Tolnavármegye, 1906 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1906-10-21 / 43. szám

6 TOLNA VÁRMEGYE. 1906. október 21. — AZ ablak. Aki a vidéki jogélettel isme­rős, tudja, hogy mily sok pörre ad okot a szom­széd telkére nyitott ablak. Erre vonatkozólag a kúria 196/906. szám- alatt egy határozatot ho­zott, mit közérdekű voltánál a, következőkben ismertetünk: A tulajdonosnak saját tulajdonával való rendelkezési jogánál fogva jogában áll a házán nyílást ott készíttetni, ahol akar, hacsak abban a" tekintetben a szomszédnak vele szem­ben fenálló szolgalmi joga attól el nem tiltja. Ily szolgalmi jog hiányában a szomszéd az ablak befalaztatását jogosan nem igényelheti és csak az áll jogában, hogy a saját telkén eszközölhető bármel)7 építkezés által a kilátást, levegőt és vilá­gosságot az ablaktól, ha csak vele szemben ezt tiltó szolgalmi jog fenn nem áll, elzárja. Annak a kérdésnek elbírálása, hogy valamely építkezés a közrendészet e pontjából megengedhető-e, a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik és igy az a kérdés, hogy az alperesi ablak mennyiben ütközik a közrendészet szempontjából alkotott építkezési szabályrendelet intézkedéseibe, a peres felek közötti jogvita eldöntésénél figyelembe nem vehető. Az, hogy amennyiben az alperes az ablak befalaztatására nem kötelezhetik, a törvé­nyes elévülési idő alatt neki oly szolgalmi joga keletkezik, .amelynél fogva felperes a saját tel­kén oly építkezést, mely az ablaktól a kilátást, a levegőt és világosságot elzárja, nem eszkö­zölhet: téves, mert ezt a szolgalmi jogot elévü­lési jogcímen csak ügy lehet megszerezni, ha a szolgalmi jogot igénylő háztulajdonos azt bizo­nyítja, hogy a szomszéd telek tulajdonosa vala­mely oly intézkedést, mely . az ablaknyitás célját meghiúsította volna, eszközölni kezdett, de ebben a háztulajdonos által meggátoltatván, az elévülési időn belül jogával nem élt. — Az orvostudománynak világszerte sokat­igérő renaissance-át látjuk rohamosan fejlődni egy uj gyógymódban, mely egyszerűsége, cél­szerűsége és kiváló sikerei által ma már, mint legbiztosabb és legjobb gyógymód van elismerve. Ez a gyógymód a h.em.Qpatia,vagyis vérgyógyi- tás, mely a képzelhető legszebb gyógyeredmé- nyekkel lesz alkalmazva' köszvény, görvéjykór, asztma, szív-, vese-, gyomor-, és bélbajokban, súlyos idegbántalmak (neurasthenia, paralysis, tabes) és makaps. bőrbetegségek eseteiben. A több ezrekre menő gyógyult, mint lelkes apostol ter­jeszti ezen gyógymód kiválóságát, mely ered­ményeiben tökéletesebb és tartósabb, mint bár­mely fürdő vagy intézeti kezelés. Ezen gyógy­mód megalapítója dr. Kovács J. fővárosi orvos, aki most kezdi őszi kúráit. Mindazon betegek­nek, kik a fent felsorolt bajok egyikében szen­vednek, őszintén ajánljuk ezen orvos tanácsát kikérni, ha a nyár folyamán betegségükből ki nem gyógyultak. Dr. Kovács J. orvos urnák Budapesten, V., Vaczi-kőrut 18. szám, 1. emelet alatt van a gyógyintézete (csak bejáró keze­lésre), hol naponta 9 — 1 és 3— 6-ig fogad bete­geket. Látogat a fővárosban és vidéken is. Mind­azok, kik nyáron ki nem gyógyultak, el ne mulasszák ezen gyógymódot alkalmazni, mely visszaadja egészségüket. — Báli selymet, a legújabb divat szerin; való mé í-renUnt 1 kor. 20 íii értől bér- és vám­mentesen küld, bőséges mintagyiijteményt is a H e n Hebe r g-féle selyemgyár Zürichben. az az ember, aki betegesnek érzi magát anélkül, hogy állapotán segíteni igyekezne és amikor a legkisebb niuuka is fáradsá­gosnak tűnik és az ember életkedve fogyni kezd. Ily esetben a gyógy csukamájolajból alphosphorsavas mész és nátron hozzá­adásával készülő Scott-féle Emuisi o egyike a legjobb és legbiztosabl) szereknek a test és idegrendszer erős bitesére, felélesztésére. A Scott-féle Emulsio csakis a legjobb mi­nőségű alkatrészeket tartalmazza, felülmúlhatatlan tápszer, mely gyorsan uj kedvet és uj életerőt önt az elpetyhüdt szervezetbe. A Scott-féle Emulsio valódiságának jele a «hátán nagy csukahalat vivő halász» véd­jegy. (5097. 