Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-11-04 / 45. szám

— Műkedvelők társnhUa. A »Magyar

Műkedvelők Társasága« f. hó közepén Budapesten képtárlatot rendez. Városunkból It allacher Lajos népbanki pénztáros ügyesen összeállított 10 olajfestményét küldte föl a tárlatra.

— Megkosznrozott sir. Garay János koszorús költőnknek a Kerepesi temetőben levő sírját halottak napján az egyetemi ifjúság megkoszorúzta s fölötte a gyászbeszédet Köves Dezső bölcsészet hallgató mondta el.

— Birtok átvétel- Kund Hubert, néhai Kund Jenő somogyi nagybirtokos fia nagykorúságát elérvén, átvette 8000 hold terjedelmű hitbizományi birtokait, melyek Fájsz, Buzsák és Vámos községek határában vannak. A vámosi és bazsáki 3400 holdas birtokát az átvétel után nyomban bérbe adta Löwensohn Ernő kaposvári lakosnak.

— Sorozás. November 2-án kezdődött Dombóváron a sorozás. A dombóvári illetőségűek nov. 5-én kerülnek sor alá. A bizottság elnöke Döry Pál alispán, a hadsereg képviselője Krbek Ferenc őrnagy, a honvédség képviselője Brenner Jenő őrnagy. Polgári orvos Dr. Hangéi vármegyei főorvos, sorozó orvosok Dr. Neumann Jakab cs. és kir., Dr. Bölcshásy Béla m. kir. ezredorvosok. Bizalmi férfiak Döry Hugó és Dr. Rolf Aladár, sorozó tisztek Weiss Adolf honvédszázados és Strinovits Vilmos hadnagy.

— TifUSZjárvány. Dr. Kertész Upót dombóvári járásorvos egy betegségi esetből kifolyólag nyomára jött, hogy a Gyulajhoz tartozó pogány- vári völgyben tifuszepidemia uralkodik. Jelenleg öt—hat ember fekszik ebben a bajban kis területen. — A kérdéses házak lakói közös kutat használnak, valószínű tehát, hogy közös forrásból származik a baj. — A járásorvos a vízből próbát vett és felküldte megvizsgálás végett a bakteriológiai intézetbe.

— Csak egy virágszálat. A József főherceg szanatórium egyesület felhívására Döry Pálné és Rácz József közreműködésével f. hó 1. és 2-án a helybeli temetőkben és a helybeli róm. kath. templomokban gyűjtő perselyeket állítottak fel. A gyűjtés eredménye a kiadások levonásával 80 kor. 60 fillér volt, a tüdőbetegek szanatóriumának 74 kor. 60 fillér küldetett fel. A kegyes adakozóknak, továbbá Vaczek Lajos, Vida József, Albert István, Bukovinszky József, Grünfeld Ignác és Molnár Mór uraknak kegyes jóindulatukért hálás köszönetét nyilvánítja Dőry Pálné.

— Állatbetegség. Tolnán a sertésvész megszűnt. Elhullott 257 drb sertés.

— Nagyobb ügyvédi irodában 7 év óta

működő 25 éves fiatalember állását változtatni óhajtja. Az egyszerű könyvvitelt is érti. Lehetőleg ügyvédi irodában szeretne ismét alkalmaztatást nyerni. Cim a kiadóhivatalban.

— aiűvirággyár. Junker Henrik budapesti gyáros Görbőn művirággyárat létesített s 20 munkással október 29-én kezdte meg működését.

— Meghalt a vasúti állomáson cim alatt lapunk utolsó számában megjelent közleményre nézve dr. Steric József körorvos úrtól a következő sorokat vetttük : Igen tisztelt Szerkesztő Ur 1 Becses lapjának október 28-iki számában «Meghalt a vasúti állomáson» címmel egy közlemény jelent meg, melyben az urodalmi orvosról is említést tesz s ez, minthogy én vagyok, engedje meg tekintetes szerkesztő ur, hogy a közleményre ezen soraim b. lapjában megjelenhessenek. A kérdéses beteget egyszer láttam, amikor erős gyomor- és bélgörcsöket állapítottam meg, de typhust nem konstatálhattam akkor. A betegség ellen gyógyszert rendeltem. De sem akkor, sem azután tőlem senki nem kérdezte, hogy a beteget elszállíthatják-e s erről nekem említést sem tettek. így a beteg elszállítására az engedélyt sem adhattam meg s nem is adtam volna. Különben pedig az uradalom, a betegekkel szemben a kötelességét megtette, amennyiben másodnaponként vitettek ki a betegekhez. Tamási, 1906. október 29. Dr. Sterk József körorvos.

— Eltűntek- Bencze István 15 és Bakó Juli 9 éves szekszárdi gyermekek hazulról már pár napja elmentek s azóta nyomuk veszett.

6 _____________

— Másodtermés. Az idei meleg és hosszú ősz meghozta a maga abnormitását. Sok helyütt a fák virágzásnak indultak újra, sőt Hoffmann Sándor közalapítványi uradalmi erdőmester udvarán az egyik almafa rendesen levirágzott és a fán mogyoró nagyságú almák maradtak.

— Óh ez az Eszter . . . Pityokosan érkezik haza az újdonsült férj. Fiatal felesége kisirt szemekkel várja. «Hol voltál oly sokáig és hogyan nézel ki» mondja síró hangon. Férjuram nehéz nyelvvel dadogva csak ennyit válaszol : «óh . . . ez az Eszter ... óh ... ez az Eszter ...» «Hát igy vagyunk, hát Esztered van már neked» felel az asszonyka. «Hát az órád és a láncod hol van ?» «A . . . a . . . Pista bácsinál ahol . .. azt a jó Eszter ...» tovább nem tudta folytatni, mert a felesége zokogva adta ki a cselédeknek a parancsot a csomagolásra. «Egy percig sem maradok veled egy fedél alatt, megyek haza a mamához. Ki hitte volna ezt 6 hét előtt, hogy ily hamar kedvesed, Esztered lesz neked.» Szerencsére e pillanatban lépett be Pista bácsi, átadva az asszonykának férje óráját és láncát s nevetve világosította fel a féltékeny asszonyt, hogy itt nem asszony személyről van szó, hanem konyakról, ugyanis a férjuram egy kissé többet ivott a finom Eszterházy-konyakból és, hogy illuminált állapotban óráját és láncát el ne lopják, hát Pista bácsi magához vette azokat. Boldogan ölelte magához a szép asszony e felvilágosítás után férjét s nevetve mondá: «Ezt az Esztert szívesen megbocsájtom neked.»

— Tolvaj kereskedő segéd. Fischof Károly szekszárdi kereskedő segédje: Kandel Dávid egy pár cipőt, néhány darab fehérneműt és készpénzt lopott a háziaktól. A tolvaj kereskedő segédet följelentették a járásbíróságnál

— Lopják a kerítést- Özv. Theodorovits Lajosné tisztviselőteiepi szőlőjéből a kerítésül fölszegezett sodronyt, egy cementoszlopot és a kapu feletti vas cirádákat ellopták. A különös tolvajt a csendőrség nyomozza.

— Gyufakartell. Az ausztriai gyufagyárosok elhatározták, hogy a nyers anyag drágulása és a munkabérek emelkedése következtében a svéd gyufa árát ezer csomagonként 5 koronával fölemelik.

— Betörés. Hollendus József szekszárdi lakos kiskuti pincéjét ismeretlen tettesek ál- kulcscsal fölnyitották és onnan fél hektoliter fehér bort, 1 fűrészt, 1 csobolyót és 1 vasvillát elloptak. A csendőrség nyomoz a betörők után.

— A köpenikl kapitányon nevet még mindig Európa. Pedig az egész csak egy könnyen meggazdagodni vágyó rabviselt suszter tréfája, ki azonban eme vágyát úgy is elérhette volna, ha Kiss Károly és társa bankházában sorsjegyet vesz, mert Kiss szerencséje Nagy ! Mellékletünkre felhívjuk olvasóink figyelmét.

— Megtámadott tebénpásztor. Munkácsi János harci tehénpásztort, midőn a réten a teheneket legeltette, Barsi János és Gyökér István siógárdi legények megtámadták és rajta több sérülést ejtettek. A támodó legényeket a csendőrség följelentette a bíróságnál.

— TŰZ- Cz. Kis István alsónyéki gazda szénabaglyája október 26-án délután kigyulladt s leégett. A tüzrendőri vizsgálat megállapította, hogy a tűz oka gyújtogatás.

— A szerencse otthona. A sokat áhítozott, mindenki által ostromolt szerencse ezernyi szeszélye kiszámithatatlan. Hiába üldözzük, ha nem akar közeledni felénk, mig sokszor önmagatói szinte következetesen kegyeibe fogad bennünket. Talán legjobb bizonyság erre az osztáiysors- játék. Ha például a Gaedicke A. budapesti bankház eredményeit nézzük, úgy a most lefolyt sorsjátékban mint a múltban is, tapasztalhatjuk, hogy ez a bankház állandó otthona a szerencsének. Úgyszólván minden napra esik egy főnyeremény a Gaedicke bankházban, melynek ügyfelei a múlt osztálysorsjátékban többek között a 400.000, 60.000, háromszor a 30.000 és

