Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-05 / 18. szám

2 3LNAVÁRMEGYE. 19U7 május 5 Ellenben Tolnavármegye iparos népes­sége, mint mondottuk * 1890-ben 1900 ban 36.559 33.997 Vagyis, ha Tolnavármegye iparossága nem hanyatlott volna e tiz év alatt, hanem legalább a Dunántúl iparossága szaporodá­sának arányában szaporodott volna, akkor iparból élő megyei népességünk ma 7000 lélekkel volna magasabb. Mig a többi megyék haladtak, mig a többi megyék egész gazda­sági Hetükkel nyugat felé tartottak, minálunk az iparos-osztályból magából egy egész városra való népesség pusztult el nyomtalanul. c) Mielőtt e jelenség további taglalá­sához fognánk, hadd emeljünk még ki két biztató számcsoportot, melyek azt látszanak igazolni, hogy a nagyipar számára ugyanez évtized lefolyása alatt két döntő pontban kedvezőbb feltétel létesült. Az egyik mo­mentum a bányászattal és kohászattal, a másik a közlekedéssel foglalkozó népesség óiiási °/0-os megnövekedése. Ez a növekvés bizonyítja, hogy szénbányászatunk megizmo- sulva várja a megyebeli nagyipart s hogy a megyei vasúthálózat, ha még sok kivánni való van is rajta, 10 év alatt megkétsze­rezte üzemét, ami kedvezőbb szállítási vi­szonylatokat jelent iparunk számára. És iparosságunk mégis elment. Az elhaltak, a tönkrementek helyébe újak alig léptek, a megmaradtak közül sokan elvándoroltak. E tünemény értékelése legközelebbi feladatunk. III. Az országos statisztika az 1890—1900 időszak hatalmas ipari fejlődésének feltün­tetésében tanulságosan rakja egymás mellé az önállók és a segédszemélyzet egymáshoz való arányát. Ha a segédszemélyzet lénye­gesen növekszik ugyanakkor, mikor az ön­állók száma vesztegel, ez rendszerint a nagy­ipar diadalát jelenti a kis üzemek, az ön­álló kisiparosok felett, a központosítás, munkamegosztás és gépek diadalát a ma­gányosság, elszigeteltség és fizikai munka felett. Azt találjuk valóban, hogy mig Magyarországon az említett tiz éves idő­szakban az önállók száma alig változott, ezzel ellentétben a segédszemélyzet száma másfélszer akkora 1900-ban, mint tiz évvel előbb. Nem fmsztulás ment itt végbe, csupán kikerülhetetlen változás. Nem megsemmisülés, hanem eltolódás. A nagy, gazdag és hatal­mas nyugati nemzetek példája kezdett ismét­lődni országunkban a kilencvenes évek óta s lokozottabb erővel a jelen évtizedben. Az iparban gazdaságosabb nagytermelés veszi át a kisipar és a mezőgazdaság felszívódó elemeit. Mi történt közben Tolnavármegyében? Tolnavármegyében a nagyipari koncentráció­nak csak árnyoldala jelentkezett: a tolna- megyei kisipar ugyan tönkrement, de a megfelelő koncentráció határainkon túl ját­szódott le. Pusztulás történt itt, nem vál­tozás. Megsemmisülés, nem eltolódás. Kis­iparunk romjain nem épültek gyárak. Ne hagyjuk el a Dunántúlt s nézzük, mily képet mutat a 20 segédmunkásnál többet foglal­koztató gyáripari koncentráció a mieinkkel szomszédos területeken, hasonló, sőt sokszor ugyancsak mostohább viszonyok mellett: 1. Baranyában— nem is szólva pom­pásan dolgozó kőszénbányáiról, melyek 1900-ban 4300 munkást foglalkoztattak — ott van Pécsett a porcellán- és fayenceáru­gyár 534 munkással, 4 gépgyár és gép- javitó-telep, orgonagyár, téglagyár, 3 bútor­gyár, bőrgyár, keztyügyár, 2 sörgyár, to­vábbá Mohácson téglagyár, gőzmalom és Szentlőrincen fűrésztelep. 2. Fejér megyében Székesfehérváron 1 kékfestőgyár, 4 g pjavitógyár, 2 téglagyár, továbbá a martonvásári szeszgyár és az ercsii hajójavító telep. 