Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-31 / 13. szám

2 a gyantaolvasztásra is kiterjed. (Keresk. min. 58416|906.) — Valamely hitfelekezet ellen inté­zett izgató cikk által a hitfelekezet egyik tagja, mint egyén nem lesz megsértve. (Kúria 710|907. sz. határozat.) KÖZSÉGI ÉLET. — Közsági ügyek. Kisszékelyen bíróvá Hamman Antal, pénztárossá Ferencz József választatott meg. — Németkér község képviselő­testülete elhátározta, hogy kérvényt intéz a vallásügyi miniszterhez, hogy a németkéri alapít­ványi birtok a község birtoktalan lakosai kö­zött vagy eladassék, vagy bérbe adassék. A németkéri lakosság száma 1844, a családok száma 415 és ezek közül csak 96-nak van föld­birtoka. A község határa 3306 hold és ebből 1732 hold az uradalomé. Az összes szántóföld 1478 hold és ebből uradalmi terület 532 hold. Óhajtandó, hogy a község lakói céljukat elérjék, amelyben Rátkay László és Szluha István kép­viselők is megígérték közreműködésüket és hisz- szük, hogy ennek lesz is sikere. — Várdombon a lemondott Knöller János I. biró helyébe Holtz Ede II. biró, ennek helyébe Willi Péter elöljáró és ennek helyébe Piibenszki János választa­tott meg. — Állatbetegség. Kisszókelyen a sertésvész föllépett. A Wosinsky templomablak. Városszerte osztatlanul kínos feltűnést keltett a belvárosi plébániahivatalnaklapunk- ban megjelent felhívása, amely leplezetlenül ki­mondja, hogy Wosinsky helyett egyedül Szent Cecilia képének ad helyet a főbejáraton levő ablakon, Hiába igyekszik a felhívás és azt meg­előzőleg a Szabó Géza hittanár tollából megjelent cikk a Szent Ceciliának szánt ablakot Wosinsky emlékével és végakaratával szoros összefüggésbe hozni — annyi tény, hogy a plébánia hivatal mostani vezetősége azzal a bizonyos felhívással, amelyben gyűjtést indít a Wosinsky emléké­nek megörökítésére szánt kép helyébe el­helyezendő Szent Cecilia ablak javára, minden kétséget kizáró módon demonstrálja, hogy a Wosinsky ablak megalkotásának íöltétlenül, teljes erővel ellene van. Semmiféle szemforga- tással sem sikerül ezzel a cáfolhatatlan ténynyel szemben a közönség elé úgy oda állítani a kér­dést, mintha ezt a kezdeményezést tényleg a — Ez a tiéd. Vehétsz magadnak amit akarsz. Aztán várj meg a rendes helyen, a Boldogasszony utcában. Félóra múlva érted me­gyek és adok vacsorát is. Azzal magára hagyta a gyermeket és be­ment a boltba. Jóska egy ideig utána nézett a jégvirágos ablakon át, majd lassan megindult a Boldogasszony-utca felé. Útközben meg-meg- allott egy boltkirakat előtt és azon tanakodott, hogy mit vegyen a krajcárért. Legszívesebben trombitát vett volna. Ilyenre fájt a foga, a mióta eszét tudta. Azonban a trombiták, amelyeket egyik-másik kirakatban látott, nem' voltak elég szépek. Jóska okos kis ember volt és- tudta, hogy holnap is lesz nap . . . Boldogasszony templomának sötét kapuja előtt megint jó ideig járta a didergő táncot. Mikor már nagyon elfáradt, leült a kapu lépcső­jére. A nagy hópelyheket nézte, amelyek hullani- kezdtek. Álmos szeme előtt mind nagyobb pely­• OLNAVAHMEGY^.--------1—r*—tmi ;rr: ‘ ■ '• < —I—1 7 Wo sinsky emléke iránt érzett kegyelet sugalta volna. Éppen ellenkezőleg áll a dolog. Az egész akciót, annak megakadályozá­sára, hogy Wosinsky képe örökittessék meg az ablakon, mint az köztudomású, Szabó Géza hittanár kezdeményezte, aki ellen az ovoda választmányának ugyanezen tárgyban múlt szom­baton tartott ülésén nagyon heves kifaka- dások hangzottak el. Szekszárd közönsége, amely társadalmi állás és felekezeti különbség nélkül sorakozott a Wosinsky templomablak megvalósítása körül, nem fogja elfelejteni, hogy kik voltak azok, kik a város közönségé­nek közakaratával a legmerevebben szembe­helyezkedtek. A róm. kath. ovoda és gyermekmenhely választmánya Döry Pálné elnöklésével tartott ülésén a legnagyobb méltatlankodással vette tudomásul, hogy az általa Wosinsky emlékének megörökítése érdekében kegyeletes érzéssel meg­indított mozgalom ellen a plébánia hivatal minden jogos ok nélkül gördített akadályo­kat és elhatározta, hogy tervének zavartalan kesztülvitele céljából Átiratot intéz Zichy Gyula gróf megyéspüspökhöz. A választ­mány ez ügyben a következő kérelmet intézte a püspökhöz: A SZEKSZÁRDI ROM. KATH. OVODÁT ÉS GYERMEKMENHELYET FENTARTÓ EGYESÜLETTŐL Méltóságos Püspök Ur! Az s. rendkívüli nagy veszteség, mely városunkat és vármegyénket főtisztelendő Wosinsky Mór apát-plébános halálával oly váratlanul érte, a vezetésem alatt levő egye­sületet, melynek a megboldogult hosszú időn át ritka tevékeny és áldozatkész vá­lasztmányi tagja volt, arra a kegyeletes elhatározásra indította, hogy az eihunyt feledhetetlen érdemei elismeréséül és őszinte szeretető zálogául emléket állít, mely hirdesse az elhunyt példás mun­kásságát és nagy emberszeretetét s hir­detője legyen a hálás megemlékezésnek. Erre szebb alkalmul mi sem kínálkoz­hatott, mint az, hogy az itteni belvárosi templomnak, melynek ékesitésénél az Ő ritka fáradozása és tevékenysége a leg­nagyobb részt vette ki s melynek újabb restaurálása úgyszólván az O nevéhez fű­ződik — a még hiányzó egyetlen (a bejárat fölött levő) ablaka is üvegfestéssel cserél­tessék ki, mely festmény Szt. Gergelyt áb­hek röpködtek : egyik-másik akkora is volt már, mint a papírsárkány. Egyszerre azon vette észre magát, hogy nincs egyedül. A legfelsőbb lépcsőn egy kol­dusasszony ült, kis gyermekkel az ölében. Mi­kor Jóska a koldusasszony felé fordult, az kö­nyörögve kinyújtotta a kezét. És Jóska a kraj­cárját, amely már egész meleg volt a kezeszo- ritásától, beletette a koldusasszony tenyerébe. Azután fölkelt és el akart szaladni, mert szé- gyelte a tulajdon nagylelkűségét. A koldusasszony azonban a nevén szólí­totta : — Jóska! A hangja olyan szelíden és édesen zengett, mint a hárfa. A fiú most már megismerte. Maga a Boldogasszony volt. A gyermek pedig ame­lyet.a karján tartottba kis Jézus. A Boldogasz- szony mosolyogva tekintett a rikkancsra és a kis Jézus is mosolygott rá. — Jóska, gyere velem 1 — szólt a Boldog- asszony. rázolná a szeretett apát-plébánosra emlé­keztető arcvonásokkal. Egyesületünk nemes törekvését a cél­hoz mért siker koronázta, mert a szeretet adományai e célramáris 1017 koronát tesz­nek ki s bizton remélhető, hogy a folya­matban levő gyűjtések végeredménye bőven fedezni fogja a szükséges költségeket. Az egész város osztatlan óhajtása és forró vágya, hogy a tervezett ablakfestés ■ valósuljon s a kettős cél, mely szerint sze­retett lelkipásztorának emlék állíttassák s a a templom a még hiányzó üvegfestéssel el- láttassék — mielőbb teljesedésbe menjen. Szekszárd város közönsége nevében s a vezetésem alatt álló egyesület megbízá­sából méltóságos Püspök Úrhoz fordulok, hogy ezen terv kiviteléhez a legmagasabb jóváhagyását megadni s a további intéz­kedések megtehetése végett kegyes elhatáro­zását velem közölni méltóztassék. Fogadja Méltóságos Püspök Ur kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Kelt Szekszárdon, a rom. kath. ovodát és gyermekmenkelyet fentartó egyesület vá­lasztmányának 1907 március 23-án tartott üiésében Az egyesület nevében: Döry Pálné s. k. elnök. Nem szenvedhet kétséget, hogy a püspök a belvárosi adminisztrátorok felhívása ellenére föltétlenül beleegyezését fogja . adni, hogy a Wosinsky arcvonásait megörökítő Szent Gergely képe kerüljön a vitás ablakra — nem­csak azért, mert erre, kezdve a lipótvárosi bazilikától végig az ország száz meg száz templomán, igen sok példa * van már és mert Wosinsky erre a kitüntetésre mindenképpen teljes mértékben rászolgált — amit a mi közön­ségünk ítélhet meg legjobban, mert Wosinsky egy évtizednél tovább élt és munkálkodott közöt­tünk — de azért is, mert a püspök nem en­gedheti, hogy őt magát az itteni káplán urak dezavuálják. Ez ellenkeznék a püspöki állás méltóságával és tekintélyével. Mága Zichy Gyula gróf püspök ugyanis, mihelyt csak értesült Szekszárd hölgyeinek kegyeletes szándékáról, mindjárt a mozgalom elején a maga adományával járult a kitűzött célhoz, amikor még március 6-án huszonöt koronát küldött a Wosinsky templomablakra. A 25 korona a következő sorok kíséretében küldetett: 1907 március 31 A templom kapujának mind a két szárnya megnyílott előttük. Odabenn ezer gyertya égett. A két padsor között komolyarcu, fehérruhás, szép angyal-ifjak állottak sorfalat. Mikor a Boldogasszony a kis Jézust a karján vive, Jóskát pedig a kezén vezetve, végig haladt a sorokon, valamennyien olyan mélyen meghajol­tak, mint a ministráns gyerekek a szentség előtt. A kis fiú boldog alázatossággal tipegett a sztizanya oldalán. Egyébként azonban na­gyon fázott; a templomban dermesztő hideg volt és a szent asszony keze is olyan volt, mint a jégcsap. Az oltárhoz értek. Az aranykeretben, hol különben aBoldogasszony képe szokott ragyogni most ezüstpántos ajtó volt. Ez az ajtó is meg­nyílott előttük és ekkor kiléptek a templomból a szabad ég alá. A Boldogasszony nem szólt Jóskához, csak vezette magával és olykor szelíden lemosoly- gott reá. A kis fiú meg persze nem mert szó­MIT IGYUNK ? hogy egészsígüi/ket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas á-ván^vú erre a legbiztosabb óvószer. Minden külföldit fölülmúl hazánk természetes szénsavas-vizek királya: 5295: 1—15. a mohai-Forrás. Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali bor- és gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak. Kedvelt borviz! Olcsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható! IC Főraktár: SALAMON TESTVÉREK cégnél, SZEKSZÁRDON.

Next

/
Oldalképek
Tartalom