Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-11-04 / 45. szám

1906. november 4.

TOLNA VARMEGYE.

3

közlekedési hálózataink tökéletesbittessenek, hogy munkás népünknek szerény otthonában biztos keresetet, kenyeret nyújthassunk és hogy terményeinket a legolcsóbban juttathassuk a termelő kezéből a fogyasztókhoz. Ez esetben a tőke fel fogja keresni vidékünket, gyárak és vállalatok fognak keletkezni, melyek jövedelmező és áldásos működést fognak kifejteni.

Ezek az eszmék lelkesítsenek bennünket egyöntetű, vállvetett, célirányos törekvésekre és ezek tői-áthatva, működjön közre az egész vármegye érdekeltsége és akkor vasúthálózatunk fejlesztése, e fejlesztés megvalósulása el nem maradhat.

Rabinek Pál.

VÁRMEGYE.

— Elvi Jelentőségű határozatok. A papválasztást vezető lelkész ellen elkövetett erőszak nem esik a hatóság elleni erőszak fogalma alá. — Való tények hírlapi közlése esetén az azok megbélyegzésére használt erősebb kifejezések is büntetlenek maradnak ; ily közlemény a maga egészében bírálandó el és abból egyes részek nem szakíthatok ki. — Való tényekből levont helytelen következtetések nem képeznek rágalmazást. Általánosságban használt kifejezések, határozott tényállítás nélkül szintén nem képeznek rágalmazást. (Kúria 5085| 1906.) — Más lovának bottal való megütése, ha az által a ló testi épségében vagy munkabírásában kár nem okoztatik, állatkínzást képez és elbírálása a köz- igazgatási hatóság jogkörébe tartozik. (Minisztertanácsi határozat.) — < Önsegélyző Asztaltársaság» cim alatt egyletek alakítása belügyminiszteri jóváhagyás nélkül — kihágást képez és elbírálása a közig, hatóság hatáskörébe tartozik. (Minisztertanács határozata.)

VÁROSI ÜGYEK.

A közegészségügyi bizottság ülése. Szek- szárd r. t. város közegészségügyi bizottsága azon alkalomból, hogy dr. Hangéi Ignác tiszti főorvos a vörheny járványszerü fölléptét kimondotta s az összes elemi iskolák és ovodák bezárattak, pénteken délután ülést tartott. Az ülést dr.[Hirling Ádám polgármester nyitotta meg s miután tudomására hozta hivatalosan a felsőbb hatóság intézkedését, indítványozza, hogy ne

sírásra fakaszt. Végre is, ő talán csak gúnyolódik velem ezzel, talán ez csak egy fogás, melyet másokkal szemben is használt. Hiszen a férfiak mind olyan hitványak 1 Ostoba vagyok, hogy igy meghagytam magam csípni, ugy-e bár ? De mindegy, ez már igy van . . . Egész napon át reá gondolok; ez különös. Tudja-e mit ? Kedvem volna, szeretnék meghalni. Igazán, nemsokára huszonnégy éves leszek ; öreg leszek én is. Mire való ráncossá válni, elhervadni, elpusztulni lassankint ? Sokkal jobb egyszerre távozni 1 . . . így legalább néhányan a sétálók közül, azok közül, akik Tortoni előtt szívják cigarettájukat, igy szólnának:

— Hallotta ? az a csinos leány . . . meghalt 1

Mig későbben azt mondanák :

— Mikor fog már egyszer meghalni, ez a boszorkány? ... Mire való igy élni? . . , milyen unalmas ez . . .

Lám ezeket az elégiákat csinálom magamnak. — Oh de ez azt jelenti, hogy szerelmes vagyok. Szerelmes ebbe a majom Serióba 1 Igen, uram, ebbe a Serióba 1 Képzelje csak, anyámnak szólítom őt 1 . . .

Itt szemét Serióra emelte. 6 az ég felé tekintett.

Zubiri szelíden kérdezte :

— Mit csinálsz ?

— Téged hallgatlak.

— Nos és mit hallasz ?

— Egy himnuszt hallgatok, mondá Serió.

az egész egészségügyi bizottság, hanem csak annak egyrésze alakuljon át járvány-bizottsággá. Dr. Drágíts Imre járási orvos indítványára a járvány-bizottság a következő tagokból áll: Szekszárd összes orvosai és állatorvosai, két gyógyszerésze, lelkészei és négy tanitó, azonkívül Jánosits Károly főjegyző és Matzon Béla adóügyi jegyző. Elnök Wosinsky Mór apátplébános lett. A járvány-bizottság azonnal megtartotta ülését s a legmesszebbmenő óvóintez- kedések megtételének szükségét — a törvény rendelete értelmében — kimondotta.

Gazda érdekek.

Bártól Béla, mint a vármegyei gazdasági egyesület igazgató választmányának tagja, a következő két indítványt nyújtotta be a gazdasági egyesülethez :

A Tolnamegyei gazdasági egyesület keresse meg az Országos magyar gazdasági egyesületet, mint a Gazdasági egyesületek országos szövetségének közpotját az iránt, hogy :

I. Tegyen lépéseket a szabad hajózási javaslat azon rendelkezéseinek, amelyek a magyar gazda adójából évenként egy millió 500,000 K segítséget adnak külföldi áru szállítására is, olyan értelmű módosítása ügyében, hogy

a) ezen segélyezésből ne lehessen nagyobb haszna a külföldi terményeknek, mint a magyar exportnak ;

b) a segélyezés első sorban arra használtassák fel, hogy magyar termény juthasson olcsóbban a kikötőkbe (Fiumébe, a német és bajorországi Duna állomásokra) s ennélfova ne a szállító hajók nagyságához képest, hanem az általuk szállított magyar áru után fizettessék;

c) a javaslat azon rendelkezése, amely a Magyarországba irányított idegen áru behozatalának segélyezését is megengedi, töröltessék ; mert ezen rendelkezés nemcsak hogy importprémiumot biztosit a tengerentúli versenynek a magyar gazda költségén és ennek kárára, hanem a vámvédelmet is rontja éppen akkor, amikor ennek érvényesülésére a legnagyobb szükségünk van.

II. A magyar közvéleménynek a szerb vámtárgy diósoknál tapasztalható és a gazdaérdekek kárara példátlanul álló elfajulása ellen foglaljon állást, annál sürgősebben, mert a közvéleménynek ezen elfajulása csak úgy volt lehetséges, hogy a gazdák érdekképviseletének központja a magyar közvélemény helyes tájékoztatását elmulasztotta. (Ugyanezt a két indítványt, a 2-ikat bővebb megokolással, a vármegyei közgyűléshez is beterjesztette Bartal Béla. A szerk.)

Gyermekvédelem.

Ha csak a gyermekhalálozási statisztika rideg adatait nézzük és minden bővebb kommentárt mellőzünk is, már akkor is rögtön érthetővé válik a gondolkodó fő előtt, hogy Magyar- országon a gyermekvédelem szükségszerüleg az állam elsőrendű feladatává nőtte ki magát. — S el is mondható, hogy e téren az utolsó öt év folyamán sokkal több történt, mint előzőleg évtizedek alatt. A nyolcvanas évek elején alakult Fehér Kereszt Országos Lelencegyesület maga elé tűzött feladatát, melyet csak szerény keretekben oldhatott meg, ma az állam a legszélesebb alapokra fektetve, nagy arányokban valósítja meg.

Az 1901. évben alkotott törvények között tán egy sincs, mely jelentőség dolgában vetekedhetnék az ez évben hozott gyermekvédelmi törvénynyel. Mert Magyarország jövője és nemzeti megszilárdulása szempontjából nem lehet jelentékenyebb s messzebbre kiható alkotás, mint az, mely a magyarságnak megtartani s a hazának biztosítani akarja azt a nemzedéket, mely nyomor, nélkülözés, betegség és elhagya- tottság folytán biztosan elpusztult volna. Az elhagyott gyermekek védelméről gondoskodó törvény életbeléptetésével —.mely egyaránt szolgálja a humanizmust s nemzetgazdaságot — uj korszaka nyílt meg a gyermekvédelmi akciónak

hazánkban. Az állam jeles külföldi példákon okulva, nagy és modern palotákban elhelyezett

u. n. gyermekmenhelyeket létesített egyes, gócpontoknak tekintett nagyobb városokban, mely menhelyek viszont — ma már 18 van ilyen

Magyarországon — vidékükön az arra egészségügyi s népességi szempontból alkalmas kisebb városokban s községekben u. n. gyermektelepeket létesítenek, melyek a központtal szoros összefüggésben annak felügyelete s ellenőrzése alatt állanak.

A mi vármegyénkben is létesiiett a pécsi állami menhely agilis és ambiciózus igazgatója kilenc ilyen gyermektelepet (Bölcskén, Dombóváron, Dunaföldváron, Görbőn, Madocsán, Né- medin, Pakson, Pinczehelyen és Simontornyán), mely telepek megbízható nevelőszülőkhöz helyezik ki a kötelékükbe tartozó elhagyott gyermekeket. S igy ezek a telepek nemcsak legfontosabb szervei az állami gyermekvédelmi akciónak, hanem közvetve még az illető községeknek is több szempontból kiváló hasznára vannak.

Nemcsak uj keresetíorrást nyitnak meg a szegényebb néposztály részére, melyhez egyéb sem kell, mint tiszta, egészséges lakás és jószívűség, — hanem még megtanítja a szigorúan gondozott s ellenőrzött állami gyermekek révén a népet arra is, miként gondozza és táplálja észszerűen a sajál gyermekét is. Ez a kiművelése a népnek — sok elfogultság s babona leküzdése s az orvosi tudomány iránti fogékonyabbá tétele — magasabb szempontokból még hasznosabb, mint az az éppen nem megvetendő összeg, mely gyermektartás címen az egyes községeknek (némelyiknek évente 20—25,000 korona is) jut.

De ha az állam sokat is tesz az elhagyatott gyermekek védelme érdekében, mindent még sem tehet. A társadalomnak is meg kell tennie a magáét.

A jótékony egyletek az ő nemes és magasztos feladataik közé vegyék fel a gyermekvédelmet is, illetve az állam ebbeli tevékenységének a támogatását.

Hisz önkéntelenül is könynyel telik meg a szem, melegséggel a szív, mikor az ember azokra a szegény, elhagyott s szülői szeretettől megfosztott, ártatlan kisdedekre gondol.

Hiszem is, hogy ott, hol már állami gyermektelepek vannak, ezek nemcsak a hazafias és bölcs elöljáróságok hathatós támogatásában részesülnek — mint pl. ez Dunaföldváron van s ez nem kis érdeméül tudandó be a város értelmes vezetőségének — hanem fel fogják kelteni a gyermekvédelmi ügy iránt az érdeklődést azokban a férfiakban s úrasszonyokban is, kik minden szépért s nemesért lelkesedni tudnak.

Magyarország jövője s nagysága érdekében volna ez kívánatos.

Dr. Lévai Dezső.

Múzeumi felolvasások.

A «Tolnamegyei Múzeum Egyesület» kulturális feladatai között természetszerűen az ismeretterjesztés is helyet foglal. E feladatának akar eleget tenni akkor, amikor a múlt évben megkezdett felolvasásokat most nagyobb körre kiterjesztve, folytatni kívánja/'Az évi felolvasásokat a legkülönbözőbb tudományágakból veszi. Így lesznek felolvasások a földrajz-, régészet-, művészet-, történelem-, társadalmi kérdések-, közegészségtan- és néprajz köréből. A felolvasások arányában a résztvevő munkaerők száma is szaporodik.

A nép, a proletariátus általános fejlődésének egyik legkiválóbb biztosítékát anyagi és szellemi érdekeinek okszerű kielégítése és helyes egyensúlyba hozatala képezi. Azért a folytou növekvő materiális érdekek ellensúlyozására a tudományos ismeretek megőrzését kell a nép széles rétegei számára hozzáférhetővé tenni és lelkű- letét megnemesiteni. Ez már azért is fontos, mert az anyagi jobblét mellett a szellemileg képezett és lelkileg nemesbedett proletariátus erkölcsileg is sokkal magasabb fokon fog állani.

/