Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1906-10-28 / 44. szám
2 TO UTATÁAKSOTB. 1906 október 28. az ereikből kiömlött nemes honfi vér nyomán sarjadott itt uj élet a végkimerülésbe jutott nemzet gyámolitására, fentartására. E-hési, ezön feláldozó küzdelem legszebb eredménye a holnapi nemzeti ünnep, amelyen a Rákóczi alatt végpusztulásba jutott nemzet húsz milliónyira felszaporodva fogadja egykori nemzeti hősét, hirdeti az ó dicsőségét és buzdul az ő példáján. A számkivetés közel 200 hosszú éve, mintha csak rossz álom lenne 1 A nagy fejedelem mintha csak tegnap hagyta volna el népét és ma már itt van, nemesen, vitézül, bölcsen, mint mindig. És jön vele táborkara és jönnek vele eszményei: hős lovagiassága, igazságossága, vallásossága, hazaszeretete... Nyílj meg anyaföld és zárd magadba régvárt magzatodat, legderekabb fiadat. Mi pedig, késő utódok, zárjuk szivünkbe kegye- letes emlékét és mondjunk áldást arra, aki Rákóczinak és bujdosó társainak nemzet- erősítő szent hamvait a magyar anyaföld nek visszaadta ! F. M. Ima a hazáért. Irta: II. RÁKÓCZI FERENO. — 1703. — Úristen ! Igazság kútfeje és kimeríthetetlen forrása a kegyelemnek, ki parancsolataidról megfeledkezett népedet néhanapján a szolgaság jármával sújtod, hogy megtörvén gőgjét, amint neki a büntetésben igazságot, úgy a megbocsáj- tásban újból kegyelmet nyújts : bevalljuk, Uram, őseink nyughatatlanságát, beismerjük mindennapi vétkeinket, a melyekkel ellened támadván, ostorodat valóban megérdemeljük ; rászolgáltunk Uram, hogy nemzetünk dicsősége elenyészszék s gyermekeink idegen nép járma alatt görnyedjenek, méltók vagyunk, hogy magvunk szakadván, eredetünk emlékezete és nemzetünk neve feledésbe merüljön, mivel elhajoltunk Tőled, Istenünktől és Urunktól. Mindazonáltal, óh Uram, tekintsd a nyomorúság ez örvényébe hullott népednek sóhaját, hallgasd meg a szegények, az özvegyek, az árvák Hozzád felsíró jajkiáltását, tekintsd a bünhödésre kész ártatlanoknak kiontott vérét s ne feledkezzél meg irgalmasságod cselekedeteiről, melyekkel hajdan szolgaságban sinlő választott népedet elárasztani kegyes voltál. És ha lelkeinkben lángra lobbantottad felszabadulásunk vágyának tüzet, vezéreld cselekedeteinket, erősítsd meg karjainkat, élesítsd fegyvereinket, hogy kegyes akaratodnak egyesült erővel szolgálhassunk. Adj, Uram, azokzak, kiket vezéreinkül rendeltél, a rendelkezésben bölcsességet, a balsorsban bátorságot, a szerencsében mérsékletet, hogy végzéseid utján haladjanak. Jelöld ki, Uram, táboraink határit és azt körülvevén irgalmasságod köntösével, óvd meg az ellenség cseleitől s űzd el az álmot a virasztók szeméről, nehogy készületlenül találtassunk. A Te angyalod legyen ami őrünk és vezetőnk a csatában, aki szétszórja a fegyverek golyóit s valamint Izraelt szárazon átvitte a tengeren, úgy vezessen át bennünket sértetlenül ellenségeink tömegén. Add végül, Urunk és legkegyelmesebb Atyánk, hogy felvétetvén néped kebelébe, rendelésed útjáról le ne térjünk, hanem igazságtételeid őreivé lévén, utunk nyugalomban és békességben vezessen Tehozzád, ki végtelen kegyelmednél fogva azt akartad, hogy a szolgaságból kiszaba- dittassunk és megváltassunk. A mi Urunk Jézus Krisztus által, ki a Szentháromságban veled él és uralkodik, mind rökön örökké. Amen. * Ezt a gyönyörű imát II. Rákóczi Ferenc fejedelem irta. Egykorú kézirati másolata Győr vármegye levéltárában fekszik. A latin nyelvű szöveg elé, ugyancsak latin nyelven, ezt irta a néhai másoló : «Felső-vadászi Rákóczi Ferenc, Isten kegyelméből fejedelem és Tekintetes Sáros vármegye örökös