3. Győr megyében 2 gépgyár (1593 munkással), téglagyár, seprügyár, gyapjú- szövőgyár, 3 gőzmalom szalámigyár, szesz­gyár, gyufagyár, olajgyár, továbbá Győr- szigeten 2 cukorka- és biscuit-gyár, olajgyár s a szerecsenyi téglagyár. 4. Komárom megyében ugyanez időben (még a hatalmas Fiedler-féle len- és kender­fonó akkor még nem épült) Komáromban haj gyár, gőzfürészgyár, továbbá a nagy- I tanyi lenkikészitő gyár (azóta tetemesen ki­bővült), az ácsi cukorgyár, az aszári és ószőnyi keményítőgyárak, a tárkányi gép- javitógyár, a tóvárosi téglagyár. 5. Moson megyében a magyaróvári fém- gyár, a műmalom, a sörgyár, a raosoni gazdasági gépgyár, a király-hidai konzerv­gyár, a zu ányi robbanóanyaggyár, a köp- csényi gőztéglagyár. 6. Somogy megyében Kaposvárott cukor­gyár, gépjavító, a barcsi téglagyár és gőz- fűrész, az antalfalvi dongagyár, a marcalii téglagyár, a lábodi keményítőgyár. 7. Sobron megyében Sopronban sör- és malátagyár, cukorkagyár, ércöntőgyár, vasúti gépjavitó-telep, téglagyár, továbbá öt cukor­gyár volt a megye területén már 1900-ban: a bükki, petőházi, cinfalvai, lélszerfalvai és nagycenki (1823 munkással!) ezenfelül 2 téglagyár és gőzmalom Csornán, kőanyag és kályhagyár Csáván, gyékénygyár és hengermalom Kapuváron, bőrgyár Alsó-Kis- mártonhegyen, jutafonó és szövőgyár Lajta- ujfalun (1568 munkással!), ugyanott vegyé­szeti gyár, selyemszövőgyár Vimpácon, 3 téglagyár Barbolyán és Nádasdon, 2 gyufa­gyár Lajtaszentmiklóson és gőzfürészgyár Lakompakon. 8. Vas megyében Szombathelyen 2 gaz­dasági gépgyár, 5 téglagyár, bőrgyár, pamutszövőgyár, konzervgyár, gyufagyár, vasúti gépjavitógyár, továbbá 2 posztógyár Pinkafőn, tégla-, deszka- és parkettagyár és gőzmalom Körmenden, szövőgyár Rohon- con, cukorgyár és gőzmalom Sárváron, selyemszövő Szentgotthárdon és téglagyár Kőszegen. 9. Veszprém megyében tégla-, pamut­szövő- és dohánygyárak Pápán, üveggyár Ajkán, téglagyárak Devecseren és Kéttornyú- lakon, posztógyár Hajmáskéren, porcellán- gyár Herenden, mészégető Szentgálon, kő­edénygyár Városlődön. 10. Zalában, Nagykanizsán gépgyár, vasúti gépjavító, gőzmalom, sörgyár, Eszte- regnyén es Keszthelyen téglagyárak, Roto­ron gőzfürészgyár Sümegen bőrgyár és mész- és téglagyár, Tüskeszentpéteren mű­malom. Mindez üzemek 20-nál több, de egyikök- másikuk 1000-nél is több munkást foglal­koztatnak. A húsznál kevesebb munkást fog­lalkoztató üzemek e sorozatban nem foglaltat­nak. A kép mégis hatalmas. Pedig az azóta bekövetkezett tömérdek üzembővülés, vala­mint az azóta alapított dunántúli gyárak (igy a Léon és Fiedler-féle textil-gyárak) 1900 óta rohamosan emelik a Dunántúl gyáriparát. És Tolnamegye ? Megyénkben négy gyárat találunk, amelyek húsz munkásnál többet foglalkoztatnak. Ezek a) a szekszárdi selyemgyár 107 munkással, ez azonban inkább a selyemter­melés országos szervezetének állami köz­pontja és gyári előállítással nem foglalkozik; b) a tolnai selyemfonoda 174 munkás­sal ; ez állami kezdeményezésre állami üzemre épült; a magánvállalkozás teremtő­munkájával tehát itt sem találkozunk s mind kettő sikerének titka egyetlen tényező : Bezerédj Pál erejét és tehetségét feltételezi; c) a tolnanémedii posztócipőgyár 42 munkással, mely azonban háziipari jellegű és gyári üzemnek alig is tekinthető, végül d) a simontornyai bőrgyár huszonöt munkással. Szóval valóságos gyári termelés me­gyénkben csak Tolnán és Simontornyán tör­ténik összesen 200 munkással. S e két telep közül is