Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-07 / 27. szám

XVII évfolyam 27. szánv Szekszárd, 1907 julius 7 TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ir: Egész évre ... 12 korona. Fél évre . . . 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedcse | Szekszárdon. Egyes számok ugyanot kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és ki&Jóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. LEOPOLD KORNÉL Kiadóhivatal! telefon-szám II. Főrounkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. A politika és a munka. Egy rossz májú ember erős kritikát gya­korolt a magyar társadalom felett egy amerikai újságban. Kritikájának szinei na­gyon rikítók és élesek, nem is fedik telje­sen a való-ágot. De valami igazság van abban az ámításában, hogy nálunk a ha­ladást a túlságos sok politizálás hátráltatja. Persze azt kevesen tudják, hogy a mi sajátságos közjogi viszonyaink úgyszólván rákényszerítik az embert a politizálásra. Nem tudja ezt az előkelő idegen sem, aki csak a tényeket látta meg, de az okokat nem kereste. Állításai azonban nincsenek némi igazság híján s miután nagyon érdekes do­log : hogyan gondolkodnak rólunk azok, a kik felszabadultak az örökös politizálás nyűge alól, 'egyet mást mi is lenyomtatunk ebből a fejtegetésből. A magyar társadalomnak talán egyik legkirívóbb hibája, hogy benne a munka nem részesül olyan tiszteletben, mint más államokban. Nem a Balkán-államokat értjük, hanem azokat, amelyekben az ipari és me­zőgazdasági te.melés, valamint a forgalom fejlett színvonalon állanak. A magyar ott­hon csak politizálni tud, de dolgozni nem. A legutolsó falusi kovácsmühelyben t bbet fecsegnek a napi politikáról, mint másutt egy nagy városban. Mert Magyarországban mindenki azt hiszi magáról, hogy fakanállal ette a politikai bölcsességet. Ez az a tudo­mány, melyhez ott mindenki ért, mint akár a miniszterek. A társas érintkezésnek ez az egyetlen beszédtárgya, amelyet mindennap újra be kell venni, ha százszor megcsömör- lenek is tőle az emberek. Még a müveit elemek között is ritkán esik szó irodalomról, művészetről, gazdasági, társadalmi, szociológiai kérdésekről. Aki az iskoláit jól, rosszut elvégezte, az könyvet alig vesz többet a kezébe. Kit érdekelne a történelem, a földrajz, a nyelvészet, vagy éppen a természettudomány? Arra valók a tudósok, foglalkozzanak vele. Nekik elég, ha naponként elolvasnak egy vagy több hír­lapot, van abban dióhéjba szorítva költé­szet, irodalom, tudomány és mindenekelőtt — politika. Ez kell a magyarnak, sajnos, csakis ez. A többivel nem törődik. Ha va­lamit nem tud, megnézi a lexikonban, vagy megkérdi a lap szerkesztőségét, majd meg­felel a szerkesztői üzenetben. Még fénye­sebb berendezésű lakásban is alig talál az ember könyvtárat. Pedig ha az emberek többet foglalkoznának tudománnyal, vagy gazdasági kérdésekkel, akkor kevesebb idő jutna az áldatlan politikára. Akkor kevesebb alkalom nyílnék embertársaik becsmérlé­sére, kevesebb volna a harag és gyűlöl­ködés. Mert a harag és gyűlölködés szinte vele jár a politizálással. Magyarországban nem pusztán elméleti fejtegetés a politikai vita, hanem az indulatok szenvedelmes mér­kőzése. Aki velünk egy politikai nézetet vall, annak azt is megbocsátjuk, ha egyéni erkölcse kifogás alá esik. De aki más po­litikai oltáron áldozik, lehet az az egyéni tisztesség mintaképe, mégis becstelen a mi szemünkben. A hazafiságnak pedig egyedül az a mértéke, hogy ki tud nagyobbat rikol­tani. A ki politikai portékáját hangos szó­val árusítani nem tudja, az nem lehet meg­bízható ember. Aki mások becsületében nem gázol, az meg éppen poltron ember. Ez hozzátartozik a politika kiskátéjához, mint a vitézkötés a diszmentéhez. A politizálás nem az úri osztály ki­váltsága. Megtalálhatjuk azt az alsóbb ré­tegekben. is. A kisiparos vagy kereskedő, mihelyt segéddel dolgozik, arra törekszik, hogy valamelyik politikai pártban szere­pet játszhasson. A meggyőződés nem so­kat határoz; oda csalatkozik, ahol inkább érvényesülhet. — Minél szélsőbb elve­ket vall az a párt, an.iái könnyebben akad­nak fenn a kisebb ekzisztenciák a rostáján. Másutt csak közkatona lehetne, itt vezér­szerepet kap. És ez veszedelmesebb reá nézve a mákonynál. Jelentősége tudatában megszédül, tisztes munkáját csak immel- ámmal végzi. A napi 'munka befejeztével nem a pihenést keresi, hanem a korcsmát, ahol elvtársaival politizálhat. Később már a nappalból is elszakít néhány órácskát. Villás­reggelire