Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-02-18 / 8. szám
6 TOLNAVÁRMEGYE. ! 906. február 18 .kát a bankban rendezzék. Vicsik itt újra csá- .gatta feleségét magához s midőn ez meg sem én hallgatva, előle, el akart menekülni, meg- ' gadta balkezével s a másikkal pedig kabátja lső zsebéből revolverét előrántva, közvetlen izeiről 3-szor lőtt feleségére. Az első lövés nyakán, a második hátán találta, mig a har- idik célt tévesztett. Ekkor az asszony össze- ett, mire férje elmenekült. A tárgyalás során tanuk kivétel nélkül terhelőleg vallottak, mire esküdtek bűnösnek mondták ki vádlottat gyilkosság bűntettének kísérletében, mire a r. törvényszék Vicsik Istvánt 6 évi fegyházra j|Í0. Védő és vádlott semmiségi panaszt nyuj- tta.< be. Negyedik nap február 15. Elnök : Ágoston István kir. táblabiró. Sza- azó bírák: Salamon Ivan és Gyük Ferenc r. törvényszéki bírák. Vádló : Beke Ferenc X. alügyész, védő : dr. Beöthy Károly ügyvéd lígyző: dr Csizmazia Géza. Agyonlőtte a flát. Szántó István 62 éves madocsai gazda |ózsef n vü fiát már pár évvel ezelőtt kiháza- itotta s ekkor neki vagyona egyrészét átadta, ogy különválva legyen miben gazdálkodnia. |, fiú azonban keveselte a reá eső részt s az- rt apjával és másik testvérjével örökösen adilábon élt. Töbször életveszélyes fenyege- ésckkel illette és a legdurvább módon szidal- iazta valahányszor találkozott vele.. Legutóbb, fidőn a családi dráma lejátszódott, elment símét apjához vasat kérni. Az apa nem tagadta reg fia kérését, hanem küldte a padlásra, hogy ■tt megtalálja, amit kért. A háládatlan fiú arra, togy apja őt nem szolgálja ki, dühbe gurult . az uj borral foglalatoskodó apját ismét a egtrágárabb szidalmakkal illetve, revolverét ántotta elő. Ezen szavakkal: „Megállj vén umcut ma még meghalsz, egyik golyó az :nyém a másik a tied a pisztolyból“ Szántó [irre bemenekült a szobába és leakasztotta a szegről vadászfegyverét, hogy ha fia követi )da is, azzal védekezzék. A fiú nem ment a szobába, hanem az ablakon át folytatta támadásait. Midőn végre revolvert szegezett apjának, melynek elsütésében a házban levő férfi rokon 5t megakadályozta, Szántó István is fölkapta fegyverét és a következő pillanatban egy iurranás reszkettette meg a levegőt, mire a fíu, Szántó József holtan terült el az ablak alatt. Az esküdtszéki főtárgyaláson a tanú- vallomások kedvezők voltak a gyilkos apára nézve, miért is az esküdtek a vád- és védőbeszéd meghallgatása után Szántó Istvánt nem bűnösnek mondták ki- Erre a kir. törvényszék Szántót fölmentette és azonnal szabadlábra helyezte. A kir. ügyész semmiségi panaszt jelentett be az esküdtek ítélete ellen. Ötödik nap február 16. Elnök Ágoston István kir. táblabiró. Sza- Ijvazó bírák : Salamon Iván és Gyük Ferenc kir. törvsz. bírák. Vádló dr. Kozacsek József. Védő dr. Spányi Leó. Jegyző Boda Géza. Halálos késelés. Békés József 21 éves paksi kömivessegéd teljes életében verekedő, civakodó természetéről volt ismeretes. Múlt év október havában minden ok nélkül megkéselte a hazafelé igyekvő Vájer Józsefet és Jéger Ferencet. Alig három hétre rá november ■ 13-án d. u. 6 órakor egyik barátjával Girst Józseffel veszett össze, kire szintén kést rántott s oly hatalmas szúrást mért ennek fejére, hogy Girst másnap meghalt. Ezen háromszoros bicskázásért került Békés az esküdtszéki főtárgyaláson a vádlottak padjára. A tanuk legnagyobb részt egybehangzó terhelő vallomása sok időt vett igénybe s igy a vád- és védőbeszédekre csak délután került a sor. Az esküdtek mindhárom esetben megállapították a vádlott bűnösségét, mire a kir. törvényszék Békés Józsefet 6 évi és 4 hónapi fegyházra ítélte. Egyletek Intézetek. — A y Szekszárdi Hath. Legény egyesület» vasárnap délután 4- órakor tartja a városháza nagytermében évi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: LA múlt évi jegyzőkönyv felolvasása. 2. A folyó évi jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 3. Egyházi elnök jelentése a választmány évi működéséről. 4, Házvételre való felhatalmazása az elnökségnek. 5. Á számvevők jelentése. . 6. A jövő évi költség- előirányzat jóváhagyása. 