Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-30 / 53. szám

. A földmivelésügyi miniszter Hayt Ferenc szekszárdi szőlészeti és borászati felügyelőségi segédet, ugyanide felügyelővé nevezte ki.

— ÜJ hajógyári Igazgató. Ferdinand Lajos tengerész-mérnököt a fiumei »Danubius« hajógyár, aligazgatójává választotta meg.

— A bírósági végrehajtók államosítása.

Nagy érdeklődést keltett Ugocsamegyének a bírósági végrehajtói intézmény államosítása dolgában a kormányhoz intézett fölirata. Már eddig is Bars-. Gömör-, Győr-, Máramaros-, Tolna-, Torontál- és Udvarhelymegyék, továbbá Arad, Debrecen és Hódmezővásárhely városok törvény- hatóságai támogatták a feliratot s igy remélhető, hogy a kormány a rég vajúdó kérdést az általános óhajnak megfelelő módon megfogja oldani.

— A katonai lóvásárlások előmozdítása. A hadügyi kormánynak az a célja, hogy lószükségletét közvetlenül a tenyésztőktől vásárolja meg, igy a tenyésztők is jobb árakat kapnak, meg a kincstár is olcsóbban vásárolhat, mint ha a vételt másodkézből, lókupecektől eszközli. A nagykanizsai cs. és kir. 5 számú lóavató bizottság megkereste a vármegyét, hogy e közvetlen lóvásárlások megejthetése céljából tudassa Tolnavármegye területéről a lótenyésztők nevét és lakását a lóavató bizottsággal, mely aztán kiszáll a helyszínére és a lovakat, csikókat megszemlélve mindent elkövet, hogy a tenyésztők érdeke kielégittessék. Az ily bejelentéseket Somogyvármegye saját elhatározásából már régebb idő óta eszközli és pedig jó eredménynyel. Kétségtelen, hogy ugyanezt Tolnavármegye is megteszi a lótenyésztő gazdaközönség javára.

— Ujdombóvár - szüli h. é. vasút. Strasser Henrik az ujdombóvár—szüli helyiérdekű vasút előmunkálati engedélyese kidolgozta a vasút közigazgatási bejárási terveit. A vonal a m. kir. államvasutak ujdombóvári állomásából indul ki és hét és fél kilométer hosszban a budapesti—fiumei vonalat használná. Az elágazási ponttól kezdve tizennyolc kilométer hosszaságban Attala, Csorna, Gölle és Szili somogyvár- megyei községek határain vonulna végig. A kereskedelmi miniszter a vonal közigazgatási bejárását dr. Hollán Sándor miniszteri titkár vezetése alatt 1907 évi január hó 11. és 12.

, napjaira elrendelte.

— Merénylet egy föerdész ellen. Még

élénk emlékezetünkben van Mayer volt szálkai főerdésznek 3 év előtt történt meggyilkolása. Mint értesülünk f. hó 27-én reggel hasonló me- i rényletef követtek el Schindler József a jelenaz elcsúszás veszélyét kikerüljük, s hogy semmi neszt se okozzunk. Nemsokára elértük a láp szélét s a nádba vágott utak egyikén haladtunk célunk felé.

I Lépteinket csendes suhogás kisérte, me: lyet a nád hosszú, szalagszerü leveleinek érintése okozott. Az a leírhatatlan, hatalmas érzés, j melyet a nagy ingovány lelkemben mindig ébreszteni szokott, olyan erővel ragadt meg, mint eddig még soha! Ez a láp halott volt, megfagyott, midőn elszáradt náderdejének rengetegei között, rajta jártunk.

Az ut kanyarulatánál, egyszerre szemembe tűnt a jég gunyhó, melyet számunkra építettek. Miután még körülbelül egy órát kellett várakoznunk a vándormadarak ébredéséig, bementem és beburkolóztam takarómba, hogy kissé felmelegedjek. Azután hanyatt fekve bámultam a holdat, melynek jégpalotánk áttetsző falán keresztül tekintve, négy szarva volt.

De a befagyott láp, a jégtalak és az égbolt hidege nem sokára annyira átjárt, hogy köhögni kezdtem.

— Vigye el az ördög •— mondá aggódva unokafivérem — még ha nem is fogunk sokat lőni, tüzet gyujtatok. Nem akarom, hogy beteg nlégy 1

j rr És megparancsolta a vadásznak, hogy fínnádat vágjon.

légi szálkai főerdész ellen is. Ugyanis a főerdész hálószobájába csütörtökön reggel 5 órakor belőttek, azonban a Schindlernek szánt gyilkos golyó a már üresen volt ágy deszkájába fúródott A lövés zajára a házbeliek a szobába, majd pedig az utcára szaladtak, honnan a lövés jött. Ekkorra azonban már a merénylő elszökött. A csendőrség nyomozza a tettest, aki talán azonos Mayer gyilkosával s minden bizonnyal vadorzó.

— Házasság. Zsigmond Dezső szekszárdi városi Írnok tegnap tartotta esküvőjét Tolnán Demetrovits Miklós leányával Terézzel.

Az esketést a vőlegény unokabátyja Zsigmond János, a sátoraljaújhelyi piárista főgimnázium igazgatója végezte.

— Vasúti hivatalnokok áthelyezése A

szombathelyi vasúti igazgatóság Hayden Lajos szekszárdi államvasuti pénztárnokot Kaposvárra, Schuszter Árpád szakály-hőgyészi pénztárost pedig Szekszárdra helyezte át.

— Szegény gyermekek felruházása. A szekszárdi első magyar asztaltársaság a karácsonyi ünrepek alkalmából 10 szegény gyermeket ruházott fel tetőtől talpig. Ezen kívül dr Steiner Lajos diszelnök és Mutschenbacher Ödön asztaltársasági elnök külön-külön a maguk költségén egy-egy szegény gyermeket ruháztak fel. Bezerédj Pál pedig 10 koronát adományozott az asztaltársaságnak.

— Anyakönyvi beosztás. A belügyminiszter megengedte, hogy az Ujdombovár nagyközséghez tartozó Nosztány, Szilfás, Iharos puszták és a naki major a naki anyakönyvi kerülethez, — Alsóborjád, Ujmajor, Felsőborjád, Csermajor puszták s a szakcsi major a szakcsi,

— Felsőleperd, Alsóleperd, Kisleperd, Ódalmand, Ujdalmand, Németdalmand, Kőkút, Csáblány és Vörösegyháza puszták a kocsolai, — Sütvény, Szarvasd, Hangyálos és Csurgó puszták a döbröközi — Ürgevár és Tárkány puszták a szakályi, — a biródi erdészlak és Ujsiród puszta pedig a gyulaji, — AJsógyányt, Felsőgyánt és Sárállás puszták a pinczehelyi, — Döbrönte puszta az ozorai, — Komlós puszta a bedegi,

— Görbő kisközség a pinczehelyi anyakönyvi kerülethez csatoltassék anyakönyvi szempontból.

— A 48-as honvédek közül Fehér Ferenc szekszárdi agg polgár, volt 48-as honvédhuszár, a szerencsétlenül járt gróf Zichy Ferenc huszárőrnagy tisztilegénye, karácsony másodnapján életének 83 ik, házasságának 63-ik évében meghalt. Temetésén az öreg honvédek gyászfátyollal bevont nemzetiszinü zászlóval jelentek meg.

TOLNA VARMEGYE.

_______________

Kristálypalotánk tetejét áttörve, hogy a füst felszállhasson, abban nagy tüzet raktak. — S midőn a vörös láng végig futott a jégkockákon, azok lassankint, alig láthatóan olvadni kezdtek, s úgy néztek ki, mintha csak izzadtak volna. Charles kint maradt, de később bekiáltott értem :

— Jöjj csak ki, nagyszerű látványt mutatok 1

Kimentem és megdöbbentem, bámulva láttam meg. Kupakalaku jégkunyhónk úgy nézett ki, mintha a befagyott láp színére, egy óriási, tüzfényt szikrázó gyémántot dobtak volna ki, melyben két fantasztikus alak, két melegedő vadászkutyánk mozgott.

E pillanatban fejünk fölött egy különös elkeseredett vészkiáltás hangzott. A* tűz fénye felébresztette a vad madarakat!

Semmi sem hat reám annyira, mint az álmából kibontakozó élet első zaja. A zaj okát nem láthatjuk a sötétségben, de egyszerre támad a. messzeségben, mielőtt a láthatáron a hajnal első világossága derengene. A hajnalhasadás e fagyos órájában, annak a t^va suhanó madárnak panaszos kiáltása úgy tűnt fel előttem, mintha az a mindenség lelkének sóhaja lett volna.

— Oltsátok el a tüzet! Hajnalodik! — szólalt meg Charles.