kcrcsmába megy, ebéd után a kávéházat keresi fel. A politika démona csalja, a szereplés viszketege hajtja. Oh, hány derék iparost és kereskedőt vitt anyagi züllésbe a politika ! Más nemzetek tanulóifjúsága az iskola padjain csak tanulmányainak él ; szabad óráiban pedig a testedzés nemes kedvtelé­sének. Magyarországban már a középisko­lában is politizál a gyereksereg, a főiskola ifjúsága pedig politikai tényezőnek tartja magát. Hát szép dolog is a lelkesedés; ne is haljon ki az soha az ifjúság szivéből. De mégis jobb volna, ha az ifjúság többet tanulna és kevesebbet politizálna. Talán ez esetben könyebben is megállaná a helyét. .. Ámde kik az ideáljai? A tudósok talán; a feltalálók; a munkás társadalom kiváló egyéniségei ? Dehogy; a politikusok. Mind­egyik egy választókerület mandátumát véli tarsolyában. Ezért nem akar iparos vagy kereskedő lenni, mert hiszen ezek nem «uri» pályák. Jogász lesz s ha végképen hajó- I törést szenved, akkor protekcióval bedugják őt valami hivatalba. Ott nyomorog hivatott- ság és munkakedv nélkül, szaporítva a ka­paszkodók létszámát és a szellemi prole­tariátust. És ha képviselő nem is vál­hat mindegyikből, de politizálhat tetszése szerint. Ahelyett, hogy szakmájában képezné magát, hogy valóban hivatott gondozója 1 lehessen a nép érdekeinek, lenézi azt, pöf- feszkedik és kortesszolgálatokkal véli elérni azt, amit hivatali buzgalommal könyebben elérhetne. Azért olyan nagy az elégedetlenség Magyarországon, mert csupa tévedt ekzisz- tenciából áll a társadalom. Minél kevesebb munkával megélni — ez a törekvés észlel­hető lépten-nyomon. A munkának nincs meg az a tisztelete, mint más nemzeteknél, ahol a politikát a hivatásos politikusra bízzák. Sehol a világon nincs annyi és olyan fénye­sen berendezett kávéház, mint Magyar- országban. És ezek a kávé házak napestig tele vannak dologkerülő, tereferélő embe­rekkel, akik mind a haza sorsán rágódnak, de azt uem gondolják meg, hogy minden nemzeti nagyságnak alapja a becsületes munka, mely talán kisajtolja a verejtéket, de gyümölcsöző eredménnyel jár, megélhe­tést, vagyont, hírnevet, tisztességet ád az egyénnek, az államnak pedig erőt és hatalmat. Mikor ébrednek ennek tudtára? . . . _____VÁRMEGYE. — A vármegyei közigazgatási bizottság gróf Apponyi Géza főispán elnöklésével folyó hó 10-én tartja julius havi ülését. VÁROSI ÜGYEK. — Szekszárd város kerületekre osztása. Dr. Hirling Ádám polgármester javaslatot ké­szített Szekszárd város kerületekre osztására vonatkozólag, amely szerint 4 választókerület létesittetnék. Az J. kerület lenne : Bezerédj-utca, Báta- széki utca, a belterület keleti oldalán levő felső­sor a vásártérig, a vásártér, a Budai-utca nyu­gati része a nagy vendéglőtől a Sédpatakig, a Sédpatak déli • ' »alán a Flórián-utcán át a Fejős házig és a Be .-ter, Vár-utca. — Szavazatok száma 447. II. kerület: Sétatér, Budai-ütca keleti oldala a Kaszinótól az újvárosi templomig, Rózsa-utcán át a belterületen levő szélső sor egész a Séta­térig.— Szavazatok száma 412. III. kerület: Az újvárosi templomtól és Rózsa-utcától északra eső városrész, beleértve a Budai-utcának a templomtól kifelé eső részét mindkét oldalon, továbbá Kadárka-utca, pince­sor,. Kossuth Lajos-utca, a Budai-utcának a 1045. számú háztól a Sédpatakig menő nyugati oldala, továbbá a Séd-utcának az Adler-féle háztól a magyar hídig terjedő északi része a belenyúló kisebb utcákkal, úgy a Mérei- és Jobbremetei-utcák az 1132—1183. házszámig, végül a Bartina-utca 1311—1341. és 1488—1520' házszámig. — Választók száma 390. IV. kerület: A Bartina és Balremete utcák, vagyis a felsőváros azon része, mely a har­madik kerületbe felvéve nincs, továbbá az ösz- szes kültelkek, a választók száma 356. Szekszárd eddig 13 vármegyei bizottsági tagot választott. Az uj beosztás szerint az első kerület választana 4 bizottsági tagot, a többi kerület 3—3-at. — Képviselőtestületi ülés. Szekszárd v£ros képviselőtestülete szombaton, e hó 6-án d. u. 2 órakor dr. Hirling Ádám polgármester elnök­lésével ülést tart. községi Elet. — Állatbetegségek. Mórágyon a sertésvész szórványosan fellépett. — Nagyszokolyon a sertésorbánc megállapittatott. — Tamásiban és Fürgédén a lép fene megállapittatott. '— Báta- apátiban a sertésorbánc megállapittatott. — Ma- docsán a rühkór szórványosan fellépett. — Var­sádon a lépfene megszűnt. Elhullott 4 szarvas- marha. — Gyönkön és Szálkán a sertésvész jár­ványosán fellépett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom