Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-07 / 14. szám
2 3LNAVÁRMEGYE. 1907 április 7 Különben téves állítás, hogy a szabad költözködés jogával mindenki tetszése szerint éjhet, mert ha pl. éppen Amerika a partraszállást meg nem engedi, a költözködés szabadságát már ugyancsak megsértette, de ez ellen nincsen jogorvoslat, sem felsőbb fórum. Azonkívül pedig százezrével utasítaná ki és távölítaná el Amerika a nem alkalmas elemeket, ha az elszállítás költségei azt meg nem akadályoznák. Hát ez nem megsértése a költözködés ée letelepedés szabadságának ? A költözködés szabadsága dacára a külföld minden neki • nem tetsző embert a saját hazájába szállít és kényszerit vissza és ezzel a kényszerrel szemben egyik államnak sincsen jogcime a közbelépésre. A szabad költözködés joga tehát csak a megélhetés eszközeivel rendelkező egyének részére van biztosítva, akik megélni nem tudnak, azok bizony a hazájukba visszautasit- tatnak. Az az ideális állam, ahol egyenlők a jogok éa arányosítva vannak a kötelességek, még nem született meg. A kartellek és trösztök Amerikában is elnyomják a szegényeket. Rendezett viszonyokat teremteni az államban úgy, hogy mindenki megelégedett legyen, kivihetetlen és képtelenség, mert a vélemények sohasem egyenlők, az érdekek mindig ellentétesek és ezeket a válaszfalakat a legszivósabb harc sem tudja közmegelégedésre soha ledönteni. Tetszetős jelszavakat hangoztathatunk, de a kivitel, a megvalósítás újabb és mélyreható zavaroknak lenne kutforrása. Lehetne pl. azt mondani, hogy amint meg lehet állapítani mindenkinek az adóját, épugy törvénynyel szabályozni kellene a munkabéreket is, de teljesen bizonyos, hogy ezt a törvényt megalkotni sohasem tudnánk, oly élesen kerülne egymással szembe a termelő, a munkás és a fogyasztó érdeke. A kérdés megvalósítása nagy forrongást idézne elő, talán nagyobbat, mint az általános választói jog kérdése. A nagybirtokoknak kisebb részletekben való kényszerbérbeadása nagy rázkódtatással járna, felforgatná a társadalmat és fejleményeiben a marxismushoz vezetne. Az önálló vámterület mindenesetre hasznot hajtana, gyárak létesülnének, magasabbak lennének a munkabérek és több lenne a munka is, nagyobb az alkalmaztatás, — de azért a kivándorlást addig is meg kell akasztani, ha lehet szép szerével, ha nem lehet, rendszabályokkal. Ezt a magyar nemzet és magyar állam érdeke élutasithatatlanul követeli. Jogállamban is megtörténhetik s ez nemcsak érthető, hanem indokolt és jogos is, hogy a nemzet feonállását veszélyeztető esetben az egyéni jogok bizonyos időre korlátozásnak vettessenek alá. A mostani kormány uralomra jutásával csapatostul jelentkeztek a kielégítést váró érdekek. Igaz, hogy sok közülök már régen érett kérdést képez. Lehetetlenséget pedig a legjobb indulatu kormánytól sem lehet kívánni. Köz- egészségügy, tanitók ellátása, szegényügyek rendezése, körorvosok- javadalma, vasutak, egyéb állami utak kiterjesztése és fenntartása, iskolák államosítása, tisztviselői fizetés rendezés, stb, stb. mind homloktérbe került. Az állam támogatását kérik az összes törvényhatósági és rendezett tanácsú városok is. Kétségtelen, hogy mindez jogosult kívánság, de óriási teher s megroppan alatta az adófizetők serege. Tagadhatatlan, hogy mindezeknél sokkal fontosabb a munkásság helyzetének javítása, a mivel csakugyan nagyban csökkenthetnénk a kivándorlást, habár igen helyesen jegyzi meg a kivándorlásról szóló törvény indokolása, hogy »a kivándorlás megindulásának kétségen kívül a kedvezőtlen gazdasági viszonyok, a munkahiány, fejlődésének pedig tagadhatatlanul a csábítás voltak a főokai, amelyekhez az utóbbi időién a gyors meggazdagodás után való törekvés, mondhatni á kalandvágy is járult.