190 6, december 30.

— Adomány. Stann István szekszárdi építész a szekszárdi ált. ipartestület rokkant alapja javára 50 koronát adományozott, amiért e helyen is hálás köszönetét mond a testület elnöksége.

— Halálozások. Szekeres Ferencz foldink, kárászi plébános, hosszas szenvedés után, életének 62-ik évében meghalt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe karácsony böjtjén.

Sztankovánszky János kajdácsi nagybirtokost és családját gyász érte, unokatestvérének : Kempelen Imrének elhunytával. A kiadott gyászjelentés a következő : »Sztankováni Sztankovánszky János cs. és kir. kamarás úgy saját, mint az összes rokonság nevében fájdalommal tudatja, hogy felejthetetlen szeretett unokatestvére pázmándi Kempslen Imre hosszas betegség és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, Mohán íolyó hó 20-án délelőtt 11 órakor jobblétre szenderült. A boldogult holt teteme f. hó 22-én szombaton 11 órakor fog a római kath. egyház szertartása szerint beszenteltetnh azután Iszkaszentgyörgyre átszállittatni, hol a báró Bajzáth-család sírboltjában fog örök nyugalomra elhelyeztetni. Moha, 1906, évi december hó 21-én, Legyen áldott emléke!«

— Adományok a szekszárdi népkonyhára.

A népkonyhára adakoztak : Streit Béla Szek- szárd 2, Tolnamegyei takarék és hitelbank 20, Varga Manó Pári 3, özv. Sass Istvánná Szek- szárd 5, özv. Strasszer Józsefné Kecsege puszta 5, báró Schell József Katalin puszta 20, gróf Széchényi Domokos Nagy-Dorogh 10, Pirniczer József fia cég Szekszárd 10, Szabó Károly Alsó-Nyék 10, Vilczek Sándor József puszta 5, Bernrieder József Hidvég 20, Bezerédj Andor Jegenyés 20, Steiner Lajos Szekszárd 10, dr. Komáromy Gy. Szekszárd 10 koronát; Leopold Lajos Szilfa major 10 zsák burgonyát, Tóth János Szekszárd 120 darab süteményt, Éry Mártonná Szekszárd 1 liter zsir, egy kiló pőre, 1 darab hurkát, Grünwald es Schmidek Palánk puszta 2 birka, egy zsák burgonyát, Éber Mártonné Szekszárd 10 liter bab, 5 liter borecet és egy fogás vöröshagymát. Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom : Bezerédj Pál s. k.

— Az orsóval selymórpetekószitö helyiség

és gubóbeváltó szin építése alkalmával szükséges összesen 48,142 korona 35 fillérrel előirányzott munkákra a szekszárdi m. kir. országos selyemtenyésztési felügyelőség 1907 január 3-án tart versenytárgyalást.

— Elbocsátás. Berget Mária görbői születésű bécsi lakos a magyar állam kötelékéből elbocsáttatott.

Az égbolt sáppadni kezdett, s a csapatokban repülő vadkacsák hosszú, gyorsan eltűnő felhőként, sötét foltokat rajzoltak reá.

A félhomályban fény csillant fel. Charles tette meg az első lövést, mire két kutya eliramodott.

Azután, amint egy-egy repülő csapat feltűnt a nád felett, gyors egymásutánban hol ő, hol én céloztunk. Pierrot és Piongeon pedig lihegve az igyekezettől, vígan hozzánk hozták a véres állatokat, melyek közül néhány még szomorúan megtört szemekkel nézett reánk.

Tiszta, szép időben, virradni kezdett. A nap a völgy mélyéből már emelkedőben volt, s mi a hazamenetelre gondoltunk, midőn két madár egyenes nyakkal és kiterjesztett szárnyakkal, hirtelen elsuhant fejünk fölött. Lőttem. Egyikük jóformán lábaimhoz esett. Egy ezüstös hasú, nőstény bíbic volt az. Ekkor felettünk, a nagy űrben egy madár kiáltása lett hallathó. Rövid panasz volt az, de melyet többször megismételt kétségbeesésben a szegény madár, az életben maradt állat, mely a kék égben repkedet, meghalt párját nézve, melyet kezemben tartottam.

— Megölted a nőstényt, — monda Charles, — a him nem fog elmenni!

Csakugyan nem távozott. Folyton felettünk

repdesett és sirt. Soha fájdalmas panasz nem *