20.000, a mostaniban pedig a 90.000, 50.000,

25.000 és négyszer a 15.000 koronás főnyereményeket nyerték. Ez a körülmény meg a Gaedicke bankház mindenkor pontos és gyors

______ TÓMATiJtraGYM._____________

üg

ykezelése magyarázzák azt. a hatalmas forgalmat, melynek e közmondásos szerencséjü bankház örvend. 1 —3

— AbI jól lelik, az a szervezetnek rendesen hasznosabb, mint a visszatetsző izü dolgok, különösen gyógyszerek. — A „Scott-fél* Emulsióu feltétlenül jó izü, könnyen emészthető összeállítása a csukamáj-olajnak, melyet gyermekek is előszeretettel vesznek. — Kapható a gyógyszertárakban.

— Magy kir szab. osztáfysorsjáték Az

osztálysorsjegyekben mindinkább éFénkebb és élénkebbé váló kereslet a magy. kir. szab. osztálysorsjáték igazgatóságát tudvalevőleg arra késztette, hogy a sorsjegyek számát a lefolyt

XVIII. sorsjátékban 15.000-el szaporitsa és ennek megfelelően a nyeremények összegét 1 millió 998 ezer koronával emelte. A most kezdődő

XIX. sorsjáték tervezete ugyanaz marad, a mennyiben ismét 125.000 drb. sorsjegy kerül kibocsátásra, melyre összesen 16,457.000 kor. nyeremény esik. Tény az, hogy a világ egyetlen sorsjátéka sem bír csak megközelítőleg is ily kedvező játéktervvel, miáltal a sorsjegyek nemcsak nálunk, de a távol idegenben is nagy kedveltségnek örvendenek. A most lefolyt sorsjáték záróhuzása a nyereményesélyek nagyszerűségét fényesen bebizonyította, amennyiben a 82786. számú sorsjegy, melyre a 100.000 koronás utolsó főnyeremény esett, kapta a 600.000 koronás jutalomdijat is, igy tehát ezen sorsjegy

700.000 koronát nyert, a legnagyobb főnyereményt, melyet valaha osztálysorsjátékban kifizettek.

— Henneberg selyem csak közvetlenül I Fekete, fehér és színes, méterje 1 kor. 20 fillérből 22 korona 70 fillérig, blúzok és öltönyök céljára. Bérmentesen és már vámmentesen házhoz szállittatik. — Nagy mintagyüjteményt is küld a Henneber g-féle selyemgyár Zürichben.

VIDÉK

1906 novemberi

Paks.

Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala alkalmából Pakson is nagy lelkesedéssel ünnepeltek. — Szombaton délelőtt 10 órától fél 11-ig zúgtak a harangok. Vasárnap pedig a város középületein és több magánházon lengett a nemzeti zászló, d. u. a Kath. Kör és az Iparos Kör jól sikerült ünnepélyt rendezett. A Kath. Körben Streicher József apátplébános, egyleti elnök lelkes megnyitója után Geyer Ella szavalt egy alkalmi költeményt igen szép hatással és a tőle már megszokott precizitással. Az ünnepi beszédet Müller Károly s. lelkész, a kitűnő szónok tartotta. A beszéd jellemzésére csak annyit jegyzőnk meg, hogy úgy a tartalmat, mint az előadást illetőleg méltó volt az a nagy Rákóczihoz. Könnyeket csalt a hallgatók szemébe és tüzes indulatot a szivekbe. A beszéd után Spuller Mariska, egy budapesti előkelő család leánya, ki mint vendég tartózkodik Pakson — énekelt kurucdalokat. A kisasszony tán nem veszi rossz néven, ha kellemes, üde hangját a hárfa hangjával hasonlítjuk össze. A hárfának ugyanis az a sajátsága, hogy ha vig dalt játszanak is rajta, akkor is búsan zeng, ha pedig szomorú melódiát penget az avatott kéz a hárfán, az a szív közepébe markol. A kisasszony pedig bús és hozzá régi dicsőségünket emlegető és azt zokogva sirató kuruc dalokat énekelt az ő gyönyörű tiszta csengésű hangjával, mély érzéssel, nem csoda tehát, ha a hallgatókat valósággal elragadta.

Streicher József elnök zárószavai után a közönség a Kossuth-nótát énekelte el és ezzel itt véget ért az ünnepély.

Az Iparos Körben Erdős Gyula tanító tartotta az ünnepi beszédet, alaposan méltatta a kuruc-hadak győzelmét és Rákóczi magasztos érdemeit. Utána Kardoss János joghallgató szavalt el érzéssel és lelkesedéssel egy alkalmi költeményt, ezután pedig Rákóczi bankett következett. — Hétfőn délelőtt 9 órakor ünnepélyes