Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-11 / 11. szám

1906. március 11.

OLNA VÁRMEGYE.

3

tűk alól való felmentés iránt előterjesztett kérelme. A kereskedelmi miniszteri rendelet a törvényhatósági úthálózat megállapítása tárgyában. A közigazgatási, szakosztály előterjesztése a községi jegyzők magánmunkálatáról szóló szabályrendelet ügyében. A tisztviselői nyugdíj választmány javaslata Simontsits Elemér főjegyző és dr. Szentkirályi Mihály aljegyző nyugdijkérvényére vonatkozólag. Csik, Zala stb. vármegyék körlevelei a nemzeti ellenállás és az alkotmány védelme tárgyában. Kisküküllő stb. vármegyék körlevelei az általános titkos választói jog tárgyában. Egyéb körlevelek és megkeresések, alispáni és árvaszéki előterjesztések és tiszti ügyészi jelentések.

— A községi jegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány a megyei székház kistermében, e hó 12-én d. e. 10 órakor ülést tart, melynek tárgysorozata a következő :

1. Kiss Adolf volt majsamiklósvári nyugalmazott jegyző nyugdijjárulékának beszüntetése.

2. Busbach Jenő volt pincehelyi segédjegyző nyugdijjárulékának beszüntetése és hátralékának levonása.

3. Özv. Döry Miklósné kroknai lakos segély kérelme.

4. Ifj. Rumi Imre izményi segédjegyző rendszeresített állásban eltöltött idejének beszámítása.

5. Fekete József majsamiklósvári jegyző panasza, kamatszámítás ügyében.

6. Stockinger János kocsolai segédjegyző fizetési halasztás kérelme.

7. Pesthy Ferenc györkönyi aljegyző nyugdijjárulékának fölemelése.

8. Mess József mázai segédjegyző rendszeres állásban eJtöltött szolgálatának 'beszámítása.

9. Hebrang Mihály bátai segédjegyző nyugdíj- hátralékára halasztást kér.

10. Keszler Károly kányái jegyző halasztás kérelme.

11. Hegedűs Mátyás pincehelyi adóügyi jegyző halasztást kér.

12. .Somogyi Vilmos bedegi segédjegyző halasztási kérelme.

13. Zarubay Ferenc simontornyai segédjegyző halaszlási kérelme.

14. Huber Ferenc dunaföldvári lakos nősülési pótléka.

15. Blochinger Endre tamásii jegyző nősülési pótléka.

16. Hekinger József körjegyzői Írnok Felsőnyéken megválasztatott.

17. Erdős Gábor és Öllé Mihály bátaszéki jegyzők halasztás kérelme.

18. Döring Frigyes udvarii községi jegyző nyugdíjazása.

19. Rittlinger János mucsii segédjegyzö fölvétele.

20. Hirling Ádám dr. nyugdíjjogosultságának megállapítása.

21. Janosits Károly és Nikitits Imre szekszárdi jegyzők fölemelt nyugdijjáruléka.

22. Szüts Ferenc szekszárdi nyilvántartó fölvétele.

— Elvi Jelentőségű határozatok. Községi elöljárónak betegség okából való nyugdíjazási ügye a vármegyei törvhatósági bizottsági közgyűlés illetősége alá tartozik. (Belíigym.

1205(905.) — Cselédügyekben az elsőfokúval lényegileg egybehangzó másodfokú határozat ellen semminemű felebbvitelnek nincs helye. (Belügym. 129850|905.) — Aki kiskorú gyermeke csavargásainak megakadályozása végett a házi fegyelem rendszabályait nem alkalmazta, kihágást követ el. (Belügym. 93940|904.) — A főszolgabirák a 20 koronát meg nem haladó erdei lopások és kártételek ügyében is illetékességgel bírnak. (Belügym. 93940|904.) — A

hatósági közegek elől való megfutamodás a kihágás tényálladékát meg nem állapítja. Hálónak a vízben éjjelre való kitevése magában véve a tiltott éjjeli halászat fogalmát ki nem meríti. (Kér. m. 211523(905.) • - A pénzügyőrök által az italmérési helyiségben lefoglalt üvegnek j szándékos eltűrése nem képez hatóság elleni

^ r I

erőszakos bűntettet, hanem jövedéki kihágást. (Bpesti kir. ügyészségi határozat.) — Ha utcai

verekedés alkalmával a verekedésben résztvevők egymásra lövöldöznek, veszélyes fenyegetés miatt a kbtv. alapján indítandó meg az eljárás és az ügy elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (Minisztertanácsi határozat.) — Géplakatosok, úgy az általuk előállított, mint a másutt beszerzett gépek elárusitásával külön is foglalkozhatnak. (Keresk. miniszter 4484(906.) — Az olyan iparos, aki képesítéssel nem bir és több féle képesítéshez kötött ipart akar űzni, minden egyes iparhoz az illető iparágra vonatkozólag megfelelő képesítéssel biró üzletvezetőt köteles alkalmazni. (Keresk. min. i 12 90.6.) — Kamarai illetéket fizető nőknek személyes szavazati joguk van. Italmérők a kereskedő, korcsmárosok pedig az iparos kamarai választók névjegyzékébe sorozandók. (Keresk. min. 75871(905.) — A kizárólag saját használatra szolgáló, tehát nem iparszerüen üzemben tartott kőbányák, illetve kőfejtő telepek nem esnek az ipartörvény rendelkezése alá. (Keresk. min. 1498(906.) — Többféle iparág gyakorlására egy iparigazolvány is kiállítható, de ez nem vezethető be az iparlajstromba oly- kép, hogy — ha azok az iparágak esetleg különböző osztálybeli iparlajstromba tartoznak, valamennyi egy iparlajstromban foglaljon helyet, hanem az iparigazolvány az abban megnevezett iparágak mindegyikének neme szerint mindazokba az iparlajstromokba bevezetendő, melyhez az iparigazolványban megnevezett iparágak tartoznak. Az ily iparigazolvány után az ipar- dij csak egyszeresen fizetendő. (Keresk. min. 86,158'906.) — Cselédügyekben az elsőfokulag lényegileg egybehangzó másodfokú határozat ellen semminő felebbvitelnek helye nincs. (Belügym. 129,850(905.) -- Házközösségben élő 22 éves fiatal ember nem áll mostoha apja házi fegyelme alatt. (Kúria 10,462| 1905.^) — A láda elzárása céljából alkalmazott zsineg felvágása és ólompecsét eltávolítása: betörés. (Kúria 9142(905.) — A házak adómentessége nem a bejelentés idejétől, hanem a kérdéses épületnek e célra történt használatba vételétől számítandó. (Közig, bíróság 9181 (904.)

KÖZSÉGI ÉLET.

— Ozora és Szemcséd községekben a lép- fene föllépett. — A Murga községbeli telkes gazdák tulajdonát képező 27 kát. hold 271 Q ölnyi rétilletőség, egyénenkénti felosztását a földművelési miniszter megengedte. — Udvariban a sertésvész, melyben 96 drb sertés pusztult el, megszűnt. — A földművelési miniszter megengedte, hogy Kocsolán a volt úrbéres gazdák tulajdonát képező 46 kát. hold 1475 Q öl közös legelő az arra jogosultak között rendes bírói utón is fölosztassék. — Mórágyon a lép- fene megszűnt. Elhullott 1 szarvasmarha. — Kocsola község 1905. évi számadása beterjesztetett. — Nagykónyiban az állatállományban a hólyagos kiütés fellépett. — A földmivelési miniszter Móricz János dunaföldvári lakos kérelmét a sertések felhajtására vonatkozólag nem találta teljesíthetőnek. — Majsamiklósváron a ragadós száj- és körömfájás megszűnt. — Izmény községben a lépfene megszűnt. —- Majiamiklósvíron az ebzárlat elrendeltetett. — Bátaszéken a juh-rühkór föllépett. — A furkói községi iskola 1904. évi számadása fölterjesztetett a minisztériumba.

Tolnamegye selyemtenyésztése.

A magyar selyemtenyésztésnek, mely hamarosan oly kiváló helyet küzdött ki magának a világversenyben, nincsenek titkai. Az a lankadatlan kitartás, lelkes ambíció és céltudatos vezetés, melyet e téren megyénk jelese : Beze- rédj Pál kifejt, évről-évre gazdagabb gyümölcsöket terem és egyre meggyőzőbben bizonyítja, hogy szorgalmas munkával a legcsekélyebb eszközökkel is hathatósan lehet emelni a nép keresőképességét.

A selyemtenyésztési felügyelőség most megjelent jelentéséből, mely Tolnavármegye selyemtenyésztéséről és selyemfonó iparának 1905. évi állapotáról 210 oldalas füzetben számol be, érdekes bepillantást vethetünk a magyar selyemtenyésztés szövevényes, ezer gondot adó aprólékos, de azért a szegény népre áldást árasztó dolgaira, amelynek részleteit általában és különösen megyénkre való vonat- ! kozásaiban a következőkben ismertetjük.

1905-ben az országban selyemtenyésztéssel foglalkoztak 2973 községben és pedig 109,790 család.

Termeltek selyemgubót F96 millió kgrmot, egy termelő átlag 1875 kgrmot. Gubóért kaptak 3.447,862 korona 86 fillért, a selyemiparral foglalkozók kerestek 17 millió koronát. 1879-től 1905-ig termeltetett 2475 millió kgr. gubó; ezért kifizettetett a termelőknek 44-64 millió korona ; a selyemiparral foglalkozóknak 2F3 millió K; összesen tehát 65‘93 millió korona.

Tolnavármegyében 130 községben és pusztán 3918 család termelt 78,594 kgr. gubót, átlag egy tenyésztő 20 05 kgrmot (ami az országos átlagnál jobb) és kapott érte 135,190 korona 28 fillért, átlag egy tenyésztő 34 kor. 50 fillért. 1880-tól 1905-ig termeltetett 178 millió kgr.

gubó és kifizettetett összesen 28 millió kor. Egy-egy tenyésztő legmagasabb keresete volt a simontornyai járásban 109, (mig itt az átlag 33 K) Szekszárdon 123 (31), a dombóvári járásban 127 (32), a központi járásban 138 <(38), a tamási járásban 146 (25), a völgységiben 229 .(41) és a dunaföldváriban 354 (33). Ez a kimutatás mindenkit meggyőzhet arról, hogy csak szorgalom és megfelelő utánjárás kell az egyesekben és rövid 30 nap alatt eg3'szerre több száz koronát kereshet setyemhernyótenyész- téssel. Az a bölcskei tenyésztő, aki gubóiérí 354 koronát kapott, követendő például állhat társai előtt. Éhez azonban az is szükséges, hogy mindenütt elegendő szederfa álljon használatra, melyek ültetését s gondozását nem ajánlhatjuk eléggé a községeknek és magánosoknak.

■ Mig minálunk a tenyésztők átlagos keresete csak lassan emelkedett föl a múlt évben 32 koronára, addig a külföldön az átlag 200 kor. Arra kell törekednünk, hogy a magyar tenyésztők is elérjék ezt az átlag eredményt, ami különben csak az ő szorgalmuktól és szakértelmüktől liigg.

A tolnamegyei gubóbeváltó állomások ki- ! fizettek a múlt évben gubókért:

Szekszárdon 4077 ezer kgrért 67'30 ezer koronát.

Tamásiban 1385 ezer kgrért 23‘6 ezer koronát.

Nagydorogon 1F9 ezer kgrért 2F44 ezer koronát.

Bonyhádon 9’99 ezer kgrért 17*37 ezer koronát.

Dunaföldváron 9‘4 ezer kgrért 16 54 ezer koronát.

Összesen: 85M1 ezer kgrért 14675 ezer koronát, ami bizony aránylag igen szép összeg, különösen aratás előtt, amikor tulnyomólag földműveléssel foglalkozó népünknek alig van valami keresete.

Tolnavármegye területén a selyemtenyésztés és selyemipar után 1880-tól 1905-ig kifizettetett 674,424 K 14 fillér, pedig a lakosságnak csak l-54%-a foglalkozott e keresetággal. Ha, mint Bácsbodrog vármegyében, nálunk is a lakosság 4%-a foglalkoznék selyemhernyótenyésztéssel, úgy a keresetük is óriási arányban megfelelően emelkednék.

A tolnai selyemfonóban fennállása óta (1898) kifizettetett napszám 429,703 K, iparosoknak és kereskedőknek 239,259 K, tisztviselőknek fizetés: 59,120 K.

Szekszárdon a selyemgyárban kifizettetett 1880 óta: napszám: 1,409.459 K 76 f., kereskedőknek és iparosoknak 966,613 K 67 fillér. Szekszárdon termelt gubóért 197.517 K 18 fill.

Érdekes jelenség, hogy megyénkben a selyemtenyésztők száma több községben emelkedést mutat, ami az uj szederfaültetésekkel van viszonyban és hogy ott, ahol a tenyésztők száma fogy, ez a nagyarányú kivándorlásra vihető vissza. Tetemesen lehetne emelni a tenyésztést Kocsolán, Kurdon, Lápafőn, Bölcske, Dunaföldvár, Madocsa, Dunakömlőd, Dunaszent- györgy, Fadd, Gerjen, Györköny, Németkeér, Paks, Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Harcz, Mözs, Őcsény, Sárpilis, Sióagárd, Tolna, Várdomb, Keszőhidegkut, Hőgyész, Kéty, Kisszékely Kistormás. Medina, Murga, Nagyszékely, Némedi, Sárszentlőrincz, Szárazd, Udvari, Varsád, Felsőnyék, Mag3rarkér, Magyarkeszi, Ozora, Pári, Bátaapáti, Belacz, Bonyhád, Bonyhád- varasd, Czikó, Grábócz, Hant, Kakasd, Lado- mány, Máza, Mórágy, Mucsfa, Nagymányok, Nagyvejke, Tevel, Závod, Zomba, Szekszárd területén és hisszük is, hogy e téren az eredmény nem marad el, annál is inkább, mert a selyemten>7észtési felügyelőség szakemberekkel felolvasást tartat a községekben, melyeknek oktató és buzdító hatása kétségtelen.