Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-01-07 / 2. szám
' ■ ■; ■ '] tettlegességtől. De hát akkor minek bocsátotta ki a jóléti bizottság az első falragaszt a főispán- ellen, mely a főispán «elpusztításáról» szólt ? Egyébiránt a szégyenletes ügyben már kormány- biztos végzi a vizsgálatot Bocin rendőrtanácsos személyében és reméljük, hogy azok, akik e merénylet elkövetésében tényleg részesek, mint a személyes szabadság ellen vétők, elveszik méltó \ büntetésüket. VÁRMEGYE. A közigazgatási bizottság búcsúja Széchenyi Sándor gróftól. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága a nyugalomba vonult gróf Széchenyi Sándor főispánhoz a következő bucsu-levelet intézte : Nagyméltóságu Gróf ur! A vármegye közigazgatási bizottsága december havában tartván első ülését Nagyméltóságodnak főispáni állásától saját kérelmére történt felmentése óta, kötelességszérü- leg ragadjuk meg az alkalmat, hogy egyhangúlag hozott határozatunkhoz képest biztosítsuk Nagyméltóságodat, hogy a közigazgatási bizottság elnöki székéből való távozása, melyet 21 esztendőn keresztül e hatóság tekintélyének öregbítésére, mindig tárgyilagos igazságérzettel, feltétlen törvény- tisztelettel s a szólásszabadságnak alkotmányos tiszteletben tartásával töltött be, mély sajnálattal tölt el bennünket. Ha a bizottság összes előadói és tagjai által osztatlanul átérzett emez őszinte sajnálkozásunkat okaira nézve elemezni akarnánk, úgy, bár ezt a testületet mindenkor szigorúan megőrzött hatósági jellege attól a látszattól bizonyára mentesiti, mintha elhatározásainak kialakulásában magát túlsúlyra jutott érzések befolyása által vezettetné, mégis ebben az esetben Nagyméltóságod közéleti vonatkozású kiváló tulajdonainak és érdemeinek nagyrabecsülése és elismerése mellett, készséggel ismerjük el érvényesülését az egyéni tisztelet és szeretetteljes ragaszkodás azon személyes érzelmeinek is, melyek bennünket a most megszakadt hivatalos összeköttetés kapcsolatán kívül Nagyméltóságodhoz csatolnak. Azért midőn abban a meggyőződésben, hogy ezzel a most véget ért hivatalos viszony értékelése tekintetében Nagy méltóságnak a tőlünk telhető legnagyobb erkölcsi elégtételt szolgáltatjuk, Nagyméltóságod távozása fölött 2. ' . TÁRCA. Elsuhanó árnyak. Olykor vig cimborák között, Bor s hangos nóta mellett, Egyszerre kedved elborúl S megcsap fagyos lehellet. Beosont egy árny nesztelen, Nem vette ki se észre S ijedt szivedre nehezül, Mint zord felhő a bércre. Emlékszel pajtásodra még, Kit megbántott beszéded ? Meghalt s azóta éjeken Az önvád lángja éget. 0 lelke ez az árnyalak; Ne félj, szava nem átok. így súg: Megbántottál ugyan, De jöttem s megbocsátok— Mig gondok közt szobádban ülsz, S a sorspohár betellett, Csókolja arcod hirtelen Egy édes, lágy lehellet. Leesókoija a bánatot, A gondot űzi messze S eltűnt, a hogy jött, nyomtalan, A semmiségbe veszve. osztatlanul érzett őszinte sajnálatunknak is-, mé tel ten is kifejezést adunk, tesszük ezt azon kijelentés kapcsán, hogy elnöki működésének emlékét, mely mindig e bizottság kettős irányitójának: az igazság és közérdek — Nagyméltóságod’ által soha szem elől nem tévesztett vezéreszméinek tiszta visszfényében fog előttünk állam, nemcsak őszinte nagyrabecsüléssel és tisztelettel, de. szeretettel is őrizzük. Fogadja Nagyméltóságod kiváló nagyrabecsülésünk őszinte nyilvánítását.' Kelt Tolnavármegye közigazgatási bizottságának Szekszárdon, 1905 december 13-án tartott üléséből. Döry Pál alispán. — Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága január havi ülését f. hó 10-én d. e. 9 órakor tartja a vármegyeház kistermében. — Elvi jelentőségű határozatok Az ut érdekeltségek minden egyes útvonalra külön állapitandók meg. A vicinális utak hálózatát megállapító határozatban a törvényhatósági ut- határozatot érintő változtatások nem mondhatók ki: ezek iránt külön közgyűlési határozat hozandó. (Keresk. m. 49232,903.) — A vicinális közút köre, annak építése, fentartása és kezelése céljából csoportosítandó községek jegyzékéba puszták föl nem vehetők. (Keresk. m. 54174/905.) — Mezei közös dülőutaklioz szükséges területek kisajátításánál kisajátító vállalatnak a község maga tekintendő. A kisajátítási terv ily esetben a község által készítendő el, a költségek azonban az érdekelt felektől hajtandók be. (Keresk. m. 18820/905.) — Aki boríték nélküli levelet azon célból vesz birtokába, hogy annak tartalmát megtudja és azt jogtalanul másnak átadja, a Btk. 327. §-a alapján bűnös. — Sajtó- rendőri kihágás esetén nem a fokozatos felelősség alapján kell eljárni. Kivándorlási hirdetmény közlése kihágás. (Kűria 9375/905.) —- A marhalevelekbe valótlan adatoknak oly célból való beírása, hogy a vesztegzári intézkedések kijátszassanak közokirat-hamisitást képez. — A földadó-minimum nyomozását csak az alispán teljesítheti. (Belügyin. 