főispánjának általa az isteni kegyelem elnyerése végett fogalmazott könyörgő imája, melyet az Ur színe előtt naponkint imádkozni szokott. — A táborban közzététetett azon célból, hogy a vezérlete alatt álló magyar hadsereg kegyelmes fejedelmének és urának nyomdokait az alázatos könyörgésben is kövesse. VARMEGYE. ÓSKl rendes közgyűlés- Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi november hó 8-án délelőtt 10 órakor tartja őszi rendes közgyűlését, amikor, miután a közgyűlésen a jövő 1907. évi vármegyei rendes szükségletek fedezésére 2% pótadó kivetése fog javaslatba hozatni, a közgyűlésnek első tárgyát az 1883. évi XV. t.-c. 10. §-a értelmében a jövő évi költségvetés képezi. Az állandó választmány ülése f. évi november hó 7-én d. e. 9 órakor lesz. A tárgysorozat lényegesebb pontjai: A vármegye 1907. évi költségvetése és a költségvetés rendes kiadásainak fedezhetése céljából 2°/0 pótadó kivetése iránti javaslat. A közigazgatási bizottságból ez év végével kilépő tagok helyeinek betöltése. Az igazoló választmány újjáalakítása. A jegyzői nyugdij-alapra felügyelő választmány újjáalakítása. Az állandó választmányban üresedésbe jött egy tagsági helynek betöltése. Az 1907—8. évi közúti költségvetés. Ezután miniszteri rendeletek, bizottsági előterjesztések, körlevelek, alispáni jelentések és tiszti ügyészi vélemények következnek. KÖZSÉGI ÉLET. — A község-jegyzői nyugdij-váltsztmány folyó hó 22-én Döry Pál elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak : Kurz Vilmos, Hirling Ádám dr., Erdős Gábor, Várkonyi Iván és Földvári Mihály előadó. Özv. Ujfalusy Lászlóné és özv. Kode Ivánné fiának neveltetési kegydija megadatott. — Gebauer József cikói körjegyző főszolgabírói irnoki szolgálatának beszámítása megtagadtatott. — Merhwerth Sándor szekszárdi volt II. jegyző nyugdíjjogosultsága 1903. évi november hó 1-től megállapittatott. — Jánosits Károly szekszárdi főjegyző nyugdijjáruléka he- lyesbittetett. — Özv. Szigethy Józsefné özvegyi nyugdijának helyesbítése megszavaztatott és leánya neveltetési kegydija helyesbittetett. — Pesthy Ferenc györkönyi aljegyző kérelme nyug- dijjárulékának helyesbítéséért, mint tévedésen alapuló elutasittatott. — Weither Dániel nagy- székelyi aljegyző szolgálati idejének pontos megállapítására az eljárás megindittatott. — Névery Árpád és Hegedős Mátyás nősülési pótléka megállapittatott. — Vastag Ferenc dunaföldvári községi írnok a nyugdíjintézetbe fölvétetett. — Decsi Béla madocsai jegyző 1892-ben rendezett és fölemelt terményjövedelmének beszámítása megtagadtatott. — Bereczk István, Halmai Tivadar, Fekete József és Scherer Gyula jegyzők személyi pótlékának beszámítása a nyugdíjba megtagadtatott. — Rittlinger János muc.sii községi írnok panasza a nem esedékes tartozás levonása ügyében elutasittatott. — Kovács Sándor volt dunaszentgyörgyi II. jegyzőnek, tekintettel beteg felesége munkaképtelenségére, 100 korona rendkívüli segély adatott. Állatbetegség. Simonmajor területén a sertésvész megszűnt. Elhullott 538 sertés. Hecsen is Alsónyéken a lépfene fellépett! Ózsák pusztán a sertésvész megállapittatott. Kölesden és Belecskdn a lépfene megszűnt. Elhullott 1—1 darab szarvasmarha. bűvösebb, mint a nemtők csodatettei : a haza- szeretet legendája ez ! Vaj’ képzelmem szárnyai elég erősek lesznek-e elvinni oda mindenkit ? Lángoló szeretetem tüze megvilágithatja-e eléggé az Ő alakját ? * * * Fejedelmi trón sugárzó fénye volt az első világosság, amely II. Rákóczi Ferenc bölcsője felett ragyogott. Nem az «Isten kegyelméből* való trón volt az. A nép szeretete emelte és