatják a kiállítást. Báró Bánffy Dezső családjával ismét meglátogatta a kiállítást, továbbá a csapatszemlére ideérkezett Üxküll- Ghillenband Sándor gróf hadtestparancs ok is megtekintette a kiállítást. Sze.kszárdról ez ideig aránylag igen kevesen látogatták még meg a pécsi kíáTlitást, amely pedig úgy arányaival mint az érdekes látnivalók egész tömegével nagyon is megérdemli, hogy azt minél számosabban keressék fel.

Az egyházmegyéből. Heindl Vilmos szakcsi káplánt a megyéspüspök Nagymányokba küldte adminisztrátornak.

— Uj szaki p a megyében. Dr. Nagy Sándor ozorai körorvos »Természetes Életrend« címmel népszerű egészségügyi havi folyóiratot indított, melynek 1-ső száma f. hó 20-án hagyta el a sajtót. A szerkesztőség és kiadóhivatal Ozorán van, mig a lap Újpesten nyomatik. De hát miért nem Szekszárdon? Tolnavármegyének Szekszárd a központja és nem Újpest.

— Segédlelkészek elhelyezése. A pécsi egyházmegye segéd lelkészei a pécsi püspök által a következő állomásokra helyeztettek át: Bende József Villányról Hercegszőllősre, Csokonay Béla Szászvárról Faddra, Fövényessy Pál ujm. Bogdására, Gere Gábor ujm. Vajszlóra, Hetényi Alajos Kajdacsról Tolnára, Hofmann Károly subsidiarius Kocso Iáról Laskafalura káplánnak, Hortobágyi József Püspöknádasdról Szakcsra, Horváth János Vajszlöról Mohácsbelvárosba, Jung Ádám Laskafaluról Somberekre, Kalauz Elemér ujm, Kajdacsjra, Kerbolt Károly ujm. Abaligetre, Körmendy Izidor Bogdásáról Püspöknádasdra, Lippay Ferenc ujm. Gödrére, Nagy István Gödréről Szászvárra, Reinhardt György Tolnáról Magyarszékre, Tolnai Bertalan Hercegszőllősről Villányra, Hoffer Gergely Kocsolára kisegítő segédlelkésznek küldetett ki.

nyoktól. Modern légkörben mozog, kissé exo- tikus, íöldolgozásban is egyesit komoly és derült részeket, stílusuk sok helyütt könnyed, és m;után laikusok is élvezik, talán a legelterjedtebbek. Vagy ki ne ismerné a Faust bájos kerti jelenetének muzsikáját, a Torreádor dalát a Kar- menből és az indus Lakmé csodálatosan szép, meleg szerelmi áriáit ?

*• * *

*

Definiálni, pontosan megállapítani csak valamely kialakult dolgot lehet; igy például a mű- épitészeti stílusoknak megvannak a maguk szabályaik, de egy : még a fejlődési stádiumban levő stílusnak legfeljebb egy-egy markánsabb vonását lehet kiemelni, amely annak sajátos jellegét adja meg. A modern zenészek ilyen jellegzetes vonása az említetteken kívül a polifonikus hangszerelés. A tökéletes, precíz hangszerelés legnehezebb föladata a zeneszerzőnek, mert amellett, hogy a hangszerelésnek szigorú merev szabályai vannak, mégis, ahol csak lehet, eredetiséget kell fölmutatni. A hangszerelés atyamesterei ugyancsak a klasszikus korból kerültek ki. Bach, Beethoven, Haydin. kezdik a pro- grammzenét megillető hangszerelést. Majd Liszt, Berlioz, Wagner ezen irányt tovább fejlesztik, végül Strauss Rikárd megküzdve sok előítélettel, ezt tökéletesíti. Érdekes haladást tapasztalunk, összehasonlítva Strauss zenekarát és Hay- dinnak a már említett »Teremtés« cimü műben használt orchestere közötti lépéseket. Haydin művében a »Jöjj szép tavasz« kezdetű dalával vezet be bennünket egy nyári reggel festésében Halk madárdal hangzik, majd az oboe utánozza a kakaskukorékolást, a fuvola a pásztor dalát, később a basszuskürtök, dobok a zivatart. Bethoven még inkább ráerőszakol a közönséges kürtökre olyan instrumentális föladatot, amelyre azokab’zolutealkalmatlanok voltak. Liszt és Berlioz szakítanak a tradícióval, készítik az u. n. ventiltrombitát, Wagner renoválja a »gomba« nevű hangszert, Strauss pedig két egészen uj instrumentumot alkalmaz : az oboe szerű heckelfont és a zongorához hasonló ha- ranghangu celestát és mint hü impresszionista már odáig megy, hogy pl. a kakas kukorékolását nem oboéval utánozza, hanem inkább olyan vásári játékszert használ, a mellyel gyerekek szoktak vásárkor vagy búcsú alkalmával játszani, mert ennek hangja egyenesen a kukorékolás utánzására van rendelve.

Ez a túlzás — tapadhatatlan — már majdnem nevetséges. Hiszen ha a zenét realizáljuk, már nem művészet többé, hanem másolás. Ekkor rombadőlne zeneaesthaetika, ossz- hangzástan és a két szélsőség annyira közelednék egymáshoz, hogy az alkotás és másolás közötti disztingválás merőben lehetetlenné válék. De Straussnál ez a körülmény nem forog fönn, ő, amennyire egyénisége engedi, alkalmazkodik a szabályokhoz, de ahol ihlete elragadja,-amikor az isteni szikra dolgozik benne, akkor minden eszközt megragad arra, hogy tehetségét érvényesíthesse, gondolatait közölje és megértethesse. A sokat hányatott és alaptalanul annyi- . szór megvádolt Salomeban, amelyre az utókor mint a tökéletes zenedráma mintaképére fog tekinteni, talán meg nem engedett eszközökhöz nyúl ott, ahol a hangfestés, hangutánzás és a borzasztó lelkiállapotok tolmácsolása kívánja. Ezt is szükségszerűségből teszi, esetleg kényelemből, de sohasem föltünési vágyból. Mint mindennek, a zenének is megvannak a maga vaskalaposai, még pedig azok, akik kisszerű okokból nem akarják, vagy tényleg nem is értik a modern zene finomságát és, mondhatnék, tökéletességét. Ezeknek annyiból igazuk van, hogy szertelenségek előtt nem szabad szemet hunyni, de ami érthető, azt akceptálni kell: tout comprendre, e’est tout pardonner.