« De vajon mikor lesz az állam abban a kedvező helyzetben, hogy a ki-, nyújtott kérő kezek mindegyikébe juttatni tudjon ? Az anyagi erőknek teljes megfeszítése kellene hozzá s az eredmény akkor is bizonytalan lenne, mert hiszen a Marx féle elmélet szerint reformok utján a teljes békességet elérni sohasem lehet. Földmivélő államból ipari államot máról- holnapra nem csinálhatunk, ahhoz évek kellenek, addig pedig a kivándorlás terjedését tétlenül nem nézhetjük. A megtévesztés hatása alatt állanak ma az emberek, ez az egyik legfőbb oka a kivándorlás állandó terjedésének. »Arra nézve, hogy mflyen arányban emelkedett a kivándorlás évről-évre és hogy mennyi honfi vándorolt ki összesen a külállamokba: sajnos — mondja akivándorlási törvény indokolása — kimerítő' és megbízható statisztikai adatokkal nem rendelkezünk.« Az 1903. évi IV. t.-cikk életbe léptével a statisztikai' adatok pontosabbakká váltak s a helyi hatóságok arra a meggyőződésre jutottak, hogy a fentebb már ismertetett okokon kívül a csábításnak a kivándorlás előidézésében legfőbb szerepe van. A kivándorlás megakadályozása és hátrányain? k elhárítása tárgyában a belügyminisztériumban a közeli hetekben tanácskozmány van tervbe véve. Ez az értekezlet mindenesetre foglalkozik majd a kivándorlás keletkezésének és terjedésének okaival, bizonyára módozatokat keres a kivándorlás csökkentésére és ha kell megakadályozására, szóval előreláthatólag mindent el fog követni arra nézve, hogy ez a nemzeti veszedelem kisebbedjék. Szerény véleményem azonban az, hogy mindez nem lesz elegendő gátat vetni a kivándorlás további folyamatának s az itthon tett intézkedések keveseknek fognak bizonyulni a kívánt siker elérésére. A kivándorlás pusztításaival szemben megvívandó harcban döntő szerepet játszik az, hogy mennyire tudjuk kétségtelenül meggyőzni a kivándorlásra hajlandósággal biró lakosságot arról, hogy az Amerikába váló vándorlás a legnagyobb mértékben szerencsejáték is, — azonkívül, hogy egészséget, munkaképességet és vagyoni befektetést is kíván! Mi ma csak állítjuk azt, hogy Amerikában honfitársaink túlnyomó többsége betegség, foglalkozáshiány, nyomor és az ottani nyelv ismerése hijján elpusztul. — Közvetlenül szerzett adataink nincsenek az amerikai élet előnyeiről és hátrányairól. A künn levő konzulátusok vagy magyar egyesületek utján beszerzett információink nem teljesek és talán nagyon egyoldalúak is, mert vagy nem csupán ezzel a kérdésekkel foglalkozó egyénektől származnak 1 a más irányú elfoglaltság felületes ismertetést nyújt, — vagy a már megszokott amerikai élet szemüvegén keresztül tárja elénk a helyzetet. — Az a tiszta kép,, amely a kérdés alapos megbirálásához és a teendő intézkedésekhez feltétlenül szükséges, nem áll rendelkezésünkre. Hogy tehát a tanácskozmány annak idején a szükséges gyógyító írt megtalálhassa, előbb ismernie kellene a künn levő magyar honpolgárok helyzetét, minden szépítés és minden torzítás vagy nagyítás nélkül. A kivándorlás kérdésének helyes és célhoz vezető megoldása érdekében nemcsak kívánatos, hanem nélkülözhetetlenül szükséges, hogy a belügyi kormány legalább két megbízottat a legsürgősebben küldjön ki Amerikában levő honfitársaink helyzetének, kereseti viszonyainak, alkalmaztatásuknak alapos és lelkiismeretes tanulmányozására. Fáradalmat nem ismerő módon tegye