állami alapítás az, amely a munká­sok %-^át foglalkoztatja. íme, elérkeztünk magányos hanyatlásunk első állomásához: kisiparunk elpusztult és a nagyipar, mely elpusztította, másutt épült. Csak természetes, hogy a kenyérvesztett emberanyag oda tódul mitőlünk, ahol meg­élhetésének nagyszerű, uj műhelyeit százá­val találja meg. Ezért, elsősorban ezért vesztegel népes­ségünk száma. Ezért értük el a most folyó évben a kivándorlási rekordot is. Ezért nincsenek városaink, kereskedőink, jó köz­lekedésünk. Az alacsony értékesítési árak ezért változnak magas fogyasztási árakká. Ezért élünk elszigetelve a haladó nyugat gazdagságától. Nogy ugyancsak ezért vi­rágzó mezőgazdaságunk is szükségképpen el fog pusztulni, ha csak egyoldalúságunk gyö­keresen meg nem változik, ha csak gyáriparunk nem létesül, ennek taglalására legyen szabad egy kővetkező közlemény keretében rá­térnem. Ifj. Leopold Lajos. — A munkások „dolgozónak. A földmun­kások palrsi fiók szakszervezete a tavaszi munká­latok elérkeztével egy nagyot gondolt. Általános ugyanis a nézet, hogy hazánkban a kivándorlás egyik fő oka a napszám alacsonysága. Ha csak ez a baj, gondolták a derék paksi földmunkások, ezen könnyen segíthetünk és elhatározták, hogy ezentúl szőlőmunkát csak óraszámra vállal­nak és pedig óránként 40 fillér napszámért. Ezzel a határozattal szemben a paksi szőllőbir- tokosok is állást foglaltak és értekezletet tartva elhatározták, hogy az' óraszám szerint való munka és dijazás ellen nincs kifogásuk, de a 40 fillér óránkénti napszámot nem adják meg, mert az túlságosan magas. Ily módon a meg­egyezés nem sikerült és a szakegylet tagjai kimondották, hogy föltételeiktől el nem állnak, sőt tovább menve, a szakegyletbe nem tartozó munkásokat is rábeszéléssel és fenyegetésekkel visszatartották a munkától, úgy, hogy a vincel­lérek a fenyegetésektől megijedve, egymásután hagyták cserbe gazdáikat. Különösen éreztették a munkások haragjukat azokkal a szőllőbirto- kosokkal, akik a szőllőtulajdonosok értekezletén részt vettek; ezeket egyszerűen bojkottálták, úgy, hogy ezek semmi árért nem kapnak munka­erőt. Hát mi azt hisszük, hogy ezek az álla­potok teljesen tarthatatlanok. A munkásoknak föltétlenül joguk van jogos érdekeik megóvá­sára szervezkedni, joguk van a munkaerejűket úgy értékelni, ahogy nekik tetszik és akkor MIT IGYUNK ? (flyunkmohaj-----------------------------------Igyunk mohai bo gy egészégijüket megóvjuk, mer* ínyünk ITI0h3Í csahis a természetes szénsavas ,5,J . . . ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. iQYUnK mOilcM ÁGNES­forrást, ha gyomor-, bél-és légcsőhuru tél szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajcktói és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savauyuviz; dús szénsavtartalmánál fogva B emcsak biztos óvszer fertőző elemek elleu, hanem a benne foglalt gyigysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, akik közönséges ivöviz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél nagyobb üvegekben minden kétes értékű szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbbhogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb emj-er is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki váró osban erakatek szerveztelek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöség — Kapható minden füszerüzlntben és elsőrangú vendéglőben. —■ Kedvelt borviz! 5295 4_15 Főraktár: Salamon Testvérek cégnél, Szekszárdon,

Next

/
Oldalképek
Tartalom