ültette abba választottját. Az atyja Erdély «választott* fejedelme volt. De mi a világosság melegség nélkül ? Rákóczinak ebben is volt része. Az anyai szeretet: ez az örökké egyenlőn lángoló tűzkohója az érzelemnek, árasztott melegséget körülötte. Bejárta lelkét s abból visszasugárzott az 6 «dicső», «fenséges* anyjára a gyermeki szeretet alakjában. Az atyja meghalt, még alig volt néhány hónapos. Édes anyja nevelte a kis Ferkót és leikébe öntötte azt a mélységes hazaszeretetei, mely a «nagyasszony* szivét betöltötte. Alig volt hét éves, midőn mostoha atyjával bejárta a tábort. A kis Rákóczi a tábortüzek mellett nézte el a csillagok szipor- kázását, hallgatta a szép kurucdalokat. Itt edződött meg az életre. A tábori élet sanyaruságai Váltók leszámítolása •• Kölcsön- ingatlanokra •• Előleg árukra, sorsjegyekre, értékpapirokra •• Jelzálogkölcsönök konvertálása Távirati cim : General! sem tudták elvenni kedvét a harc dicsőségétől. Volt benne része. A «kuruc király* csillagának lehanyatlása után Caprara Munkács vára ellen indult. És a hős magyar asszony nem adta fel a «sasfészket*. Három évi kemény ostrom után csak az őrség egyik tisztjének árulása kény- szerithette Zrínyi Ilonát a vár átadására. A fejedelemfiu mindig ott volt az ostrom tüzében az édesanyja mellett. Ott tanulta meg igazán szeretni a hazát. Csoda-e, ha az évek ármánya sem tudta azt kiölni belőle ? Csoda-e, ha visszahozta épen lelke ragyogását, mint ama nemes ércet, melyet — habár éveken át poshadó vizbe rejtenek — nem fog rozsda ?! De ne vágjunk az idők elébe. Tizenkét éves volt Rákóczi Ferenc, midőn a «császár* akaratából Bécsbe vitték a fejedelemfit és édes anyját meg nővérét, Júliánkét. Azután leszakították az anyja kebeléről. Elzárták mindenkitől, aki szót ejt a magyarokról és a magyar hazáról. El akarták ölni leikéből a hazája iránt való szeretetet. A dicső lelkű anya nevelése mellett ez kizárt dolog volt. El kellett tehát távolítani tőle. A csehországi Neuhausba vitték, ahol Kollonics bibornok fenhatósága alatt álló jezsuita rendházban nevelték. Kollonics! Ami keserűség, fájdalom tombolhat emberi lélekben, azt érezte minden magyar e név viselője iránt. Ami gyűlölet, rosszindulat, kapzsiság és hatalomféltés megfér az emberi kebelben, összpontosul e névben: Kollonics. Magyarországot rabbá és koldussá akarta tenni, nem rajta múlt, hogy nem teljesült be. Ennek az embernek kezébe került Rákóczi, ez akarta formálni szivét az ő akaratához. De miként az öntött vas inkább eltörik, de nem formálódik a kalapács ütése alatt, úgy nem hajlott Rákóczi szive Kollonics idomitásaira. Maradt, aki volt; igaz magyar. Való, hogy érzelmeit rejtegetnie kellett, de mint a rejtekben növő ibolya, annál reme- kebb virágot hajtott. Tizennyolc éves volt, mikor Kollonics ellenére és sógora, Aspremont gróf közbenjárása folytán, Lipót császár nagy- korusitotta Rákóczit. Visszaadták birtokait, a «római birodalmi herceg* címet adományozták az ifjúnak és mint ilyen elvette a hessen-rhein- felsi fejedelem leányát, Sarolta Amáliát. Ifjú nejével Sárospatakra jött lakni. Siralomnak völgye volt Magyarország akkor. Messze a hazájától a «kuruc király* s itthon katonái a vadon erdő mélyén rejteztek. Dúló zsoldos csapatok járták be a hazát és rabolták a nép vérverejtékkel szerzett jószágait. Visszafojtott jajkiáltás remegett az emberek kebA Trieszti Általános Biztositó Társaság (Generali) kötvény- kiállitási joggal felruházott Szekszárd, Széehenyi-utca 6-48-ili szám ===== főügynöksége ------: Sz ekszárd 9940. az. cheque-számla a. m. kir. postatakarékpénztárnál