tanulmányozás tárgyává ez a két kiküldött a magyar alattvalók ottani életmódját akkor, mikor azok munka, foglalkozás és kereset nélkül van na Ne foglalkozzanak mással amerikai tartózkodá1- suk ideje alatt, mint honfitársaink jólétének vagy nyomorúságainak minél közvetlenebb, minden téren és minden irányban váló megismerésével s fárasztó munkájukban lelkesítse őket az a tudat, hogy lelkiismeretes munkálkodásuk által Magyar- ország egy igen égető kérdésének hazafias megoldását mozdították elő. Ha majd ez a két kiküldött munkájának minél szélesebb körben ismertetett eredményéről beszámolt, akkor döntsön a további teendőkre nézve a belügyi kormány és a törvényhozás bölcsessége. Amerika, ahol még millió számra férnek el az emberek, már a múltban kutatás és tanulmány tárgyává tétette Európában egy külön meghatalmazott utján, a mindinkább nagyobb mérveket öltő bevándorlás okait, pedig Amerikának szüksége van a munkaerő szaporodására. Magyarországnak is kötelessége lelkiismeretes meggyőződést szerezni künn lakó honfitársaink állapotáról. A költségek nem jöhetnek számításba, annyira csekélyek, de annál nagyobb az elérhető eredmény, ha teljesen hiteles adatokkal rombolhatjuk le azt a tévhitet, hogy Amerika mindenkire nézve a bizonyos boldogság hazája. Amerikában, az egyéni és népszabadságok kikiáltott őshazájában, a rábszolgatartás — szinte hihetetlen, de szomorú valóság — még ma is dívik. E sorok írója személyesen ismer egy kivándorlót, aki múlt évben — 1906-ban — kereste fel az ujvilágrészt, kölcsön szedett pénzen s megtörtént véle az a barbarizmus, hogy New- Yorkból az öt kecsegtető ígéretekkel körülhálózó kalandorok csábitó szavaira Amerika egy más vidékére ment munkásnak s ott esténként minden munkás ruháját élszedték és elzárták, őket magukat pedig fegyveres őrök vették őrizet alá, hogy meg ne szökhessenek. — Csak néhány heti kínos szenvedés után végső elkeseredésében sikerült neki néhányad magával felső ruha nélkül, alsó ruhában, az örök golyózápora között teljesen elcsigázva, végleg kimerültén és magát halálra szántan elmenekülnie. Nem a középkorban előfordult rémmese ez, hanem a múlt évben megtörtént valóság. Ez hát az az amerikai boldogság ? Ez a közvetlen forrásból szerzett tapasztalatom késztet arra, hogy a magas belügyi kormány figyelmét és érdeklődését ez irányban felköltsem s az amerikai viszonyok legbehatóbb közvetlen tanulmányozását szorgalmazzam. VÁRMEGYE. — A központi választmány folyó évi április hó 6-án délelőtt fél 9 órakor a megyeháza kistermében Döry Pál alispán elnöklésével ülést tart. Tárgy: A szakcsi képviselőválasztás eredményének bejelentéséi forrást, ha gyomor-, bél-és légcsőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk MIT IGYUNK ? jgyünk mohai-----------------------------------• Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert |nyunk mohai csakis a természetes szénsavas . . . ásványvíz erre a legbiztosabb óvőszer. IgyUnK 010(131 A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savauyuviz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek elleu, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Agnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél nagyobb üvegekben minden kétes értékű szénsavval telitett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki váró okban lerakatek szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöség. — Kapható minden füszerüzlntben és elsőrangú vendéglőben. ----Ke dvelt borviz! 5295 1_15 Főraktár: Salamon Testvének cégnél, Szekszárdon.