7—28.) Ezen lapra való hivatkozással 75 fillér levél­bélyeg beküldése ellenében minlával bérmentve szolgál: Dr. BUDAI EMIL „Városi gyógyszertára“ BUDAPEST, IV., VÁCZI-UTCZA 34/50. eredeti &iweg ára 2 kor. 50 filE. Kapható minden gyógyszertárban. TAN ÜGY. — íiákóczí iiimepélyek az iskolában. Tihanyi Domokos tanfelügyelő a következő fel­hívást küldte meg az iskolaszéknek : A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák 1906. év; október 16-án 3846|eln. szám alatt kelt rendeletéből kifolyólag felhívom, hogy II. Rákóczy berenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala alkalmából Kassán megtartandó nemzeti ünnep napján Rákóczi ünnepélyt tart­son, melyen az ifjúság előtt részletesen ismer­tesse és méltassa nevezett érdemeit, egyszer­smind az ifjúságot nemzetünk nagyjai iránt való kegyeletre buzdítani és ekként hazafias érzelmeikben erősíteni törekedjék. Egyben el­rendelem, hogy az ünnepély napján szünet tar­tassák. Szegődségi levelek és gazdasági nyomtatványok raktáron tartatnak MOLNÁR MÓR könyvnyomda, könyvkötészet, könyv-, papír- é« iroda-szerek áru-raktárában Szekszárdon Esküdtszéki tárgyalások. Első nap Gyilkos férj A szekszárdi kir. törvényszéknél folyó hó 15-én vették kezdetüket az esküdtszéki tárgya­lások. Az első napon a vádlottak padján Biz­deri Ferenc 24 éves bölcskei cipész ült, ki f. é. junius hó 20-án feleségét agyonszúrta. Bizderi már néhány hét óta feleségétől különválva élt Dünaföldváron. Junius 20-án reggel átment ismét Bölcskére, hogy feleségét vagy a visszatérésre bir.ja, vagy. pedig meg­tegye a lépéseket arra nézve,, hogy el legyenek egymástól törvényesen választva. Evégből el­mentek a lelkészhez, kitől várta a férj a békél­tetést. Ügyük azonban nemhogy megváltozott volna ezzel, hanem még jobban elkeseredetté tette a .házastársakat egymás ellen. Ekkor érlelő­dött meg a férjben, hogy feleségével végezni fog. Amint kiértek az utcára, mégegyszer megkérdezte feleségét, hogy akar-e hozzá visszajönni, vagy pedig elválni ? Midőn az asszon)7 nemmel felelt, Bizderi elővette, kését és feleségét agyonszúrta. A szúrás következtében a szerencsétlen asszony pár pillanat alatt meghalt. A gyilkos férjet el­fogták és bűnéért az esküdtszék elé állították. A tárgyaláson Hazslinszlcy Géza kir. tör­vényszéki elnök elnökölt. Szavazó birák Kövessy Ödön és dr. Gyenes József voltak, mig a jegyző­könyvet dr. Végess Ferenc jegyző vezette. A vád­hatóságot dr. Kozacsek József képviselte, ellen­ben a védő dr. Pirnitzer Béla ügyvéd volt. — A vádlott töredelmes vallomása megkönnyítette a tárgyalás vezetését. Az esküdtek marasztaló verdiktje után a törvényszék Blzden Ferencet 7 évi fegybázra ítélte. Második nap. A balíás merénylő. Folyó hó 16-án gyilkosság kísérlete miatt került az esküdtbiróság elé Boros András 30 éves tolnanémedii lakos. A házastársak már másfél év óta külön­válva éltek. Ez idő alatt a férfi több Ízben lépé­seket tett aziránt, hogy felesége, Ács Erzsébet hozzá visszatérjen. Midőn hiába valónak látott minden szép szót, 1905 évi augusztus 23-án, az átvirrasztott éjszaka után átment a vele szem­ben lakó anyósához, hogy ott feleségével még egyszer beszéljen, vagy pedig véget vessen életének. Boros egy haltat elrejtve tartott ka­bátja alatt. Midőn belépett anyósához, az ki akarta a házból utasítani. Ez még jobban fel­ingerelte az izgatott férjet, mire berontott felesége szobájába s baltájával az alvó asszony fejére 4—5 csapást mért. A szerencsétlen asszony sokáig élet és halál közt lebegett, sőt még most is csak az élőhalottak közé számítható. Ez alkalommal az esküdtbiróság elnöke Ágoston István kir. táblabiró volt. Szavazó birák Kövessy Ödön és Salamon Iván, jegyző Szigetiig Lajos, vádló Beke Ferenc kir. alügyész, védő pedig dr. Gulyás József ügyvéd volt. A szeren­csétlenül járt asszony érdekeit pedig Dömötör László ügyvéd képviselte. A brutális férjet az esküdtek ítélete után, a kir. törvényszék 6 évi fegyházbüntetésre Ítélte, melybe a vizsgálati fogságból 1 év és 1 hónapot kitöltöttnek szá­mított. Harmadik nap. Halálos fojtogatás. A harmadik napon, okt. 17-én Oláh Skuta József bűnügyét tárgyalta a szekszárdi kir. tör­vényszék, mint esküdtbiróság. Ugyanis f. évi junius hó 10-én Dunaföld- váron halva találták Oláh Józsefnét, kinek nya­kán a fojtogatás nyomai látszottak. Ekkor a férj a csendőrségnél önként jelentkezett és töre­delmesen bevallotta bűncselekményét. Felesé­gével 5 éven keresztül nem a legjobb egyet­értésben élt, mert az folyton betegeskedett. Ehhez hozzájárult még gyermekük halála, majd pedig az. aoüzony előbb készített végrendeletének meg­változtatása, mely szerint a testvérek biztatá­sát a férjét, Oláh Józsefet az örökségből teljesen ■ kizárta s vagyonát rokonainak hagyta. Ezt meg­tudva a férj, oly dühbe gurult, hogy az említett napon feleségét torkonragadva, halálra fojtotta. A tárgyalást Ágosion István kir. táblabiró vezette Kövessy Ödön és Salamon Iván kir. törvényszéki túrákkal. Jegyzőkönyvvezető Bocla Géza, vádló Beke Ferenc kir. alügyész, védő pedig dr. Steiner Lajos ügyvéd volt. A beidézett tanuk vallomása terhelő volt a vádlottra, mely­nek alapján az esküdtek Oláh Skuta. Józsefet szándékos emberölésben mondták ki bűnösnek. A kir. törvényszék mint esküdtbiróság ezért a vádlottat 10 évi fegyházra Ítélte, melyből 3 hó­napot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek szá­mított. Úgy p vádló, mint a vádlott az iiéletben megnyugodott. 6829. s-z. illívj 1906. Árverési hirdetményi kivonat A szekszárdi kir. törvényszék mint tlkvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Gulyás József úgy csatlakozottnak kimondott dr. Abay János. Majsai József Csanádi, Csötönyi János és a m. kir. kincstár végrehajtatóknak Töttös István Kocza elleni végrehajtási ügyében előterjesztett kérelem folytán 51 K 30 f tőkekövetelés, annak 1906 julius 17-től számított 5°/0 kamata 34 K 20 fillér eddig: s ezúttal 13 K 30 fillérben megállapított köliség, továbbá Dr. Abay Jáno.mak 114 kor. 10 fillér tőke­követelése, annak 1906 julius 13-tól járó 5°/0 kamata 58 kor. 20 fillér eddigi, ezúttal 11 korona 30 fillérben megállapított s még fölmerülendő költségek, valamint a többi csatlakozottaknak 82 korona 70 fillér, 29 korona 20 fillér és 934 korona 38 fillér tőkekövetelésük s járulékuk kielégítése végett a szekszárdi kir. törvényszék területén levő, a szekszárdi 1773, 5646. számú tjkvekben végrehajtást szenvedő nevén álló f 2217|b. hrsz. Bestyáni rét ingatlan 219 kor. és 2900 korona szőlőfelujitási kölcsönnel terhelt t 12455 hrsz. 9-ik dülőbeli hegyi legelő ingatlan 864 kor., f 4217|a hrszámu zombai határnál szántó ingatlan 734 korona kikiáltási árban 1906. november 26-ik napján (1. e. 10 órakor a kir. törvényszéki épület 50. számú helyiségében megtartandó árverésen eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10 °/0-át, vagyis 21 K 90 fill., 86 K 40 fill. 73 K 40 fillért készpénzben vagy ovadéltkópes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni., vagy a bíróságnál való elhelyezést igazoló elismervényt átsző gáltarni Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben és pedig az árverés napjától számítva az első r sz etet 1, a második részlete:, 2, a harm;dik részletet 3 liúvip alitt. minden rész- let után az árverés napjától számított 5 °/0 kamatokkal a szekszárdi m kir. adóhivatal, mint biroi letétpónztárnái lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Ezen árverési hirdetmény kibocsátásával egyidében megállapított árverési feltételek a hív dalos órák alatt ezen bíróság, mint tkvi hatóságnál úgy Szekszárd város tanácsá­nál tekinthetők meg. ■ Szekszárdou, a kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1906. évi szeptember 15-én. Markovich, A iPaks«vidé ki takarékpénztár1 r- t. t. részvényesei folyó évi november hó 5 én délelőtt 11 órakor az intézet helyiségében tartandó kir. tvenyszóki bíró. ^OOOOOOÖOOOOOOOOOOOOOOO^ ö /MIeg’liiva.s- 0 0 0 A rendliivüli közgyűlésre /\ tisztelettel meghivatnak. V A gyűlés tárgyai: (5123. 1-1.) O 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag megválasztása. 0 2. Részvénytőke felemelése tárgyában határozathozatal. Q 3. Jelentéstétel a parcellázás alatt levő birtokról. Q Q Kelt Pakson, 1906. évi október hó 18-án. Q Q Horváth Sándor s. k. Q 0 0 0 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom