Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-02-11 / 7. szám

6 — A Szekszárdi Takarékpénztár folyó hó 6-án délelőtt 10 órakor tartotta az intézet nagytermében Bezerédj Pál főrendiházi tag elnöklésével évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság jelentését dr. deiner Lajos igazgatósági tag olvasta. A kimerítő jelentés főbb adatai a következők : Elsősorban ismerteti az elmúlt év mezőgazdasági viszonyait és ki­emeli, hogy vidékünkön, kivéve a tengerit, jó középtermés volt. Az országos szárazság káros hatással volt ugyan szőlőgazdaságunkra úgy a hozam, mint a minőség tekintetében, mind a mellett panaszra nincsen okunk, inert a mező- gazdasági termékek jó áron voltak értékesít­hetők és boraink kereslete is élénkedéit. Mind­ezek következtében közönségünk abba a ked­vező helyzetbe jutott, hogy fizetési kötelezett­ségének minden megerőltetés nélkül eleget tehetett, sőt egyesek tőkét is gyüjthettek. A zilált politikai viszonyok hatása- azon­ban á hazai értékpapírok árhanyatlásában érez- - hetővé vált. Az egyes üzletágak közül apadást mutat­nak az előlegkölcsön 8952 koronával, a váltó­üzlet 52000 koronával és a folyószámlái ki­helyezések 124000 koronával, ellenben emel­kedtek a kezességi kölcsönök 8000 koronával, a jelzálogkölcsönök 396000 koronával, a tör- lesztéses kölcsönök 197000 koronával, a betét- állomány 450000 koronával és a folyószámla­betét 12000 koronával. A váltótárca apadása a megszorított bírálat következménye, mig a folyószámlái kihelyezések apadása onnét ered, hogy az idegen pénzintézeteknél folyószámlán úgyszólván haszon nélkül heverő tőkefölösleg jelzálogos kölcsönokben helyeztetett el gyümöl­csözőbben. Jótékony célra kiadott az intézet 175 K-t. A behajthatatlan követelések kitettek a lefolyt évben 5113 kor., az értékpapír árkü­lönbözet óimén szenvedett veszteség 5142 kor., mely utóbbi veszteségnek megtérülése azonban a politikai helyzet javulásával remélhető. A tiszta nyereség 77.729 kor. Ez a nyereség az előző évi 83.835 koronával összehasonlítva 6105 kor. csökkenést mutat, a nyereség-áthozat ösz- szegeire való tekintettel pedig a tiszta nyereség valódi csökkenése 10.554 koronát tesz ki. A csökkenés oka négy körülményre vezethető vissza. Az egyik az, hogy az 1904-ik evre utó­lagosan megállapított magasabb adót 1905-ben kellett pótolni, minek következtében az elmúlt év mérlegét 4095 koronával több adó terhelte az előző évinél. A másik körülmény az, hogy mig az 1904. évben az értékpapír árfolyam- nyeresége 1069. kor. nyereséggel záródott, ad­dig 1905-ben ugyanezen a címen 5142 korona veszteség merült fel és igy az idei mérleg csu­pán az értékpapírok révén 6206 koronával kedvezőtlenebb. A harmadik körülmény az, hogy a lefolyt évben a behajthatatlan követelés 3851 koronával volt több az előző évinél és negyed­szer a házbérjövedelem is csökkent. Mindezek együttvéve 14.742 koronával csökkentették az elmúlt évi mérleg nyereségét. A tiszta jövede­lem felosztására nézve az igazgatóság javas­lata a következő : tiszta nyeremény 77.729 K 28 fill,, levonva ebből mindenekelőtt a múlt évi nyeremény-áthozatot, 12.787 kor. 61 fill., marad 64.941 kor. 67 fill. Levonva ebből az alapsza­bályok 65. §-ában meghatározott célokra 25% 16.235 kor. 41 fill., marad 48.706 kor. 26 fill. Hozzáadva ehhez a múlt évi nyereség-áthoza- tot, 12.787 kor. 61 fill., rendelkezésre áll 61.493 kor. 87 fill. Ebből jut 1200 darab részvény osz­talékára á 30 kor. 36.000 kor., 1200 darab részvény-szelvény bélyegére 153 kor. 67 fill., tiszteletdijra 10.0 kor., kegydijra 600 kor., jóté­kony célra 1000 kor., rendkívüli tartalék-alapra 7000 kor., osztalék-alapra 3000 kor., intézeti szolgák jutalmazására, nyeremény-átvitel uj számlára 12.560 kor. 27 fill. A jótékony célokra szánt 1000 koronából a népiskolák, óvodák, nőegylet, továbbá a helyi szegények kapnak adományokat és a szekszárdi artézi kútra 200 korona jut. Az összes szekszárdi pénzintézetek befo­gadására alkalmas bérépület létesítésére az előző évi közgyűlése meghatalmazást adott ugyan, de ezen vállalkozás nem sikerült. Azóta a pénz­ügyigazgatóság uj helyiségbe költözött s az igy megürült lakások csekélyebb bérösszeg mellett adattak ki. Az egyidejüleges átalakítások közel 3000 K költségbe kerültek, de a korhadtnak itéh menyezet gerendákat az építész saját költ­ségén tartozott kicserélni. Az igazgatóság jelentése, úgyszintén a Szondy István felügyelőbizottsági tag által fel­olvasott felügyelőbizottsági jelentés, mely elis­meréssel emlékezett meg az igazgatóság és tisztviselők működéséről, egyhangúlag tudomá­sul vétetett. Végül elfogadta a közgyűlés Goldberger J. Mór részvényesnek már a múlt évben írás­ban benyújtott indítványát, hogy az igazgatóság tagjainak, mint más intézetnél, 6 korona napi­TOLNA VARMEGYE. 1 9u6. február 11 biztosi dij fizettessék. Ezután Őrffy indítványára az igazgatóságba újból beválasztattak: Őrffy Lajos, Hayt Gábor, Schneiderbauer József, dr. Steiner Lajos és Leicht Lajos eddigi igaz­gatók, a felügyelő bizottságba pedig Tóth Ká­roly (elnök) Szondy István és dr. Hirling Ádám szintén a régi tagok. Ezzel a közgyűlés, miután Őrffy Lajos indítványára Bezerédjnek a szives elnöklésért köszönetét szavaztak, az elnök éltetésével vé­get ért. Egyletek Intézetek. — A tamási egyenlőségi körnek a tamási társaskörbe való beolvasztását, a belügyminisz­ter jóváhagyta. — A dombóvári kereskedelmi alkalmazottak alapszabály módosítására vonat­kozó kérelme beterjesztetett.. — A kölesdi földművelő polgárok olvasó­körének alapszabályai pártolólag fölterjesztettek a belügyminiszterhez. — A gyönki chevra kadisa alapszabályait, minthogy az egyesület az elren­delt pótlásokat csak részben teljesítette, a bel­ügyminiszter nem hagyta jóvá. — A szakcsi kér. munkásegylet alapszabályai jóváhagyattak. — A pálf&i «polgári olvasókör» módosított alapszabályai beterjesztettek. KÖZGAZDASÁG — A gazdasági egyesület közgyűlése Tolnavármegye gazdasági egyesülete f. hó 6-án tartotta évi közgyűlését Jeszenszky Andor el­nöklete alatt, a tagoknak aránylag csekély ér­deklődése mellett. Az elnöki jelentés részletesen ismertette a munkásviszonyokban a múlt évi sztrájk nyo­mán keletkezett helyzetet, a bérharc okait és azokat az intézkedéseket, melyeket a baj orvos­lása végett az egyesület a saját hatáskörében tett. Az elnök sajnálattal utalt arra a tényre, hogy a gazdaközönség csekély támogatása az egyesület céljának előmozdítására: a közvagyo- nosodás fokozására akadályozólag hatott, más­részt pedig a kormánynak a bikaárkeávezmé- nyeket megszüntető rendelkezése az eddigi mű­ködés medrét is sziikebb korlátok közé szorí­totta, aminek szarvasmarha tenyésztésünkre gyakorolt káros hatása már is észlelhető. Annál nagyobb elismeréssel szólt a jelentés a vár­megye közönségének elhatározásáról, mellyel az egyesület támogatására az állandó évi segélye­zést fölemelte. A múlt évi működés ismertetése után, amely mozzanatokról annak idején megemlékeztünk, kitűnik, hogy az egyesület közcélokra 4266 kor. 24 fillért áldozott. Éhez járul az adminisztráció évi 3503 kor. 22 fillér költsége és igy kétség­telen, hogy e 250 tagot számláló egyesület ál­dozat-kétsége jóval nagyobb, mint az a támo­gatás, amelyben maga a gazdaközönség — megfoghatatlan szükke&lüséggel — részesíti. A közgyűlés az igazgató választmány ja­vaslatához képest megállapította a folyó évi költségvetést, amely szerint: a) közvetíti a községek bikaszükségletét. b) az állattenyésztés népies irányának fej­lesztésére járási állatszemléket tart és Hőgyé- szen nagy díjazást rendez, melyre 4500 koronát irányoz elő ; c) a baromfitenyésztés előmozdítására mozgalmat indít és az erre irányuló törekvést a megszavazott 200 korona fölhasználásával támogatja; d) a trágya okszerű kezelésének ismer­tetése és terjesztése céljából versenyt rendez, amelyben a kisgazdák által okszerüleg készített és kezelt trágya-telepeket jutalmazza és e célra 400 koronát szavaz meg ; e) a szőllők újjáalakításának előmozdí­tása körül 10 éven át következetesen