7. A kögyülés előtt 8 nappal beadott indítványok tárgyalása. 8. Tisztujitás. A SCOTT-féle eljárás szerint a csukamájolaj emulgálnsa által készül a világhírű SCOTT-féle EMULSIÓ. A csukamájolaj régen kipróbált és gyógyító ereje valóban csak a SCOTT-féle EMULSIÓ- ben jut teljesen érvényre, mivel ezen formában a csukamáj- olaiat mindé ki szívesen veszi be. Általa az egész szervezet sokkal erősebb lesz és betegségek eseteiben a szervezet el- lentálló képességét sokkal jobban növeli, mint a közönséges csukamájolaj. A SCOTT-féle EMULSIÓ jó izü és határozottan könnye emészthető. A SCOTT-féle EMULSIÓ a legfinomabb norvégjai gyógy-csukamájolajból készül mész- és nátron hypophosphitok hozzáadásával. A SCOTT-féle EMULSIÓ valódiságának jele a «hátán nagy csukát vivő halász»- védjegy. (4873. 6 — 30. Kapható minden gyógyszertárban. Ezen lapra való hivatkozásnál és 75 fillér levél- bélyeg beküldése ellenében minta üveggel bérmentve szolgál: Dr BUDAI EMIL «Városi gyógyszertára» Budapest. IV., Váci-utca 34/50. Egy eredeti üveg ára : 2 korona 50 fillér. NYÍLTTÉR* 1905. B. 297/5. Őfelsége a Király nevében! A gyönki kir. járásbíróság, mint büntető bíróság rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt vádolt Grosch Ödön elleni bűnügyben a Kovács Lajos magánvádló által emelt vád fölött a G3mnkön, 1905. évi október hó 23-án. Kovács Károly jegyzőkönyvvezető és Mányoky Gyula dr. védő részvételével megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád- és védelem meghallgatása után a következőleg Ítélt: A kir. járásbíróság Grosch Ödön gyönki születésű, 38 éves, ág. evang. tanító, nős, négy gyermek atyja, vagyonos, gyönki lakos vádlottat bűnösnek mondja ki a Btkv. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében, elkövetve azáltal, hogy 1905. október 10-én Kovács Lajosnak azt mondotta, hogy : »vele szemben eljárása in- kollégiális, inkorrekt és piszkos volt és hogy eleget áskálódott Tauszig Mór ellen, most ellene is áskálódik«, és ezért a Btkv. 261 §-a alapján az 1892. évi 27. t.-czikkben meghatározott czé- lokra az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó i5 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő, behajthatatlanság esetén 1 (egy) napi fogházra átváltoztatandó 20 (húsz) korona pénzbüntetésre ítéli. Köteles vádlott az esetleg fölmerülendő fogolytartási költséget az 1890. évi 43. t.-czikkben meghatározott módon és időben a királyi kincstár részére megfizetni. Köteles továbbá vádlott Kovács Lajosnak ügyvédi képviseleti költség fejében 38 koronát az ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Grosch Ödön vádlott a Btkv. 258. §-ába ütköző, rágalmazás vétsége miatt ellene emelt vád alól a BP. 326. §-a 2) pontja alapján felmentetik. Egyúttal a bíróság elrendeli, hogy ezen ítélet egész terjedelmével, indokaival együtt a »Tolnavármegye« czimü lapban elitéit költségére közzététessék. Az ügyvédek munkadija saját felük irányában dr. Mányoky Gyula részére 30 koronában, Rothauser Illés részére 38 koronában állapit- tatik meg. Indokok: Kovács Lajos magánvádló feljelentést tett Grosch Ödön ellen a Btkv. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétsége és a Btkv. 261. § ába ütköző becsületsértés vétsége miatt, mert Grosch Ödön 1905. évi október hó 10-én, Gyönkön, a Kaszinóban, többek jelenlétében és hallatára róla azt állította, hogy : »ő ellene és Tauszig Mór nyu- i galmazott tanító ellen alávaló, piszRos módon ! áskálódva, az izr. hitközség elöljáróságát felbiztatta, hogy nevezett nyugalmazott tanítótól a hittanitást megvonva, ezt magának, áz ismétlő iskolázást pedig Grosch Ödön kárára megszerezze.« * Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat dijiuonte- *en közlünk, a felelősség at ónban a beküldői terhcd A -zerk. Grosch Ödön terhelt beismerte, hogy a kérdéses alkalommal azt mondotta magánvádlónak, hogy: »ha mellékjövedelmet akar valaki szerezni, akkor szerezze ezt tisztességes utón, ne pedig ilyen piszkos módon; és hogy : az ő eljárása okozta, hogy Tauszig Mórtól a hittanitást megvonták.« Egyébként terhelt tagadta, hogy az inkriminált tényállítást használta, és azt a kérelmet terjesztette elő, hogy az állított kifejezések valódiságának bizonyithatása neki megengedtessék. Magánvádló szintén kérte, hogy a valódiság bizonyithatása megengedtessék. Ennek folytán a bíróság a Btkv. 263. §-ának 4) pontja alapján a valódiság bizonyítását megengedte. Előzőleg azonban kihallgatta a bíróság a vád tanúit annak megállapithatása végett, hogy vádlott milyen kifejezéseket használt magánvádlóval szemben, milyen tényállítást tett róla és vájjon azokat többek hallatára tette-e ? Erre nézve a bíróság részint vádlott beismerésével, részint a tanuk vallomásával, a következő tényállást állapította meg : »1905. évi október hó 10-én Grosch Ödön terhelt megjelent a gyönki kaszinóban és ott Kovács Lajos magán-vádlónak szemrehányást tett, mert neki tulajdonította azt, hogy a gyönki izr. hitközség átiratban azt a kérelmet intézte Gyönk község elöljáróságához, hogy az ismétlő iskolában a tanítást időközönkint az izr. hitközség tanítójára, Kovács Lajosra ruházzák. Szóváltás közben Grosch Ödön azt mondotta Kovács Lajosnak, hogy eljárása inkollegiális, inkorrekt, piszkos; és hogy eleget áskálódott Tauszig Mór ellen, most ő ellene áskálódik és ha mellékjövedelmet akar szerezni, szerezze azt tisztességes utón, ne pedig ilyen piszkos módon.« Ami a valódiság bizonyítását illeti, erre nézve a bíróság kihallgatta a védelem által hivatkozott összes tanukat, beszerezte az általa hivatkozott iratokat is, és azt állapította meg, hogy vádlottnak a valódiság bizonyítása semmi tekintetben sem sikerült. Ellenkezőleg beigazo- lást nyert, hogy Kovács Lajosnak semmi befolyása sem volt arra, hogy a gyönki izr. hitközség az ism. iskolázás tekintetében Gyönk község elöljáróságához átiratot intézett, semmi befolyása sem volt arra, hogy a gyönki izr. hitközség Tauszig Mór nyugalmazott tanítótól a gyönki ev. ref. gimnáziumban a hittanitást meg akarta vonni és azt magánvádlóra, mint a hitközség tanítójára akarta ruházni. Beigazolást nyert a tárgyalás folyamán, hogy magánvádló vádlottal -szemben és Tauszig Mórral szemben inkollégiális, inkorrekt és piszkos eljárást nem tanúsított és hogy magánvádló tisztesség ellenére mellékjövedelmet nem akart szerezni. Ezek után az a kérdés döntendő el, vájjon miként minősítendő vádlott cselekménye. A bíróság véleménye szerint vádlott cselekménye a Btkv. 261. §-ába ütköző becsüle:- sértés vétségének a tényálladékát állapítja meg, mert vádlottnak fentemlitett kifejezései kétségtelenül meggyalázók magánvádlóra nézve. Ezért vádlottat bűnösnek kellett kimondani a Btkv. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében. A bíróság a büntetés kiszabásánál azonban mérlegelte a következő nyomatékos enyhítő körülményeket : »Vádlott cselekményét részben beismerte, büntetve nem volt, kétségtelen, hogy fel - hevült állapotban volt, amint ezt a tanuk is igazolják, mert ő abban a hitben volt, — bár nagyon tévesen — hogy magánvádló az ő állására törekedett.« Ezen nyomatékos enyhitőkö- rülményekkel szemben súlyosbító körülmény egyedül az, hogy tanitótársával szemben követte el a sértést. Rágalmazás vétségének vádja alól azonban fel kellett menteni vádlottat, mert használt sértő kifejezései közül tényállítást egyetlenegy képen, és pedig az, midőn magánvádlóról azt állította, hogy: >ha mellékjövedelmet akar szerezni, szerezze azt tisztességes utón, ne pedig ilyen piszkos utón.« Ezt azonban a kihallgatott tanuk közül egy sem hallotta, már pedig a rágalmazás tényálladékának ismérve, hogy a tényállítást többen hallják, ez nem elégséges, hogy csak jelen legyenek, midőn a tényállítás megtörténik. Vádlottnak többi kifejezése tényállítást nem képez. Az pedig nem nyert beigazolást, hogy vádlott a feljelentésben említett többi tényállításokat tette. Vádlott a költség megfizetésére a BP. 480. §-a alapján köteleztetek. Az ítélet közzétételének elrendelése a Btkv. 277. §-án alapszik. Kelt Gyönkön, a kir. járásbíróságnál 1905. évi október hó 23-ik napján. Erdői, kir. jbiró. iogyeW é* bérmeatve PREISACH ZSIGMOND, Budapest, IX., ÜI|öi-utl$fS tavaszi és nyári női rnhakelmék, vászon, fehérnemüek minta-gyűjteményét. — Kész női és úri fehérnemiiekröl díszes árjegyzék. (4*00. 3—10.)