79963/901.) — Összeíró küldöttségbe 3 rendes tagnál sem több, sem kevesebb nem választható. (Belügyin. 27244-901.) — A vasúti állomáshoz vezető utak törvény- hatósági kezelésbe is vehetők. Ha az ily ut törvényhatósági úttá minősíttetik, összes költséTOJLiImA V A-xvitíJÜG-Y k. Mély sírjukból szeretteid Szállottak fel tehozzád, Hog’y szived gondját, bánatát Veled hiven megosszák... Az árnyak ismét nesztelen Szállnak sírjukba vissza S úgy érzed: vád s gond messze száll S szived oly könnyű, tiszta. FELEKI SÁNDOR. A tolvaj. Irta: Maurice Level. Ravenot már tiz esztendeje volt pénzbeszedő ugyanannál a banknál. Mintaszerű tisztviselő. Senkisem vethetett szemére soha semmiféle hanyagságot. Számadásaiban a legcsekélyebb tévedést sem lehetett találni. Egyedül állt, került minden újabb összeköttetést. Nem járt kávé- r>. *• hazba, nem volt szeretője s úgy látszott, hogy boldog, mert nincs semmiféle kívánsága. Néha igv szoktak szólni hozzá: — Mégis csak nagy kisértés lehet az olyan sok pénz ! Erre így szokott felelni: — Miért ? A pénz, mely nem az enyém, nem is pénz nekem. Mintaképe volt a tisztességnek, a legkényesebb ügyekben őt kérték fel bíróul. Egy nagy fizetési napon este nem tért haza a lakására. Azoknak akik ismerték, még gei ä trvht. közúti alap terhét képezik; ha pedig , az ut jellege. nem változik, az érdekeltségek kötelezettségei hatályban maradnak. (Kér. m. 79429/905.) — Az utak járhatatlanságáról s ' a közlekedés biztonságát veszélyeztető állapotáról az illetékes hatóság . helyszíni szemle utján tartozik meggyőződést szerezni ; egyszerű tanúvallomás intézkedés alapját ily ügyben nem képezheti. (Keresk. m. 785681905.) VÁROSI ÜGYEK. iyu6. január 8. Szekszárdi város rendkívüli közgyűlése. Szekszárd rendezett tanácsú város múlt hó 30-án délután 2 órakor tartotta rendkívüli közgyűlését. A közgyűlésen dr. Hirling Ádám polgármester elnökölt. A jegyzőkönyv hitelesítésére Szeghy Sándor és Mészáros Károly képviselők kérettek fel. Szekszárd 190b, évi költségvetését, miután a tervezetet minden képviselő írásban előre megkapta, a felolvasás mellőzésével, észrevétel nélkül, egyhangúlag elfogadták. A város tulajdonát képező földek bérletének örvendetes emelkedését 5001 koronával, hogy szerződésileg biztosíttatott, elnök a közgyűlés tudomására hozza. A költségvetés szerint a fedezet nélküli kiadás, mety 55287 korona 79 fillért tesz ki,. 4170 százalékos pótadóval nyer fedezetet. Molnár Lajos rendőrkapitány a költség- vetés 53-ik pontjára utalva, mely a rendőrségnek 6425 koronában megállapított költségelőirányzatát tartalmazza, kéri a közgyűlést, hogy az általa benyújtott rendőrségi szabályrendeletet vegyék tárgyalás alá. Elnöklő polgármester megjegyzi erre, hogy a tanács tüzetesen foglalkozott a szabályrendelettel, azonban a város által már régebben kért csendőrség alkalmazása, mig befejezést nem nyer, említett szabályrendelet addig nem kerülhet a közgyűlés elé. így hát a közgyűlés a fentebbi költségvetést elfogadva, azt a megyei törvényhatóság elé terjeszti jóváhagyás végett. A városi virilisták névjegyzéke felolvastatván, tudomásul vétetett. Esetleges felszólalások Janos/'ts főjegyzőnél nyújtandók be. A város ügyviteli és szervezési szabály- rendeletének tárgyalása következvén, Boda Vilmos kéri a közgyűlést, hogy a terjedelmes szabályrendelet felolvasását mellőzve, pontról- pontra menve tegyék meg az esetleges észrecsak nem is támadt az a gondolatuk, hogy hátha valami rosszat tett. Csak arra gondoltak, hogy bűnténynek eshetett áldozatul. A rendőrség megindította a kutatásokat. Pontosan beváltotta a váltókat, az utolsót hét órakor este. Addig körülbelül 200.000 frankot hajthatott be. Utoljára a Porte Montrouge-ban járt és azóta nyoma veszett. Keresték városszerte, az erődítésekben és mindenféle elhagyatott házban is. Nem találták sehol. Csak épp a lelkiismeret megnyugtatása végett táviratozott a rendőrség mindenfelé a határ- állomásokra, de a bank igazgatói és a rendőrség meg voltak győződve, arról, hogy nyilván gazemberek követték és mikor a sok pénzt behajtotta, kirabolták és valami vízbe dobták. Sőt bizonyos jelekből arra következtettek, hogy gyakorlott gazemberek készítették elő a rablást Egész Párisban csak egyetlen ember vono- gatta a vállát, mikor mindezeket az újságban olvasta: ez pedig Ravent maga volt. Abban az órában, midőn a legügyesebb rendőrök' keresték a nyomát, a külső boule- vardon végig haladván, a Szajna hidjához ért. A hid alatt előszedte a ruhákat, melyeket előtte való este oda rejtett, átöltözködött, zsebébe rejtette az egyenruhájából kiszedett 200.000 frankot, az egyenruháját és hivatali táskáját batyuba kötötte, a batyuba nagy követ tett és az egész batyut bedobta a folyóba. Azután nyugodtan visszatért a városba, egy hotelben békésen meghált. Pár óra alatt ügyes tolvajjá alakult át.