kifejtett akcióját, miután az eredményhez vezetett, be­szünteti. Ellenben a borértékesités előmozdítá­sára, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesü­letével karültve, tervet állapit meg és e célra 700 koronát szavaz meg ; f) az igazgató választmánynyal mint a vármegyei mezőgazdasági bizottsággal közre­munkál a mezőgazdaságot érdeklő törvények és hatósági intézkedések szakszerű végre­hajtásában. g) a rendelkezésre álló eszközökkel min­den irányban arra törekszik, hogy a mező- gazdasági érdekek érvényesüljenek és kielégí­tést nyerjenek. Végül az igazgató választmánynak Bartal Béla indítványára alapított javaslatához képest elhatározta a közgyűlés a magyar gazda­közönség szervezését célzó agrár program kidolgozását, mely munkálat foganatosítására egyúttal bizottságot is alkotott és ezen bizott­ságba Jeszenszky Andor egyesületi elnököt, Bartal Béla, Leopold Sándor bass László igaz­gató választmányi tagokat és Molnár József titkárt választotta meg. A borértékesités ügyének előmozdítására szintén bizottság küldetett ki, melynek elnöke Tóth Károly, tagjai : Boross Zoltán, Fördös Dezső, Kollmann Gyula, Nits István, Sass László, Széchenyi Domokos gróf, Tiringer Vilmos és Tenclinger Lajos egyesületi tagok. — A vasúti b érlelj egyrendszer tökélete­sítése és kiterjesztése. Az Országos Magyar Kereskedelmi egyesülés indokolt beadvánnyal fordult a magyar királyi államvasutak ígazga- tósá.gához, amelyben arra kéri, hogy a M. Á. V. igazgatása alatt álló jelentékenyebb hálózatú helyiérdekű vasutak vezetőségével indítson tár­gyalásokat aziránt, hogy ezen vicinális vasutak saját hálózatukra nézve szintén rendszeresítse­nek bérletjegyeket, amelyek úgy önállóan, va­lamint a A4. Á. V. jegybérlet-módozataival egy- bekapcsoltan igénybevehetők legyenek az utazó közönség részéről. A beadvány kifejti, hogy a vicinális vasutak vonalainak mentén fekvő szá­mos nagyobb forgalmú város kereskedői ma már szintén rendszeresen utaztatnak üzletileg és ennélfogva úgy általános gazgasági szem­pontból, valamint a helyiérdekű vasutak és a A4. Á. V. üzletpolitikai szempontjából is szük­séges és előnyös volna a kérelmezett újítás életbeléptetése, sőt, amennyiben ezen reform lé­nyegesen hozzájárulna a vidéki nagyobb góc­pontok annyira kívánatos fellendüléséhez, nem­zeti és kulturális szempontokból is ajánlatos. Aggkori gyengeség és erőtlenség ellen, mely különböző okokból, mint például kiállott betegségek utókvetkezményei-, gyermekeknél a fogzás okozta elgyengelülésbő! stb. származott, a SCOTT-féle E MÚL SIÓ kiváló eredménynyel alkalmazható. A SCOTT- féle E M U L S I Ó iránt senki sem fog ellenszenvet érezni, mert az határozottan jóizü, mindenki által könnyen emészthető, minthogy az utolérhetetlen SCOTT- féle emulgálási eljárás következtében az olaj gyorsan átmegy a test szervezetébe anélkül, hogy bármilyen emésztési zavart okozna A SCOTT -féle E M U L S I Ó valódiságának jele a rhátán nagy csukát vivő halász» védjegy. (4873. 5—30. Kapható minden gyógyszertárban. Ezen lapra való hivatkozásnál és 75 fillér levél- bélyeg beküldése ellenében minta üveggel bér- kívEj' mentve szolgál: Dr. BUDAI EMIL «Városi gyógyszertára» Budapest, IV., Váci-utca 34/50. Egy eredeti üveg ára : 2 korona 50 fillér. 11 ind. érk­815 3°° 822 A BUDAPEST ^ 1 1 30 755 6Í5 H°2 435 1139 1 érkezik iádul ]_i 22 343 1132 SÁRBOGÁRD 1 l55 456 52! f indul érkezik 11 00 359 Ili! 2°i 6 2! 655 Nagydorogh 93S 216 922 243 622 721 Kölesd-Tengelic 905 ■[35 92! 313 712 741 Hidja-Apáthi 842 104 822 35S 711 8lu Tolna- A4özs 819 1226 82! 417 822 82S SZEKSZÁRD 750 1146 821 447 821 840 indul érkezik 7 30 Hl« 7Ü 459 822 852 Őcsény 7 18 1104 73 * 515 812 905 Decs 7 OG 1052 720 581 921 9 21 Pilisberek 650 1032 70* 545 922 1002 Bátaszék 6 36 1015 622 — 1122 1129 Bónyhád j 516 —­50° — J 05 ,43 DOMBÓVÁR ! 312 — 230 — 810 755 í BUDAPEST ( S30 — 815 érk. ind. Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vonatoknál az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom