Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-05 / 18. szám
2 3LNAVÁRMEGYE. 19U7 május 5 Ellenben Tolnavármegye iparos népessége, mint mondottuk * 1890-ben 1900 ban 36.559 33.997 Vagyis, ha Tolnavármegye iparossága nem hanyatlott volna e tiz év alatt, hanem legalább a Dunántúl iparossága szaporodásának arányában szaporodott volna, akkor iparból élő megyei népességünk ma 7000 lélekkel volna magasabb. Mig a többi megyék haladtak, mig a többi megyék egész gazdasági Hetükkel nyugat felé tartottak, minálunk az iparos-osztályból magából egy egész városra való népesség pusztult el nyomtalanul. c) Mielőtt e jelenség további taglalásához fognánk, hadd emeljünk még ki két biztató számcsoportot, melyek azt látszanak igazolni, hogy a nagyipar számára ugyanez évtized lefolyása alatt két döntő pontban kedvezőbb feltétel létesült. Az egyik momentum a bányászattal és kohászattal, a másik a közlekedéssel foglalkozó népesség óiiási °/0-os megnövekedése. Ez a növekvés bizonyítja, hogy szénbányászatunk megizmo- sulva várja a megyebeli nagyipart s hogy a megyei vasúthálózat, ha még sok kivánni való van is rajta, 10 év alatt megkétszerezte üzemét, ami kedvezőbb szállítási viszonylatokat jelent iparunk számára. És iparosságunk mégis elment. Az elhaltak, a tönkrementek helyébe újak alig léptek, a megmaradtak közül sokan elvándoroltak. E tünemény értékelése legközelebbi feladatunk. III. Az országos statisztika az 1890—1900 időszak hatalmas ipari fejlődésének feltüntetésében tanulságosan rakja egymás mellé az önállók és a segédszemélyzet egymáshoz való arányát. Ha a segédszemélyzet lényegesen növekszik ugyanakkor, mikor az önállók száma vesztegel, ez rendszerint a nagyipar diadalát jelenti a kis üzemek, az önálló kisiparosok felett, a központosítás, munkamegosztás és gépek diadalát a magányosság, elszigeteltség és fizikai munka felett. Azt találjuk valóban, hogy mig Magyarországon az említett tiz éves időszakban az önállók száma alig változott, ezzel ellentétben a segédszemélyzet száma másfélszer akkora 1900-ban, mint tiz évvel előbb. Nem fmsztulás ment itt végbe, csupán kikerülhetetlen változás. Nem megsemmisülés, hanem eltolódás. A nagy, gazdag és hatalmas nyugati nemzetek példája kezdett ismétlődni országunkban a kilencvenes évek óta s lokozottabb erővel a jelen évtizedben. Az iparban gazdaságosabb nagytermelés veszi át a kisipar és a mezőgazdaság felszívódó elemeit. Mi történt közben Tolnavármegyében? Tolnavármegyében a nagyipari koncentrációnak csak árnyoldala jelentkezett: a tolna- megyei kisipar ugyan tönkrement, de a megfelelő koncentráció határainkon túl játszódott le. Pusztulás történt itt, nem változás. Megsemmisülés, nem eltolódás. Kisiparunk romjain nem épültek gyárak. Ne hagyjuk el a Dunántúlt s nézzük, mily képet mutat a 20 segédmunkásnál többet foglalkoztató gyáripari koncentráció a mieinkkel szomszédos területeken, hasonló, sőt sokszor ugyancsak mostohább viszonyok mellett: 1. Baranyában— nem is szólva pompásan dolgozó kőszénbányáiról, melyek 1900-ban 4300 munkást foglalkoztattak — ott van Pécsett a porcellán- és fayenceárugyár 534 munkással, 4 gépgyár és gép- javitó-telep, orgonagyár, téglagyár, 3 bútorgyár, bőrgyár, keztyügyár, 2 sörgyár, továbbá Mohácson téglagyár, gőzmalom és Szentlőrincen fűrésztelep. 2. Fejér megyében Székesfehérváron 1 kékfestőgyár, 4 g pjavitógyár, 2 téglagyár, továbbá a martonvásári szeszgyár és az ercsii hajójavító telep. 3. Győr megyében 2 gépgyár (1593 munkással), téglagyár, seprügyár, gyapjú- szövőgyár, 3 gőzmalom szalámigyár, szeszgyár, gyufagyár, olajgyár, továbbá Győr- szigeten 2 cukorka- és biscuit-gyár, olajgyár s a szerecsenyi téglagyár. 4. Komárom megyében ugyanez időben (még a hatalmas Fiedler-féle len- és kenderfonó akkor még nem épült) Komáromban haj gyár, gőzfürészgyár, továbbá a nagy- I tanyi lenkikészitő gyár (azóta tetemesen kibővült), az ácsi cukorgyár, az aszári és ószőnyi keményítőgyárak, a tárkányi gép- javitógyár, a tóvárosi téglagyár. 5. Moson megyében a magyaróvári fém- gyár, a műmalom, a sörgyár, a raosoni gazdasági gépgyár, a király-hidai konzervgyár, a zu ányi robbanóanyaggyár, a köp- csényi gőztéglagyár. 6. Somogy megyében Kaposvárott cukorgyár, gépjavító, a barcsi téglagyár és gőz- fűrész, az antalfalvi dongagyár, a marcalii téglagyár, a lábodi keményítőgyár. 7. Sobron megyében Sopronban sör- és malátagyár, cukorkagyár, ércöntőgyár, vasúti gépjavitó-telep, téglagyár, továbbá öt cukorgyár volt a megye területén már 1900-ban: a bükki, petőházi, cinfalvai, lélszerfalvai és nagycenki (1823 munkással!) ezenfelül 2 téglagyár és gőzmalom Csornán, kőanyag és kályhagyár Csáván, gyékénygyár és hengermalom Kapuváron, bőrgyár Alsó-Kis- mártonhegyen, jutafonó és szövőgyár Lajta- ujfalun (1568 munkással!), ugyanott vegyészeti gyár, selyemszövőgyár Vimpácon, 3 téglagyár Barbolyán és Nádasdon, 2 gyufagyár Lajtaszentmiklóson és gőzfürészgyár Lakompakon. 8. Vas megyében Szombathelyen 2 gazdasági gépgyár, 5 téglagyár, bőrgyár, pamutszövőgyár, konzervgyár, gyufagyár, vasúti gépjavitógyár, továbbá 2 posztógyár Pinkafőn, tégla-, deszka- és parkettagyár és gőzmalom Körmenden, szövőgyár Rohon- con, cukorgyár és gőzmalom Sárváron, selyemszövő Szentgotthárdon és téglagyár Kőszegen. 9. Veszprém megyében tégla-, pamutszövő- és dohánygyárak Pápán, üveggyár Ajkán, téglagyárak Devecseren és Kéttornyú- lakon, posztógyár Hajmáskéren, porcellán- gyár Herenden, mészégető Szentgálon, kőedénygyár Városlődön. 10. Zalában, Nagykanizsán gépgyár, vasúti gépjavító, gőzmalom, sörgyár, Eszte- regnyén es Keszthelyen téglagyárak, Rotoron gőzfürészgyár Sümegen bőrgyár és mész- és téglagyár, Tüskeszentpéteren műmalom. Mindez üzemek 20-nál több, de egyikök- másikuk 1000-nél is több munkást foglalkoztatnak. A húsznál kevesebb munkást foglalkoztató üzemek e sorozatban nem foglaltatnak. A kép mégis hatalmas. Pedig az azóta bekövetkezett tömérdek üzembővülés, valamint az azóta alapított dunántúli gyárak (igy a Léon és Fiedler-féle textil-gyárak) 1900 óta rohamosan emelik a Dunántúl gyáriparát. És Tolnamegye ? Megyénkben négy gyárat találunk, amelyek húsz munkásnál többet foglalkoztatnak. Ezek a) a szekszárdi selyemgyár 107 munkással, ez azonban inkább a selyemtermelés országos szervezetének állami központja és gyári előállítással nem foglalkozik; b) a tolnai selyemfonoda 174 munkással ; ez állami kezdeményezésre állami üzemre épült; a magánvállalkozás teremtőmunkájával tehát itt sem találkozunk s mind kettő sikerének titka egyetlen tényező : Bezerédj Pál erejét és tehetségét feltételezi; c) a tolnanémedii posztócipőgyár 42 munkással, mely azonban háziipari jellegű és gyári üzemnek alig is tekinthető, végül d) a simontornyai bőrgyár huszonöt munkással. Szóval valóságos gyári termelés megyénkben csak Tolnán és Simontornyán történik összesen 200 munkással. S e két telep közül is állami alapítás az, amely a munkások %-^át foglalkoztatja. íme, elérkeztünk magányos hanyatlásunk első állomásához: kisiparunk elpusztult és a nagyipar, mely elpusztította, másutt épült. Csak természetes, hogy a kenyérvesztett emberanyag oda tódul mitőlünk, ahol megélhetésének nagyszerű, uj műhelyeit százával találja meg. Ezért, elsősorban ezért vesztegel népességünk száma. Ezért értük el a most folyó évben a kivándorlási rekordot is. Ezért nincsenek városaink, kereskedőink, jó közlekedésünk. Az alacsony értékesítési árak ezért változnak magas fogyasztási árakká. Ezért élünk elszigetelve a haladó nyugat gazdagságától. Nogy ugyancsak ezért virágzó mezőgazdaságunk is szükségképpen el fog pusztulni, ha csak egyoldalúságunk gyökeresen meg nem változik, ha csak gyáriparunk nem létesül, ennek taglalására legyen szabad egy kővetkező közlemény keretében rátérnem. Ifj. Leopold Lajos. — A munkások „dolgozónak. A földmunkások palrsi fiók szakszervezete a tavaszi munkálatok elérkeztével egy nagyot gondolt. Általános ugyanis a nézet, hogy hazánkban a kivándorlás egyik fő oka a napszám alacsonysága. Ha csak ez a baj, gondolták a derék paksi földmunkások, ezen könnyen segíthetünk és elhatározták, hogy ezentúl szőlőmunkát csak óraszámra vállalnak és pedig óránként 40 fillér napszámért. Ezzel a határozattal szemben a paksi szőllőbir- tokosok is állást foglaltak és értekezletet tartva elhatározták, hogy az' óraszám szerint való munka és dijazás ellen nincs kifogásuk, de a 40 fillér óránkénti napszámot nem adják meg, mert az túlságosan magas. Ily módon a megegyezés nem sikerült és a szakegylet tagjai kimondották, hogy föltételeiktől el nem állnak, sőt tovább menve, a szakegyletbe nem tartozó munkásokat is rábeszéléssel és fenyegetésekkel visszatartották a munkától, úgy, hogy a vincellérek a fenyegetésektől megijedve, egymásután hagyták cserbe gazdáikat. Különösen éreztették a munkások haragjukat azokkal a szőllőbirto- kosokkal, akik a szőllőtulajdonosok értekezletén részt vettek; ezeket egyszerűen bojkottálták, úgy, hogy ezek semmi árért nem kapnak munkaerőt. Hát mi azt hisszük, hogy ezek az állapotok teljesen tarthatatlanok. A munkásoknak föltétlenül joguk van jogos érdekeik megóvására szervezkedni, joguk van a munkaerejűket úgy értékelni, ahogy nekik tetszik és akkor MIT IGYUNK ? (flyunkmohaj-----------------------------------Igyunk mohai bo gy egészégijüket megóvjuk, mer* ínyünk ITI0h3Í csahis a természetes szénsavas ,5,J . . . ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. iQYUnK mOilcM ÁGNESforrást, ha gyomor-, bél-és légcsőhuru tél szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajcktói és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savauyuviz; dús szénsavtartalmánál fogva B emcsak biztos óvszer fertőző elemek elleu, hanem a benne foglalt gyigysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, akik közönséges ivöviz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél nagyobb üvegekben minden kétes értékű szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbbhogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb emj-er is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki váró osban erakatek szerveztelek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöség — Kapható minden füszerüzlntben és elsőrangú vendéglőben. —■ Kedvelt borviz! 5295 4_15 Főraktár: Salamon Testvérek cégnél, Szekszárdon,
