Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-12 / 19. szám
2 3LNAVABMEGYE. általános természeti feltételek gazdagon megvannak. Megyénknek jó minőségű, szakavatottan kiaknázott, könnyen hozzáférhető kőszene van. Talajunk az ipari növények hosszú sorozatának termelésére alkalmas. Közlekedésünk természetes eszköze : a Duna és részben mesterséges eszköze: a Sió — Sárviz-csatorna. Az uj áthidalás összeköt bennünket az Alfölddel. Vasúti- és közúti hálózatunk jó közepes, de tökéletlenségeit a gazdagabb forgalom mihamar megszüntetné. Nagy általánosságban birtokos-osztályunk vagyoni viszonyai megnyugtatóak. A tolnamegyei kúriákon tán nem mindenütt szerencsével, de majd mindenütt okosan, takarékosan és józanul gazdálkodtak, gondoltak a holnaputánra is, csak hírből ismerik itt Észak-keleti Magyaroszág hétszilvafás dári- dóit, van 25—30 uradalmunk, amely felszerelés és okszerűség tekintetében mintagazdaság s ha e gazdaságok el fognak bukni a világ- konjunktura nyomása alatt, a viszonyok minden ismerője megállapíthatja, hogy emberi és gazdasági értékek ezrei hevernek a romok alatt. Kisgazda-osztályunk nagyobb részének az adott piaci viszonyok mellett jelenleg szintén jól megy a dolga Tolnamegyei paripák viszik az orosz cárt, vannak tolnamegyei hajtó-lovak, melyek ma-holnap versenyen kívül állanak, a bonyhádi tájfajta szarvasmarha országos jelentőséget nyert és a 'Alföld, le egész Temesig, innen szerzi be tenyészanyagát. Mindez bizonyos fokú pénzbőséget idézett elő birtokos-osztályunknál és takarékpénztárainkban, ami annál elszo- moritóbbá teszi a rohamos kivándorlás nyomában fenyegető rohamos hanyatlást. Valami nagy organikus hibának kell ott lenni, ahol a pénz meggyűlik és az emberek kivándorolnak. Pénz és ember elszakadtak egymástól. Csak a nagyiparban fogják újra megtalálni egymást. 3. Az ipari alapításoknál figyelembe kell venni a létező vagy gazdaságosan termelhető nyersanyagokat. A mezőgazdaság csak igy veszi hasznát az ipari alapításnak. Ha exotikus jutet és manillát hoznak Tolnamegyébe és azt itt fonják-szövik, abból a megyei mezőgazdasági termelésnek közvetlenül nem lehet haszna. De számba kell venni 4. a t ermelendő fogyasztási cikkek hierarchiáját is, egyrészt, mert a piac a. szétles néprétegek elsőrendű fogyasztási crkkeiA ben biztosabb és másfelől ugyané népréte-\l gek fogyasztóképességének, emelése első feladatunk. E két egymással összefüggő (3. és 4.) pontot legyen szabad együttesen taglalnunk. Vegyük példának a egelemibb, legközvetlenebb szükségleti cikknek, a kenyérnek termelését. Itt azt látjuk, hogy a szűk? séglet Tolnavármegyében nem csökkent az 1890—1900 közötti időszakban, mert különben aligha emelkedett volna a megyei sütőipar 15.7 százalékkal. A fogyasztás tehát nem kisebbedéit. De megnőtt alaposan a» távolság termelő és fogyasztó között. 1890: és 1900 között u. i. a tolnamegyei malomiparral foglalkozó népesség 26.5 százalékkal hanyatlott. Nézzük már most, nem jelenti-e • z a malommunkás-apadás a gőzmalmok előnyomulását a vizi- és szélmalmok felett? Aligha, vagy csak nagyon kevéssé Mert pld. Győrmegyében szintén apadt a malomipari népesség 35 3 százalékkal, de ugyanakkor növekedett Győr városában 36.2 százalékkal. Ez természetes fej’ődés. A ke- vésbbé gazdaságos szél- és vizi-hajtá'os kis falusi malmok eltűnnek és helyöket a központban nagy gőzmalmok foglalják el. Ellenkezőleg Tolnamegyében a fogyasztás ina jóval kisebb mértékben fedezhető a megyében előállitott lisztből, mint még 1890-ben. Jelentékeny, elúszó különbözet jelentkezik a búza és a liszt árviszonyában a távolság által, mely a tolnamegyei búzatermelőtől a budapesti malmokig és a budapesti malmoktól a tolnamegyei fogyasztóig terjed. Es hasonló disparitások sújtják a tolnamegyei termelőt és fogyasztót az egész vonalon. Itt meg azt látjuk, hogy a termelő és a fogyasztó szakadták el egymástól. Sertéseinket Kőbányára és Bécsbe visszük és munkásaink számára ugyanonnan vásároljuk visz- sza a disznózsírt és a szalonnát (Tolnamegye hentes- és mészáros ipara a többször említett évtized alatt 18‘ 1 százalékkal hanyatlott), gazdaságaink állatbőreit kiviteli kereskedelmünknek a.ijuk el és a kikészített bőrt szerszámoknak, kocsiknak, bútoroknak Bécsből és Prágából vesszük meg. Még építeni való téglát és cserepet is Budapestről és Apatinról hozatunk. Lenünket, kenderünket egy Csurgón letelepedett cseh gyáros veszi meg, kikészíti azt, a félgyártmányt Német- és Csehországba adja el, hogy utóbb saját lenünket és kenderünket ponyva, zsák és vászon alakjában jó pénzen visszavegyük. így ez tovább nem megy. Ezen módon csak elpusztulni lehet. Ma Tolnavármegye úgyszólva minden nyersterményét eladja és minden kész áruját veszi. Itt a középosztálynak, hivatalnoknak, lateinernek, katonának, napszámosnak megélni képtelenség. Az árupiac a legszükségesebb fogyasztási cikkekben budapesti árakon — tisztelet a kivételeknek — balkáni árukat ad. Ami keveset feldolgozunk, tökéletlen. Hiányzik a központosítás és munkamegosztás dús eredményessége. Itt mindenki jobban, szebben, műveltebben élhetne, ka termékeinket nem értékesitenők balkáni módon. (Befejező közlemény a következő számban.) Ifj. Leopold Lajos. Iskola felavatás! ünnepély. Ritka szép és lélekemelő volt a szekszárdi izr. hitközség uj alnmi iskolájának csütörtökön, e hó 9-én végbement felavatási ünnepélye. A mai kor igényéit minden irányban kielégítő uj iskola becsületére válik a derék, áldozatkész hitközségnek, amely példát mutatott arra, miképpen kell a közművelődést lelkesen istápolni és a jövő nemzedék szellemi kiképzését biztosítani. Az uj iskola, maga a hatalmas épület tágas, világos termeivel és annak berendezése és fölszerelése mintaszerű. Különösen impozáns a 27 méter hosszú, 2 és fél méter széles zárt folyosó — kényelmes ruhatári berendezésével — ahol a gyermekek rossz időben, ha nem mehetnek ki az udvarra, tartózkodhatnak. A félemeleten van a szertár és a tanítói tanácskozó terem, a szuterrainben pedig az iskolaszolgái csinos lakás és a szépen fölszerelt nagy téli tornacsarnok. Különös figyelmet keltenek az uj iskolapadok, amelyeken kényelmesen, egészséges testtartással ülhet a gyermek. A padok részben vasszerkezetüek és a legutóbbi országos tanszerkiállitáson keltettek feltűnést. A tantermek szellőztető készülékekkel bírnak. A felavatás! ünnepély a virágokkal gazdagon-feldiszitétt és fellobogőzott iskolában | e 11 órakor kezdődött. Megjelentek az ünnepélyen .y gróf Apponyi Géza vármegyénk főispánja, Jeszenszky Andor a Tolnamegyei | Gazdasági Egyesület elnöke, Döry Pál alispán, Simorítsits Elemér főjegyző, kaszinói igazgató. Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő, Leopold Sándor izr községkerületi elnök, dr. Rubinstein Mátyás főrabbi, dr. Iiirling Ádam polgármester, Boda Vilmos a polgári iskolaszék elnöke, hiss Károly kir. táblai bíró, Tomcsányi Lajos közalap. urad főfelügyelő, Ujtalusy Imre és Kiinger Ferenc bankigazgatók, Szabó Ferenc főgimnáziumi tanár vezetésével (Wigand János igazgató akadályozása miatt) a tanári kar számos tagja-, Krammer János p.olg. iskolai igazgató és a tanári testület, Kovács Dávidné a polgári leányiskola igazgatója és Tatai Margit tanárnő, Bajó Pál főszolgabíró, Bodnár István lapszerkesztő, Horváth Ignác a «Tolnamegyei Közlöny» főmunkatársa, Földvári Mihály a «Tolnavármegye» főmunkatársa, a római katholikus és reform, népiskola tanitó-téslületének tagjai, André István ipartestületi elnök, Diczenty László építész és családja és akiket elsőhelyen kellett volna említenünk : Döry Pálné a rkath. ovoda és menhely elnöke és Ágoston Istvánná a nőegylet alelnöke és mindkét egylet számos választmány: tagja, azonkívül még igen számosán, úgyszintén az izr. hitközség elöljárósága, iskolaszéke és képviselő-testülete dr. Leopold Kornél elnök vezetésével teljes számban, nemkülönben a hitközségi tagok és azok családtagjai,---------—— Az ünnepély az ifjúság énekével kezdődött. A folyóson katonás sorokban felállított ifjúság a Himnuszt énekelte, amit a közönség állva hallgatott végig. Utána dr. Leopold Kornél a hitközség és iskolaszék elnöke mondotta el a következő megnyitó beszédet: Méltóságos Főispán ur! Nagyságos kir. Tanácsos, Tanfelügyelő ur ! Mélyen tisztelt Ünneplő Közönség ! Melegen üdvözlöm az ünnepélyünkön megjelent tisztelt vendégeket. Üdvözlöm Főispán ur Öméltóságát, kinek megjelenése újabb bizonyítéka kulturális életünk eseményei és városunk fejlődése iránt tanúsított jóindulatú érdeklődésének, üdvözlöm törvényhatóságunk, a vármegyei tanügyi hatóság, városunk és a többi hatóságok, a tanintézetek és egyesületek itt megjelent illusztris képviselőit és köszönöm, hogy jelenlétükkel ünnepélyünk diszét emelni szívesek voltak. Elöljáróban legyen szabad egy szubjektív természetű vallomást tennem, mely a népiskolák kérdésében követett meggyőződésemre vonatko zik és amely a felekezeti életben elfoglalt állásom mellett talán paradoxnak tűnik fel az első pillanatban. Én, tisztelt Hölgyeim és Uraim, nem vagyok barátja a felekezeti iskolának, hanem a kötelező állami iskolának, az egységes állami népoktatásnak vagyok teljes meggyőződéssel hive. Hibának tartom ugyanis, hogy gyermekeink már zsenge korukban felekezetek szerint szétválasztassanak és elkülönittesse- nek, hogy az ifjúság a vallások szerint külön külön iskolát látogasson, mert én elsőrendű nemzeti és társadalmi érdeknek és szükségletnek azt tartom, hogy, az embereket egymástól elkülönítő falaknak ledöntésével, az ifjúságot éppen abban a korban, amikor lelke a legfogékonyabb, egymáshoz közelebb vigyük és ösz- szeforraszszuk. Különös jelentőséggel bir ez hazánkban a nemzetiségi és egyéb szeparatisztikus törekvések mellett — a széttagolás és elkülönítés helyett — az erők összegyűjtése, egybeolvasztása és szoros kapcsolata, mert az egységben, tömörülésben és összetartásban van az erő, van a siker. A hitélet ápolása elsősorban a családi körbe tartozik, de e tekintetben az állami iskola keretében is lehetne a felekezeteknek megfelelő inge19< »7 május 12 55295. —15. MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas á-ványviz erre a legbiztosabb óvószer. Minden külföldit fölülmúl . JA A _ hazánk természetes ä fflOhäl ^ ^ 1^1 OFTflS. szénsavas-vizek királya: __ ——. Mi lleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali bor- és gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak. Kedvelt borviz! Olcsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható! Főraktár: SALAMON TESTVÉREK cégnél, SZEKSZARDOJI,
