Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-01-01 / 1. szám
- A szekszárdi polgári olvasókör f. hó 26-án és 1906. évi január 7-én délután két. órakor közgyűléseket tart. Ezen a gyűlésen a hírlapokat rendelik meg és árverezik el, továbbá a folyó ügyeket intézik el, mig január 7-én elnöki jelentés lesz és tisztujitás. 1906. január 1tV-Vj-Oj-V TÖRVÉNYKEZES. & szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1906. évi január hó 4-én. Essig Ferencné ellen, súlyos testi séités miatt. — Prantner János ellen, súlyos testi sértés miatt. — Pegler Józsefné ellen, súlyos testi sértés miatt. — Sandly György ellen, becsületsértés miatt. — Koch Henrikné ellen, becsületsértés miatt. — Juhász János ellen, becsületsértés miatt. — Nagy György, ellen, becsületsértés miatt. — Sárközy István ellen becsületsértés miatt. — Rábai László ellen, lopás miatt. — Neiser Ignác ellen, tiltott szerencsejáték miatt. — Takács István ellen, súlyos testi sértés miatt. — Pók Józsefné ellen, súlyos testi sértés miatt. — Kovács Róza ellen, rágalmazás miatt. — Nyulasi József ellen, lopás miatt. — Kis Sándor ellen, becsületsértés miatt. károsodásnak legyenek kitéve, szükségesnek tartjuk a gazdák figyelmét erre a körülményre felhívni s felvilágosítani arról, hogy a szóban- forgó hozzájárulási dij külön törvény által éven- kint előre fizettetni rendelt olyan állandó járulék, mely, ha a közadók módjára kezeltetik is, teljesen független az évenkénti adómegajánlástól s állami költségvetéstől, hogy tehát e hozzájárulási dijat saját jól felfogott érdekükben ez évben mielőbb, a jövőben pedig mindig az esedékesség idejéig (április 1-ig) fizessék be, mert ha kellő időben be nem fizetnék, ezáltal saját maguknak okozhatnak nemcsak anyagi, hanem erkölcsi kárt, mert ha a cseled a hozzájárulási dij meg nem fizetése következtében a pénztártól baleseti segélyt nem kaphatott, tudja, hogy ez gazdája mulasztásának volt következménye, ami pedig a gazdák és cselédek közötti viszony rovására esik. TOLNÁVAL MOLNÁR MÓR c=i SZEKSZÁRD,GARAYTÉR >=i El KÖNYV- ÉS MÜNYOMDA PAPI RARÚ KERESKEDÉS NYOMTATVÁNYRAKTÁR □] K ÖZ G' VJ — A Gyakorlati Gazdatisztek Országa:; Egyesülete e hó 17-én tartotta meg Budapesten a központi városháza tanácstermében évi közgyűlését. A közgyűlést Szluha István országgyűlési képviselő, elnök vezette: A gyűlésen jelen voltak az ország minden részéből, összesen 35 gazdatiszt, képviselve pedig pedig 110. A közgyűlés tárgya volt az évi számadások és a jövő évi költségvetés jóváhagyása és a számadások utáni felmentvénv megadása, amit ! ~ l a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett és a számadások alóli felmentvényt megadta. — ; Ezután következett a gazdatisztek nyugdijának kérdése. Merz a Márton igazgató előadta, hog\r a jelenlegi íoldmivelésügyi kormány a kötelező nyugdíjügyben, mind ezideig nem volt azon helyzetben, hogy azt érvényes utón ren- j dezze. Azért ajánlja, hogy mondja ki a közgyűlés azt, hogy addig is még a gazdatiszti kötelező nyugdíj törvényhozás utján rendezést nyerne. A nyugdíjalap gyűjtését társadalmi utón fogja megkezdeni, ugv a hogy az az évi kongresz- szuson elhatároztatott. Felhívja az egyesület az összes gazdatiszti osztályt úgyszintén a földbirtokos osztályt is, hog}' saját érdekükben támogassák az egyesületet ezen nemes fára- i dozásaiban. A nyugdíjalap gyűjtésre szükséges felhívásokat az egyesület a legrövidebb idő , alatt meg fogja küldeni az összes érdekeltségnek. , — A gazdák szives figyelmébe ajánljuk a következőket: Ez év folyamán feltűnően sokszor előfordult, hogy gazdasági cselédek balesetei alkalmával a segélyek kiszolgáltatását az Országos Gazdásági Munkás- és segélypénztár abból az okból volt kénytelen megtagadni, mert a munkaadó az illető gazdasági cseléd után az 1900 évi XVI. t. c. §-a alapján évenkint előre fizetendő 120 filléres hozzájárulási dijat kellő időben meg nem fizette. A munkaadók egyrésze ugyanis — amint ezt az elutasító határozatok ellen beadott felebbezések- ből látható — nincsen kellőleg tisztában e hozzájárulási dij jogi természetével, azt tisztán adónak tekinti, holott az inkább a gazdasági cselédek kötelező balesetbiztosításának dijául tekintendő, amelyet ha a gazdák kellő időben be nem fizetnek, nemcsak hogy baleset esetén a pénztártól semminemű megtérítésre számot nem tarthatnak, hanem az 1902. XIV. t. c. 24. §-a értelmében sérült cselédjüknek, illetőleg ezek jogutódjainak ugyanolyan összegű segélyt tartoznak a sajátjukból megfizetni, mint aminő segélytől ezek a pénztárral szemben elestek. Ne hogy tehát jövőben a munkaadók hasonló Eljegyzési lapok Báli és esketési MEGRIVÓK Ízléses kivitelben legrövidebb idő alatt készíttetnek o o o o A nyomdai műintézet benzin- és villamoserőre van berendezve O O O O f volna — vétkesnek nyilvánítja s ezért ugyanezen ij. alapján, de a btk. 92. §-ának alkalmazása mellett száz (100) korona fő- és ötven (50) korona mellékbüntetésre ítéli. Ezen pénzbüntetések az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhe alatt az 1892 évi 27. t.-c. 3. £-ban jelzett célra fizetendők s behajthatlanság esetén a btk. 53. §-a értelmében öt (5) és három (3) napi fogházra lesznek átváltoztatandók. Egyben elmarasztalja vádlottat Molnár József magánvádló részére 50 korona ügyvédi képviseleti költségnek 15 nap végrehajtás terhe alatt s az államkincstár részére netán felmerülendő tartási költségeknek a fennálló szabályok értelmében is leendő megfizetésére. 584/ sz. B. 1905. Ú Felsége a Király nevében! A szekszárdi kir. törvényszék, mint felebb- viteli büntető bíróság az Ágoston István kir. táblai biró elnöklete alatt Kövessy Ödön és Salamon Iván kir. törvényszéki bírák, valamint Boda Géza kir. törvényszéki joggyakornok, mint jegyzőkönyvvezető részvétele melett Nits István elleni rágalmazás vétsége miatt folyamatba tett bűnügyben a bonyhádi kir. járásbíróságnak 1905 B. 258/4. szám alatt kelt ítélete ellen Nits István vádlott által bejelentett felebbezés követ- | keztében a kir. törvényszéknek 5310/905 szánni végzése folytán dr. Albers Rezső védő és dr. Steiner Lajos, mint magánvádló képviselőjének : jelenlétében 1905 évi november hó 15-ik nap- I ján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján j következőleg. Ítélt: I A kir. törvényszék a kir. járásbíróság ité' letét részben megváltoztatja és bűnösnek mondja ki Nits István krasznai születésű 46 éves, ev. ref. vallásu, nős, gyermektelen, borászati felügyelő szekszárdi lakos vádlottat a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében, melyet az által követett el, hogy 1905 évi szeptember hó 9-én a teveli kaszinó helyiségében azt állította Molnár Józsefről — ki neki megelőzőleg pofont ígért — hogy őt Czirják Frigyeséknél arcul ütötték anélkül, hogy ezért elégtételt vett volna; nevezett vádlottat azonban a büntetés alól a Btk. 275. §-a alapján felmenti. Egyebekben a kir. járásbíróság ítéletét helyben hagyja. Nyilatkozat. A bonyhádi kir. járásbíróság és a szekszárdi kir. törvényszék ezen ítéletét a «Tolnavármegye» c. lap f. évi szeptember 17-én megjelent 38-ik számának és a «Tolnamegyei Közlöny» c. lap f. é. szeptember 28-án megjelent 39-dik számának «Nyilttér» rovatában közölt nyilatkozatomból reám háruló kötelesség folytán szóról-szóra hozom nyilvánosságra és a jogerős II. fokú ítélet indokolásából idézem, hogy a kir. törvényszék azért változtatta meg a kir. járásbíróság ítéletét — «mert Nits István vádlott az ítélet rendelkező részében irt kijelentést nem többek, hanem kettőnél több személy jelenlétében tette. Szekszárd, 1905 december 12. Molnár József Hivatalos hirdetések. 490. sz./v. 1905. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1 SS 1. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szekszárdi kir. ttörvónyszék 1905 évi 6548. sz. végzése által dr. Spányi Leó ügyvéd által képviselt Sig. Schlesinger et Co bécsi bej. cég végrehajtató javára, özv. Stern Joachimné. Stern László és neje paksi lakosok ellen. 311 korona tőke, ennek 1905 évi október hó 6-ik napjától számítandó 6°/0 kamatai és eddig összesen 86 kor. 40 fillér per- és végrehajtási költség követelés és netán még felmerülendő egyé b költségek végett elrendelt a biztosítási végrehajtás foganatosítása alkalmával biróilag lefoglalt és 800 koronára becsült egész öltözet nyári férfi ruhák, u. m : feióltők. mellények és nadrágokból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a paksi kir. járásbíróság 1905. évi 267/4. számú kiküldést rendelő végzése folytán Paks községben végrehajtást szenvedett üzlethelyiségében leendő eszközlésére 1906. évi január hó 3-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitiizetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Pakson, 1905. évi december hó 19-én. Dr. Parragh Gyula kir. bir végrehajtó. _____NY!LTTÉR. *_____ | 258/4. sz. í B. 1905. rr O Felsége a Király nevében! A bonyhádi kir. járásbíróság mint büntető bíróság rágalmazás vétségével vádolt Nits István elleni bűnügyben, a Molnár József magánvádló által emelt vád fölött Bonyhádon 1905. október hó 19-én Dorn Károly jegyzőkönyvvezető és dr. Steiner Lajos ügyvéd, mint magánvádló képviselője és vádlott jelenlétében megtartott nyilvános tárgyalás alapján, a vád és védelem meghallgatása után következően ! ítélt: 1 A kir. járásbíróság, mint büntető bíróság 1 Nits István krasznai születésű, 46 éves, ev. ref. vallásu, nős, gyermektelen, borászati felügyelő, : vagyonos, szekszárdi lakos vádlottat a Molnár József által ellene emelt s a btk. 25S. §-ába üt- : köző rágalmazás vétségének vádjában — el- | követve az által, hogy f. évi szeptember hó I 9-én a teveli Kaszinó helyiségében azt állította , magánvádló felől, hogy ezt Czirják Frigyeséknél arcul ütötték, anélkül, hogy ezért elégtételt vett I -----------* Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő.
